Kecskeméti Ellenőr, 1939. január (3. évfolyam, 1-24. szám)

1939-01-01 / 1. szám

r­ya, ha jó. Használjon pesti pöcegödörben ,­trágyát. Kevés kell olcsó. Garantáltan­öldtől és szeméttől, tó: Weisz Géza­­ 7. Szabó József lyadi tér 3. p vérdijat lagykörösi fejére bestiális kegyet­len- s Czena Sándor nagy­­nagy beteg feleségét, lozásban a nagykőrösi a kecskeméti rend­­kapcsolódott. Jís újabb adatai meg- S hogy a már 10 nap Ik kóbor cigányokkal i f­­­őrkapi­t­á­nyság most jzött ki a nagykőrösi i­gő jutalmat kap az, Les nyomra vezeti és­­a kegyetlen gyilkost légszolgáltatás keze. . . ishús ■36 és 1*40 fillér. 1*36 és 1*40 fillér.­­A LÁSZLÓNÁL. ■oaaBHBBBaBBtaBBmHBMB ütöttek: Puskás Fe- Llonitor Erzsébet rk. iy Rafael) — Pon­­segéd rk. és Tóth ila. Kovács Mihály). tvpsz. rk. és Tóth Em­ni'. Réfi István). — rk. és Nagy Mária verges Márton). - c. és Szarka Borbála Zsik János). — Cseh cás rk. és Kovács Inos. vitéz Szily Fe­rne feles rk. és Ko- József. Csikai Pé­­nyegcsiszoló rk. és (Kis József. Santa Lidor fm. napsz. ref.­­(Tóth István. Nyúl mla kisbirt. rk. és rk. (Borbély Gyula, Ka Antal hentes és Németh Eszter rk. Ferenc). — Orosz lés Ri­sz Margit rk. Imi Géza). — Gere " Dobos Julianna rk. bó István). — Fo­­prűcs Erzsébet ref. are). — Tóth Géza I Agárdi Margit rk. József). — Horváth l Tóth Mária rk. —­éli János). — Sza­­jis rk. és Dormany Mátyás, dr. Dormány p­pár György hűtő­­jra Ilona rk. (Szabó !)• simálást a legol­­■égez R L ■ AGON autóval. 3 oldal 1939. január 1. KECSKEMÉTI ELLENŐR cipőüzlet és üzletvezetője Újévre különleges divatárukat Brainer divatházban végyén SZILVESZTER ESTI GONDOLATOK Huszti József és neje Zsombos-dűlői 1 hold 800 nsz-es legelőjét megvette Bot­tyán János 500.— pengőért. Horváth János Nyír-dűlő 1 hold 1087 nsz.-ös területű ingatlanának 19­2 részét megvette Jenei József 1000.— pengőért. Haj­á­ki Gáborné Pólyák Sára Usz­la­tó­­dűlői 1 hold 610 nsz.-ös ingatlanát meg­vette Gábor József és neje 1200.— P­é­t. Marsa Jánosné F. Hegedűs Etel Fe­­ketehalom-dűlői 2 hold 21 nsz.-ös szántó­ját megv­ette K­olentér Istv­án és ne­je 600 pengőért. Az újév küszöbén kiváncsi fejek ha­jolnak a vízben­ különböző alakúvá formá­lódott ólomdarabocskák fölé. Mindenkinek vannak egyéni útjai, egyéni céljai és vágyai, i­e várjon Szilveszter-este gondolnak-e ar­­ra, hogy a mi kis egyéni törekvéseink mel­lett vannak sokkal nemesebb, fenke­tebb és átfogóbb célok, amelyek elv naszv­abb közösséghez, a nemzethez, a hazához fűr­­nek mindannyiónkat. Gondolunk-e arra, hogy ennek a megcsonkított, vergődő, de mégis hatalmas és erős egésznek is vannak céljai, törekvései, s hogy ezek a célok és törekvések — a mi sokszor pillanatnyi han­gulathoz alkalmazkodó, talán néha önző céljainkkal szemben — az állandóságot, a m­indenek­.jelett álló­ magasztos eszmét kép­viselik? Hogy az általános és állandó jó­létet, mindannyiónk egyedüli és legfőbb emberi célját: a valódi boldogságot csak a nemzet­i célok megvalósulása biztosíthat­ja? Nemzeti célok! Mennyi és mennyi ilyen célról lehetne beszélni! De itt csak egyről. . .O, egy kevésbbé emlegetett, sokszor elfelejtett­ nemzeti fedadásról akarok néhány sort írni és hozzá néhány gondolatot, kapcsolni. Széchenyi gondolata: oly kevesen va­gyunk hogy még az apagyilkosnak is meg kellene bocsátani, s ez a kevés magyar is szétszóródva él az egész földkerekségen. A megélhetés nehézségei, vagy sokakat a kincsvágyó kalandos gondolatok sodortak m­­essze tőlünk. Az első kivándorolt gene­ráció még megtartja nyelvét, jellegét és magyar mivoltát, de az utódok már lassan elfelejtik nemzeti hovatartozásukat. Máso­kat meg a párizskörny­éki békediktátumok kényszerítenek, hogy idegen földön egyék a kisebbségi élet keserű kenyerét. Magyar Testvéreim! Szilveszter e lé küldjünk hő fohászt az Egek Urához, hogy tartsa meg őket e nemzet tagjainak, hogy ne engedje széthullani ezt a feloldott ké­vét, nekünk pedig adjon erőt harcolni ér­tük, segíteni rajtuk. Gondoljunk a hatalmas Harmadik Bi­rodalomra, mely belügyn­ek tekinti minden német sorsát, éljen az bárhol a világon. S gondoljunk egy másik nagyhatalom­ra, a lengyelre, amelynek nemzettestéből 8,5 millió él határokon kívül. 4 millió be­lőle az Északamerikai Egyesült Államok­ban. Hogyan dolgozik ez a nép az idegenbe szakadt testvérek megmentésén? Felkeres és számontart minden lengyelt a földgömb túlsó felén is. Propaga­nd­a füzetekke­l, ira­tokkal látja el őket, felhasználja­ erejüket nemzeti céljai biztosítására. S gondoluunk egy kisebb nép, a svédek erőfeszítésére. Gondoljunk továbbá a szláv népek egymás iránt érzett rokonszenv­ére, amely alapja a pánszláv mozgalomnak. Még e­ mozgalom iránt leghidegebb lengyel is bi­zonyos melegséget, sőt büszkeséget érez, valahányszor csak hall valamit másfelé élő szláv rokonairól. Gondoljunk­ arra, hogy Berlintől nem messze még mindig él ma­gát vendnek nevező kb. 250.000 főnyi szláv eredetű néptöredék, amelynek sorsát többi szláv testvérei saját bajuk mellett is any­­nyira szívükön viselik. Igen, ha a politiká­ban nincs is meg ez a melegség, de a szláv népek lelkében ott él és izzik kiolthatatla­­nul egész Európa v­eszélyére. S mi az, ami őket egybekapcsolja? Talán a történelem? Nem, csak a nyelv hasonlósága és a közös­­törzs. A Szilveszter este szórakozni induló magyar Testvérek! Megadjatok egy szóra! Gondoljatok arra, hogy még mindig több, mint 4 millió magyar él a határokon kívül, akiknek — s főként utódaiknak — a nem­zet számára való megmentése a Ti vállal­tokon nyugszik, hogy Nektek kell az ő lelki életükre v­igy­ázzatok, hogy életük pályája mellékv­ágnár­ra ne fusson.­­ Hiszem, ha a szlávokat csak a nyelv hasonlósága, a németekés a nyelv azonossá­ga köti össze, minket még összefűz az ezer-, éves közös történelem, a közös szenvedés­ben, a mérhetetlen sok fájdalomban eggyé­­kovácsolódott lélek s mindenekelőtt össze kell, hogy fűzzön a trianoni tragédia s a nagy nemzeti célok és feladatok, amelyek minden magyar erejét követelik. Van ne­künk is szerv­ünk, amely ezzel foglalkozik, de sajnos, nem áll mögötte úgy, amint kellene, az egész ország népe. Éreznie kell a világ legelhagyatottabb szögletében élő m­agyarnak is, hogy idetartozik, hogy ő is a Magyar Szent Korona testének egy kis atomja, hogy az ő munkájára is szükség van a trianoni bilincseket széttörni kivár­­ó hazának. Itt csak egyetlen gondolatra kívántam felhívni a figyelmet, amely legalább olyan fontos, mint bármelyik belpolitikai reform, külpolitikai irányzat , amelyre oly kevesen és akkor is oly lélek nélkül gondolnak. Mert nem bizonyos az, hogy aki itthagy­ta az országot, az lélekben is szakított velünk s ezt a lélekben élő, láthatatlan, de mégis minden kézzelfoghatónál erősebb kapcso­latot kell megteremteni, kiépíteni, ha más­hogy nem, levelezés útján. Minden magyar család vállalja, hogy felveszi az érintkezést egy -egy idegenben élő, kiv­ándorolt magyar családdal , a már-már kialvó nemzeti ön­tudatot újra lángra lobbantja bennük, így lehet kis munkával óriási eredményt pro­dukálni. Mert mi adja meg kinek-kinek az er­ Boldog ujHet kivan kedves vevőinek Ünnep után Karácsony jóm nékem nem volt soha, Tárt azért vagyok elkárhozott, Mert a jó Isten földreszánt Fia sjárulékot sohasem hozott?... Szegény asszony volt az én járni rám, fiunkától kérges a tenyere. Dolgozott hajnaltól éjszakáig S alig-alig volt falut kenyere. Nem törődött ő semmivel mással: Húzta az igát éjjel-nappal, Nem hántol­ senkit, nem por élt száj­, Megfért a töl­­i hatalmakkal. Húr nagyon korán megbarátkozott A mindent helyrehozó réggé!, í­gy gondolta, jó viszonyb­an van a felet­tünk lévő magas­ éggel Ahová imá­t küldözgette. De biztatást nem kapott soha: Hideg volt hozzá és érzéketlen, mint egy fagyos­ szívű­ mostoha. Bizony a garas vékonyan jutott Mert dolgáért kicsiny volt a hér, Pedig áldott két nehéz kezéből Hej de sír rím kicsordult a vér!... Ezért nem volt nékem karácsony­­ám ...­­S ezért vagyok fájé el kárhozott, Mert szegénységünk miatt tőlünk az­­— Isten­ke is elkívánkozott. HAJNAL JÓZSEF. 3 x naponta friss sütemény Répásnál a Luther-udvarban INGATLANFORDALO­M Az újévben is a régi bizalommal jöjjön a Szigeti rétesüzletbe is zsári­ uccú

Next