Kecskeméti Ellenőr, 1937. december (1. évfolyam, 51-75. szám)

1937-12-01 / 51. szám

Kecskemét, 1937. december 1. Ara 6 fillér Szerda, I. évf. 51. sz. KECSKEMÉTI ifc l­­ép 1^ wSI VUCCETICM POLITIKAI NAPILAP Ne hamarkodjuk el! A­z osztrák-angol kölcsöntárgyalásokkal kapcsolatban, melyek már folynak London­ban, a Kurier Warszawszki úgy értesült, hogy magyar-angol kölcsöntárgyalások is lesznek, mert Anglia a dunavölgyi országok önállóságát és együttműködését pénzügyileg is hajlandó alátámasztani s Vansittart elha­lasztott látogatása a közel­jövőben mégis meg fog történni. A gyáriparosok szövetségének választ­mányi ülésén dr Chorin Ferenc elnök a kon­junktúra esetleges lehajlásának ellensúlyozá­sára erőteljesebb beruházási politikát sürge­tett, főleg a vasút fejlesztése terén. Akár összefüggés van a két hír között, akár belföldi kölcsönre gondol Chorin Fe­renc: a vasút fejlesztésére irányuló kívánság észszerű, mert a konjunktúra csökkenésének úgy a kivitelben, mint a belforgalomban is, hathatós ellenszere lehet a vasút szállító ké­pességének fokozása, üzemének gyorsabbá és olcsóbbá tétele. Az elhangzott intelem tehát könnyen meghallgatásra találhat. E kérdésben a mi kiviteli forgalmunk is számbavehető. Ne hamarkodjuk el tehát a pályaudvar-kérdésben kivihetőnek látszó fél­megoldást annak gyors elfogadásával, a fél­megoldásba való belenyugvással. Figyeljük az eseményeket. Talán hamarosan lehetővé válik a teljes megoldás, kiviteli forgalmunk szükségleteinek teljes kielégítése is. És ha nem, még mindig ráérünk a fél­megoldásba való belenyugvással, mert annál kevesebbet igazán aligha ajánlhatnak fel. Különösen a Kecskemét állomáson áthaladó tiszántúl—dunántúli transzverzális vasút ki­építése idején. Mit „nyújt“ a mező­­gazdasági öregségi biztosítás Havi 5 pengőt és 15 évi tagságon túl „már“ évi 208 pengőt A gazdakamarához vélemény­nyilvánítás végett megküldték a mezőgazdasági öregségi biztosítás törvénytervezetét, melyet az igaz­gatóválasztmány és munkásszakosztály már le is tárgyalt. G­róf Teleki Mihály kifejtette, hogy a tervezet nem elégíti ki a munkásságot, de tárgyalási alapul el lehet fogadni. Asztalos János munkásszakosztályi elnök szerint keve­set nyújt a javaslat. Dr Gesztelyi Nagy L­ász­­ló igazgató sokalta a­z előirányzott költsége­ket és helytelenítette az OTI mintái­ra tör­ténő tőkegyűjtést. P­osztós Sándor munkás a beszedett ösz­­szeggel szemben keveselte a nyújtandó se­gélyt, S. Bálint György felsőházi tag pedig a munkaképtelenség határát 60 évre kívánta leszállítani. V­itéz Raskay Gyula felvilágosításul kö­zölte, hogy az öregségi járulék legkisebb ösz­­szege 5 pengő, ami 15 évi tagság után jár, de a járulék maximálisan, a befizetett díjak ellenében elérhető az évi 208 pengőt is. Ez az a megmentő segítség ... Hogyan választják meg a város felsőházi tagját A város tb. bizottsága december 7-én választja a felsőházi tagot és póttagot. A vá­lasztási tudnivalók a következők: Nem lehet a felsőház tagja, aki a vonat­kozó szabályok értelmében országgyűlési képviselővé meg nem választható. A felsőház tagjává csak olyan magyar állampolgárt lehet megválasztani, aki életé­nek 35-ik évét betöltötte-A felsőházi tagok választása 10 évre szól, melyet a választást követő naptári év első napjától kell számítani. A választás szavazólapokkal, titkosan történik. A választójogot csak személyesen lehet gyakorolni. A szavazás előbb a rendes, azután külön a póttagra történik. Ha a sza­vazólapon több név szerepel, az utóbb írt fölös neveket nem létezőknek kell tekinteni. Egyenlő szavazat esetében az idősebb a fiata­labbat megelőzi; egyenlő korúak között a sorrendet sorshúzással kell megállapítani. Felsőházi taggá, illetve póttaggá meg­választható az is, aki az illető törvényható­sági bizottságnak nem tagja. A törvényható­sági választás alapján nem lehetnek a felső­ház tagjai: az illető törvényhatóság főis­pánja, a törvényhatóság területén működő törvényhatósági tisztviselők, továbbá azok az állami tisztviselők, akik a közigazgatási bi­zottságnak hivatalból tagjai. Glattfelder pü­spök beszéde a szentistváni gondolatról megkezdődtek a lyceum­i előadások Tegnap megkezdődött a hagyományos líceumi előadássorozat, melynek első szó­noka dr Glattfelder Gyula Csanádi megyés­püspök volt. Az előadás megkezdése előtt Kovács Sándor apátplébános köszöntötte az előadót és a hallgatóságot, majd Glattfelder tartotta meg nagyhatású, érdekes előadását Szent Istvánról.­­— Amikor Krisztus megadta a mandá­tumot apostolainak — mondotta, — nem­csak a közvetlen utódainak szólt a megbíza­tás, hogy hirdessék az evangéliumot. A ke­resztény egyház ragyogó egyéniségei, a szen­tek szintén az evangélium csodálatos hirde­tői. A szentek nem exotikus és misztikus lé­nyek, mint ahogyan oly sokan minden hoz­záértés nélkül állítják. A szentek kiemel­kedő alakja, Szent István jobban a szentség gloriolájával tündükölt, mint a koronával a fején. Majd arról beszélt a püspök, hogy a jubileumi év alkalmával nem lehetünk elég­gé találékonyak arra nézve, hogyan ünnepel­jük meg Szent István évfordulóját, akiben XI. Pius pápa meglátta a megtestesült krisz­tusi ideált. Amikor a Szent Jobb a követ­kező esztendőben útra kel, nem elég csupán külsőségben ünnepelni, nem elég csupán annyival megelégedni, hogy csodáljuk a MÁV által erre az alkalomra konstruált aranyos, fényes kocsit, amelyben a Szent Jobb be­utazza az országot, meglátogatva Kecskemé­tet is. Előttünk kell, hogy álljon a szent­­istváni gondolat, ami örökség, útmutató. A mindennapi életben kell megmutatni, hogy a szentistváni gondolat életszemlélet, melyből a hit és élet összetartozása szűrődik ki. — A szentistváni koncepció első tétele — folytatta beszédét a püspök — a hitnek kell adni a legelső helyet, a hitnek és élet­nek össze kell forrnia. Elsősorban is a lelki­ség elsőbbségét kell biztosítani minden mun­kánkban. — Szent Imre herceg nem tudta átvenni apai örökségét, de átvette a magyar nemzet maga s azzal tüntette ki a nagy király cso­dálatos alkotó törvényeit, hogy a magyar törvényhozás első cikkévé tette. — A szentistváni gondolat nagy távol­ságokat áthidaló koncepció, a legnagyobb magyar gondolat. Feladatunk: ezt a nagy­­távlatokat kell elfogadnunk, amely szent Ist­ván lelkiségéből fakadt és amely jellemzi a magyar Szent Koronát is. A magyar Szent Korona gondolata: az erkölcsnek és jognak, a múltnak és jövőnek, a hitnek és életnek csodálatos koncepciója. — És most, a nagy jubileumi esztendő­ben nem külsőségekben ünnepelünk, hanem a lelkiség ünnepnapja virrad ránk és lel­künkben fogunk szobrot emelni az első nagy magyar szent királynak, Szent Istvánnak. Ha ez a lelkiség jegyében való ünneplés rányomja pecsétjét ünnepségünkre, akkor eleget tettünk annak a fenséges kegyelet és hála lerovásnak, amelyre az ország készül és amely jellemezni fogja az egész magyar ke­reszténységnek azt az óhaját, hogy a nagy magyar király jubileuma méltóan kapcsolód­­­hassék bele az eucharisztikus szent évbe. 147 esküvő novemberben Novemberben alig volt nap, hogy 2—3 párt ne eshetett volna dr Wiszkidenszky Dé­nes anyakönyvvezető. Szombati napokon pe­dig 20—25 pár rebegte el a boldogító igent. A november havi 147 esküvőből, mely a júniusi számnak ötszöröse, mindössze 6 olyan

Next