Kecskeméti Ellenőr, 1938. március (2. évfolyam, 48-72. szám)

1938-03-01 / 48. szám

Kecskémé!, 1938. március 1. Ára 6 fillér. AJ Kedd, II. évf. 49. s’Éám KECSKEMET«/' / V. VÜGCCYLIEN POUTIKAI NAPILAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Arany János utca 6, Kát. átjáró, udvar, félemelet. Telefon: 745. Postatakaréki csekkszámla: 38.547. Előfizetési árak: egy hóra t.40 P, negyed évre 4.20 P. félévre 8 P. Maradjon Kecskemét jövőre is „a gyümölcs és gyermek városa“ Kovács Sándor pápai preláfus beszéde A Stefánia Szövetség vasárnap dél­előtt előadást rendezett a zsúfolásig meg­telt Városi Moziban. Bevezető beszédet Gombkötő Antal kir. tanfelügyelő mondott. Az I. kér. iskola Vörös Kereszt csoportja szavalatokat, magánszámokat, tréfás jelene­teket, énekszámokat adott elő Falta Irén tanítónő betanításában. Az énekszámokat Salamon Mária vezényelte. A vezetők és szereplők forró tapsokat kaptak. Kovács Sándor pápai prelátus, apát­plébános ünnepi beszédében kijelentette, hogy Kecskemét még többet akar tenni a gyermekekért. A gyermek földi élete, gon­dozása céljából az anyák iskoláját felállít­ják, melyben az anyák továbbképzést, kellő kioktatást kapnak. Annak a reményének adott kifejezést, hogy a jövőben a Stefánia Szövetség előadásain nagyobb számban je­lennek meg majd felnőttek. Ezután a gyer­mek fontosságáról, az élet szentségéről be­szélt. Az Isten a lelket lehelte az emberbe a teremtéskor, a legdrágább kincset. A Ste­fánia Szövetség minden ember öntudatába akarja vinni ezt a meggyőződést. Aki hisz Istenben, annak el kell hinni azt is, hogy az élet az Isten iegszebb ajándéka. — Miért érték a gyermek? — kérdezte és rögtön meg is adta a feleletet: Mert egy darab élet. Prohászka püspök sétája köz­ben nem taposott el még egy csigát sem, mondván: még itt is szent az élet. Az anyák ne feledjék el: az anyaság a legszebb ék­A Kecskeméti Ügyvédi Kamara teg­nap délelőtt tartotta évi rendes közgyűlé­sét, melynek nemcsak a helybeli, hanem a kamara vidéki ügyvédtagjai is nagy szám­ban jelentek meg. A törvényszék II. eme­let 78. sz. a. tárgyalótermét zsúfolásig meg­töltötték az ügyvédek, akik nem várt szen­vedéllyel, a legapróbb részletekig boncolva tárgyalták, vitatták a közgyűlés legfőbb tárgysorozati pontját: a felvétel korlátozása iránt az igazságügyminiszterhez intézendő indokolt részletes kamarai javaslatot. Jel­lemző, mennyire létfontosságúnak tartották ezt a kérdést, hogy háromnegyed órán ke­resztül vitatkoztak: a javaslatból ki kell-e törölni egy »például« szót... A közgyűlést a Hiszekegy eléneklése nyitotta meg. Vitéz dr. Márkus Ferenc el­nök röviden hangsúlyozta az új ügyvédi rendtartás fontosságát, majd üdvözölte dr. Szegő Ferenc ügyvédet, az ország ügyvédi gyámpénztár megjelent ügyészét. _ Dr. Máté József kamarai titkár olvas­szernél is szebben ragyog a homlokon. Kecskemétet a gyümölcs és gyermek városának nevezték el. Ez volt a múltban és ennek kell maradnia a jövőben is. A gyermek kacagása mellett rámosolygott a gondozott gyümölcsösnek virágzó fája. Ha a gyermek felnőtt, erős karját odanyujtotta az életben fáradt atyjának, ha a termés megérett, odanyujtotta tápláló erejét a munkában fáradyt gazdának. Ott, ahol iga­zán szerették a gyümölcsfát, nem zsebbel, hanem szívvel, ott szerették a gyermeket is. Ezután feltette a kérdést: A gyümölcs- faápolás fejlődésével egyenes arányban fej­lődött-e minden családban a gyermek gon­dozása, művelése? Sok családban igen, de sok családban a gyümölcsfák számának emelkedésével mindjobban csökkent a gyer­mekek száma. — Nálunk is van hiba, de hála Isten­nek kevesebb védelemre szoruló család van, mint máshol. Az élet pusztító pajzstetűje, a lisztharmat és egyéb betegségek azonban nemcsak a gyümölcsvilágunkban vatinak meg, hanem gyermekeink világában is. Ha azt akarjuk, bogy a gazdasági élet jobb le­gyen és tökéletesebb, akkor igazán a lélek és gyermek országában kell először a védel­met. az építőmunkát megkezdem. A beszéd mély hatást tett a megje­lentekre. Nagy sikere volt a bemutatott két filmnek is. ta fel az igazságügyminiszterhez intézendő kamarai javaslatot a felvétel korlátozása iránt. A javaslat rámutat arra a túlságosan nagy kamarai tagsági létszámra, mely miatt az ügyvédek többsége nem biztosítliatja tisztes megélhetését. A javaslat szerint a kecskeméti kamarai taglétszám 5 év alatt 19 százalékos emelkedést mutat, míg más kamarákban csak 10 százalékos. 1937. év­ben a havi kereset elosztása: 40 pengőn alul 40 százalék, 200 pengőn alul szintén 40 százalék volt. Az ügyvéd-nyomor egyik oka, hogy az adásvételi ügyek háromne­gyedrésze a kir. közjegyzők és a községi jegyzők kezébe kerül. Ugyancsak a titkár ismertette az ügy­védjelöltek kérelmét, mely szerint azok az ügyvédjelöltek, akik az új rendtartáskor már be voltak jegyezve, ne essenek a zárt létszám (numerus clausus) alá. Ezután egymásután álltak fel a szóno­kok, részletesen boncolgatták a javaslatot, annak az »atya, fiú. vagy vő« körüli ren­delkezéseit, mely utóbbi esetben azt java­solják, hogy csak az örökölheti az irodát, aki be volt jegyezve jelöltként. Dr. Szent- iványi András (Kkfélegyháza), dr. Markó Imre, dr. Augner Rezső, dr. Hegedűs Fe­renc bocsátkoztak hosszabb jogi fejtegeté­sekbe, majd pedig dr. Györffy Gyula szó­lalt fel. Hangoztatta, hogy csak az ügyvéd fiát kell, de vejét nem, előnyben részesíteni. A vita közben az elnök rosszul lett. miért is fél óráig dr. Sándor József alel- nök vette át a közgyűlés vezetését. Tekin­tettel. hogy rendkívül megoszló volt a vé­lemény a javaslattal szemben, szavazást rendelt el. Tizenöt perc alatt megtörtént a szava­zás, melynek eredménye: leadtak 65 sza­vazatot, ebből igen-nel 57, nem-mel 7 sza­vazott, egy szavazat érvénytelen volt. A ka­mara tehát a választmány által előterjesztett numerus clausus-javaslatot terjeszti fel az igazságügyminiszterhez, valamint pártolólág az ügyvédjelöltek kérelmét. Dr. Nagy Mihály pénztáros ismertette ezután a multévi zárszámadást, majd az 1938. évre tervezett költségvetést, mely a titkárnak 30 pengős havi fizetés javítást is indítványozott. Dr. Györffy Gyula rendkívül hevesen támadta a fizetésjavítást, viszont dr. He­gedűs Ferenc pártolta tekintettel a megvál­toztatott életviszonyokra. A segéderő felvé­telét azonban ő is ellenezte. Dr. Schultz Frigyes (Nagykőrös) elismerését fejezte ki a kamara vezetőségének munkája felett és javasolta a fizetésemelést. A közgyűlés vé­gül is dr. Adorján Imre indítványát fogadta el, mely szerint a titkár hava 150, titkárnő 130, az altiszt pedig 40 pengős fizetést kap. A közgyűlés ezután a választmány által előterjesztett tagokat megválasztotta az adó­javaslatot előkészítő bizottságba, majd hoz­zászólás nélkül tudomásul vették a titkári jelentést, Fényes siker a Reh Asszonyok fényes estjén Virágok, szőnyegek garmadája még ékesebbé, csillogóbbá tette szombaton a Ref. Egyesület dísztermét, melyben a Ref. Asszonyok rendezték műsoros estélyüket. A fényesen sikerült műsoros estélyen a város előkelőségei teljes számban jelentek meg. Dr. balásfalvi Kiss Barnabásné pom­pás prológusa nyitotta meg a műsort, majd Schmogrovits Piroska aratott sűrű tapsokat zongorajátékával. Nagy hatással szavalt Fii- löp Kató. Böszörményi Jenő ref. lelkész két farsangi történetet mondott el színesen, hu­morosan, nagy sikerrel. A dísztermet zsúfolásig megtöltötték a táncolni akaró párok, amikor fél 11 óra után Csikós-Tóth5 András tanár vezetésé­vel a közönség lelkes tapsa közben 26 nyitó pár felvonult. Zsákai Laci zenekarának »Proti asszony, az akarok lenni...« kez­detű csárdásra megkezdődött a tánc, mely a legkitűnőbb hangulatban a kora reggelig tartott. Az Ügyvédi Kamara bevezette a zárt számot, illetve ennek bevezetését kéri a minisztertől

Next

/
Thumbnails
Contents