Kecskeméti Ellenőr, 1938. január (2. évfolyam, 1-24. szám)
1938-01-01 / 1. szám
Kecskemét, 1938. január 1. ára *mér Szombat, II. évf. 1. sz. KECSKEMill/ Újévi ajándék: a titkos választójog A Darányi-kormány ígéretéhez képest benyújtotta a választójogot. Hogy ígéretét megtartja, abban a miniszterelnökre nézve senki sem kételkedett. Azt hisszük azonban, kevesen voltak, akik nem jobb választójogot vártak. Ez alkalommal a javaslat bizonyos, a Duna—Tisza közét érdeklő vonatkozásaival kívánunk foglalkozni. Mégis illik általánosságban is tartalma felől némi kritikai tájékoztatást nyújtani. Általában a javaslat bonyolult. Lesznek lajstromos választások, ahol az összes képviselőválasztók szavaznak. Lesznek kerületek, amelyekben egy jelöltre és egy pótképviselőre szavaznak az összes képviselőválasztók, de ugyanezek megyénként is még egyszer szavaznak lajstromosan, több jelöltre arányos választási rendszer szerint, de itt már csak a szűkebb tenedelmű törvényhatósági választójogosultsággal bírók. És lesznek területek, ahol két lajstromos választás lesz: egyiken az összes választók, másikon csak a terület törvényhatósági választói vesznek részt. Úgy a választás, mint a választójog tehát többféle. Feltűnő, hogy az új választójogi javaslat léegesen fogyasztja a választók számát. Az országgyűlési képviselőválasztókat is, még inkább a törvényhatósági választásra jogosultakat. És még feltűnőbb, hogy amikor a törvényhatóság ügyei semmi esetre sem olyan nehezen áttekinthetők, mint az ország ügyei, akkor a törvényhatósági választók számát a javaslat nemcsak a felemelt helybenlakással, de a nagyobb életkorral és a nagyobb iskolai végzettséggel is apasztja. És az is furcsa, hogy sok más országban a férfiválasztók korhatára 20—21 év, nálunk eddig helyesen a magánjogi nagykorúság ideje: 24 éves életkor volt, most a törvényhatósági választójogot a törvény bizonyos esetekben 26—28 és 30 éves életkorhoz köti. Tehát — kultúrfölény ide, vagy oda — törvénybe akarjuk foglalni, hogy a magyar választó közjogi fejeságya csak 26—30 éves korára nő be. Helyenként vannak megnyugtató és biztató rendelkezések is, bár kifogásolható is sok van az említetteken kívül is. Mégis emeljünk ki pár megnyugtató szempontot. Kecskemét továbbra is önálló választókerület, az összes választók egyszeri szavazással lajstromosan és arányosan választják az összes képviselőket. Országosan megnyugtató, hogy végre az új, mindenütt titkos, választójog mégis megvitatás alá kerülhet. És ha, mint legutóbb már két közjogi javaslatnál, itt is érvényesülni fog a Darányi-kormány megértő magatartása, mely indokolt esetekben az ellenzék kifogásait is figyelembe veszi, a törvényjavaslat még elfogadható is lehet. Ez alkalommal azonban egy a Duna— Tisza közét különösen érdeklő szempontra kívánjuk a figyelmet felhívni. A Duna—Tisza közén legkiterjedtebb és legfejlettebb a tanyarendszer. Ennek gyors fejlődését a tanyai iskolák szaporodása soha sem tudta utolérni. Ennek folytán a tanyai földművelő nép e területen — úgy gazdák, mint munkások — Legkisebb Mámban tudja a négy elemi iskola elvégzését is igazolni, még kisebb rész a hat elemi osztály elvégzését. Az említett feltételek miatt tehát itt eshet ki a legtöbb gazda és földmunkás választó. Holott a hiányosabb iskoláztatás dacára is e terület népe a szőlőés gyümölcstermelés gyors magasra lendítésével, a paprikatemeléssel , és egyéb nagyobb körültekintést feltételező mezőgazdasági ágak gyakorlásával s mindezek felett kiváló kereskedelmi szellemével megmutatta, hogy a gondolkodás érettségében nem áll más országrészek népe mögött. Emellett van e népnek egy nagy előnye is. A Duna—Tisza közén nagy területet foglalnak el a jász és kiskun redempciós birtokok smagában a népességben is sok a kiskun és a jász. A kiskunok és jászok sohasem voltak jobbágyok. ,'A lakosság más, számra nézve is jelentékeny s szellemileg irányító eleme ama városoik lakossága s e lakosság kirajzása, amely városok a török hódoltság alatt mint testületek állottak szemben a földesurakkal és így e városok népe szintén századokon át mentes volt a jobbágyság gondolatlenyűgöző hatásától. Ez okok következtében a Duna—Tisza köze népe öntudatosabb, önérzetesebb s mert saját közületeik ügyeinek intézésére a török hódoltság alatt is közvetlenül befolyhatott, a közügyek intézésében messzire visszanyúlóan iskolázottabb. És mégis a törvényjavaslat éppen ebből az elemből fosztana meg jelen alakjában a legtöbbet a törvényhatósági és a képviselőválasztási jogosultságától. Ugyanezen terület földműves munkás népe is a magasabb intelligenciát feltételező művelési ágak gyakorlása folytán értelmes, öntudaton és a közügyek intézésére általában alkalmas. Ennek dacára itt sohasem voltak lázadozó agrármozgalmak. Mégis az iskolázás említett okokból való büntetlen hiányossága következtében, továbbá azért, mert e területen kevés a nagy- és középbirtok, a kisbirtok a legjelentősebb és így legkevesebb a lehetőség arra, hogy egy-egy munkás ugyanazon gazdánál, egyfolytában hat évig, dolgozhassák, e munkásnép kapná talán legszűkebben a választójogot. Már első alkalommal rá kívántunk mutatni e lényeges, indokolatlan s a Duna — Tisza közi szabad földműves népet sújtó téves rendelkezésekre. Tisztában kell lennünk azzal, hogy ez a törvényhozás, amely előbb kereste a fékeket, csak azután a motort, aligha fog, nemcsak az ellenzéki kívánalmakat kielégítő, de az igazságnak s az ország érdekeinek is megfelelő választójogot alkotni. Itt azonban Darányi miniszterelnök az előző közjogi javaslatoknál észlelt megértő magatartását a választójogi javaslat javításának lehetővé tételében is tovább gyakorolja: remélhető, hogy olyan választójog készült amely e kérdésben végre egy időre megnyugtatást teremthet. Az így átalakítandó javaslat alapján összeülőparlamentnek feladata lesz majd az igazi, helyes választójogi törvény megalkotása. Egyelőre csak az a fontos, hogy a törvényjavaslat kirívó hibái kiküszöbölhetők legyenek, a választójog gyakorlása jogosulatlan befolyásoktól csakugyan mentesüljön s a képviselőválasztás legalább a választásra jogosultak akaratát tisztán és megnyugtatóan juttathassa érvényre. Ilyen választójog reményében bizakodjunk, hogy az új esztendő csakugyan megalapozza Magyarország egészségesebb, tisztább közéletét, kibontakoztatja a népi erőiket s ezzel megindítja hazánkat a jobb jövő felé. Második évfolyamba lépett a Kecskeméti Ellenőr Másodszor érzünk meghatódottságot, amikor magunkról írunk. Először akkor vett erőt rajtunk ez az érzés, amikor október elsején először leírtuk: Kecskeméti Ellenőr I. évfolyam, 1. szám ... ! Három hónap telt el azóta, lapunkat ma már városszerte ismerik, véleményét jóval a város falain túl is tárgyalják. Most egy római számjegy változik a lap élén. Letelt az év és az Ellenőr immár 11. évfolyamába lép. Három hónap nem sok idő, sem az emberek, sem egy lap életében, mi mégis boldog megelégedettséggel szögezzük le ezt a nekünk ünnepnek számító alkalmat. Amikor ezt tesszük, egyben meg is ígérjük, hogy a továbbiakban is bátran, függetlenül, a polgárok egyeteme érdekében fogjuk munkánkat végezni. . Tilda Zoltán, báró Berg Iziksa, Horváth Zoltán és Szézes Sándor a kisgazdapárt vacsoráján A független kisgazdapárt január 5-i pártvacsorája országos jelentőséget nyert. Tegnap Budapesten járt dr Egry Ferenc, városunk pótképviselője és ígéretet kapott négy országgyűlési képviselőtől, hogy a vacsorán feltétlenül megjelennek. Résztvesz a vacsorán Tely Zoltán, Szeghalom képviselője, a párt országos alelnöke, református lelkész, báró Berg Miksa, Abony képviselője, a kisgazdapárt parlamenti vitarendezője, dr Horváth Zoltán Kiskunfélegyháza követe és dr Mózes Sándor kiskőrösi képviselő. Valamennyien felszólalnak a vacsorán. A nagyszabású vacsorára már nem fogad el jelentkezést a rendezőség, mivel már minden jegyet szétkapkodtakaz érdeklődők.