Kecskeméti Ellenőr, 1905. június (4. évfolyam, 202-204. szám)
1905-06-04 / 202. szám
1. oldal. KECSKEMÉTI ELLENŐR 1905. jurus 4. a szerdai közgyűlés tárgysorozatát beszélték meg. Ezek ülésen töltötték be a megüresedett párttitkári állást. Héjjas István indítványára egyhangúlag Kecskeméti Vilmost választották meg, ki eddig is mint a párt jegyzője, ellátta a titkári teendőket. Hock János a parlamentben. A képviselőház pénteki ülésén Hock János, a kecskeméti alsókerület képviselője Heves vármegye feliratának tárgyalásánál hatalmas szónoki erejű beszédet mondott. Kitért a Fehérváry nevével kapcsolatban felmerült anti-parlamentáris kormány eshetőségére is és a legteljesebb politikai és társadalmi bojkottot jelölte meg a védekezés közeli módjául. Beszéde minden oldalon mély hatást keltett. Városi közgyűlés. Kecskemét város törvényhatósági bizottsága május hó 31-én, szerdán délelőtt tartotta e havi rendes közgyűlését. A közgyűlésen Kada Elek polgármester elnökölt, aki reggel 9 órakor nyitotta meg a tárgyalást. Elsőbb Papp György első aljegyző referálta a helyi közigazgatás április havi állapotáról szóló polgármesteri jelentést, melyet a t. bizottság tudomásul vett. Utána Sándor István főjegyző tett jelentést a Seymond Frigyes budapesti angol főkonzul működtetése tárgyában, majd Baja város átirata került tárgyalásra 1848. március 15-ikének nemzeti ünneppé avatása iránt az országgyűléshez intézendő felirat tárgyában. A városi tanács javasolta, hogy a bajai átirat értelmében hasonló szellemben írjon fel Kecskemét városa is. Gömöry Sándor biz. tag pótinditványt tett, hogy a feliratban kérelmeztessék az április 4-ét nemzeti ünnepé avató 1898. V. t.-cikk eltörlése is. A közgyűlés a tanács javaslatát a pótindítványnyal együtt elfogadta. A Kecskeméti Dalárda és a Polgári Dalkörnek az 1907, esetleg 1908-ban rendezendő országos dalos ünnepnek Kecskeméten leendő tartása, illetve annak költségeihez 8050 korona városi segély megszavazása iránti kérelme tárgyában a tanács a pénzügyi bizottság minapi határozatát ajánlotta elfogadásra, mely a város bizonytalan pénzügyi helyzetére való tekintettel csak a költségvetés tárgyalása során kívánt e kérelemre nézve érdemlegesen határozni. A közgyűlés azonban Gömöry Sándor biz- tas indítványára Fuchs Samu, Goitein Miksa, Vértessy József és Tormássy Sándor biz. tagok hozzászólása után a kérelem rögtöni teljesítése mellett döntött. A városi tanács javaslatára elhatároztatott ezután, hogy a községi iskolaszék a június havi közgyűlésen újjáalakíttassék s Bagi László helyettes polgármester javaslatára kimondatott az is, hogy az iskolaszék tagjainak számát 43-ról 50-re emelik fel. Az esküdtak 1906. évi alaplajjstromát készítő, összeíró bizottság tagjaivá megválasztattak: Dékány Károly, Halassy Gyula, Sántha Gábor, ifj. Szappanos Elek, ifj. Tóth István és Vértessy József bizottsági tagok. A szakbizottságok a tanács javaslatára következőképen alakíttattak meg: I. Gazdasági és háztartási zottság. (50 tag.) Dr. Angyal Vidor, Bakó János, Bartha Gergely, Bábiczky József, Csorba László, Dékány Imre, Dékány Károly, Diós István, Domokos János, dr. Dömötör Lajos, Farkas József, Fuchs Samu, Goitein Miksa, Gyenesi Imre, Halassy Gyula, Harkay Kiss László, Héjjas Ferenc, Héjjas István, Héjjas Sándor, Horváth József, Kecskeméti Adolf, Kecskeméti Vilmos, Kemény János, Kerekes Ferenc, Kiss Mihály, Sv. Kovács István, Kovács Máté, Kovács Sándor, Kozma Döme, Lőw Ernő, Mayerfi Zoltán, Mészáros József, Mócza János, id. Muraközy Imre, Nagy Lajos, Papp György (V. tized), Petter Géza, Pólyák István, Pólyák Mihály, ifj. Pólyák Sándor, Poór István (III. t. 227.) Prikkel Mihály, Rapcsányi Kálmán, Sárközy Pál, Szilágyi Zsigmond, Tatay Jenő, Tormássy Ferenc, Tóth Gábor, Sz. Tóth Márton, Witz Antal. II. Pénzügyi bizottság (750 tag.) Dr. Angyal Vidor, Bóka Péter, Brachfeld Vilmos, Csorba László, Csősz József, Dékány Imre, Dékány Károly, Dékány László, dr. Dömötör Lajos, Fejér István, G. Fekete Mihály, Fispán Mór, Francsek József, Fuchs Samu, Dr. Garzó Béla, Goitein Miksa, Györffy Balázs, Hajagos József, Halassy Gyula, Héjjas István, Héjjas Sándor, Horváth Béla, Kada Elek, Katona Zsigmond, Kecskeméti Adolf, Kecskeméti Vilmos, Keller Lajos, Kerekes Ferenc, Dr. Kiss Albert, Sv. Kovács István, Kovács Máté, Kovács Sándor, Lőw Ernő, Lőwy Gyula, Mayerfi Zoltán, Mészáros József, Mócza János, ifj. Móczár Gábor, Molnár János, id. Muraközy Imre, Nagy Lajos (I. tsz.), Nagy Lajos (IV. tiz.), Nyirády László, Pacsu Mihály, Papp György (IV. tiz), Papp György (V. tiz.) Pásthy Károly, Pólyák István, Rapcsányi Kálmán, Réthey Ferenc, Sándor István, Sárközy Pál, Simon József, Stringovits Gyula, Schwartz Ignác, Szabó Márton, Szabó Mihály, Szabó József, (IV. tsz.), Dr. Ir. Szabó László, id. Szappanos István, Szappanos Sándor, Szathmáry János, Szegedy György, Dr. Szeless József, Szilágyi Zsigmond, Tatay Jenő, Tormássy Ferenc, Tormássy Sándor, Tóth Gábor, Dr. Tóth György, Ifj. Tóth István, Sz. Tóth Márton, Vágó László, Vértessy József. III. Jogügyi bizottság. (19 tag.) Dr. Angyal Vidor, Dékány László, Gáli Ferenc, Györffy Balázs, Kecskeméti Vilmos, Dr. Kiss Albert, Nagy Lajos, Pacsu Mihály, Papp Sándor, Sándor István, Sárközy Pál, Dr. Dr. Szabó László, Szabó Márton, Szabó Mihály, Szappanos István, Tatay Jenő, Sz. Tóth Márton, Halassy Gyula, Végh Ferenc. IV. Katonaügyi bizottság. (10 tag.) Dékány Imre, Dékány László, Farkas József, Hornyik József, Kecskeméti Vilmos, Kovács Sándor, Papp György, Sárközy Pál, Tatay Jenő, Zsitvay Béla. V. Adóügyi bizottság. (25 tag.) Bóka Péter, Brachfeld Vilmos, Csorba László, Dékány Imre, Farkas József, G. Fekete Mihály, Goitein Miksa, Héjjas István, Kecskeméti Adolf, Kecskeméti Vilmos, Lőwy Gyula, ifj. Móczár Gábor, Papp György, (V. tsz.), G. Papp József, Papp Sándor, Rapcsányi Kálmán, Sándor István, Sárközy Pál, Simon József, Szabó József, Szappanos Mihály, Szathmáry János, Tatay Jenő, Tormássy Ferenc, Sz. Tóth Márton. VII. Építészeti és szabályozási bizottság. (60 tag.) Bagi László, Bóka Péter, Brachfeld Vilmos, Csősz József. — Meg van ön arról győződve, hogy titkaim vannak? — Én sem nem kérdezősködöm, sem nem fürkészem a dolgot. Csak annyit mondok, hogy minden időben, bárhol legyek is rendelkezhetik velem. — A fölött én sohasem kétkedem, viszontá Julia. — A fiatal ember fölkelt. E szerint — mondá — elégülten utazom el. — Isten önnel, Arthúr, szólt a fiatal asszony bánatos hangon. Isten önnel. — Legyen boldog, mint azt megérdemli. Arthur kezét nyújtotta. — Isten önnel. Julia annélkül hogy megtudta volna magának magyarázni, szive hevesebben dobogott. Egyszerre midőn a fiatal ember távozni akart, Julián erőt véve felindulása zokogásba tört ki. —■ Kegyed sir ! A fiatal asszony szótlanul fogta meg Arthur kezét, azután letörülve könynyeit, bánatos mosolylyal mondá: — Bocsássa meg a pillanatnyi gyöngeségemet, de ön egy édes nyugalmas múltat idézett vissza emlékezetembe. — Feleljen nekem őszintén, Julia, valóban boldog-e? — Amennyire valaki boldog lehet, — szólt búskomolyan. — Van-e igazi boldogság ? E válasz a fiatal embert nem nyugtatta meg. — Nincs e világon oly kívánsága a mit kegyedért ne teljesítenék, mondá a fiatal ember, mi Júliát egyszere nyugtalanná tette. Oly sajátságos nyugtalanság volt ez, melyből az öröm és a félelem tükröződött vissza. A fiatal asszony hallgatott egy pillanatig s merően szemébe nézve Arthurnak, szilárd hangon mondá: — Most már ön is feleljen a kérdésemre. Ki az a nő, akit ön szeretett? Arthur nem habozott. — Kegyed ! viszonzá. — Én? szólt meglepődve Julia és egy lépést hátrálva. Arthur arca szomorú kifejezést öltött — Miért hátrál? — kérdé. Mi ijeszthette annyira meg? Mióta emlékezni tudok, mindig szerettem. De csak könnyesnek sikerült a titkot kicsikarni, melyről senki más nem tudott soha semmit, csik a boldogult édes atyja . . . — Atyám? — Igen. . . . Mielőtt elutaztam volna, négyezer koronát csúsztatott a kezembe s halkan, súgva mondá, miközben kegyed felé tekintett. „Vedd át ezt . . . Majd vissza adod a feleségednek*. De ezt az összeget már csak Mecséry gróf nejének adhattam vissza. De midőn még messze jártam célomtól, vájjon szólhattam volna? Nem. Oly magasra helyeztem önt szivemben, hogy odáig csak tisztelem érhetett föl. Ezért mertem támogatásomat fölajánlani s ezért ismétlem, hogy mint egykor, folyvást rendelkezhetik velem. A fiatal nő, a hála kifejezésével nyújtotta oda kezét. — Jól van, mondá. Köszönöm. Azután elhallgatott. Bizonyos lelkifurdalást érzett ama közönbösség miatt, melyet ily meleg vonzalom mellett érzett a múltban. Szerencsére Arthur nem vette észre Júliának a zavarát s iparkodott vidám nyugodt lenni. — Nos, kérdé, nyájasan elutazhatom ?