Kecskeméti Ellenőr, 1940. február (4. évfolyam, 26-49. szám)

1940-02-01 / 26. szám

Ára 6 fillér, Csütörtök, IV. évf. 25. szám, Kecskemét, 1940. február 1. ,­achiu.u »»■.■▼•WAS NAVatAF Szerkesztőség és kiadóhivatal: Postatakaréki csekkszámla: 38.547 Előfizetési árak: Arany János­ utca 6. sz. hát. átjáró udvar, Telef.­n- 745 egy hóra 1.40 P, negyedévre 4.20 P, félemelet, félévre 8 P. Hitler beszédéről úgy vélik, hogy az „az utolsó szó” volt Máris megélénkültek a német tengeri támadások - A belgrádi értekezlettől semmi lényeges sem várható - Angliának ötnegyed millió katonája áll fegyverben - A franciaországi lengyel légiót küldik a finn harctérre - Mit kíván Anglia a semlegesektől Egy finn bravúr (A Kecskeméti Ellenőr háborúval kap­csolatos és katonai vonatkozású minden közleménye a MTI hivatalos jelentésein alapszik.) Ludendorf tábornok hasznáta először a »totális háború« kifejezést. Akkor még vérmerénynek tartozik, hogy a harctereken kívül más országrészeket is bele lehet von­ni a háborúba, ma bizony Ludendorf kije­lentése kegyetlen valóságot jelent. A né­metek már az angol blokádot is a totális háború egyik eszközének tartják, ennek számít az a harci eszköz is, amelynek nyo­mán kereskedelmi és semleges hajók süly­­lyednek el a tengerekben és ennek ször­nyűsége mutatkozik főként Finnországban, ahol munkásnegyedek, kórházak omolnak porba a repülő támadások hatása alatt. Vélemények Hitler beszédéről Külföldi körökben Hi­tler késéséről általában azt tartják, hogy az újdonságot nem tartalmazott, de úgy kell venni, mint a totális háború bejelentését. Hitler szavai után — írják az angol lapok — a háború »békés periódusának« vére i­s kezdődik a kiszámíthatatlan nagy mérkőzés. Ennek ma még a méreteit sem láthatni, nemhogy a végső kim­ene­t­é­e jósolni lehetne. Hitler egyébként maga is bejelentette, hogy most már a totális háború következik, amikor ezeket mondotta: »Mi nem ker­es­tük a nyugattal a háborút, de ellenfeleink akar­ják­, mert háborús céljuk megsemmisíteni Nagy - N­ém­e­tor­szágo­t. Tehát jöjjön a totá­lis háború.« Azt gondolják külfölden Hitler beszé­déről, hogy Hitler kimondotta az utolsó szót. A francia és az angol sajtó megálla­pítja azt is, hogy Hitler nem kért és nem ajánlott békét senkinek és megüzente ellen­feleinek, hogy előkészületeivel végzett és kész harcba bocsátkozni. Az o­lsz lapok rokon ezen vé­vén írnak a beszéd azon részéről, amelyben Hitler a békeszerződések igazságtalanságait vázolta. Helyesléssel fogadták a német-olasz vi­szony v­ál­tozat Hiúságáról mondott szavakat Tegnap Chamberlain hcsélet mondott egy tiszteletére rendezett villásreggelire ami kifejezetten nem volt ugyan válasz Hitler­­nek, de mégis annak tekinthető bizonyos vonatkozásban. Amint Hitler kijelentette, hogy Németország teljesen fel van már készülve, Chamberlain is azt mondotta, hogy Anglia is lázasan készülődik és ma már­­ negyedmillió katonája van fegyver­ben a különböző helyeken. A jövőre vonatkozóan az angol mi­nisztere­lök kijel­entette, hogy Anglia egyik törekvése a nemzetközi kereskedelem új­á­­alakítása lesz oly módon, hogy a népek éle színvonala és vásárlóereje ismét emel­kedhessék. ■5 is, míg az Orosz­országról elhaj­gzott, igen elismerő szavakkal kapcsolatban az olasz lapok tartózkodnak bárminő állásfog­lalkról. Fontosak Chamberlainnek a semlege­­k felé mondott szavai: »Nem vonjuk két­ségbe a semlege­­k azon jogát, hogy dönt­senek, várjon beavatkoznak a háb­orúba vagy sem. Abba sem avatkozunk be, milyen mó­don húznak hasznot semlegességükből. Csak azt kívánjuk, vegyék tekintetbe a követke­zőket: bár elvitathatatlan hadviselő jo­gaink gyakorlása közben esetleg olyan rend­­szabá­sok megtételéhez vagyunk kénytele­nek folyamodni, amelyek a semlegeseknek kellemetlenséget vagy esetleg veszteséget okozha­tánk, — soha semmi körülmények között nem süllyesztettünk el egyetlen sem­leges hajót sem és nem áldoztuk fel egyet­len semleges állam polgárának életét sem.« Chamberlain válasza Hitlernek A Balkán konferenciától szenzáció nem várható Az olasz lapok igen behatóan foglal- tkozt­ak a közeli belgrádi értekezlet vár­ható eredményeivel. A Stampa szerint Ro­mánia a tagáramoktól határainak garan­­tálását fogja kérni, amit azonban e­zre nem fognak megadni. Általában azt állapítják­­meg az olasz lapok, hogy a kissntantot is az ölte meg, hogy a magyar és bolgár re­víziós veszélyekre nem tekintett és szem elől veszítette a súlyosabb veszélyeket. A balkáni szövetség, ami szintén revízióellenes célokból jött létre, hasonló sorsnak tenné ki magát, ha a múlt keserű tapasztalatai­nak leckéjét nem értené meg. A S­te­fani Iroda belgrádi értesülése szerint az érte­kezlettől semmiféle szenzációt n­em lehhet várni. Nem forrnak hozni tömb alaki­álá a vonatkozó határozatot sem, mert azt egy harmadik hatalom maga ellen irányulónak tekintené, így csak az általános politikai és gazdasági helyzetet fogják felülvizsgálni. A lengyel légió megy a finn frontra Semleges megfigyelők jelentése szerint a szovjet had­vezetés kezd céltudatosabbá len­ni és a tegnapi nap folyamán már sikere­ket könyvelhet el, ha egészen jelentéktele­neket is. Hivatalos finn jelentés szerint a háború kezdete óa az oroszok 217 hely,ség­re 683 alkalommal 20.337 bombát dobtak le, de a finn légvédelem már oly tökéletes, hogy­ a károsodás az óriási támadásokkal egy­általán nincs arányban. Újabban azt jelentik, hogy a Francia­­országban székelő és jelenleg kiképzés alatt

Next