Kecskeméti Közlöny, 1919. december (1. évfolyam, 69-92. szám)

1919-12-03 / 70. szám

Kecskemét, 1919 december 3 Szerda I. évfolyam 70. szám KECSKEMÉTI HOZLOHY Előfizetési ára: Felelős szer­kesztő: Dr. KISS ENDRE Szerkesztőség : Arany János-u. 6. sz. Egész évre.........................120 kor.­­ Kiadóhivatal: Arany János-u. 6. sz. Fél évre...............................60 „ Egyes vám ára 50 fillér­t “e­ljelenik minden nap Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Szegedi magyar katonai kerületi parancsnokság 30. szám. Szeged, 1919. nov. 26. Magyar katonai kerületi parancsnoksági parancs. Parancs» Rögtönitélő bíráskodás elrendelése. A. A magyar hadügyminiszter f. évi nov. hó 15-én kelt 157894—12. 1919. sz. ren­­delete alapján a rögtönitélő eljárást kihirdetem. Ehhez képest: 1. Rögtönitélő eljárásnak van helye a következő bűntettek eseteiben: a) gyilkosság, (Kbtk. 413-417. §§.) b) rablás, (Kbtk. 483-489. §§.) c) gyújtogatás, (Kbtk. 448-454. §§.) d) idegen tulajdonnak gonoszságból való rongálása által elkövetett nyilvános erő­szakoskodás, (Kbtk. 362. §.) továbbá e) lázadás, (Kbtk. 167-168. §§.) f) lázongás, (Kbtk. 349-350. §§.) 2. A rögtönbíráskodás kiterjed a kö­­ltező személyekre: a) ezen katonai kerületi és körlet pa­rancsnokságnak alárendelt minden katonai kötelékhez tartozó összes egyénre, illetve minden ezen katonai kerületi és körlet pa­rancsnok mint illetékes parancsnok bűnvádi üldözési jogköre alá tartozó csendőr egyénre, b) minden ezen katonai kerület és kör­let területén tartózkodó, vagy oda jövőben beérkező egyes katonai (csendőr) egyénre és ilyen katonai alakulatok egyéneire is. Amennyiben az 1. alatt felsorolt bűn­tetteket a 111. alatt megjelölt területen (vagy más rögtön bíráskodás alatt álló területen) követik el és ily területen kerülnek kézre. III. A rögtönbíráskodás hatálya terüle­tileg kiterjed : a) a szegedi katonai kerület és körlet azon részeire, melyek ez idő szerint idegen megszállás alatt nem állanak; b) ezen területnek illetve körletnek az időszerint még idegen megszállás alatt álló területére az idegen fegyveres erő kivonulá­sától kezdve. IV. Ezen rendeletem időbeli hatálya, a kihirdetés napjától veszi kezdetét. V. Felhívok tehát mindenkit, hogy kü­lönösen az ily bűntettek elkövetésétől annyi­val is inkább tartózkodjék, mert aki a ki­hirdetés után ily bűntettet követ el, rögtön­­ítélő eljárás alá kerül és a bűntett minősé­géhez képest kötél vagy golyó általi halállal büntettetik. B. 1. Ezen parancs minden katonai (csen­dőr) egyénnel (tisztekkel, tisztviselőkkel és legénységgel) a katonai szolgálati utasítások­ban meghatározott módon azonnal közlendő, illetve a kivonult legénység előtt felolvasandó és anyanyelvén megmagyarázandó. A kihir­detés havonként megismétlendő. 2. Az első kihirdetés napja minden ön­álló alakulat által a katonai ügyésszel (Sze­ged, Béke­ u. 11-13. száma.) haladéktalanul közlendő. 3. A politikai hatóságokat kérem, hogy a fenti A) alatti parancsot hatóságuk meg nem szállott és esetről-esetre megszállás alól mentesülő területén a szokásos módon leg­szélesebb körben azonnal tétessék közzé s a közzététel napját a katonai ügyésszel (Béke­ u. 11-13.) sürgősen közöljék. Pleplár, sk. alezredes, kér. és körlet parancsnok, mint illetékes parancsnok, Diadalmas keresztény sajtó. A Központi Sajtóvállalat Részvénytárs­ újságjai. Hosszú, hónapokig tartó hallgatás után újra életjelt adott magáról a keresztény ma­gyarság öntudatra ébredésének első impzáns alkotása, sok száz és ezer magyar ember millióira épített Központi Sajtóvállalat. S magas szólalása boldog reménységgel tölti el mindazok szivét, kik e hosszú hallgatás­ban a keresztény eszme legyőzetését, a ke­resztény kezdeményezés életrevalótla­nságát s végül részvényeik elvesztését siratták. A Központi Sajtóvállalat él,nem halt meg akkor sem, mikor a vörös terror látszólag eltemette, mikor elhallgattatta propagandáját, be­zárta az irodáját, beszüntette minden akció­ját s likvidálta a vagyonát s halálra kereste a sajtómozgalom kezdeményezőit. A vállalat vezetői még a száműzetésben is kitartottak az eszme mellett s még akkor is, mikor emberileg minden elveszettnek látszott, lan­kadatlan kitartással dolgoztak a leromlott alkotás újjáépítésén. S alig vonult el a vörös vészfelhő Ma­gyarország felett, október első napjaiban eddig nem ismert újságok neveitől vissz­hangzottak Budapest utcái. S ugyanakkor a Gerlóczy­ utca 11. számú bérpalotának II. és II. emeletén a Központi Sajtóvállalat R. T. hatalmas apparátussal újra üzembe lépett. Hat hét múlt el azóta s a magyar ke­reszténység büszke öntudattal jelentheti, hogy Budapest összes lapvállalatai között a Központi Sajtóvállalat dolgozik a legnagyobb üzemmel. Van három napilapja: a keresz­­tény-szocialista párt szolgálatában álló reg­geli „Nemzeti Újság," a délu­tn megjelenő pártfe­letti „Új Nemzedék" s a németnyelvű „Neus Pest". Van kőnyomatosa­n a „Magyar Kurír“, ugyancsak a Sajtóvállalat kiadásában jelenik meg a „Gondolat“ című heti riport­­lap és a szépirodalmi „Képes Krónika“ fo­lyóirat. Most tárgyal a Központi Sajtóvállalat Részvénytársaság az „Új lap“ mintájára szerkesztendő 40 filléres néplap, egy jogi közlöny, olcsó regény és brosúra vállalat, végül egy kisgazda-könyvtár ügyében. Ez már magában szép eredmény, de még távolról sem elég. Az új életre ébredt magyarság nem érheti be félmunkával, mi­kor arról van szó, hogy megmutassa, élet­képes-e, fel fogja-e tudni venni a versenyt a folyton szervezkedő destruktív irányzattal. Hatalmas, impozáns alkotással kell a po­rondra kitépnie, olyannal, mely fennállását minden körülmények között biztosítani tudja. Függetlenítenie kell magát minden idegen gyámkodástól, élénk és gyors hírszolgálatot kell szerveznie (lehetőleg a vidéki lapok ér­dekében is) papírgyárat kell létesítenie, nyom­dát felszerelnie stb. Csakhogy ehhez pénz kell, rengeteg pénz. Nem 9 millió, nem is 12, hanem még annál is sokkal több. A Sajtóvállalat ezért új részvényjegyzési akciót indított, eddig inkább csak a fővárosban, de a közeljövőben vidéken is munkába állhat­nak min­d­azok, akik az első milliók össze­hozásában oly páratlan buzgalmat fejtettek ki. Most fog elválni, okult-e a keresztény magyarság a nemzet katasztrófáján. Belátta-e végre, hogy független,­ hatalmas, keresztény sajtó nélkül a destrukciónak folyton szer­vezkedő táborával nem bírjuk állni a versenyt. Hogy a részvények a mai napig nem jutottak a részvényesek birtokába, annak oka az óriási technikai nehézség, mely egynegyed millió részvény kiállításába ütközik. Amint ezek a nehézségek s főleg a rendkívüli pa­­ p Katona József-ünnepély, amelyet a Magyar Nők Szövetsége, a Szoc. Nővédelmi Misszió, a Kath. Leányklub, a Protestáns Leányegylet valamint a Jogász- Egyesület közreműködése mellett rendez hol­nap, 1919. december 3-án, szerdán a városi színházban. Az ünnepség két egymástól kü­lönálló, de mégis szerves összefüggésben levő részből, egy délelőtti és egy esti elő­adásból áll. Ezen előadásra a múlt hóban előre váltott jegyek természetesen érvényesek s még előre válthatók Minisek drogériájában. Az előadás tiszta jövedelme a nem­zeti hadsereg javára fordí­latik. A nagyszerűen összeállított m­űsor min­denesetre hatalmas közönséget hoz össze a színházban. Nobilis és fényes ünnepélyre számíthatunk, amely méltó lesz Katona Jó­zsefnek, a legnagyobb magyar tragikus köl­tőnek emlékéhez. Egyben különös remé­nyekre jogosító zászlóbontás a Magyar Nők szövetségének részéről. A délelőtti előadás kiemelkedő jelentő­ségű száma Zsitvay Tibor dr. kormánybiz­tos-főispán megnyitó beszéde, este pedig több nagyszerű pont a műsorban. Olvasóink figyelmét ezúton is felhívjuk, hogy a teljes anyagi és erkölcsi siker érdekében minél nagyobb számban jelenjenek meg. Ma­iné műsora: Kezdete d. e. fél I1 órakor. 1. Erkel: Nyitány a Bánk-bán ope­rából. Előadja a színházi zenekar. Karnagy: Jatzkó Rezső. 2. Megnyíló beszéd. Tartja dr. Zsitvay Tibor. 3. Kuruc dalok: a) Ba­logh Ádám nótája; b) Patyolat a kuruc; c) Messze, messze Rodostóba; d) Megírtam a levelemet. Énekli Szentistvány Juliska ének­­művésznő. 4. Katona emléke. Előadja Jele­níts István. 5. Chopin: Ges dur etude. C moll etude. Zongorán előadja Grasselly Mar­git. 6. Népdalok Bartók Béla átiratában: a) Istenem, Istenem; b) Ha kimegyek, Ságody Otmár átiratában ; c) Úgy elmegyek ; d) Ma­ros vize. Énekli Szentistvány Juliska ének­­művésznő. 7. Beszédet mond Krén Margit. 8. Hymnusz. Énekli a Kath. Leányklub és a Prot. Leányegy klub énekkara. Karnagy Kré­men Sámuel: Esti ünnepély. Kezdete 7 órakor. 1. Er­kel : Nyitány a Bánk­ bán operából. Játsza a színházi zenekar. Vezeti Jatzkó Rezső kar­nagy. 2. Beszédet mond Gombos Gyuláné. 3. Kern Aurél átiratában dalok a XVII. szá­zadból. a) Mért sir a fehér hattyú. b) Térj meg bujdosásodból. Kern Aurél átiratában da­lok a XVIII. századból: a( Szól a kakas már. b) Lekötelezettség. Énekli Szentistvány Juliska énekművésznő. 4. Bartók Lajos: Bánk-bán szelleme. Borbély Andor: Katona sírjánál. Szavalja Borbély Andor joghallgató. 5. Szózat. Énekli a Kath. Leányklub és a Prot. Leányegylet énekkara. Karnagy: Kre­men Sámuel. Szünet. 6. Ünnepi beszéd. Tartja dr. Milotay István. 7. a) Hubay Jenő: Kedvesem. b) Tarnay Alajos : Gyöngyvirág. c) Bartók B. átiratában : Istenem. Istenem. d) Ságody Otmár átiratában: Jaj de szépen harangoznak. Énekli Szentistvány Juliska pirdrágaság szűnik, hisszük, hogy Isten se­gítségével ez mielőbb be fog következni, azon leszünk, hogy részvényeseink mielőbb megkapják részvényeiket. Addig is új erővel és lelkes buzgalom­mal karoljuk fel a Központi Sajtóvállalat Részvénytársaság lapjait és az új részvény­­jegyzési akcióját. Nemzeti keresztény létünk és boldogulásunk függ tőle! A Magyar Nők Szövetségének „Katona József emlékünnepét“ szerdán, f. hó 3-án délelőtt fél 11 órakor és este 7 órakor tartják meg. A fényes műsorú előadásokon mindenki ott legyen!

Next