Kecskeméti Friss Ujsag, 1903. augusztus (4. évfolyam, 150-169. szám)

1903-08-01 / 150. szám

IV. évfolyam. 150. szám. 1903. szombat, augusztus 1. 1 krajczár (2 fillér.) NÉgyes szám ára 2 fillér. Előfizetési ár: Ratybin, búbos hordva tfegyodérr* .... 2 korona. NHérre..............4 korona. Főszerkesztő: ^Kecsk­em.étb­.37- 33-ész a.. Felelős szerkesztő: Sz. Kovács IE Pál. * Vidékra postán küldve Megyedévre ... 3 kor. 50 fil. Párévre............7 kor. — flL KICSKBMxrk­ . FRISS ÚJSÁG KÖZGAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI LAP. Megjelen: kedden, szerdán, csillérö­kön, pénteken, szombcNBi Szerkesztőség és kisité hivatal: Budai-nagy-utcza III. Ok, hova a lap szellemi és angol részére vonatkozó ÖMV dolgok intézendők. A város zárószámadása. (Két közlemény.) II Kecskemét, julius 31. II. Kiadások. Az 1902. évi költségelőirányzat szerint a kiadás 1.960.722 kor. 58 fillérben volt megállapítva. Ezzel szemben a zárószámadás szerint előiratott kiadás 2.015,950 kor. 24 fillér, tényleg kifizettetett pedig 2.099.171 kor. 55 fillér, vagyis az elő­irányzatnál több kiadás íratott elő 55,227 kor. 46 fillérrel, tényleg több fizettetett ki 138.448 kor. 97 fillérrel. Meg kell jegyeznem, hogy az elő­írt kiadás és a tényleges kifizetés kö­zött azért mutatkozik olyan nagy kü­­lönbség, mivel az előirányzatba felvett és tényleg ki is fizetett tőketörlesztés a számvitel természeténél fogva elő­írásba nem vehető; miután pedig a költségelőirányzatba e címen 79.785 kor. 79 fillér volt felvéve, ha ezt hozzá­adjuk a 2.015.950 kor. 24 fillér elő­íráshoz , a kü­lönbség csak 3,435 kor. 52 fillér. Hogy az előirt és a tényleges kiadás oly lényegesen túlhaladja az előirányzatot, annak oka itt is ugyan­az, mint a bevételeknél: t. i. a bu­gaci gazdaságnál kamat címer. 15,771 kor. 23 fillér, gazdasági kiadás címen 28,109 kor. 51 fillér, adó dinen 1,401 kor. 60 fillér; a jéggyárral üzem­költ­ség 12,220 kor. 38 fillér és a sörke­­zelésnél sör ára 50,027 kor. 18 fillér, összesen 107,529 kor. 90 fillér rend­kívüli kiadás állott elő, a­mely kiadá­sok a költségelőirányzat készítése al­kalmával figyelembe vehetők még nem voltak. Ha már most ezen rendkívüli ki­adást levonom a tényleg előírt 2.015,950 kor. 24 fillérből, kitűnik, hogy a rend­kívüli kiadások nélkül az előírás csak 1.908,420 kor. 34 fillér lenne, mely esetben a megtakarítás 52,302 kor. 24 fillért tenne ki. Ha pedig a 107,529 kor. 90 fillér rendkívüli kiadást a tény­leg kifizetett 2.099,171 kor. 55 fillér­ből vonom le : a költségvetés alapján teljesített kifizetés lesz 1.991,641 kor. 65 fillér, mely összeg az előirányzatot mindössze csak 30,919 kor. 07 fillér­rel haladja meg. Ez pedig ilyen nagy költségvetéseknél nem is nevezhető soknak. Részletezve a kiadásokat, a szám­adás a következő tételekből áll: 1902. évben esedékessé vált a város terhére, vagyis előirattatott: 2.015.950 kor. 24 fillér, ez azonban­­ nem fizettetett ki mind, mert a követ­kező négy tétel hátralékban maradt: 1. Házbér 600 k.­­ f. Levonva ezen összeget­ az előirt 2.015,950 kor. 24 fillérből, megálla­píthatjuk, hogy az 1902. évben a vá­ros terhére eső kiadásokból kifizette­tett tényleg 2.011,930 kor. 47 fillér­ből, megállapíthatjuk,­ hogy az 1902. évben a város terhére, eső kiadásokból kifizettetett tényleg 2.011.930 korona 47 fillér. Ezen kívül hátralékokra, vagyis a város tartozásaira kifizettettek a kö­vetkező tételek :­­ 1. tőke törlesztés 85.464 k. 10 f. 2. egyéb hátralékra­­ 1.776 k. 98 f. Összesen : 187.241 k. 08 f. Kifizettetett tehát : 1. Folyó költségre 2.011.930 k. 47 f. 2. Hátralékos tart. 87.241 k. 08 f. Összesen kifizeti. 2 099.171 k. 57 f. III. Összehasonlítás. A bevételeket és kiadásokat ösz­­szehasonlitva, a zárószámadás a követ­kezőket mutatja : Előiratott kiadás 2.015,950 kor. 24 fillér, bevétel 1.911,140 kor. 19 fillér, hiány 104,810 korona’05 fillér lenne. Minthogy azonban az ezen költ­ségvetés terhére beszerzett és termelt anyagok és termesztmények mind ér­tékesíthetők nem voltak, ezen megma­radt anyag és termesztmény értéke a vagyon­leltárban 101,096 kor. 03 fillér, szaporodást mutat, mely a be­vételek javára számítandó: a hiány ennek levonásával csupán 3.714 kor. 02 fillér. IV. A vagyonleltár. Cselekvő vagyon volt 1901. dec. 31 én 17 983,033 kor. 64 fillér. 1902. év folyamán fogyott 190,149 kor. 16 fillérrel. Lett a cselekvő vagyon 1902. évi dec. 31-én 17.792,984 kor. 48 fillér. A szenvedő vagyon volt 1901. dec. 31-én 12 420,331 kor. 86 fillér. 1902. év folyamán fogyott: 72.522 kor. 96 fillérrel; maradt tehát 1902 évi dec. 31-én az adósság 12.347,808 kor. 90 fillér. Ezen összeg levonva a­­ cselekvő vagyonból: a tiszta vagyon 5.445,073 kor. 58 fillér. Összehasonlítva az 1901 -ik évi 5.562.701 kor. 78 fillér tiszta vagyon­nal, kitűnik, hogy a város vagyona fogyott: 117.626 kor. 20 fillérrel. Vagyis 190.149 kor. 16 fillér vagyon fogyatkozásból levonjuk azon 72.522 kor. 96 fillért, melylyel az adósság fo­gyott, az­az a vagyon szaporodott: ez is azt mutatja, hogy a város vagyona 1902-ben tényleg fogyott 117 626 kor. 20 fillérrel. A vagyon fogyatkozás a követ­kező tételekben leli magyarázatát • 1. Zárszámadási Mivel azonban a vagyon tényleg csak 190.149 k. 16 fillérrel fogyott, a kkülönbség 79.048­­. 90 fillér abban leli magyarázatát, hogy a vagyon­lel­tárban anyagok és termesztmények­­ címen ennyi összegnek megfelelő olyan vagyon szerepel, mely­­részint a költ­ségvetés terhére szereztetett be, mint p. o. az el nem adott tégla és bor, részint pedig a gazdasági osztály ál­tal termeltetett. Szabó József. 2. Jutalmak es seged. 819 k 77 f. 3. Épületek fentart.­­ 1600 k. — f. 4. Népszámlálási költi 1000 k. — f. Összesen : 4019 k. 77 f. hiány 104,810 k. 19 f. 2. Tőke fedezet 93,559 k. 72 f. 3. Széktó fürdő leírás 10,200 k. — f. 4. Garaczi ház le­rombolás 14,541 k. 76 f. 5. Apró telek rész­letek 3.844 k. 75 f. 6. Regále kötvények értékcsökkenése 3.077 k. 60 f. 7. Gazd. szerek fo­gyatkozása­ 108 k. 46 f.­­ 8. Pénztári marad­vány 55 k. 68 f. 9. Bugaci gazd. fel­szerelésből leiras 39.000 k. 03 f. összes fogyatkozás 269.198 k. 06 f. A magyar gyufa ellen. Az osztrák Länderbank két hét óta elárasztja az egész országot egy német nyelvű körlevéllel, a­melyben felhívja a magyar kereskedőket azon körülményre, hogy a legnagyobb osztrák gyujtógyárak egy társasággá alakul­tak a gyuj­tóipar helyzetének javítása céljából. Felhívta, a társaság a magyar kereskedőket a szokott hangon, hogy bizalommal legyenek hozzá s csakis hozzá, mint a kinek módjában lesz a legolcsóbb árajánlattal szolgálni s mindent elkövet s a magyar gyujtóipar megrontására­, hogy a kívánalomnak bár­milyen formában eleget tegyen. Mint minden osztrák ténykedés, úgy ez is oda irányul, hogy a­­magyar gyújtó­­gyári ipart tönkre tegye. A helyzet javí­tásának cégére alatt egyesül a legnagyobb s egyszersmind a magyart legjobban gyű­­­­lölő gyár, hogy a gyújtó­ipart tönkre­­ tegyék. Az egyesült osztrák társaság tag­jai a következők : Fürth Bernard Bécs.

Next