Kecskeméti Ellenőr, 1905. március (4. évfolyam, 182-192. szám)

1905-03-03 / 182. szám

Kecskemét, 1905. IV-ik évfolyam, 182, szám. _________Péntek március 3; A. lap szellemi részét illető közlemények előfize­tések,hirdetések és nyilttériközlemények G. Fekete Mihály könyvkereskedésében (Deáktér) fogad­tatnak el. Kéziratok vissza nem adatnak. Főszerkesztő: KECSKEMÉTI VILMOS. Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos QALáNTBAi FEKETE MIHÁLY. Főmunkatárs: HÓNIG MANÓ. ELŐFIZETÉSI ÁKÁK HELYBEN: Egész évre .........................................................8 korona Fél évre.........................................................4 „ Negyedévre ....................................................2 „ Egyes szám ára..........................................4 fillér. Vidékre postán küldve '/, évre 2 K. 80 fillér Válasz. Wilier József úr nyílt levelére. ii. Most már áttérhetünk a dolog érdemére. Ön azon érvelésemmel szemben, mely szerint az 1886. XXI. t. c. 24. §-ának in­tézkedése alapján — amely th. városok­ban minden 250 lakosra egy bizottsági tagot kíván — Kecskeméten 178 ról 240-re kellett volna már régebben emelni a bi­zottsági tagok számát : az 1892: XXVI. t. c. re hivatkozik. Ez a hivatkozás ismét csak mellet­tem szól és az ön jóhiszemű tévedéseit szaporítja. Az 1892: XXVI. t. c. 1 §-a ugyanis — tessék csak figyelemmel megolvasni — az 1886: XXI. t. c.-nek nem a 24-dik hanem a 96-dik §-át helyezi hatáijon kivül. Az 1892: XXVI. t. c. 1. §-a ugyanis idevonatkozólag szó szerint ei;t mondja: „Az 1886: XXI. t. c. 96. §-ában foglalt azon intézkedés, mely szerint az idézett t. c. 24. §-ában a bizottsági tagok számának a népszámlálás eredményéhez képest 10 évről 10 évre újra megállapí­tására vonatkozó i endelkezések a legkö­zelebbi átalános népszámlálást követő évben lépnek életbe, — hatályon kivül helyeztetik.“ Nyilvánvaló tehát, hogy az 1892: XXVI. t. c. kizárólag azt az intézkedést hatálytalanítja, hogy a bizottsági tagok száma a népszámlálás eredményéhez ké­pest 10 évről, 10 évre állapíttassák meg már a legközelebbi (t. i. az 1890-diki) átalános népszámlálást követő év­ben. — Ezt a fii időpontot mel­lőzi csak az 1892 : XXVI. és nyitva tartja a lehetőségét a korábbi, vagy későbbi megállapításnak egyetlen egy szóval sem érvényesíti az 1886: XXI: t. c. 24. §-ának első alienáját, mely th. városokban min­den 250 lakosra egy b. tagot számit. Ez egészen természetes is, mert valamelyes normativumnak csak fenn kellett maradni a bizottsági tagok számát illetőleg; külön­ben a legamabilisabb confusió állott volna be országszerte. Hisz’ ha nem állna fönn a törvény idézett rendelkezése, amely szerint min­den 250 lakosra egy bizottsági tag szá- mittatik: miként hozhatta volna meg — eme rendelkezéshez alkalmazkodva — Kecskemét városa a bizottsági tagok számának emelésére vonatkozó szabály- rendeletét és miként nyerhetett volna az miniszteri megerősítést ? Mert hogy 1886 óta a törvény ide­vonatkozó szakaszát itt is, másutt is, po­litikai vagy opportunítási okokból negli­gálták és se fönt, se alant nem respek­tálták: ez a kérdés lényegén mit sem változtat. A közigazgatási bíróságról szóló 1896: XXVI. t. c. általom idézett 42. §-ára célozva, szintén vastag tárgyi té­vedés önnek azon állítása, hogy „felme­rülhet olyan eset is, melyben a választás ellen panasznak nincs is helye, tehát csak fölebe.zéssel lehet élni — a belügyminisz­terhez ,“ Már engedelmet kérek, — itt nem lehet okoskodni. Á törvény teljesen vilá­gos. Tessék csak azt jól megolvasni. Konkrét választási aktus ellen — ön pedig ama bizonyos napi hírben ilyenre hivatkozott — az 1896: XXVI. t. c. sze­rint kizárólag közigazgatási panasznak van helye. Folytatólag ezt is mondja ön zár­jelben: »(Megjegyzem, hogy megtámadott példámban ezt a nyakoncsipett belügymi­niszter szót a legnagyobb erőlködéssel sem tudtam föfedezni.)“ Ej - ej! Ez a rosszul kieszelt kibújni akarás már csakugyan nem illik önhöz. Én éltem előre a gyanúperrel. Azért szegeztem le cikkemben azt a tényt, hogy a hirecskónek egész tenorja a belügymi­niszter és az annak ingerenciája folyó* sérelmes eventualitások ellen menydörög. Ami pedig azt illeti, hogy a „Szeged és Vidéke“ mit mond, — az nekem nem szentirás. Szentirás előttem csak az, amit a törvénykönyv mond. Egyébként Szeged példája is csak azt igazolja, hogy a modern újság Írók — kevés kivétellel — mind egy húron pendülnek. Helyeslik és dicsőítik azt, ami szá­juk ize szerint van, ami nekik politikai­lag, társadalmilag vagy egyénileg hasz­nos; pártolják azt, ami bármily irányú érdekeiket előmozdítja. Viszont lesajnál­ják, lekritizálják, anathómával sújtják és jogtalannak mondják azt, ami az általuk képviselt politikai vagy társadalmi irány érdek-sphaerájába ütközik. Bántja őket, — mint pl. a „K. L.“ is, — ha az érdek nem lehet joggá. Dr. Kovács Pál. POLITIKA. Pártközgyűlés. A Kecs­keméti felsőkerüleli szövetkezett ellen­zék f. bó 5-én, vasárnap délelőtt 10 óra­kor a Függetlenségi Népkör Klapka- utczai helyiségében pártközgyülést tart, melyre az elvtársak ez úton hivatnak meg. Kecskemét, 1905. jnárcius hó 1. Szappanos fstván elnök. A válság. A helyzetben újabb változás állott be, amely éppenséggel nem mondható kedvezőnek. Gr. Andrássyt úgy látszik odafönn egészen elejtették, mert a tegnapi napon Tisza grófot fo­gadta a Király, ami természetesen egyér­telmű azzal, hogy odafönn az Andrássy személye által képviselt békés megoldás még mindig nincs keresztülvive, hanem ismét előtérbe lépett a Tisza személyé­hez kötött régi rendszer kisértő réme. Tisza előterjesztést tett a királynak egyes politikusok újabb meghívására és ezek közt különösen Gróf Csáky, Wekerle, Bánffy báró, Zichy Aladár és János grófok és Széli neveit emlegetik. ÚJDONSÁGOK. A Rongyos Egylet. Kecskemét, márc. 2. Ha egy harmadik szomszédból ide­vetődött előkelő idegennek említeném e nevet, — kétségtelenül elesudálkoznék a nyájas polgártárs. Hát bizony furcsa egy név 1 Legkevésbbé sem alkalmas arra, hogy elhitesse az emberiséggel, hogy ily furcsa cégtábja alatt a humanitás, a jó­tevés csoda lelkű angyali ügynökösködnek. Pedig úgy vanl Szeretetben, feleba­ráti érzelmekben, gyengéd, finom lélekben gazdag úrinők egyesültek egy szent célra és felvették a „Rongyos Egylet“ cimót, hogy e furcsa, de találó eim alatt ron­gyokból egészet alkossanak, hogy a ma­guk jótékonyságával enyhítsék más fáj­dalmát-baját, hogy levegyék az elhagya­tottakról a rongyot, mely alatt szenvedni kénytelenek és egész, meleget adó ruhát adjanak rájuk, mely enyhitse a szenvedést, jótékonyan hasson testre, lólekre egyaránt. Mert sajnos, de való igazság: ron­gyos ruha alatt lesz leghamarabb ron­gy bssá a lélek. És amint a ruha jobban Imiiméi hmm POLITIKAI LAP. MEGJELENIK VASÁRNAP. KEDDEN és PÉNTEKEN.

Next

/
Thumbnails
Contents