Kecskeméti Lapok, 1871. július-december (4. évfolyam, 26-51. szám)

1871-07-01 / 26. szám

Előfizetési fölhívás. Lapunk mai számával folyó év harma­dik negyede veszi kezdetét, annálfogva tisz­telettel kérjük eddigi előfizetőinket, hogy megrendeléseiket ismételni, sőt azok mellé saját körükben újabb megrendelőket is sze­rezni szíveskedjenek; figyelmeztetjük egy­szersmind a t. Közönséget: hogy Lapunk további folyamára megrendeléseikről mie- lébb intézkedni méltóztassanak, nehogy a lap szétküldésében fenakadás történjék. Előfizetések és mindennemű hirdetmé­nyek elfogadtatnak Gallia F. úr könyvke­reskedésében. Kecskemét, jun. 1. 1871. Szerkesztőség. Városi közigazgatásunk újjá szer- veztetése. (Vége.) A rendőri osztályülések tárgyát képezen- dik a) a személy- és vagyonbiztonság ellen vétettekre a büntetés kimérése; b) a cselé­dek és gazdáik közt fölmerült, vitás kérdé­sek határozatilag leendő eldöntése; c) a vá­sári , ipartízleti, mezei rendőri, erdei, va­dászati rend ellen tett kihágásoknak a sza­bályrendeletek szerinti büntetése; d) építke­zésekre , átalakításokra engedélyt adni, az alkotandó szépitészeti szabályok szerint. Mely ügyek referense természetesen a városi mér­nök lenne; e) mindazok megbirságolása, kik a városi vagy országos szabályrendele­tek ellen cselekedvén vagy kötelességeiket mulasztván, akár egyeseknek, akár a város­nak kárt okoztak, vagy egyátalában köz­botrányt, vagy rendőrileg meg nem enged­hető rendetlenséget követtek el; f) a bizott­sági közgyűlés, a tanács polgármester, vagy főispánhoz véleményes jelentéseket készíteni, g) ugyanazokhoz a rendőri ügyek vitelét érdeklőleg javaslatokat beterjeszteni; h) a közgyűlés, főispán, a polgármester és ta­nács által kiadott rendeletek mikénti foga- natositása iránt tanácskozni; és i) A kapi­tányság tisztviselői közt a munkafelosztást eszközölni. A rendőri osztályülések tagjai az elnöklő város kapitányon kiviil: a tisztiügyész, mér­nök, orvos, a városi és a lovascsendbiztos, a két kapitánysági segéd és a kapitánysági jegyzők. A pénzügyi osztályülések tárgyát képe­zik : a) a pénztári fő- és segédkönyvek mi­kénti vezetése fölötti tanácskozás, s ez iránt javaslattétel, mi mindenkor a közgyűlés elé terjesztendő; b) a pénztárnokok, ellenőr vagy könyvvezető felelősségre vonása, elle- nök vizsgálat eszközlés , miről szintén a köz­gyűlés az összes iratok és vád beterjeszté­sével értesítendő; c) a város kintlevő köve­teléseinek miként lett biztositásáróli jelentés, mely eszközlött biztosítások időnként a városi tanácsnak bejelentendők; d) költség előirányzat készitése; e) az adókivetés esz­közlése; f) a közgyűlés, városi tanács, pol­gármester, vagy főispánhoz véleményes je­lentéstétel ; g) a pénzügyi osztály személy­zete közt időnként helyes munkafelosztás és az érkezett ügyek és beadványok ki­osztása. A pénzügyi osztályülések tagjai az el­nöklő főszámvevőn kivül a négy alszámvevő, és a két számvevői gyakornok, utóbbiak az ülés jegyzőkönyveit vezetvén. A városi tanács a polgármester elnöklete alatt áll: 4 köztörvényhatóság-bizottsági tagból, a kapitány, főszámvevő, tisztiügyész, mérnök, orvos, árvaszéki elnök és a főjegy­zőből. A városi tanácsban a) állapítandó meg a legközelebbi közgyűlés elé terjesztendő ügyek sorrendje; b) intézetdő el a közgyű­lési határozatok mikénti' végrehajtása; c) a város vagyonát érdeklő mindennemű ügy, avagy teendő; d) a vagyontalan árvák gon- doztatási esetei; e) a város kintlevő köve­teléseinek miként leendő behajtása; f) a sé­relmesen eszközlött adókivetés ellen beadott kérvények érdemileg; g) megállapítandó eset­ről esetre a biztosítékot nem nyújtott adós elleni eljárás; h) tárgyalandók, s elintézen- dők az iparjogi s egyéb a város vagyonát vagy közigazgatását érdeklő kérvények; i) végre a városi tanács a közigazgatási szer­vezetnek egészben vagy részbeni megváltoz­tatása iránt indokolt javaslatot készíteni, úgy szabályrendeleteket alkotni, s azokat a közgyűlés elé terjeszteni van hivatva. A polgármester különben a közgyűlés és főispán után az egész közigazgatás feje, folyton ellenőrködik, hogy a szabályrende­letek megtartassanak , a határozatok szigorú pontosság és gyorsasággal végrehajtassanak; a tisztviselők pedig a polgármester iránt en­gedelmességgel tartoznak; de a tanács, köz­gyűlés utasító határozata, vagy szabályrende­letek ellenére, vagy netán azok hiányában, a kapitány, főszámvevő, árvaszéki elnök, mér­nök, tisztiügyész és orvos csak azon esetben tartoznak a polgármester rendeletének föltét­lenül engedelmeskedni, s azt azonnal végre­hajtani , ha az írásban a város pecsétjével el­látva adatik ki nekik, oly biztosítás mellett, hogy a rendelkező polgármester a felelősséget kész magára vállalni, midőn is a cselekvény bevégeztével az ily rendeletet kapott tisztviselő az egész ügy körülményes előterjesztésével jelentést tartozik tenni a legközelebbi köz­gyűléshez. Az itt meg nem nevezett subal- ternus tisztviselők az osztályok főnökeinek föltétlenül engedelmeskedni tartoznak, mert a felelősség mindenkor a főnököket tei'heli. Mindezek fölött a bizottsági közgjnílés áll, melynek hatásköréhez a következő ügyek tartoznak: a) szabályrendeletek alkotása, b) közigazgatási és választókerületek alakí­tása , c) a törvényhatósági közlekedési vo­nalak , közművek, építkezések s a közmunka feletti intézkedés, d) kölcsönvételek, e) törzs­vagyon szerzése vagy elidegenítése, f) a költségvetési előirányzat megállapítása s a zárszámadások megvizsgálása, g) a tisztvi­selők , az állandó, igazoló és a bíráló vá­lasztmány s egyes küldöttségek választása s a főispán által felfüggesztett polgármester helyettesítése, valamint egyéb időközben fő- ispánilag történt helyettesítések feletti intéz­kedés , h) tisztviselőknek ellenőrzése, fele­lősség alóli felmentése, felfüggesztése, úgy ellenük a tiszti vizsgálat elrendelése, i) a tisztviselők, a segéd- és kezelő személyzet s a .szolgák fizetésének szabályozása, fel­emelése vagy leszállítása, k) új hivatalok és állomások felállitása, vagy a régiek megszüntetése, 1) a törvényhatóságok keze­lése, vagy felügyelete alatt álló pénztárak megvizsgálása s erre vonatkozó jelentése, m) kérelmezési és levelezési jog gyakorlása, n) indítványok tárgyalása, o) a felirati jog gyakorlása, p) a városi tanács, rendőr ka­pitány vagy az árvaszéktől fölterjesztett fölebbezések másodfokú ellátása, g) lakosi- tás, r) mindazon ügyek, melyeket az or­szágos törvény avagy a törvényhatóság szabályrendelete kizárólag a közgyűléshez utasít. A közgyűlések mikénti megtartása, azok hatásköréről, valamint a bizottsági tagok jogairól az 1870. XLII. t. ez. III-ik fejezete tüzetesen rendelkezik, én itt csak annyit jegyzek meg, miszerint óhajtandó volna, hogy ha a bizottsági képviselők a közgyű­lésen kivül közszolgálatot teljesitenek, így például, ha a bizottsági tag napibiztosként működik a pénztárnál, vagy kiküldetést vé­gez, vagy pedig a városi tanácsülésben vesz részt, bizonyos meghatározandó nap- dijjat húzzon. Lehetne e napdijjat egy forintra tenni. Ily közszolgálat teljesítésére a bizottsági j tagok sorban következnének, a kinn a sor j van, tartoznék pontosan megjelenni s ki meg nem jelenhetnék, annak kötelessége volna helyettesről gondoskodni, természetesen ek­kor a helyettes a helyettesitő napdijját húzná, ha pedig mégis megtörténnék, hogy mind ő, mind helyettese elmaradna, az kinek sor szerint kötelessége lett volna megjelennie, tartozzék e mulasztása miatt a városi pénz­tárba 3 frt. büntetéspénzt fizetni. — így re- | ménylem, hogy a városi közügyek körüli Negyedik évfolyam. 26. szám. Julius 1.1871. Előfizetési dij: f Hirdetési dijak «32» yUPOy VMVTT T A DH7 ^ 1 Lili ÜK. ­i . -i , , , Hirdetések elfogadtatnak Gal­Üilolizetési penzek el- lia FUlöp könyvkereskedésében fogadtatnak G alii a F Ül Ö p | jg ■ flrr|llll Kecskeméten. — Hirdetések ezen­könyvkereskedésében Kecs- IS 111 0^116 NeSZlO H ß t I I S D. keméten. J r dtaa 60.

Next

/
Thumbnails
Contents