Reformátusok lapja, 1943 (29. évfolyam, 1-44. szám)

1943-01-10 / 1-2. szám

XXX. évfolyam 1—2. szám Kecskemét, 1943 január 10. Újévre Taníts minket úgy számlálni napjainkat, hogy bölcs szívhez jussunk. XC. zsolt. 12. A jó gazda az év elején számot vet mindazzal, ami egy esztendő alatt előfordul. Megállapítja, mik a szükségletei, mit kell elhagynia, mit kell pótolni, mennyi összeget kell mindezekre fordí­tani, s honnan fogja előteremteni a fedezetet. Tehát számolnia kell. Ehhez a számadáshoz elő­relátás, a dolgok alapos ismerete, vagyis bölcse­­ség kell. Taníts minket úgy számlálni napjainkat, hogy bölcs szívhez jussunk. A zsoltárnak ezt a kérését különösen ma kell minden léleknek meg­ismételni, mert ebben a viharokkal teljes időben kell igazi bölcseség, hogy rendben menjenek dol­gaink, semmi olyan meglepetés bennünket ne érjen, amely összekuszálná terveinket, amely fel­borítaná életünk egyensúlyát. Azonban nemcsak az anyagi dolgokat kell számon venni. Tisztában kell lennünk lelki és szellemi javainkkal is. Ezek is folyton változnak s ha nem tartjuk számon őket, hiába a legna­gyobb anyagi bőség, életünk fájdalmasan össze­roppan. A bölcs szív jelenti tehát azt, hogy lelki, szellemi és anyagi javainkkal úgy gazdálkod­junk, hogy ezek mind életünk növekedését, gya­rapodását szolgálják. Az igazi gyarapodás pedig nem más, mint az Istenben való növekedés. Bölcs szívhez jutni tehát jelenti: Istenhez­­jutni. Ezt a nagy életprogramot szolgálja a népfő­iskola, amely egyformán neveli a gondjaira bí­zott ifjúságot anyagi, szellemi és lelki téren. Azt akarja, hogy ezek harmóniában legyenek egész életükön keresztül Ezért kell bölcs szívhez jut­niuk. A bölcseség kezdete pedig az Istennek fé­lelme. A népfőiskola Istennek nevel népet, mert csak így tehet bizakodó és boldog jövendője a magyar ifjúságnak. Kecskeméten január 9-én n­yílik meg újra a népfőiskola, amelynek növendékei az ország kü­lönböző részeiből már egybesereglettek, hogy a múlt évi jó tapasztalatok nyomán vegyen gon­­dozásba egy sereg magyar ifjút, akik itt úgy ■számlálják napjaikat, hogy bölcs szívhez jussa­nak. Legyen áldott megérkezésük, itt tartózkodásuk. Legyen áldás az ő hűséges munkájukon át a — magyarság jövendőjén. REFORMÁTUSOK LAPJA «OraÁZTARSADALm, srlmisszkm непьая S­IMI— IШШП VASAMATDI ШГГЕМТ BAUHÁM ÉS D*. TASS УШСХ Az 1942 december 27 iki választóközgyűlés A kecskeméti református egyházközség 1942. december 27-én tartotta tisztújító választó köz­gyűlését. A közgyűlés egyhangú lelkesedéssel tisz­teletbeli presbiternek választotta Szász Lajos dr. k­özel j­á­tási m­i­ni­sz­ter­t. Egyhangúlag újra főgondnokká Joó Gyula dr-t, gazdasági gondnokká int. Héjjas Elek dr.-t, építési gondnokká Szabó Sándort, s gazdagondnokokká Györffy Balázst és Varga Mihályt választotta. A 12 évüket betöltött presbiterek a törvény értel­mében kiléptek s a kilépőket a közgyűlés egyhan­gúlag újra presbiterekké választotta. Az újra megválasztott presbiterek: Fazekas

Next