Kecskeméti Ellenőr, 1902 (1. évfolyam, 1-26. szám)

1902-06-29 / 1. szám

' /loU L<nif . Kecskemét, 1902. jnniiis 29. _________________Egyes szám Ara 20 fillér. ~^E_____________________I. évfolyam. 1. szám. Kecskeméti Ellenőr POLITIKAI HETILAP. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. A lap szellemi részét illető közlemények a szer­kesztőségbe : Sétatér-utcza öl. sz. alá intézendők. Előfizetések, hirdetések és nyílttéri közlemények Fekete Mihály könyvkereskedésében (Piacztér) fogadtatnak el. Felelős szerkosztö : SOMOGYI JÁNOS. Kiadó-tulajdonos: FEKETE MIHÁLY. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre . . , . • • 8 korona Fél évre . . . /<^W\ . . 4 „ Negyedévre . (A. INTÉZcT- f-j . . 2 „ Egyes szám ára. \Á?/v--;y■ • 20 fillér. Előfizetési felhívás. . — Vezérhang. — Lapot indítottunk, de nem anyagi spekuláczióból, hanem tisz­tán azért, hogy azzal a nagy­közönség érdekét, az újságolvasók seregének igényeit szolgáljuk. A nagyközönség érdeke mi előttünk: az igazság védelme és a közügyek hű ellenőrzése. Az újságolvasók seregé­nek igénye: a jól értesült helyi újság, a bátor szóvivő és a senki által meg nem vesztegethető, szakavatott újságírói toll. Tehát nem nyerni, csak dol­gozni akarunk! Lapot indítottunk, de nem azért, hogy szóharczot, ellenséges­kedést, vallás- vagy politikai hábo­rúságot csináljunk, hanem egyedül és kizárólag: nemes törekvésből, hírszolgálati czélból. Törekvésünk a nagyok elismerésére, a jó indu­lati! vezérletek méltatása, az igaz­ságnak megvilágítása; és ezzel szemben: az alsóbb rendű elemek­nek a becsületes irányú czikkek- kel való tanítása, felemelése, a társadalmi vezető egyénekre a figyelem irányítása és az igazság­talanságoknak büntetése, ostorozása. Tehát nem rombolni, hanem inkább építeni, tanítani és erköl­csöket nevelni akarunk! A Kecskeméti Ellenőr eredeti tárcája. „A király házasodik." — Szinházi reminiszcencia. — Irta: Déesy J. Ezt a czimet talán mindenki ismeri, noha kevés ember lehet közvetlen szem­tanúja egy király lakodalmának. Nem is szólok én most valamelyik európai, vagy operencziás tengeren túli fejedelem me­nyegzőjéről, hanem arról, a melyet a kőltő varázsolt a világot jelentő Deszkákra, s melyet jutányos belépő-dijért bárki végig­nézhet és láthatja, a hogyan „A király házasodik.“ * Tóth Kálmán jeles költőnk e vig­játékátadtaa k.....................i színtársulat, elég sikerrel és emlékezetre méltó körül­mények között. Én is megnéztem. Szilveszter este volt, siettem a színházba, noha nem úgy kerülök oda, mint Pilátus a Krédóba, mert hát ott szoktam lenni esténkint, kivéve, ha a feleségem . . . (Uram bocsa’, majd meg feneklettem!) akarom mondani a házi­asszonyom összepöröl velem az örökös késői hazajövetel miatt, aminek szerinte mindig Lapot indítottunk, de nem pusztán vallásit, nem pusztán poli­tikait, hanem társadalmit, szép- irodalmit és híreket csoportositót. A vallási harez, a merev politikai nézet, a száraz tanulmányczikk- irás: nem kenyerünk, nem bará­tunk és nem fegyverünk. Minden vallásbeli, minden párt, minden kör: tiszteletre méltó mi előttünk, ha a polgárok javát akarja, ha a becsületes czél és a közjó iránti érzés van felírva zász­lójára. Minek a vallási túlrajongás, ha azzal csak olajat öntünk a tűzlánggal lobogó kedélyekre. — Minek a vakon hivő politikai elv, ha azzal nem vagyunk képesek használni a haza szent ügyének. Minek a társadalmi, vagy bár­mily czélú és irányú kör, ha az nem a béke és erkölcsnemesitő tiszta tanok magvát, hanem a forrongást, izgatást és társadalmi egyenetlenséget termeli kebelében. Minden: az egyén: és ha az jót tesz, szeretjük, tiszteljük. Minden: a czél; és ha az szép, nemes, magasztaljuk. A politika: semmi, csak az egyén, aki a kitűzött politikai dogmák­nak érvényt szerez, az az egyedüli tényező és üdvözölni való. csak a színház az oka. (?) Ezúttal azonban még háziasszonyom dobpergéshez hasonló protestálása sem tartott vissza és mikor megmondtam neki, hogy „A király háza­sodik■ ez. darabot játszák, és ezt megkell néznem, útra valóul csak annyit jegyzettmeg, hogy: „ Jobb lenne, ha már maga házasodnék! “ Díszes közönséggel telt meg a szín­ház és türelmetlenül kíváncsian várta az előadást. — Angyalképű, fiatal leányok, mosolygó mamák, sőt hagyományos nagy­mamák, mind kíváncsian lesték a függöny felgördülését, hogy lássák, miként „háza­sodik a király.“ Végre . . . Díszes ősmagyar jelmezes alakok lépnek a szintérre és visszavarázsolják a a szemlélőt abba a dicsőséges korba, a mikor a magyar király fényes udvarára volt irányítva a többi népek és királyai­nak figyelme. A lelket emelő és meghatóan szép jelenetek elbűvölték a publikumot, és azok komoly, történeti színezete daczára valami különös hangulat, szinte pajkos vidámság uralkodott a házban. De hát utóvégre is vigjáték-est van, s ilyenkor csak nem lehet az ember komoly; dukál, hogy nevessünk, még akkor is, ha — nincs nevetni valónk. Ha a szerző olyan komoly vígjátékot irt, vagy a színészek olyan „komolyan“ játszanak, hogy a publikum derültebb kedélyű része a hatást egyebekben keresi, hát tulajdonítsak ezt önmaguknak . . . Feszült figyelem. Egymásután játszódnak le az érzékeny jelenetek: az anyakirályné megható könyör­gése fiához, I. Lajoshoz, hogy torolja meg a csehkirály által rajta elkövetett gyalázó sérelmet, a tanácsadó udvari papok fondor­latai, I. Lajos király hő szerelme a bosz­niai bán epedő szivű leánya iránt. Kont fővezér mellőzése és panasza, Banilla olva- dozó szavai, Róbert özvegyének síró könyör­gésben nyilvánuló anyai fájdalma, Fiori velenczei herczegnő, a király leendő jegye­sének büszke és titkos szerelmi versen­gése, stb. stb. Kont Miklós harczi szomjat kiáltó és feddő szózata közé nyöszörgő hangok, mély koppanások vegyülnek . . . Elfojtott, majd hangos nevetés és szisszenések ... A fejek jobbra-balra forgo­lódnak, — csöndes zűrzavar, mosoly min­den arezon, . . . vége a — hatásnak. Ez a mi eszménk és ez a mi lapunk. így írunk, igy gondolkozunk és igy cselekszünk, ezen ösvény­ről nem tántorít el bennünket soha semmi és soha senkii Lapot adunk ki józant, tartal­mast és mindenek felett magyart, ami jellemünkhöz, szivünkhöz, Kecskemét város magyar népéhez valót! Lapot adunk ki szerény árut, hogy hozzá juthasson minden em­ber: az úr és gazda, a kereskedő és iparos, könnyen, kevés áldozat nélkül. Közlünk számonként: czikkeket, tárczarovatokat, (szórakoztató, szépirodalmi olvasmányt), politikát, külföldi és hazai híreket, idevaló, helyi érdekű újdonságokat, közgazdasági tudnivalókat, regényt, stb. Gondunk lesz a hirdetési részre is, hogy megtalálhassa abban a maga adás-vevési, anyagi és kényelmi forrásainak piaczát mindenki. Előfizetési áraink a „Kecskeméti Ellenőr'--ve: egész év ...................8 korona, fél év.............................4 „ negyed év ...................2 „ egyes szám .... 20 fillér. Hirdetések mérsékelt díjsza­bás szerint vétetnek fel. Semmi nagy hangú ígéret és

Next

/
Thumbnails
Contents