Kecskeméti Lapok, 1873. január-június (6. évfolyam, 2-26. szám)

Előfizetési felhívás a „KECSKEMÉTI LAPOK“ czimű vegyestartalmú hetilap 187 3. hatodik évi folyamára. Előfizetési ára: postán vidékre, vagy helyben házhoz hordva: * Negyedévre . . 1 frt. 25 kr. Félévre . . . 2 f 50 „ Egész évre . . 5 „ — „ A hirdetések s nyilttéri közlemények dija e lap mindenik számának homlokán ol­vasható ; mind az előfizetési, mind pedig a hirdetési dijakat közvetlenül hozzám, nagy- piaczon levő könyvkereskedésembe kérem beküldetni. Kecskemét, január 4. 1873. Gallia Fülöp, lapkiadó. Az olvasóhoz. A ,,Kecskeméti Lapok“ célját szabato­san és félreismerhetlenül megítélhetni annak lefolyt 5 éves múltjából; irányát a jövőben jelezte a lap további folyamára kibocsájtott előfizetési felhivás. Midőn a felügyelő bizottság megtisztelő, de nagy felelősséggel járó bizalmának en­gedve, a „Kecskeméti Lapok“ szerkesztését a folyó 1873-ik évre elvállaltam, egy per­cig sem ismertem félre a helyzet ké­nyes voltát s a teher súlyát, melyet ma­gamra vállaltam. Vidéki városban lapot szerkeszteni már magában sok nehézséggel jár, azután a közönség túlérzékenykedése, hiúsága, kicsi­nyeskedő személyes érdekei, melyek min­denütt és nagyon sokszor „ne nyúlj hozzám virágokkint“ állnak a szerkesztőnek útjá­ban , és ezeket érinteni nagyon kényes, nagyon veszélyes dolog. Lapot szerkeszteni vidéki városban, ott, hol mint nálunk is, politikai átkos pártos­kodás annyira ki van fejlődve , hol minden, úgy a legmagasztosabb, mint legparányibb ügyeinkből is a legélesebb pártkérdést ál­lítunk elő, — ott a lapszerkesztés nem va­lami rózsás élet. De mindemellett, sőt ennek dacára is megkísértjük és igyekezni fogunk lapunkat úgy szerkeszteni, hogy a méltányosan és igazságosan Ítélő közönség megelégedését kiérdemeljük. A munkatársak, kik lapunkat szellemi munkásságukkal támogatni ígérték, buzgó- sága, sokoldalú képzettsége könnyebbé fogja tenni a szerkesztést. Mi pedig igyekezni fogunk, sőt határo­zott szándékunk kerülni minden személyes­kedést, személyekkel csak annyiban fogunk bajlódni, amennyiben a személy az ügytől elválaszthatlan. Kihinni, megtámadni senkit sem fo­gunk; a méltatlan, jogtalan megtámadás ellen a védelemre bátran kiállunk; azon­ban azt határozottan Ígérhetjük, hogy bármi körülmények közt is, lapunk a tisztessé­ges, művelt hangot soha sem fogja el­hagyni . Végre a felelősséggel szemben, mely a szerkesztéssel ránk nehezedik, kötelessé­günknek tartjuk kijelenteni: hogy a „Kecs­keméti Lapok“ múltjáért semmi felelősséget el nem vállalunk. A mi még mondani valónk van, az, hogy lapunkat polgártársaink anyagi és szellemi pártfogásába ajánljuk. Kecskeméten, 1873. öanuár 1. Szűcs Imre, >. felelős szerkesztő. A vidéki vagy bjelyi lapok. Van-e szükség a virU^i és különösen a helyi érdekű lapokra? E kérdés merül fel mindannyiszor előt­tem , valahányszor a naponként szaporodó vidéki lapok megjelenéséről olvasok. A feltett kérdésre határozottan igennel felelek, és a vidéki lapok rendkívüli nagy fontosságát elismerem. Hazánkban jelenleg 72 magyar nyelvű vidéki lap jelenik meg; de nem-politikai tartalmú vagyis helyi érdekű lap csak 30 van. A vidéki politikai lapokat azonban sem a céljoknak megfelelő, sem oly szüksége­seknek nem tartom. Politikai lapot jól szerkeszteni csak a fővárosban sikerülhet; a kormány, az or­szággyűlés , minden politikai tényezők, a szellemi erők gyúpontjában. Jó politikai vidéki lap csak nagyon kivételes tünemény, mert mig a legfonto­sabb eseményeket is jóval későbben, a leg­érdekesebb dolgokat rövid kivonatban, bön- gészetben közölheti, addig kicsinyes pro­vinciális látkörtí ítéletei, okoskodásaival csak a kedélyeket mérgesíti el. Még a legkülönbözőbb politikai színe­zetű fővárosi nagy lapok Ítéleteikben, tár­gyalásaikban ritkán hagyják el a kellő mérsékletet s az illő irodalmi miveit han­got legtöbbnyire megtartják; addig a vi­déki lapok politikai cikkeiket kis világ­nézetű olvasóik szája izéhez alkalmazzák, az egy városban közös érdekű polgárok közt a viszály magvát hintik el, a gyűlö­letet növesztik. A legeltérőbb politikai nézetű ország­gyűlési képviselőink egymást tisztelik, az országházán kívül jóbarátok. És mi vidéki városi polgárok, kiket e képviselők képviselnek, egymást gyűlöljük, egymásnak a legszenvedélyesebb ellenségei vagyunk , — és ez nagyon rosszul van igy. így van ez a vidéki politikai lapoknál is, azok már nem politikai pártfeleket, hanem ugyanegy város lakóiból a leggyű- lölködőbb ellenségeket csinálnak, és a szen­vedélytől elragadtatva, minő nyelven írnak és mily czimekkel illetik az ellennéze- ttíeket! ? Azért a vidéki politikai lapok szaporo­dását nem tartom szükségesnek, — sőt vi­szonyaink közt károsnak tartom. Annál nagyobb szüksége van nemzetünk­nek a helyi érdekű lapokra. A nemzet erejét, munkásságát, nem politikai kérdések, hanem a társadalom át­alakítása , megerősítése kell, hogy teljesen igénybe vegye. Magyarország nagyságát, boldogságát, megteremtő és fentartó társadalmi átalaku­lásunk százféle, mindannyi életfontosságú magvait a nép keblébe elhinteni, azokat kicsiráztatni, ápolni: a vidéki helyi érdekű lapjaink vannak hivatva. Ha a múltban a megyék voltak a sza­badság és alkotmány védbástyái, úgy a jövő Magyarország nagysága, élete a nagy községek kezébe van letéve. Biztos alapra fektetett alkotmányos kor­mányzás , helyesen vezetett országos poli­tika , és jó, gyors administrate mellett, a nemzet nagyságának megőrzése a nagy köz­ségek kezében van. Viszás, rósz országos politika mellett, a jobb jövő számára megmenteni, fentar- tani a hazát, ugyancsak a nagy községek vannak hivatva. Magyar érzelmű, erkölcsös, művelt, vagyonos, szorgalmas népünk el nem vesz­het, ha politikai viszonya tán egyidőre fel­hővel borítja is láthatárunkat. Hazánk rendkívüli átalakuláson ment át, és a nemzet nem tud, nem akar a régi megszokott viszonyokból kiszabadulni, meny­nyire el van népünk maradva, óriási lépé­sekkel kell sietnünk, megfeszített erővel kell tennünk, munkálkodnunk, hogy el ne késsünk; ha azt nem akarjuk, hogy a gyor­san haladó korszellem régi, elavult társa­dalmi intézményeink romjai alá temessen. Minden városban óriási teendők várnak a népre: ha régi patriarchalis viszonyaiból kibontakozni és a mai kor, társadalmi, culturai viszonyaival megalkudni akar. És a népet szunyadó tétlenségéből fel­rázni, érdekeiről felvilágosítani, oktatni, {J, • yfQ U J é? / (J i Hatodik évfolyam. _________________________ 1. szám.______________________Január 5. 1873. Előfizetési dij: jr________ ____ Hirdetési dijak : Vidékre, postán: TT TTI STMI 'W5 5 hasábos sor, egyszer1 ä=“ä Fi PvFÍ MFTI T ADflF AÍiIiMIIj 11 LnrULfte Szerkesztői szállás: Hirdetések elfogadtatnak Gal­Hal-piacz, 250. SZ., hová a « f áiBrl.aa lia Fülöp könyvkereskedésében, lap szellemi részét illető Vegyestartalmu hetilap. ££ közlemények küldendők. w J 1^ részét illető közlemények kül­dendők.

Next

/
Thumbnails
Contents