Kecskeméti Friss Ujsag, 1901. január (2. évfolyam, 1-23. szám)

1901-01-01 / 1. szám

II. évfolyam. I. szám. T |____ * 1901. kedd,január I. 1 krajczár 2 (fillér.) Egyes szám ára 2 fillér. 3fcJ5LBL*3L pr Megjelen minden nap. Előfizetési ár : jjP® lg Pj || || |Ép|| jBll Szerkesztőség és kiadó­helyben, WO», bordv. L WUB | IBI \ 11 S _ Budai-nag^tcaa 151. a.., Negyedén*. .«korona. M­g| ■ ■ N­ |H hova a lap szellemi én anya* félévre..............4 korona. 1| 1| || & li fi l|| fi Jf Sj§| |AjB &JE& H M részére vonatkozó deisei Vidd*, p^én küldve " " B B ^ ^ ^ dolgok^intézendők. Negyedén*... a kor .50 fli (A KECSKEMÉTI LAPOK MELLÉKLAPJA) Kiadó: ......»kor.­fll VEGYES TARTALMÚ NAPILAP, a Részvény­nyomda. Társ-szerkesztő: Felelős szerkesztő : Főmunkatárs: Dr. 2Sz­.3--2- MIHÁLY, I­f­j. TÓTH ISTVÁN, S­Z. KOVÁCS PÁ­T* Felhívás előfizetésre. Csupán csak a szokásnak hódolunk a­mikor fölhívást intézünk a közönség­hez, hogy lépjen be előfizetőink sorába. Akiket eddig meg nem tudtunk győzni irányunk helyességéről és czélunk be­csületességéről , azokat ugyan hangza­tos szavakkal meg nem hódíthatjuk. Maradunk, a­kik eddig voltunk: közéletünk alakulásának hű képét mu­tatjuk ; társadalmi életünk megújhodását sürgetjük; közgazdasági elhanyagolt ál­lapotainkon a magunk erejével is seg­­­yíteni igyekezünk. Dolgozunk és másokat is munkára serkentünk. Ez a mi programmunk. Kérjük a tisztelt közönség támoga­tását. A szerkesztőség. Kecskemét, decz. 31. Nem könnyű a feladatunk, a­mi­kor az ó évet búcsúztatnunk kell, az új évet pedig üdvözölnünk kötelesség. Csak úgy futtában, odavetőleg kell ki­domborítanunk valahogyan­­az elmúlt év nagyobb eseményeit, hogy azokból reményt, bátorítást merítve, csüggedés nélkül menjünk bele az új évbe. A város közkormányzatában semmi fönnakadás nem történt. Azok, akikre ügyeink vezetését bíztuk, jól sáfár­kodtak. A város fejlődéséhez sok-sok biz­tosítékot szerzett a tanács és a köz­törvényhatósági bizottság közgyűlése. Kevés város dicsekedhetik olyan gyors haladással, mint Kecskemét. És mind­járt nyomban utána is tesszük, kevés városnak vannak olyan körültekintő vezetői, mint Kecskemétnek. Erről ele­get írtunk az elmúlt félév alatt, fölös­leges itt ismétlésekbe bocsátkozni. De meg kellett említenünk, hogy ne hiá­nyozzék az egymásután. Ennek a bölcs előrelátásnak és megfontolt körültekintésnek köszönhet­jük, hogy a haladás követelményeinek igyekezünk minden irányban megfe­jelni, még­sem szakad újabb teher az adózó polgárság nyakába. A hatmilliós kölcsön törlesztési hányadára és kama­tára a tanács gondoskodott fedezetről, a­mit nemcsak itthon vettünk örven­detes tudomásul, de bejárta ennek híre nemcsak a fővárosi lapokat, hanem tá­vol vidékek hírlapjai is olyannak em­lítették, a­mely különös elismerést ér­demel. A.: '■­­ fontosabb eseményei között első helyen kell fölemlítenünk Benitzky főispán jubileumánál, ünnepségét. A szeretet ünnepe volt ez, mint annak idejé­n lapunk czikku­ íja találóan emlí­tette. A város jövő fejlődésének alapjait rakta le a köztörvén­yhatóság közgyű­lése, a­mikor elhatározta, hogy a vá­rosban lévő különböző köztereket áruba bocsátja és a házhelyeknek kiosztja. Ennek a bölcs és előrelátó intézkedés­nek majd csak az ír idők veszik hasz­nát, a­mikor nem a mai szükségletből kifolyólag mondanak véleményt, hanem az akkori kereslet fog kielégítést nyerni. Okos gondolat volt Aaracs-pusz­­tát megszerezni. Ma­ ennek a pusztá­nak sem vesszük ugyan hasznát, mely indokolttá tette von­a annak megvé-­­­telét. De­ a jövőre való tekintetből na-­­­gyon helyesen cselekedtek vezetőink, hogy belehajszolták­­ó közönségét a vételbe. Majd a r­­í­­r 80.000 lakosa . ?!..­ . ekkor él­nek­ az utódok hálálkodni ezért a szép pusz­táért. Polgármesterünknek az ideája — a­mit nem méltányol eléggé a közön­ség — hogy Pusztaszert kötségesíteni kell. A földéhes lakosság szaporodik, területet kell nyitni részükre, hogy csa­ládot alapítva, a sajátjukon folytathas­sák munkálkodásukat. Nem veszít a város ingatlanaiból, mert hiszen két irányban folyik az al­kudozás ehelyett újabb puszták megvé­teléért. A kecskemét-lajosmizsei vasút ügye dűlőre jutott, sok küzdelem után végre megérhetjük, hogy közgazdasági érdekeink védelmezésére ezt a vasutat is fölhasználhassuk. A konzervgyár készen van, az idő kitavaszodásával működését meg is kezdheti. A belterjesebb gazdálko­dáshoz ez is egyik alkalom lesz, nem is említve azt, hogy több száz munkás­kéz talál újabb foglalkozást. Nagyjából ezek az elmúlt évnek fontosabb intézkedései és vívmányai, a­melyeket a hatóság kezdeményezett és hajtott keresztül. Ide sorozhatjuk még azt az okos intézkedést, hogy a szegény osztály sanyarú helyzetére való tekintetből a város közönsége inség­­munkálatokat végeztet. Közgazdasági szomorú állapotaink némi javítására irányult az a törekvés, hogy az építési ipar pangása miatt válságba jutott téglagyárak fuzionáltak-A közegészségügy terén keveset tettünk. Majd most következik a csa­tornázás és a félbemaradt ártézi kút vizeinek nagyobb mennyiségben­­való fölhasználása. Szomorú nyár volt az idén, a gyermek halálozás ijjesztő mérv­ben volt. 1800 halálozási eset közül 1000 gyermek halt meg 1 — 3 év között. Nagy eseménynek tekinthetjük a róm­. kath. nagytemplomnak művészies festetését. Föl kell ugyancsak emlite­nünk, hogy úgy a róm. kath. egyház, mint az ev. ref. egyház P.-Szentkirályon templomot építtet. Nem szabad kifelednünk a jövő évben rendezendő kiállítást sem. Ebben az évben vetettük meg az alapját a teendő intézkedéseknek és ezzel ismét emelni fogjuk Kecskemétnek különben is jó hírnevét. Hát a társadalmi téren mit tettünk ? Semmit. Szégyeneljük említeni, de köte­lességünk igazat írni. Nincsenek e téren igazi férfiak, a­kik szóval, tettel előljárnának és a szétfutó e­rőket é­rviesítenék. Csodálatos jelenség az itt Kecs­keméten, hogy a­míg a város közéle­tében rátermett emberek előljárnak, kezdeményeznek, dolgoznak, a társa­dalmi életben pangást észlelünk min­denütt. Az a 6­8 hivatott tisztviselő és ugyanannyi lelkes és eszes bizott­sági tag, a négy fal között meghányja­­veti a város minden ügyét-baját és a plénum elébe, a közgyűlésekhez, min­dig kész munkával jönnek. Ott csak rámondják: jól van. Hát a társadalmi életben miért nincs nekünk ilyen 6-8 emberünk? A városi és egyéb köztisztviselőktől e tekintetben kezdeményezést nem sza­bad várnunk, mert ők erre nem érnek rá. Ha társadalmi téren fejtenének ki erélyt, akkor hivatalos teendőit kellene elhanyagolniok. De hát hol vannak azok, a­kik függetlenek minden irányban ? A­kik­nek eszük, képességük, vagyoni hely­zetük, idejük meg van, a­mi képesít egy komoly férfit arra, hogy vezető legyen. Vannak ők elegen, csak . . . kényel­meskednek. Hozzanak egy kis áldozatot egy ilyen nagy város társadalmának életre­­keltésért Lám, kísért már megint — mint évről-évre eddig még mindig — a színi kérdést. Megmozdultak az em­berek és mint a tóba vetett kő, gyű­rűzik tovább a kiáltás: ne engedjük magunkat. Hát nincs Kecskemét társadalmi életében fontosabb kérdés, mint a színi kérdés ? .­­ Sőt egyáltalában más nincs is ? . . . m Az elmúlt é ég._______

Next