Kecskeméti Ellenőr, 1939. szeptember (3. évfolyam, 197-222. szám)
1939-09-01 / 197. szám
1939 szeptember 1. KECSKEMÉTI ELLENŐR 3. oldal PUCH motorkerékpárok P 980.-től Papp Sándor és Fiánál Luther-udvar Telefon 162. Hangya-telep hoppasztóhaz Férfidivatban Krainer divatház vezet felvesz kis tengeri hajók is közlekedhetnek majd a Duna-Tisza csatornán Azokon a rendkívüli nagyjelentőségű előnyökön kívül, amit a Duna—Tisza csatorna megépítése a magyar gazdasági életnek jelentene, egyik legnagyobb előnye lenne a terv megvalósulásának az, hogy a megépítendő csatorna olcsó víziúton kapcsolná be a magyar piacot — elsősorban a magyar Alföldet — az európai vízihálózatba, sőt a németek által tervezett Rajna- Majna-Duna és a Duna-Odera csatorna megépítésének esetén az eddiginél sokkal rövidebb úton és rövidebb idő alatt lehetne az olcsó víziúton magyar árut szállítani az Északi és a Keleti tenger kikötőibe. Erre gondoltak már a Duna—Tisza csatorna tervének alkotói, amikor a csatornát úgy tervezték, hogy abban egyidőben két hajó közlekedését és 1000—1200 tonnás uszályok vontatását kívánják lehetővé tenni. Nem jelent ez egyebet, mint azt, hogy a Skandináv államok 800—1000 tonnás és még ennél is kisebb motoros tengerjárót minden akadály nélkül például egész Szentesig lejárnának. Olajkészítésre Dánia ezidőszerint is nagymennyiségű tökmagot vásárol Magyarországtól. Az olcsó víziúton való közvetlen összeköttetés mindenesetre fejleszteni fogja Magyarország és a Skandináv államok, de Anglia közti összeköttetésedő lehetőségeit. INGATLANFORGALOM Nyúl Sándor Ballószög-dőlőben levő hold ingatlanát eladta Kovács Boldizsárnénak 2400.a pengőért. A gémeskút kávájába kapaszkodva halt meg az utolsó bugaci csikós betyár Bugac pusztán az idén gyásszal kezdik az őszt. Nem sajnálkozik, nem kesereg senki, mindenki bölcsen tudja, hogy Pali bácsi sem élhetett örökké. Mégis, hogy augusztus elején elköltözött az élők sorából, senki sem tudja elképzelni, hogyan folyik tovább az élet Pali bácsi nélkül? Sok a vasút, meg a drót. . . A puszta apraja-nagyja ismerte — azt azonban nagyon kevesen tudták róla, hogy Raffka-Farkas Pál néven jegyezték be 95 esztendővel ezelőtt a matrikulába. Mindig csak Pali bácsinak titulálta a városból sűrűn kiránduló adóvégrehajtó és a pelyhedző bajuszú bojtárgyerek. Szálfatermetű, keménykötésű magyar volt az öreg Pali bácsi. Ilyen emberpéldány nem igen terem már mostanában a bugaci határban. Régi jó világban élte tarka fiatalságát az öreg csikós, akkor még nem lehetett nyomonkövetni az elkötött lovat. Panaszkodott is az utóbbi időben eleget: — Amióta ez a sok fene vasút, még derét van, az ember ha szőröz Bácskában egy lovat, mire hazaér vele, már csöndét vártam .— Miért maradt nőtlen Pali bácsi? Hosszú életéből zamatos magyarsággal szívesen mesélgetett, amikor elpihent a ménes és ott melegedtünk a pislákoló pásztortűznél, vagy Kócos-Tóth Mihály uram virágos ambitusán ürítgettük a boroskancsót. — Mijé maradtam nőtlen ?... — kezdte Pali bácsi. Úgy esett, hogy két lánya is volt akkoriba a számadónak. A kisebbik lett a mátkám. Egyik este hallom, hogy másnap bemennek Kecskemétre. No, mondok, mehetek én is, de azt azt a birkát — akit én adtam neki — megnézom előbb a házvégibe. Nem is lett vóna semmi baj, de ahogy megmarkótam az ól ajtaját, az a nyíves állat ugatni kezdett. Erre elegyüttek a házbeliek ásóvá, kapáva. A menyasszonyom, a lelkem már majdnem utóért. Gondolam, nem ismer meg a sütetbe, oszt amennyi esze van, még mögül. Hátravágtam a botomat— elesett a lelkem — mer hogy beszakadt a feje. A másik lány meg megismert, oszt aszonta: — Ejnye Pali, hát így bánik velünk kigyelmed ? — így ment vissza a parti. Mire nekem kitelt az időm, oszt hazajöttem Vácrulj ma férjhez is ment az Örzsike. Kilenc félegyházi csendőr históriája. Mindig szájtátva hallgattuk a Pali bácsi meséit, mert ellentmondani nem volt tanácsos. A kérdezősködésekre menten dühbe gurult az öreg és azonnal belefogott a kilenc félegyházi csendőr históriájába: — Vásár vót Félegyházán. Bementem az egyik korcsmába, oszt hogy belépek, véletlenül ráhágok egyik paraszt lábára, kezdődik a vereködés. Mondok, nem szeretem én azlyesmit, oszt szalami kesztem. Az egyik rendőr meg pont elibém áll. Fejbecsapom a somfabottal, akko gyan a másik. Mire kiugrottam Félegyházából, kilencet kellött fejbecsapni. Mind engem, az ártatlan, akart megfogni. Az egyiknek hátta napjáig rözgött a feje ... — Csak az vótisztán a baj, hogy mindenki ismert Félegyházán, két nap múva négy csöndet gyütt értem ... Ilyen és ehhez hasonló esetek — illetőleg, ahogyan a Pali bácsi nevezte őket »tréfák« — elég sűrűn estek meg az öreg csikós betyárral. Az se titok — mert mindenki tudta — hogy Pali bácsi nagyon jól ismerte a váci és szegedi állami szálloda Emeriti minden bajt és Uínia Ma autójába önt MOIIMXT Mixárótag SWjIGETMIWÉII ll Iő iskolaruhák Intézeti ruhák Gyermekkabátok igen nagy választékban Fiú Bocskay jóminőségű szövetből Bocskay leányruha elsőrangú kiállításban Pontos kiszolgálás Balázs Ignác női kabát és különleges gyermekruhák divatháza. (Két templom köz.)