Kecskeméti Hírek - Kecskemét, 1948 (2. évfolyam, 1-51. szám)

1948-01-01 / 153. szám (0. szám)

évfolyam, 153. 1948. Január 1. Ara 49 fillér KECSKEMÉTI HÍREK DEMOKRATIKUS LAP - MEGJELENIK HETENKÉNT HÁROMSZOR 1848 — 1948 szomszéd államokkal most kiépülő ba­ráti kapcsolataink egyaránt biztosítéka annak, hogy függetlenségünket tovább­ra is megőrizzük. 48 másik eszméjét, a jobbágyság fel­szabadítását, földhözjuttatását és a feu­­dalizmus megszüntetését végrehajtot­tuk a földreformmal. Ezekkel a tetteink­kel áthidaltuk a száz év­ hatalmas szakadékot, amely elválasztott 48 célkitűzéseitől és vívmá­nyaitól. Ez teszi különösen időszerűvé és sokkal inkább, mint a száz éves év­forduló a 48-ról való megemlékezést. Természetes azonban, hogy nemcsak a 48-as szabadságharc célkitűzéseit haj­­tottuk végre, hanem messze túlmen­­tünk rajtuk. Nem azért semmisítettük m­eg­ a feudalizmus maradványait, hogy helyettük a kapitalisták kezébe kerül­jön az ország. — 48-ban ez volt a cél. Ivem. A mi célunk az, hogy a dolgo­zók —­ munkások ,parasztok, értelmi­ségiek — vegyék kezükbe az állam irá­nyítását. 48-ban az volt a cél, hogy­ Magyarország a feudális termelési mód­ról térjen át a kapitalista termelési módra és az országot a tőkés ter­e­­lési rendbe állítsa. Ma a cél, hogy az egész gazdasági­­életünk « dolgozóik jó­létét szolgálja. Az 1848-as szabadságharc megbu­kott, fottko­sáriak­ egyik oka a a 11, hogy a nagy, kielégítetlen néptömegeik elvesz­z­tettél­ hitüket benne, mert nem kaptak igazságot. A szabadságharc zászlóit el­hagyták, mert csalatkoztak benne, ugyanúgy, mint annak idején Rákóczi­ban. A tömegek lassanként elálltak a szabadságharctól. Ma más a helyzet. Magyarország a felszabadulás óta hatalmas átalakulá­son­­esett át. A feudális maradványokat­­ megsemmisítettük. demokrácián­:" nap­­ról-napra jobban erősödik és egyre in­kább érvényesülnek­­benne a­ nép érde­kei. Híárom­ év alatt h­atalmas utat tet­tünk meg és ez az út,sikeres volt.­­ Most a századik évfordulón a há­rom év munkájára büszkén tekintve- tüdje vissza. Eredményes munkát vé­geztünk. Ha pedig negyvennyolcra te­kintünk vissza, ak­kor is bizalmat me­ríthetünk. Mostan, az elmúlt három év alatt a nép hatalmas tömegei csatla­koztak a demokrácia táborához. A tö­megek folyton nőnek, egyre népszerűbb a demokrácia, egyre népszerűbbek cél­kitűzései és egyre népszerűbb a demo­krácia vezető pártja, a Magyar Kom­munista Párt, luk a Vörös­­Hadseregtől. Az elmúlt Ez a legfőbb biztosítéka a bordő­­három év alatt biztosítottak és meg-i­gasolt magyar jövőnek, amely csak most őriztük. Belső megerősödésünk és a kezd kialakulni. • K. G. L. 1948 március 15-én tört rá a sza­badságharc, a magyar forradalom, mely nemzeti függetlenségünk­­kivívását és a jobbágyság felszabadítását tűzte ki leg­több céljául. Március 15.-ét azóta a felszabadulásig 77-szer ünnepelték meg, de célkitűzéseit és vívmányait ugyan­ezen idő alatt számtalanszor és szabad­­datlan­ul megtagadták. Nemzeti függetlenségünk­­kivívásáért több min­t három évszázadon át küz­dött a magyar nép 1848-ig, hogy akkor a szabadságharcok egyik legdicsőbbü­kébe fogjon. A magyar nép az elnyo­mó és­ az országot gyarmati sorban tartó habsburg­­uralom ellen folytat­­ott szabadságharcában első ízben fo­nódott össze a nemzeti függetlenségi harc a belső elnyomók elleni harccal. Ez az összefonódás, a nemzeti össze­fogás volt a lendítő ereje a szabadság­­harcnak, mert a szabadságvágyó nép minden rétegét és osztályát egyesítette a nagy nemzeti erőfeszítésben. . A II-as Szabadságharc vezetői me­részkedtek a magy­ar történelemben Rá­kóczi után másodízben a hatalmas és nyomorgó, az elnyomott és szabadságra vágyó népi tömegekre támaszkodni és igazságuk­­kivívásáért bátran fegyver­hez is nyúltak. Kétségtelen, hogy a szabadságharc vezetői sok hibát követtek el, a nem­zetiségek még azt a­­kávés vívmányt sem­ kapták meg, amit a magyar job­bágyság. A parasztságnak földet nem adtak, hiszen csak 544 ezer egész, fél - és negyed lelkes jobbágy jutott föld­höz, több mint egy millió teljesen föld nélkül maradt. Ez­ a két alapvető hiba utóbb a sza­badságharc bukásához vezetett. • A Szabadságharc megbukott. A ki­egyezésben sem oldották, meg a nem­zetiségi és a paraszti kérdést. A két nagy probléma .18— 19-ben is megoldatlan m­aradt. 48 folytatás nélküli hatalmas kísérlet maradt a törénelemben, 48- nak folytatói nem akadtak. A problémák megoldására csak most a mi demokráciánkban került a sor. A Magyar Kommunista Párt ismerte fel legelőbb az igazságot, hogyha fejlődni, erősödni és élni akarunk, ak­kor, mi­előtt bármiféle programot alkotnánk vagy akarnánk végrehajtani, előbb be kell fejezni a 48-ban megkezdett mun­kát. Ki kell vívnunk és ortosítaniun­k kell függe­tlanságunkét és fel kell sza­badítsuk a­ még mindig jobbágyi sor­ban tengődő parasztságunkat. Függetlenségünket ajándékba­­ kap­tuk a Vörös Hadseregtől. Az elmúlt Fesztivás Kecskemét Közönségéh­ez! A folyamatban lévő gabonaelszámol­­tatás során mindazok el lesznek szá­­­­moltatva, akik bármilyen dinen ,gabo­nához és liszthez jutottak, illetőleg ket­tős ellátást­­élveznek, továbbá, akik fel­tételezhetően gabonát rejtegetnek. Az elszámoltatás során feltétlenül ki­dért­e, hogy kik ezek, s ellenük a leg­szigorúbb eljárás fog megindulni. Felhívunk tehát mindenkit, hogy akik bármilyen dinen gabonához vagy liszthez jutottak és amellett kenyér-­j­­együk vagy fejadagjukat meghaladó­­ . készletük van, haladéktalanul szolgál-­ lássák be valamelyik gyűjtőkereskedő­­höz, a hatósági ár kifizetése ellenében. (Barázda­­szövetkezet, Batthyány-utca, őstermelők szövetkezete, Rákóczi-város és Ferenc Gőzmalom.) Azok, akik ezen felhívásnak­ eleget tesznek, mentesülnek minden büntető­jogi következménytől. Kecskemét, 1947 dec. 29-én. Vadász Ferenc sk. Tóth László sk. a Nemzeti Bizottság polgármester, elnöke. A MAGYAR KOMMUNISTA PÁRT Nagykecskeméti Párthizonsága boldog n­yéret kíván a párt tagjainak, barátainak és Kecskem­ét minden dolgozójának. Kecskemét Gazdáihoz­­ A nyári terméseredmény a kedve­zőtlen időjárás­­következtében nem vál­tolta be a hozzáfűzött remégeket. A cséplési eredmények összeszámo­lása után nagy kenyérgabona hiány mu­tatkozik. A súlyos kenyérgabona hiány következtében a kormányzat a rendel­kezésre álló készletekből nem tudja biz­tosítani még­­ csökkentett fejadagok mel­lett sem a dolgozó osztály, az ellátat­lan lakosság mindennapi kenyerét. Gazdasági helyzetünk nem teszi le­hetővé külföldi gabona behozatalát, ezért a kormány november hó 16-tól az egész országban elszámoltatja a gaz­dákat. Az egyenlő és igazságos elszá­moltatás megkívánja, hogy az ország 1 és fél millió ellátatlan lakossának ke­nyerét­­minden körülmények között biz­tosítsa A közellátád kormányzat Kecs­kemét b­i.­városra egy meghatározott ízennyiségű gabonarm­élyiséget vetett ki azzal, hogy az elszámoltatási­­bizto­soknak szükség esetén a legszigorúbb eszközök alkalmazása mellett is be kell gyűjteniök. Ha a városban az­­elszá­moltatás nem hozná meg a kívánt ered­ményt, akkor a hiányzó mennyiség ki­vetés formájában lesz begyűjtve. A most folyó elszámoltatás­­első két heténél mutatkozó kedvező előjelek" után a begyűjtési eredmény rendkívül kedvezőtlenné vált, olyannyira, hogy az elszámoltatási biztosok a jelenlegi hely­­­zet esetében kénytelenek lesznek a fenn­álló ren­deletek értelmében a legszigo­rúbban eljárni azok ellen, akik a meg­jelenésre szóló felhívásra az elszámol­tatási bizottságoknál nem jelentkeznek vagy a megalapított feleslegeiket be nem szolgáltatják. Mindazokat, akik a kézbesített idézőre pontosan meg nem jelen- t nek, karhatalommal állítják elő ső­t azon gazdák ellen, akik feleslegü­­l­ket ú­­ja sűjtőkereskedőnek vételre nem ajánlják fel, illetőleg az el­­számoltatás során előírt feleslegü­ket be nem szolgáltatják, a­­leg­szigorúbb eljárást indítják meg, melyért 5 évig terjedhető­­ börtön jár. Felhívunk minden kecskeméti gaz­dát, hogy átérezve súlyos közellátási helyzetünket, teljesítse kötelességét a négy és fél millió ellátásra szoruló ma­gyarral szemben, megkönnyítve a kor­mányzat munkáját azzal, hogy a leg­szigorúbb kényszereszközök alkalma­zása nélkül biztosítja a még hiányzó gabonamennyiségek begyűjtését. Kecskemét, 1947 dec. 29-án. ■­ : Vadász Ferenc sk. • Tóth László sír. a Nemzeti Bizottság polgármester elnöke. . \ r&xzi Bérleti szerződ­éseket b­e kell fel­tni a Fékosz-nál A FEKOSz Kisbérlőszako­sztálya 1.1 - hívja a földművelésügyi miniszter 12.910/1947. sz. rendelete értelmében a 8. paragrafus alapján úgy a bérlő, mint a bérbeadók figyelmét, hogy 1948 január 15-ig­­bérleti szerződéseiket a bérlőszakosztálynak mutassák be. Aki szerződését nem látlamoztatja a bérlő­szakosztálynál­­a fenti határidőig, szi­gorú büntetést fog kapni. (A rendelet értelmében 6 hónapig terjedő elzá­rást.) A bemutatásért a bérlő és bérbe­adó felelős. A bérlőszakosztály ideiglenes helyi­sége Károlyi­ utca 1 .sz. Hivatalos órák minden nap 9 órától 1-ig. Ami kimaradt a 3 éves tervből Kecskemétnek kertészeti növénynemesítő telepet ! A 3 éves terv legtöbb mezőgazda­­sági célkitűzése, hogy"az elmaradt és külterjesen "termelő magyar mezőgazda­ságot­ a három év alatt átállítsa a bel­terjes nagyobb hasznot biztosító terme­lésre. .Ennek­ érdekében 15 új növény­n­emesítő állomást fognak létesíteni a a három év folyamán. Eddig Kecské­nál, illetve a Duna- Tisza köze kimaradt­ a növényne­­m­esítő telepek sorából. A 3 íves tervből kimaradt a ker­tészeti növény­nemesítő telepek létre­hozása. Már­pedig a belterjes gazdál­kodást véve alapul feltétlenül, szüksé­ges, hogy A klímái kas éS talajuiszo­­npokfio: legjobban alkalmazkodó faj. fákat, kitérm­e­tjük. .1 kiskunsági homokon kell tehát létesíteni legalább egy kertészeti növény nemesítő telepet, amely át-­­­fogó kísérleteket tud majd végezni a kerti­­növények egész sorával. A Kecskeméti Állami Kertészeti Kí­sérleti Telep nem felel meg ennek a célnak, mert legfeljebb két-három nö­vénnyel folytathat kísérleteket a terü­let kicsinysége miatt. Ajánlatos volna a Xjijeriji mezőgazdasági népiskola 22 t­ollas területét hozzácsatolni. Ennél jobban ezt a területet felhasználni, nem leint. De n­a ez nem megy, a repülő­tér­ből is ki lehetne hasítani egy dara­bot. * Bizonyos, hogy a­­ jelenlegi vezetés alatt a kisérleti­­Telep hihetetlen ered­ményeket tud produkálni. Tehát ki Ved egészí­te a­­ tenge­rét.

Next