Reformátusok lapja, 1920 (6. évfolyam, 11. szám)
1920-03-14 / 11. szám
VI. évfolyam. Kecskemét, 1920. március 14. 11. szám. Reformátusok :társadalmi, belmissziói hetilap. Szerkesztőség: a református lelkészi hivatalban.Lapja Megjelenik minden vasárnap. Egyes szám ára: 1 korona. Szerkesztik: dr. Hetessy Kálmán, Illyés Kálmán és Muraközy Gyula. Előfizetési ára helyben, házhoz hordva fél évre 20 kor., negyed évre 10 kor. Kiadóhivatal: a református egyházi pénztárban hol előfizetések és mindennemű reklamácziók felvétetnek. Március 15. nagy nemzeti ünnepünk kopott diszmagyarjában régi bankettek mámoros poharával ismét ránk köszönt. Nagyszerű beszédek zúgó árja fut át emlékező lelkünkön. Minden március 15-ike a magyar hazaszeretet döbbenetesen szép tűzijátéka volt, mely mint a rakéta, egy időre nappallá tette az éjszakát, aztán szikrázva hullt a földre vissza, mint a rakéta. A márciusi ifjúság hősi, láncokat szaggató tettét — szavakkal ünnepeltük. Most — szegény lett a külső ünneplés. A díszmagyar rongyos lett azóta. Hiába kiálltjuk már félmillió fakereszt felé, hogy: Talpra magyar! Csengő poharunkban vér lett a borból. És az ünnepi beszédekbe belesir a szél: a magyar diákokat éppen március 15-én fogják elitélni Erdélyben, mert a magyarságuk bele volt vésve az életükbe, mint a sírkőbe a b'öps neve. Most valami nagy, egeket rázó, mérnypi ünneplő: nekünk \ Mert „itt azidő, most vagy soha!“ A kalapácsnak, az ekének, az irótollnak, a munkaszerszámnak kell elmondania most az ünnepi beszédet. Valahogy Petőfi lelkének jobb emberekké kellene tennie bennünket. Magyarországon eddig egy fűszál elég volt két magyar között, hogy örökké távol érezzék magukat egymástól. A magyar élet belső, áldatlan emésztő harcok tüzében égett, izzott, mint a vas és éppen ezért hajlott külső ellenség kalapács ütésére, mert ez a pártos tűz pusztította meg akarata acélját. Március 15! Jöjj el hozzánk, mint egy második pünkösdi láng! Az első pünkösdi tűzben külön nyelven beszéltek az apostolok, akik eddig ugyanazon igéket ejtették. Ebben a második pünkösdi tűzben legyen eggyé az igéje minden, eddig külön akaratokat zengető, egymást meg nem értő magyarnak. Mi most, március 15-én nem felejtünk veszteségeinkből semmit. A sebeinket nem gyógyítjuk be. Erdély felé hallgattunk, ahonnan egyszer ki fog kelni sírjából Petőfi és azt mondja majd: Talpra magyar! Addig azonban Magyarok, Testvérek, próbáljuk meg jobban szeretni egymást! A március éneke a kapa, a kalapács, a toll munkájának összhangjából szülessék meg! Hét millió árva magyar, tudunk-e már igazán március 15-ét ünnepelni? Adományok. Tápintézetre adakoztak: Szappanos István 1000, Szappanos Imre 600, Ifj. Szappanos Elek 50 koronát, Héjjas Mihály 1 mm. sárgarépa, egy nagy zsák rozs. Héjjas István 50 kg. kenyérliszt (eladott 40 burgonyát), Somodi László 25 kg. burgonya, Csókás Lajosné 6 kg. burgonya, 2 liter tarionya, özv. Laczy Sándorné 10 liter paradicsom, Kovács Gy. János (Gyón) 100 koronát. ____ / . ... / f / 7 A Kecskeméti Protestáns Egyesület egy esztendeje. Február 29-én tartotta közgyűlését a Protestáns Egyesület. A szép számban megjelent tagok elsőül Farkas Kálmán tartalmas elnöki megnyitójában gyönyörködhettek, ki a protestantizmus eszméinek a legutóbbi év viharos eseményeiből is győzelmesen kikerültét és azt hangoztatta, hogy a világ egészséges haladása a protestantizmus egyik alapvető eszméjének, a lelkiismereti szabadságnak érvényesülése nélkül elképzelhetetlen. Utána dr. Kováts Andor olvasta fel terjedelmes titkári jelentését, amelyet helyszűke miatt csak kivonatosan tudunk ismertetni. A titkári jelentés szerint az Egyesület működése a következőkép tagozódott: 1. Vasárnaponként ismeretterjesztő előadásokat tartottak, melyeknek témáit az előadók az egyházi ésVilági élet aktuáli.r " b’ .áí '•"■zíü ..... /w, előadásokhoz rendesen szavalat és olykor zeneszámok is csatlakoznak. Az előadásokon 300—400 főnyi hallgatóság szokott megjelenni. 2. Vasárnap délelőttönként vasárnapi iskola tartozik az Egyesület helyiségeiben. E gyermek-istentiszteleteken résztvevő zsenge ifjúság száma állandó növekvést mutat s a 200-at is eléri. A vasárnapi iskola látogatói számára a vezetők — számos protestáns asszony és leány, leginkább a tanítónők közül — külön karácsonyi ünnepélyt is rendeztek. 3. Csütörtökönként dr. Hetessy Kálmán, Muraközy Gyula, Sárkány Béla és Farkas Kálmán biblia-órákat tartanak a tagok részére. Ezenkívül külön biblia-körök is működnek, az asszonyoké Muraközy Gyula, a leányoké, számszerint három, Muraközy Gyula, Sárközy Marcsa és Viktor Gabriella dr. vezetésével. 4. A Protestáns Asszonyok — özv. Pócsy Györgyné vezetésével — városunk minden nemes akciójában kiemelkedő szerepet játszanak, újabban tevékenységüket a Magyar Asszonyok Szövetsége keretében is szokták kifejteni. A Protestáns Asszonyok szűkebb munkájából kiemeljük itt a menekült tisztviselők tiszteletére rendezett teadélutánt, amivel elsőül mutatták meg Kecskeméten, hogy a hazájukból magyarságuk miatt kiűzött intelligenciához meleg szívvel nekünk kell közelednünk, ha fájdalmukat enyhíteni akarjuk. Ugyancsak fényes anyagi sikerű hangversenyt rendeztek a Szibériában sínylődő hadifoglyok javára. Fehérneműt, élelmiszert, pénzt gyűjtöttek a menekültek, katonák s a szegények számára. Buzgó és nehéz munkát fejtettek ki a szegények gondozása, látogatása körül. 5. A Protestáns Leánykor a fáradhatatlan Vasváry Ida irányítása mellett szintén kivette a részét Kecskemét minden társadalmi mozgalmából. Még az 1919. év elején