Kecskeméti Ellenőr, 1938. január (2. évfolyam, 1-24. szám)

1938-01-01 / 1. szám

Kecskemét, T938. január 1. ára * mér Szombat, II. éxf. 1. sz. KECfKEMill/ Újévi ajándék: a titkos választójog A Darányi-kormány ígéretéhez képest benyújtotta a választójogot. Hogy ígéretét megtartja, abban a miniszterelnökre nézve senki sem kételkedett. Azt hisszük azonban, kevesen voltak, akik nem jobb választójogot vártak. Ez alkalommal a javaslat bizonyos, a Duna—Tisza közét érdeklő vonatkozásaival kívánunk foglalkozni. Mégis illik általános­ságban is tartalma felől némi kritikai tájé­koztatást nyújtani. Általában a javaslat bonyolult. Lesznek lajstromos választások, ahol az összes képvi­selőválasztók szavaznak. Lesznek kerületek, amelyekben egy jelöltre és egy pótképviselő­re szavaznak az összes képviselőválasztók, de ugyanezek megyénként is mégegyszer szavaz­nak lajstromosan, több jelöltre arányos vá­lasztási rendszer szerint, de itt már csak a szűkebb ten edel mű törvényhatósági választó­jogosultsággal bírók. És lesznek területek, ahol két lajstromos választás lesz: egyiken az összes választók, másikon csak a terület tör­vényhatósági választói vesznek részt. Úgy a választás, mint a választójog tehát többféle. Feltűnő, hogy az új választójogi javas­lat lé j egesen fogyasztja a választók számát. Az országgyűlési képviselőválasztókat is, még inkább a törvényhatósági választásra jogo­sultakat. És még feltűnőbb, hogy amikor a törvényhatóság ügyei semmi esetre sem olyan nehezen áttekinthetők, mint az ország ügyei, akkor a törvényhatósági választók számát a javaslat nemcsak a felemelt hely benlakással, de a nagyobb életkorral és a nagyobb iskolai végzettséggel Í9 apasztja. És az is furcsa, hogy sok más országban a férfiválasztók kor­határa 20—21 év, nálunk eddig helyesen a magánjogi nagykorúság ideje: 24 éves élet­kor volt, most a törvényhatósági választójo­got a törvény bizonyos esetekben 26—28 és 30 éves életkorhoz köti. Tehát — kultúr- fölény ide, vagy oda — törvénybe akarjuk foglalni, hogy a magyar választó közjogi fe- jelágya csak 26—30 éves korára nő be. Helyenkint vannak megnyugtató és biz­tató rendelkezések is, bár kifogásolható is sok van az említetteken kívül is. Mégis emel­jünk ki pár megnyugtató szempontot. Kecskemét továbbra is önálló választó- kerület, az összes választók egyszeri szava­zással lajstromosan és arányosan választják az összes képviselőket. Országosan megnyugtató, hogy végre az új, mindenütt titkos, választójog mégis meg­vitatás alá kerülhet. És ha, mint legutóbb már két közjogi javaslatnál, itt is érvénye­sülni fog a Darányi-kormány megértő maga­tartása, mely indokolt esetekben az ellenzék kifogásait is figyelembe veszi: a törvényja­vaslat még elfogadható is lehet. Ez alkalommal azonban egy a Duna— Tisza közét különösen érdeklő szempontra kívánjuk a figyelmet felhívni. A Duna—Tisza közén legkiterjedtebb és legfejlettebb a ta­nyarendszer. Ennek gyors fejlődését a tanyai iskolák szaporodása soha sem tudta utolérni. Ennek folytán a tanyai földművelő nép e te­rületen — úgy gazdák, mint munkások — Legkisebb Mámban tudja a négy elemi iskola elvégzését is igazolni, még kisebb rész a hat elemi osztály elvégzését. Az említett feltéte­lek miatt tehát itt eshet ki a legtöbb gazda és földmunkás választó. Holott a hiányosabb iskoláztatás dacára is e terület népe a 9zőlő- ós gyümölcstermelés gyors magasra lendí­tésével, a paprikatenneléssel , és egyéb na­gyobb körültekintést feltételező mezőgazda- sági ágak gyakorlásával s mindezek felett kiváló kereskedelmi szellemével megmutat­ta, hogy a gondolkodás érettségében nem áll más országrészek népe mögött. Emellett van e népnek egy nagy előnye is. A Duna—Tisza közén nagy területet foglalnak el a jász és kiskun redempciós bir­tokok s (inagában a. pépcsségben is sok a kis­kun és a jász. A kiskunok és jászok sohasem voltak jobbágyok. ,'í lakosság más, számra nézve is jelentekenv s szellemileg irányító eleme ama városol^lakossága s e lakosság kirajzása, amely varosok a törökhódoltság alatt mint testületek állottak szemben a föl­desurakkal és így e városok népe szintén századokon át mentes volt a jobbágyság gon­dolatlenyűgöző hatásától. Ez okok következ­tében a Duna—Tisza köze népe öntudato- sabb, önérzetesebb s mert saját közületeik ügyeinek intézésére a törökhódolt9ág alatt is közvetlenül befolyhatott: a közügyek intézé­sében messzire visszanyúlóan iskolázottabb. És mégis a törvényjavaslat éppen ebből az elemből fosztana meg jelen alakjában a leg­többet a törvényhatósági és a képviselővá­lasztási jogosultságától. Ugyanezen terület földműves munkás népe is a magasabb intelligenciát feltételező művelési ágak gyakorlása folytán értelmes, öntudaton és a közügyek intézésére általi* ban alkalmas. Ennek dacára itt sohasem vol­tak lázadozó agrármozgalmak. Mégis az is­kolázás említett okokból való büntetlen hi­ányossága következtében, továbbá azért, mert e területen kevés a nagy- és középbirtok, a kisbirtok a legjelentősebb és így legkevesebb a lehetőség arra, hogy egy-egy munkás ugyanazon gazdánál, egyfolytában hat évig, dolgozhassák: e munkásnép kapná talán leg­szűkebben a választójogot. Már első alkalommal rá kívántunk mu­tatni e lényeges, indokolatlan s a Duna — Tisza közi szabad földműves népet sújtó té­ves rendelkezésekre. Tisztában kell lennünk azzal, hogy ez a törvényhozás, amely előbb kereste a fékeket, csak azután a motort, aligha fog, nemcsak az ellenzéki kívánalmakat kielégítő, de az igaz­ságnak s az ország érdekeinek is megfelelő választójogot alkotni. Iía azonban Darányi miniszterelnök az előző közjogi javaslatok­nál észlelt megértő magatartását a választó - jogi javaslat javításának lehetővé tételében is tovább gyakorolja: remélhető, hogy olyan választójog készük amely e kérdésben végre egyidőre meghyUgtaSíst teremthet. Az így átalakítandó javaslat alapján összeülő .par­lamentnek feladata lesz majd az igazi, he­lyes választójogi törvény megalkotása. Egy­előre csak az a fontos, hogy a törvényjavas­lat kirívó hibái kiküszöbölhetők legyenek, a választójog gyakorlása jogosulatlan befo­lyásoktól csakugyan mentesüljön s a kép­viselőválasztás legalább a választásra jogo­sultak akaratát tisztán és megnyugtatóan juttathassa érvényre. Ilyen választójog reményében bizakod­junk, hogy az új esztendő csakugyan meg­alapozza Magyarország egészségesebb, tisz­tább közéletét, kibontakoztatja a népi erő­iket s ezzel megindítja hazánkat a jobb jövő felé. Második évfolyamba lépett a Kecskeméti Ellenőr Másodszor érzünk meghatódottságot, amikor magunkról írunk. Először akkor vett erőt rajtunk ez az érzés, amikor október elsején először leírtuk: Kecskeméti Ellenőr I. évfolyam, 1. szám ... í Iárom hónap telt el azóta, lapunkat ma már városszerte ismerik, véleményét jóval a város falain túl is tárgyalják. Most egy római számjegy változik a lap élén. Letelt az év és az Ellenőr immár li. évfolyamába lép. Három hónap nem sok idő, sem az emberek, sem egy lap életében, nii mégis boldog megelégedettséggel szegez­zük le ezt a nekünk ünnepnek számító al­kalmat. Amikor ezt tesszük, egyben meg is ígér­jük, hogy a továbbiakban is bátran, füg­getlenül, a polgárok egyeteme érdekében fogjuk munkánkat végezni. . Tildx Zoltán, báró Berg IHíksa, Horváth Zoltán és IHózes Sándor a kisgazdapárt vacsoráján A független kisgaz.dapárt január 5-i pártvacsorája országos jelentőséget nyert. Tegnap Budapesten járt dr Egry Ferenc, vá­rosunk pótképviselője és ígéretet kapott négy országgyűlési képviselőtől, hogy a vacsorán feltétlenül megjelennek. Résztvesz a vacsorán THely Zoltán, Szeg­halom képviselője, a párt országos alelnöke. református leik asz, báró Berg Miksa, Abony képviselője, a kisgazdapárt parlamenti vita­rendezője, dr Horváth Zoltán Kiskunfélegy­háza követe és dr Mózes Sándor kiskőrösi képviselő. Valamennyien felszólalnak a va­csorán. A nagyszabású vacsorára már nem fogad el jelentkezést a rendezőség, mivel már min­den jegyet szétkapkodtak 'az érdeklődők.

Next

/
Thumbnails
Contents