Reformátusok lapja, 1940 (26. évfolyam, 1-32. szám)

1940-01-07 / 1. szám

XXVII. évfolyam Kecskemét, 1940. január 7. 80VHAZTARSAXtAJLMI. BELMISSZlOlOETTJJuT­IONOKH VaSAHRAPIDe. fflntSST KÁLMÁN ÉS De. VAS* VOICE A mi segítségünk „Szemeimet a hegyekre emelem, on­nan jön az én segítségem, ,-tz én segít­ségem az Úrtól non, aki teremtette az eget és földet.“ Zsolt, 121:1—2. Elindulunk újra boldog új év kívánásával a szívünkben és az ajkunkon. Mindnyájan érez­zük, hogy valami ismeretlen titokzatos világ felé megyünk. Szeretnénk valami olyan magaslatra felemelkedni, ahonnét át tudnánk látni ennek az új esztendőnek az útjait és ösvényeit. De akár­merre nézünk, mindenütt sűrű köd és felhő ta­karja el előlünk a láthatárt. Ki tudná megmon­dani közülünk, hogy mit hoz reánk ez az új esz­tendő? Vágyaink azért tova szállnak. E világ sok ré­szén győzelemért imádkoznak, mi csak békéért könyörgünk. A kegyelem Istene elszigetelte ed­dig hazánkat a körülöttünk lobogó tűzvésztől. Ezért a kegyelemért könyörgünk ez új esztendő­re is. Mit hoz ez az esztendő? Hiába gyötrődik a lelkünk, úgyse tudjuk átlátni. Már sokszor ta­pasztaltuk, hogy az események felforgatnak min­den emberi számítást; nem az következik be, amit mi vártunk. Titokzatos hatalmak munkál­kodnak a világban. A mi reménységünk az Istenben van, ő a mi segítségünk, őbenne bíztunk eleitől fogva s tud­juk, hogy őreá mindenkor számíthatunk. A zsol­táríró számára a hegyek, amelyekre szemeit fel­emelte, Jeruzsálemet jelentették, a szent várost, ahol Isten temploma volt. A mi számunkra a he­gyek még többet jelentenek. Mi az égre nézünk, ahol az Isten lakozik. Mi az ő atyai irgalmához menekülünk. Tudjuk, hogy e földi élet sötétsé­gein át ő vezeti életünket, ő irányítja sorsunkat, ő tőle jön a mi reménységünk. Benne bízva bizakodással nézünk az új esz­tendő elé. Tudjuk, hogy Ö velünk lesz. Égő vi­lágból ő ment ki bennünket. Ragaszkodjunk hát hozzá forró szívvel! Ne hagyjuk el őt ez esztendő­ egyetlen napján se. Álljunk mellette, mint ahogy Ö mellettünk áll. S ha belenézünk a viharba, mondjuk el bizodalmas hittel. ..Ha Isten velünk, kicsoda ellenünk!?“ aooooQKXxxxxxxxxxiCLiOtaocaocxio^QOüctjoo Az Egyházi Énekkar zászlószentelése Január 14-én vasárnap lesz a ref. egyházi énekkar nagy ünnepe, amelyet működésének 10 éves fordulóján ül s amely alkalommal új zász­laját felszenteli. A zászlószentelési ünnepély véd­nökei : Dr. Ravasz Lászlóné zászlóanya, Szász Lajos dr. államtitkár, fáji Fáy István államtitkár, Kiss Endre dr. főispán, Szabó Iván felsőházi tag, Ré­vész László dr. országgyűlési képviselő, Sárkány Béla ág. h. ev. főesperes, Liszka Béla dr. polgár­­mester, Hetessy Kálmán dr. és Vass Vince dr. lelkipásztorok. Az ünnepség vasárnap délelőtt a 9 órai isten­­tisztelettel kezdődik, amelyen Muraközi­ Gyula budapesti lelkipásztor hirdeti az Igét. A szószéki szolgálat és az Egyházi Énekkar éneke után Ra­vasz László dr. püspökünk, az Egyházi Ének­kar díszelnöke szenteli fel a zászlót. Az Egyházi Énekkar a Tisza István kollégium dísztermében délután 5 órai kezdettel műsoros délutánt rendez a következő műsorral: 1. Jelige: Előadja az Énekkar. 2. Megnyitót mond: Joó Gyula dr. elnök. 3. Bach­ Zsoltár. Előadja az Énekkar. 4. Titkári jelentés. 5. Zászlószalagok és zászlószegek elhelyezése. 6. Beszédet mond: Szász Lajos dr. államtitkár. 7. a) Kodály: Akik mindig elkésnek. 1. szám

Next