Kecskeméti Ellenőr, 1938. március (2. évfolyam, 48-72. szám)
1938-03-01 / 48. szám
Kecskemét, 1938. március 1. Ára 6 fillér. KECSKEMETI/' / VOGOCYLIEN POLTIKAI NAPILAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Arany János utca 6. hát. átjáró, udvar, félemelet. Telefon: 745. Postatakaréki csekkszámla: 38.547. V. A. Kedd, II. évf. 49. szzám Előfizetési árak: egy hóra 1.400, negyedévre 4.20 P, félévre 8 P. Maradjon Kecskemét jövőre is „a gyümölcs és gyermek városa“ Kovács Sándor pápai prelátus beszéde A Stefánia Szövetség vasárnap délelőtt előadást rendezett a zsúfolásig megtelt Városi Moziban. Bevezető beszédet Gombkötő Antal kir. tanfelügyelő mondott. Az I. ker. iskola Vörös Kereszt csoportja szavalatokat, magánszámokat, tréfás jeleneteket, énekszámokat adott elő Falta Irén tanítónő betanításában. Az énekszámokat Salamon Mária vezényelte. A vezetők és szereplők forró tapsokat kaptak. Kovács Sándor pápai prelátus, apátplébános ünnepi beszédében kijelentette, hogy Kecskemét még többet akar tenni a gyermekekért. A gyermek földi élete, gondozása céljából az anyák iskoláját felállítják, melyben az anyák továbbképzést, kellő kioktatást kapnak. Annak a reményének adott kifejezést, hogy a jövőben a Stefánia Szövetség előadásain nagyobb számban jelennek meg majd felnőttek. Ezután a gyermek fontosságáról, az élet szentségéről beszélt. Az Isten a lelket lehelte az emberbe a teremtéskor, a legdrágább kincset. A Stefánia Szövetség minden ember öntudatába akarja vinni ezt a meggyőződést. Aki hisz Istenben, annak el kell hinni azt is, hogy az élet az Isten legszebb ajándéka. — Miért érték a gyermek? — kérdezte és rögtön meg is adta a feleletet. Mert egy darab élet. Prohászka püspök sétája közben nem taposott el még egy csigát sem, mondván: még itt is szent az élet. Az anyák ne feledjék el: az anyaság a legszebb ékszernél is szebben ragyog a homlokon. Kecskemétet a gyümölcs és gyermek városának nevezték el. Ez volt a múltban és ennek kell maradnia a jövőben is. A gyermek kacagása mellett rámosolygott a gondozott gyümölcsösnek virágzó fája. Ha a gyermek felnőtt, erős karját odanyújtotta az életben fáradt atyjának, ha a termés megérett, odanyújtotta tápláló erejét a munkában fáradt gazdának. Ott, ahol igazán szerették a gyümölcsfát, nem zsebbel, hanem szívvel, ott szerették a gyermeket is. Ezután feltette a kérdést: A gyümölcsfaápolás fejlődésével egyenes arányban fejlődött-e minden családban a gyermek gondozása, művelése? Sok családban igen, de sok családban a gyümölcsfák számának emelkedésével mindjobban csökkent a gyermekek száma. — Nálunk is van hiba, de hála Istennek kevesebb védelemre szoruló család van, mint máshol. Az élet pusztító pajzstetűje, a lisztharmat és egyéb betegségek azonban nemcsak a gyümölcsvilágunkban valnak meg, hanem gyermekeink világában is. Ha azt akarjuk, hogy a gazdasági élet jobb legyen és tökéletesebb, akkor igazán a lélek és gyermek országában kell először a védelmet, az építőmunkát megkezdeni. A beszéd mély hatást tett a megjelentekre. Nagy sikere volt a bemutatott két filmnek isdelkezéseit, mely utóbbi esetben azt javasolják, hogy csak az örökölheti az irodát, aki be volt jegyezve jelöltként. Dr. Szentiványi András (Kkfélegyháza), dr. Markó Imre, dr. Augner Rezső, dr. Hegedűs Ferenc bocsátkoztak hosszabb jogi fejtegetésekbe, majd pedig dr. Györffy Gyula szólalt fel. Hangoztatta, hogy csak az ügyvéd fiát kell, de vejét nem, előnyben részesíteni. A vita közben az elnök rosszul lett, miért is fél óráig dr. Sándor József alelnök vette át a közgyűlés vezetését. Tekintettel, hogy rendkívül megoszló volt a vélemény a javaslattal szemben, szavazást rendelt el. Tizenöt perc alatt megtörtént a szavazás, melynek eredménye: leadtak 65 szavazatot, ebből igennel 57, nemmel 7 szavazott, egy szavazat érvénytelen volt. A kamara tehát a választmány által előterjesztett numerus clausus-javaslatot terjeszti fel az igazságügyminiszterhez, valamint pártolólag az ügyvédjelöltek kérelmét. Dr. Nagy Mihály pénztáros ismertette ezután a múltévi zárszámadást, majd az 1938. évre tervezett költségvetést, mely a titkárnak 30 pengős havi fizetésjavítást is indítványozott. Dr. Györffy Gyula rendkívül hevesen támadta a fizetésjavítást, viszont dr. Hegedűs Ferenc pártolta tekintettel a megváltoztatott életviszonyokra. A segéderő felvételét azonban ő is ellenezte. Dr. Schultz Frigyes (Nagykőrös) elismerését fejezte ki a kamara vezetőségének munkája felett és javasolta a fizetésemelést. A közgyűlés végül is dr. Adorján Imre indítványát fogadta el, mely szerint a titkár hava 150, titkárnő 130, az altiszt pedig 40 pengős fizetést kap. A közgyűlés ezután a választmány által előterjesztett tagokat megválasztotta az adójavaslatot előkészítő bizottságba, majd hozzászólás nélkül tudomásul vették a titkári jelentést. Az Ügyvédi Kamara bevezette a zárt számot, illetve ennek bevezetését kéri a minisztertől A Kecskeméti Ügyvédi Kamara tegnap délelőtt tartotta évi rendes közgyűlését, melynek nemcsak a helybeli, hanem a kamara vidéki ügyvédtagjai is nagy számban jelentek meg. A törvényszék II. emelet 78. sz. a. tárgyalótermét zsúfolásig megtöltötték az ügyvédek, akik nem várt szenvedéllyel, a legapróbb részletekig boncolva tárgyalták, vitatták a közgyűlés legfőbb tárgysorozati pontját: a felvétel korlátozása iránt az igazságügyminiszterhez intézendő indokolt részletes kamarai javaslatot. Jellemző, mennyire létfontosságúnak tartották ezt a kérdést, hogy háromnegyed órán keresztül vitatkoztak: a javaslatból ki kell-e törölni egy »például« szót... A közgyűlést a Hiszekegy eléneklése nyitotta meg. Vitéz dr. Márkus Ferenc elnök röviden hangsúlyozta az új ügyvédi rendtartás fontosságát, majd üdvözölte dr. Szegő Ferenc ügyvédet, az ország ügyvédi gyámpénztár megjelent ügyészét. Dr. Máté József kamarai titkár olvasta fel az igazságügyminiszterhez intézendő kamarai javaslatot a felvétel korlátozása iránt. A javaslat rámutat arra a túlságosan nagy kamarai tagsági létszámra, mely miatt az ügyvédek többsége nem biztosíthatja tisztes megélhetését. A javaslat szerint a kecskeméti kamarai taglétszám 5 év alatt 19 százalékos emelkedést mutat, míg más kamarákban csak 10 százalékos. 1937. évben a havi kereset elosztása: 40 pengőn alul 40 százalék, 200 pengőn alul szintén 40 százalék volt. Az ügyvéd nyomor egyik oka, hogy az adásvételi ügyek háromnegyed része a kir. közjegyzők és a községi jegyzők kezébe kerül. Ugyancsak a titkár ismertette az ügyvédjelöltek kérelmét, mely szerint azok az ügyvédjelöltek, akik az új rendtartáskor már be voltak jegyezve, ne essenek a zárt létszám (numerus clausus) alá. Ezután egymásután álltak fel a szónokok, részletesen boncolgatták a javaslatot, annak az »atya, fiú, vagy vő« körüli ren Fényes siker a Ref Asszonyok fényes estjén Virágok, szőnyegek garmadája még ékesebbé, csillogóbbá tette szombaton a Ref. Egyesület dísztermét, melyben a Ref. Asszonyok rendezték műsoros estélyüket. A fényesen sikerült műsoros estélyen a város előkelőségei teljes számban jelentek meg. Dr. balásfalvi Kiss Barnabásné pompás prológusa nyitotta meg a műsort, majd Schmogrovits Piroska aratott sűrű tapsokat zongorajátékával. Nagy hatással szavalt Fülöp Kató. Böszörményi Jenő ref. lelkész két farsangi történetet mondott el színesen, humorosan, nagy sikerrel. A dísztermet zsúfolásig megtöltötték a táncolni akaró párok, amikor fél 11 óra után Csikós-Tóth András tanár vezetésével a közönség lelkes tapsa közben 26 nyitó pár felvonult. Zsákai Laci zenekarának »Profi asszony, az akarok lenni...« kezdetű csárdásra megkezdődött a tánc, mely a legkitűnőbb hangulatban a kora reggelig tartott.