Kecskeméti Ellenőr, 1905. január (4. évfolyam, 156-169. szám)

1905-01-01 / 156. szám

Kecskemét, 1905. IV-ik évfolyam, 156. szám. "_______________Vasárnap, január 1. tmmmm Ellenőr POLITIKAI LAP. MEGJELENIK VASÁRNAP. KEDDEN és PÉNTEKEN. A lap szellemi részét illető közlemények előfize­tések,hirdetések és nyilttériközlemények G. Fekete Mihály könyvkereskedésében (Deáktér) fogad­tatnak el. Kéziratok vissza nem adatnak. Főszorkesztő : KECSKEMÉTI VILMOS. Felelős szerkesztő : GÁLÁN THAI FEKETE MIHÁLY. ELŐFIZETÉSI AKAK HELYBEN: Egész évre ...........................................8 koron Fél évre ..................................................4 „ Negyedévre..................................... ..... . 2 „ Egyes szám ára.........................................4 fillér. Vidékre postán küldve V, évre 2 K. 80 fillér Hová jutottunk, mi a teendőnk? Irta: Kováts Antal budapesti kegyesrendi főgymn. tanár. Irtózatos felfordulás állapotára derült fel országunkban az új év napja. A kormányak nincs felhatal mazása és igy joga sem arra, hogy a közszükséglet fedezésére adót szedhessen, vagy a beszedettet felhasz­nálhassa. Nincs törvénytisztelet éppen azokban kiktől azt leginkább megvár­hatnék, a kormányban és pártjában. Eltűnt a törvények és a rend védel­mébe vetett hit, hiszen azok tették tűi magokat mindezeken, akikre azok védelme bizva volna! Megingott az ország hitele künn és benn, nincs vállalkozó bátorság, nincs munkakedv, mert nem tudhatja senki, hogy mit hoz a holnap. S ha szétnézünk e felfordulás és bizonytalanság okai közt, nem talál­hatunk annak okául mást, mint azt a veszedelmes irányzatot, mely megunva a magyar nemzeti élet kiépítésére irányuló követeléseket és sikkerrel biztató törekvéseket, ki akar ütni a nemzet kezéből minden fegyvert, melylyel hazájának önálló léteiét, gazdasági és politikai függetlenségét vívhatná ki. Mert elődeink mély bölcsességé­vel megalkotott 67-es törvényeink szabadelvű magyarázata mellett le­hetséges volna a szerződött felek kü­lönválása, lehetséges csak az uralkodó személyének közösségében álló, füg­getlen magyar nemzet és ország. S mert ez lehetséges, nosza el kell tor­laszolni azokat a nyilt ajtókat, melye­ken keresztül az önállóság szelleme szabadon járhat s erre legjobb eszköz mindenek előtt a házszabályokban biztosított szólás-szabadság korlá­tozása. Ki ne látná be ebből, hogy ma­gában az uralkodó pártban is a 67-es törvények hasznavehetetlensége az irányadó szempont, mint amely sze­| rintök sokkal tágabb körű, semhogy azon az alapon Magyarországnak Ausztriába való bekebelezése eszkö­zölhető volna. Szoritsuk tehát össze, törjük szét az önállóság megtestesíté­sére felhasználható rendelkezéseit első sorban a nemzeti ellenállás védő paj­zsát, a házszabályokat s a többi, az anyagi kiszipolyozás, a szabad véle­ménynyilvánítás szétzűzása s az anya­gilag és szellemileg agyoncsigázott ország soros összekapcsolása Ausztriá­val . . . önkényt bekövetkezik. Hát ha nekik nem jó már a ki­egyezés, nekünk, független érzelmű és gondolkozású polgároknak még kevésbé van az ínyünkre! Nem is igen sirunk annak a félretételéért, mert van nekünk jobb kiindulati pontunk, 1848 s annak alkotásai, térjünk csak vissza azokhoz s a közösség s az abból folyó kellemet­lenségek azonnal meg fognak szűnni! „Mert nem les,; ennek az ország­nak addig soha békéje és nyugalma, mig olyan ingatag, igy is, úgy is ma­gyarázható, a csűrésre-csavarásra al­kalmat szolgáltató közjogi alaptörvé­nyei vannak, melyeket a nemzeti fel­fogásban sínylődő párt idegen hatalom szolgálatára használhat fel. Hiszen ha a kiegyezési törvény magyarázatában és alkalmazásában azok a férfiak vol­nának kormányon, akik a törvények­ből Magyarország életének önállóságát olvassák ki: nem volna szomorú baj s a nemzet feje a mostani züllés miatt nem fájna! De mert a most uralkodó párt ezt az eljárást nem követi, ránk nézve azokból a törvényekből csak veszedelem származhatik! S a veszedelem itt is van ! S mi a veszedelem ? Az a szörnyű példa, hogy a törvény, a becikkelye- zett, a kihirdetett, a szentesített törvény csak addig jó, amig a hatalmon ma­radást biztosítja s az idegen érdekeket szolgálja, de ha ennek útjában van, rúgjuk akkor félre! Veszedelem az a minden igazságot sárba teperő eljárás, amely a törvényt nyíltan hirdetve megszegi annélkül, hogy az elkövetett bűnért a kijáró büntetést elszenvedné! Veszedelem az az egyoldalú tény­kedés, hogy a szerződő felek egyike szabadon és bátran ellökheti magától a szerződésnek rá nézve kellemetlen pontjait, a másik részről pedig azt kí­vánja, hogy a szerződést a maga tel­jességében tartsa meg. Veszedelem az, hogy az alkotmá­nyos tényezők egyik fele folyton csak jogokat igyekszik szerezni, a másik féltől pedig csak kötelességek elválla­lását várja! Mi hát ezekkel szemben a teendő? Követni azon önzetlen hazafiak példáját, akik félretéve minden kicsi­nyeskedést, egyéni sérelmet és politikai elkülönzést: egy czélra álltak össze, a veszélyeztetett alkotmányos szabadság és törvénytisztelet megótalmazására! Mert abban a perben, mely a kormány jogtipró eljárása és az ellen­zék alkotmányvédő magatartása között foly, a nemzet van hivatva a birói tiszt gyakorlására. Azért, ahol csak magyar tüdő szivja be országunk levegőjét: ezt az egyet­értést, a jog és törvény tiszteletének támogatását szivja be! Ahol csak ma­gyar szív dobog: a sértetlen alkot­mányosság megvédéséért való törhetet­len odaadást és sem megfélemlitést, sem kecsegtetést el nem tűrő szilárd­ságot dobogja vissza. Összetartás, ez legyen talizmánunk az új évben! Mohácsnál súlyos vereséget szenvedett a magyar, de Összetartással kiemelke­dett a bajok tengeréből s lerázta súlyos igáját! Budapesten 1904. november 18-án szédítő csapást mértek az alkotmányra, melyből újra csak összetartás menthet meg! Ha most meg nem tántorodunk, kivivjuk szabadságunk, ellenkező eset­ben szolgaság lesz a részünk! AZ EGYEDÜL ELISMERT KELLEMES IZÜ TERMÉSZETES HASHAJTOSZER. T

Next

/
Thumbnails
Contents