Kecskeméti Lapok, 1873. január-június (6. évfolyam, 2-26. szám)
tanácsolni, vezetni, a veszélytől óvni, ki van hivatva? Bizony nem a vidéki, de nem is a nagy politikával foglalkozó nagy politikai lapok. Hiszen eltekintve az átalános, a haza minden polgárát érdeklő dolgoktól, mennyi speciális, mennyi helyi érdekű fontos, gyakran életkérdése van minden községnek. Ezeket felkutatni, szőnyegre hozni, megvitatni, felvilágítani, és azokat a néppel megismertetni, egyedül a helyi viszonyokat ismerő helyi lapok vannak hivatva. De váljon mit tehet egy vidéki helyi lap? kérdi valaki. Nagyon sokat, mindent. A helyi lapoknak első és legszentebb kötelességük a községek nyugalmát, családok békés boldog viszonyát, feldúlt átkos politikai pártviszályt s gyűlöletet eloszlatni, a polgárokat egymással kibékíteni, a régi jó viszonyt visszaállítani és őket a közös, az együttes működésre buzdítani, lelkesíteni. Az 1870-ik évi XLII. és az 1871. évi XVIII. törvényczikkek a városoknak, a községeknek oly széles hatáskört, annyi önkormányzati jogot engedtek és biztosítottak, hogy minden községnek sorsa, jó vagy bal szerencséje saját kezébe van letéve. Szellemi műveltség, tiszta erkölcs, anyagi jólét, teszik a község lakóit szabad polgárokká , miveit vagyonos polgárokká , mivelt vagyonos polgárok a községeket önállóvá, erőssé, ily nagy vagyonos községek összege a hazát hatalmassá, szabaddá és boldoggá. És mindezen czélok elérésére mennyit tehet egy jól és lelkiismeretesen szerkesztett helyi lap. A városokban, községekben a nevelés, a tanügy, közművelődés, gazdászat, ipar, a községek belügyei, a községi adó, közigazgatás , rendészet, közegesség, közlekedés, továbbá a földművelés, kertészet, gyümölcsészet , bortermelés és borkezelés, állattenyésztés és számtalan közösen érdeklő ügyek fölött őrködni, oktatni, tanácsolni, társadalmi kérdések, reformok felvetését, megvitatását és életbeléptetését eszközleni, az egyeseket a tisztességes munkásságra serkenteni, a takarékosságra inteni , a humanismus, a jótékonysági intézmények iránt fogékonnyá tenni, a miveit, a szelidebb erkölcsökre szoktatni. Ennyi, és még számosak azon fontos ügyek, közdolgok, melyekben tenni hivatva vannak a helyi érdekű lapok, roppant nagy a tér, melyen a vidéki lapok hasznost, üdvöst mivelhetnek, a nemzetnek és hazának szolgálatot tehetnek. Hivatásukat a fent elősorolt értelemben felfogó, annak megfelelni buzgolkodó vidéki helyi érdekű lapok szaporodását szükségesnek, hasznosnak tartván, minden ily lap megjelenését örömmel üdvözöljük. TÁRCZA. Utazási karczolatok. (Pestről Konstantinápolyig és vissza.) (Folytatás.) Az angol temetőből kijővén, elkocsiztunk a Márvány tenger partján fekvő, 2 emeletes Seli- mich-kaszárnya mellett, mely négyszögü óriási épület, minden szegletén 7 emelet magasságú toronynyal. A Bosporuson visszamenet, a hajóról a Dalma- i Bagdzse királyi palota mellett szálltunk ki, hová be nem mehetvén, megbámultuk annak a szó valódi értelmében „fényes kapuját.“ Itt a lóvonatú vasútra ülvén fel, haladtunk be Perába. Délután végig sétáltunk a Pera és Tophane széles főutczáin, a községi kertig. (Jardin Municipal.) Vasárnap délután lévén, még nagyobb tolongás volt, mint egyébkor. Perának a legszebb és legrendezettebb utczáján haladtunk át. Néhány év előtt itt 3 ezer ház égett le, és ma már alig látszik valami nyoma, a leégett házak helyett legtöbbnyire 2 vagy 3 emeletes kőházakat építenek, európai ízlésben és modorban, gyakran márvány falakkal és drága díszítésekkel. Az új házak, az eddig 2—3 öl széles utcza helyett, 8 öl szélességbe szabályozott s megállapított utcza vonalára építtetnek. Ezen utcza kövezete sokkal jobb a többinél, külső vége pedig, valamint a Tophane főútczája is makadamirozva van, vízvezetékkel és légszeszvilágítással ellátva. Tophane főútczáján egypár igen ízletes és nagyszerű katonai lakházakat láttunk. Átalában Konstantinápolyban nagyon sok gond fordíttatik a katonai laktanyák építésére, egyik szebb a másiknál, de mindannyi csinos ízléssel van építve. Elértünk a város kertjébe, hol a bejárásnál , száz különféle nemzetek lobogóival játszott ászéi, köztük a magyar nemzetiszín lobogó is több példányban ott lengett. Bent a gyönyörű és nagy szorgalommal rendedezett, és kitűnő tisztaságú kertben, melyből a legszebb kilátás nyílik az alant folyó Bosporus és Scutarira, Konstantinápoly szép világát, legkülönbözőbb nemzetek szép hölgyeit, pompától ragyogó európai divatban hullámzani láttuk. E kertben sétálva, egyszerre meglepetve állt meg e sorok Írója. Előtte 3 lépésnyi távolban egy padon mélyen elmerülve ült e sorok Írójának legkedvesebb (?) jóbarátja (?), a híres Asztalos János. Asztalos János, a Váczról megszökött nagy nemzeti mártír, a kecskeméti demokratakor alapítója, a kecskeméti és alföldi mokrák nagy prófétája ott ült testestől lelkestől. A nagy hazafinak próféta módra megnövesztett hajdan szép fekete szakálla, félig megőszült, mindig sárga arcza, még sárgább, még megviseltebb, termete soványabb, ruházata sem a legújabb divat szerinti volt. Amint pillanatra megálltam sétáló társaimmal, ő is észrevett, egy futó pillantással végig nézett, bizonyosan megismert, de látatlanná tett. A pár lépéssel utánunk jövő N. L. barátunknak megmutattam, és ötöt, mint egykori tanítványát és elvtársát hozzáküldtük, N. L. hozzáment és hazáig együtt jöttek. „Kutyából nem lesz szalonna“, mondja a közi mondás. A nyugtalan vérű apostol itt sem férhetvén bőrében, még várnai tartózkodása alatt a török , kormány által elfogatott és vason vitetett Konstantinápolyba, hol 6 hóig fogva tartatott, és most is rendőri felügyelet alatt tartatik. Hogy miből él? Az ügyes ember a jég hátán is megél. Hát Kecskeméten miből élt ? Konstantinápolyban is mint mindenütt vannak oly jámbor birkák, kik engedik magokat nyiratni, sőt néha bőrüket is lenyúzatni. Különben Peruban egy szállodát bérel, s garzonok számára szobákat tart. Egyszerűbben ezt úgy fejezik ki, hogy „bordélyházat tart.“ E már hozzá illő foglalkozás. 23-án reggel a hatalmas zultán nagy hadi gyakorlatot volt tartandó, azt megnézni készültünk, midőn a reggeliző terem ajtaja előtt Asztalos János megállt, és hírül hozta N. L. barátunknak, hogy a „nagy úr haragos, és így a tervezett hadi gyakorlat elmarad“, így a nagy úr szeszélye miatt török katonai hadgyakorlatot, melyet Kholmán ezredes hazánk fia (most török pasa) vezetett volna, meg nem láthattuk . Újra megkezdődött a szállás miatti harczunk a hotel tulajdonosnéja, egy 3 mázsás elvirágzott olasz szépséggel, ki minden áron azt akarta, hogy nála étkezzünk, és így 16 frankot, az ellátást is beleszámítva, fizetünk naponkint, azonban mi egész nap járkálván, de mert ételeit is megemészteni nem bírván, el nem fogadhattuk, igy csupán szállásért 5 frankban egyeztünk meg, azonban a Budapesti levelek. I. Budapest, 1873. Jan. 1. Tisztelt szerkesztő úr! Becses felszólításának, miszerint a „Kecskeméti Lapok“ olvasóit időnkint tudósítsam az ország fővárosában történtekről, szívesen engedvén , midőn a tollat kezembe vevén, és a levélíráshoz fogtam, akkor vettem észre, — hogy már az első levélíráskor aligha fel nem sülök, mert — alig van miről írnom. A lefolyt év utolsó hava történetét úgyis már ismerik az olvasók, azóta miután az országgyűlés szünetel, és a honatyák a fáradalmas országos munkák és gondoktól pár hétre felmentetvén, haza siettek kedveseik körébe pihenni, a szent ünnepeket ájtatos, Istennek tetsző munkák és elmélkedések közt megölni. A legelső újság, hogy miután a főváros rendezése és a testvérpárosok egyesítésére czélzó első lépés a ministerium által megtétetett, levidem fölé sem írhatom már Pert, hanem Budapest czímet. - A Silvester eltemette az 1872-k évet, nincs rajta mit siratnunk, sokat ígért mindenben, és megcsalt mindenütt, a tavaszszal a legszebb aratást ígért, és aratáskor szeméttel fizetett. Hát a politikai aratás? az sem volt jobb. Az országos képviselő-választásoknál fényesen győzött a Deákpárt, és mi köszönet lett benne, soha akkora többségen annyira nem uralgott a kisebbség, mint nálunk. Elég volt megtámadni, alaptalan gyanúsításokkal vádolni a kormány fejét, hogy az megbukjék, mert a támadásra a kormány, mint a párt egyiránt fejét vesztette. Rész jel, rész kezdet, mert majd máskor is fogja ezen comoediát a baloldal ismételni, és várjon miért ne, midőn egyszer sikerült a kormányelnököt megbuktatni. A vihar most szünetel, — de csak hogy néhány nap múlva még nagyobb erővel törjön ki, — itt lesz reá az alkalom, a budget tárgyalásánál, azután az országgyűlés tengeri kígyója a „bankügy“ felszínre emelésénél. A baloldal pihen, új erőt merít a támadásokra , — ha a Deákpárt oly laza lesz, mint az utolsó időben, — megverve, véres fejjel egypár miniszert vesztve, néhánynak kezét, lábát törve fog a csatából kikerülni. Új év van, a pártok testületileg tisztelegtek ma reggel 10 órakor a pártok vezéreinél, a Deákpárt, mint a baloldali tisztelgésnél a szónokok kifejezést adtak a helyzet komolyságának, a pártok mostani állásának, a Deákpárt szónoka a múlton okulva, aggodalommal a jövőre, a pártot összetartásra intette, vajha szavai ne lennének a pusztában elhangzó szavai, a balpárt szónoka már közel látja győzelmét, már látja hasadni a pirosló hajnalt... a piros bársony székek képében! A világ új és nagy csodájául kikrtelik a napokban a fővárosba érkezendő kétfejű, négylábú kisasszony megérkeztét, — nálunk ez nem valami nagy csoda, ahol van egy politikai párt, melynek két fejű és négy lábú vezére van , ki csakugyan egyik szájával discantot, a másikkal altot énekel; a négy láb is , kevés botlásokat kivéve , egyformán tánczol. Első levelemet bezárva , a szerkesztő úrnak , úgy e lapok tisztelt olvasóinak boldog új évet kivánok , a viszontlátásig. *) Kecskemét sz. kir. város köztörvényhatósági bizottságának folyó 1872. évi Deczember 29-ikén vasárnap délelőtt tartott rendkívüli közgyűlése. Jelen voltak : Bagi L. polgármester elnök, Hornyik J. főjegyző, Szalkay G., Földös E. aljegyzők, és bizottsági tagok feles számban. Elnöklő polgármester úr a közgyűlést megnyitván , legelőször is felolvastatott szeretett főispánunk levele, amelyben a bizottsági közgyűlést arról értesíti, hogy betegsége miatt nem jöhetett el ezen rendkívüli közgyűlésre, s aligha fog még a jövő havi rendes közgyűlésen is elnökölhetni; egyszersmind a legmelegebb érzelemtől áthatott szavakban boldog új évet kivána város közönségének, a tisztikar és bizottsági közgyűlés jövő évi munkásságára az ég áldását kéri. Ezen levél felolvasását általános éljenzés követte , s Szappanos I. tanácsnok úr valóban a közérzületnek adott szavakat azon indítványával, hogy a bizottsági közgyűlésnek kedves főispánunk betegsége fölötti részvéte jegyzőkönyvbe vétessék, egyszersmind pedig az új évre vonatkozó jókiván*) Mindég a legszívesebben várjuk becses sorait. Szerk.