Kecskeméti Lapok, 1876. július-december (9. évfolyam, 27-53. szám)
1876-07-02 / 27. szám
hirdeti, noha az utasok a nyugati láthatáron nem látnak semmit, nemsokára megjelenik a kikötő vezérdereglyéje, hogy bekalauzolja a hajót a kikötőbe, melyet dobogó szívvel pillantanak meg az utasok a távolban. Hajónk bátran szeli a hullámokat, hogy Északamerika szárazföldére szállítson és ha északi szél nem hátráltat, a kikötést megelőző szertartások után bevág a 6 mértföld széles Delaware öbölbe, mely nem egyéb, mint a Philadelphiát keresztül metsző Delaware folyamnak óriási torkolata. Oly mélységgel (10 méter) bír ez, hogy a tengeri hajók a még 20 mértföldnyire fekvő városig eljuthatnak. Akadály esetén partra szállunk Lewis révében, mely 500 méter hosszú jégtörő és 1100 méter hullámtörő sarkantyúval van védve. Innen gőzkocsin a tárlat városába, melyet alapítója Penn Vilmos „testvérszeretet“ (ezt jelenti a görög Philadelphia szó városának nevezett. Elértük tehát utunk czélját, de ha útközben sem viharral, mely imádkozni megtanít, nem találkoztunk, sem tengeri betegséggel, mely béketűrés erényének igazi iskolája, küzködnünk nem kellett, marad mégis egy megütközni valónk, az t. i. hogy midőn Philadelphiába déli harangszókor bevonulunk, a mi óránk esti 6-on felül még 18 perczet mutat, mely 1/1 napi időkülönbségnek korán sem Voelker úr az oka, kinek ügyes keze óránkat ez útra chronometeri pontosságig hozta rendbe, hanem azon földrajzi helyzet, mely földünk gömbölyűsége által van feltételezve és mely tengely körüli forgása következtében szüntelenül váltakozik. Ha Philadelphiában dél van, akkor ott az emberek feje oly irányban van az ég felé, mint nagy tornyunk keresztjén a villámfogó rúd, mi pedig ugyanakkor oly helyzetben vagyunk, mint a nagy toronyból a vasúti indóház felé kidugott zászlónak nyele. Mely visszásság és meglepetésből nemcsak azt a vigasztalást meríthetjük, hogy 1/1 nappal ifjabbak lettünk, mint azok, kik velünk ez útra el nem jöttek, hanem hogy a vén Európa ha egyébben nem is, de időben bizonyosan előbb van Amerikánál. TANÜGY. Tekintetes szerkesztő úr! Alulirt igazgatóság évenként szokta a vezetése alatt álló róm. kath. főgymnasium életmozzanatairól az iskolák iránt érdeklődő közönséget értesíteni; ily tartalmú értesítésnek tehát most is e becses lapokban helyt kér. I. Már e tanév elején köztudomásra hozatott azon fensőbb intézkedés, melynél fogva ezentúl valamennyi a közoktatási magas Ministerium közvetlen rendelkezése alatt álló gymnasiumok- és reáltanodákban az évi nagy szünidő július és augusztus havaiban fog tartatni. Ezen intézkedés következtében a jelen tanév csak kilenc hónapig tartott, hogy e miatt az oktatás hiányt ne szenvedjen, a tananyag úgy osztatott be, hogy azt a különben rendes tanév folyama alatt tartatni szokott szünnapok megszorítása mellett fel lehetett dolgozni. II. Az év elején I. osztályra fel volt véve: 63, II. osztályra: 40, vi. osztályra: 17, IV. osztályrg: 23, V. osztályra: 23, VI. osztályra: 19, VII. osztályra 29, VIII. osztályra: 25; összesen: 239, tehát 17-tel több tanuló mint a múlt évben. Évközben kimaradt I. osztályból: 5, H. oszt.: 5, III. oszt.: 2, V. oszt.: 1, VII. oszt.: 2, meghalt: 1, VII. oszt.: 3, meghalt: 1; összesen: 20. Az év végéig maradt I. osztályban: 58, II. oszt.: 35, III. oszt.: 15, IV. oszt.: 23, V. oszt.: 22, VI. oszt.: 19, VH. oszt.: 26, VIl. oszt.: 21; összesen: 219. Vallás szerint róm. kath.: 181, gör. kel.: 1, ág. vall.: 2, izraelita: 35, összesen: 219.—Nemzetiségre nézve mind magyarokul íratták be magukat. A bejegyzett tanulók vallás-erkölcsös nevelésével s oktatásával 12 kegyes tanitórendi s 5 világi tanár foglalkozott. A tantervben s a tantárgyakban az idén semmi változás sem történt. Az előadások október hó első napjaiban vették kezdetöket. Mi az előmenetelt mind a szép erkölcsökben, mind a tanulmányokban illeti, 183 helyeslést nyert tanuló között 63-at tesz azok száma, kik dicsérettel s kitűnő előmenetellel futották meg ez évi pályájukat; 35-en vannak azok, akiket vizsgálatok alatt egyben vagy másban gyengéknek találtunk. Rajzot a négy alsó osztályon kívül, hol az kötelező tantárgy, 31 félgymnasiumi növendék tanult, franczia nyelvet 10, gyorsírást 24, műéneket 71, zenét 22, tornászatot a felmentetteken kívül az öszszes tanuló ifjúság. Érettségi vizsgálatot 21 nyilvános tanuló állott ki, 8 kitüntetéssel, 13 egyszerűen érettnek nyilváníttatott; 13 lép szerzetes-tanári, 1 papi, 1 tanári, 3 jogi, 1 mérnöki s 2 gazdászati pályára. III. A némileg önálló tanulmányozás előmozdítására már évek óta fennáll e tanintézetben olyan intézmény, mely nem csekély befolyással van arra, hogy amit az ifjú hall, tanul s olvas, azt írásbeli dolgozataiban helyesen fölhasználni tudja. Ezen önművelési eszköz a szokott évi pályázatok, melyekre a félgymnasiumi ifjúság ez évben is fölhivatott. a Kecskemét város tek. községtanácsa által alapított Széchenyi-dijra (30 fzt. o. é.) a következő magyar történelmi kérdés választatott: „Soroltassanak el a török hatalom hanyatlásának okai a 17-ik században, s adassák elő hazánk felszabadulása annak járma alól.“ A kijelölt határidőre három e nemű dolgozat érkezett, a melyeket a bírálók általában jóknak találtak. Érdem szerint legjobbnak ítéltetett Biró János, 8. oszt. tanuló műve s jutalmul a Széchenyidijt nyerte. Második helyre érdemesittetett Dékány László, 8. oszt. tanuló műve, jutalma tek. Machleid Alajos gyógyszerész úr 2 db. aranya. Dicséretre méltónak ítélte a bizottság Rabcsányi István 7. oszt. tanuló munkálatát is. b) A kaszinói dijra (20 fzt. o. é.) történelmi beszély tűzetett ki: „Péter király“ czimmel. A beérkezett 2 pályamű közül Bauer Lénárd, k. r. p. n. 8. oszt. tanuló beszélye nyerte el a kaszinói dijt. c) A néhai Zsiga Alajos, kegyesrendi tanár által alapított dijra (25 szt. o. é.) következő pályakérdés tűzetett ki: „Mutattassék ki a történelemből példákkal, hogy a népek erkölcsi romlottsága országok bukását vonja maga után.“ A beérkezett két pályamű közül minden tekintetben helyesnek s jutalomra méltónak találtatott Karsay János, k. r. p. n. 8. oszt. tanuló dolgozata. d) Tek. Kada Elek ügyvéd és Tassi Pál jogakadémiai tanár urak által fölajánlott 2 db. aranyból álló jutalomra két beszély érkezett be, melyek közül jutalomra érdemesittetett Szabó Ferencz, 6. oszt. tanuló beszélye. e) Költői dolgozatul kitüzetett: „A halottak estéjén“ czimű tárgy. A beadott 6 pályamű közül jutalmaztatott Breán Kázmér, k. r. p. n. 7. oszt. tanuló költeménye a tek. Dömötör Sándor kir. közjegyző és tek. Fekete István ügyvéd urak által átszolgáltatott 2 db. aranynyal. Ross Gyula, 8. oszt. tanuló költeménye pedig t. S. Kovács László úr 5 o. é. forintjával. f) Szépészeti fejtegetés tárgyául Vörösmarty Mihály „Az árvízi hajós“ cz. balladáját tűzte ki a bizottság. Beérkezett 2 pályamű s mindkettő jutalomra méltónak találtatott. Az első jutalmat tek. Bogoss Endre törvényszéki biró s t. Tassi László urak 2 db. aranyát Karsay János k. r. p. n. 8. oszt. tanuló nyerte. — A második dijat t. Tóth László nyomdász úr 1 db. aranyát Ross Gyula 8. Oszt. tanulónak itélék oda a bírálók. g) Nt. Budaváry kat. József, kegyes tanitórendi áldozár, nyitrai kath. főgymnasiumi tanár 1 db. aranyat ajánlott föl ily czimű költeményre: „Dr. Horváth Cyrill vigasztalására Toldy Ferencz jó barátja halála fölött, melyre 2 pályamű érkezett be; a jutalmat Bauer Lénárd, h. r. p. n. 8. oszt. tanuló költeménye nyerte. — Ross Gyula 8. oszt. tanuló műve pedig dicséretre méltattatott. IV. A szegény sorsú tanulók számára az örök eml. gr. Koháry István s más nemeskeblű jótevők által letett alapítványok kamatjaiból 16 tanuló kapott 5—5 forintnyi segélyt. Ugyane kamatokból 52 frt. s 12 kr. értékű tankönyv a tanév elején osztatott ki. Mária Terézia-féle nyilvános ösztöndijt kapott Szent-Gály Gyula 4. oszt. tanuló. Ő nagyméltósága Peitler Antal váczi püspök úr 50 forintos ösztöndíját Járvás József 6. oszt. tanuló élvezi. Mgs. Horváth Döme úr ösztöndíját Révay László 2. oszt. tanuló kapta. Bold. eml. Hoffmann János prépost, kecskeméti lelkész ösztöndíjának részese jelenleg Rabcsányi István 7. oszt. tanuló. Fektor József prépost, volt kecskeméti lelkész által alapított ösztöndíjban részesül Szabó Ferencz 6. oszt. tanuló. Bold. eml. Major János alapítványának (40 fzt.) kamatja Gömöry Sándor 4. oszt. tanulónak adatott. Ipacs Szabó Imre és H. Kovács Anna által alapitott ösztöndíj Kiss József 4. oszt. tanulónak adományoztatott. Ngos és főt. Bogyó Pál apát, esperes és plébános úr szívességéből két példás viseletű s valamint a hittanban úgy a többi tantárgyban kitűnő előmenetelt tanúsított növendék jutalmaztatott s pedig Gömöry Sándor 4. s Hajagos Béla 5. oszt. tanulók. Tek. S. Kovács József kir. járásbiró úr által megajánlott 20 forintból 5—5 forintot kaptak Biró János 8. s Acsay Antal 3. oszt. tanulók a latin nyelvben tett kitűnő előmenetelért; — 5—5 forintot Váczy János 5. és Szabó Pál 3. oszt. növendékek mint példás viseletű s kitűnő tanulók. Főt. Dr. Csősz Imre, kegyestanitórendi áldozár s nyitrai főgymnasiumi igazgató úr aranya Kovács János 3. oszt. jeles tanulónak adatott. Tek. Kovács József, kir. törvényszéki biró úr 5 forintját Katona János 4. oszt. tanuló mint jeles rajzoló kapta. Tek. Dr. Kocsis József úr 5 forintját pedig Rabcsányi István 7. oszt. tanuló a mennyiségtanban tanúsított kitűnő előmenetelért. Tek. Horváth Béla kir. alügyész úr által fölajánlott 2 db. ezüst tallér s 1 db. huszas Váczi János 5. és Gömöry Sándor 4. oszt. tanulóknak ítéltetett oda a német nyelvben tett kitűnő előmenetelért. V. A tanodai segédszerek és szerelvények ez évben is részint a megszerzés, részint az ajándékozás útján gyarapodtak; a gymnasiumi könyvtárnak a tek. magyar Akadémia, tek. Dömötör Sándor kir. közjegyző úr s többen mások számos nagybecsű művet ajándékoztak; az ifjúsági könyvtárt pedig mgs. Horváth Döme kir. táblai tanácselnök úr több igen becses művel gyarapította. Mindazon neveskeblü uraknak, kik a tanuló ifjúságot szives adományaik által szellemi munkásságra s az annyira fontos önképzésre serkenteni, továbbá az intézet tanszereit és gyűjteményeit gyarapítani szíveskedtek, nemkülönben tek. Dr. Schwarz László úrnak, ki már több év óta szívességből a gyorsírást szép sikerrel tanítja, a nevelés s az oktatás sz. ügyének nevében legmelegebb köszönetet mond Kecskeméten, 1876. évi június hó 30-án a r. kath. főgymnasium igazgatósága. KÜLÖNFÉLÉK. — Ifj. Sz. Nagy Károly, helybeli reform, kántor-orgonista és zenetanár június 24-én saját lakásán zártkörű házi hangversenyt rendezett, melyen a nevezett zenetanár úrnak alkalma nyilt közönségünk előtt sokoldalú képességét minden irányban bemutatni. A takarékpénztári palota díszes és tágas termeiben szép közönség gyűlt egybe, a zeneértők és zenekedvelők köréből, mely nagy figyelemmel és érdeklődéssel kisérte a fiatal művész fárasztó előadásait s meggyőződhetett róla, hogy a felőle hallott dicsérő nyilatkozatok korántsem múlták felül a valót. A változatosan összeállított programm ének-, hegedű-, zongora- és harmóniumrészekből állott, melyek mindegyikében hangversenyző nemcsak szép technikai jártasságot, hanem alapos iskolázottságot is tanúsított, mely okból különösen ajánlhatjuk őt mindazok figyelmébe, kik a zene bármely ágában alapos oktatást nyerni óhajtanának. Az egyes részek közül különösen szép hegedűjátéka s a zongorán Thalberg egyik nagy phantasiájának szabatos előadása ragadta meg a zeneértők figyelmét, mihez járult még hangversenyzőnek csak nemrég Bécsből érkezett Ehrbarféle kitűnő zongorája, mely városunkban jelenleg a maga nemében unicumot képez. Mellette zongorakisérettel közreműködtek még itt időző fivére Sz. Nagy Kálmán és Szeless József, a vezetése alatt álló dalárda néhány tagja pedig szívességből egy férfi négyest adott elő. A közönség vidáman és megelégedetten távozott s mi úgy hisszük, hogy a jelenvoltak átalános helyeslésével találkozunk, midőn Sz. Nagy Károly úrnak köszönetet nyilvánítunk az élvezetes estéért. — Június hó 25-én tartotta meg a ref. főiskola zárünnepélyét a főiskola rajztermében, hova az ünnepély érdekes programmja sok, az ifjúság iránt érdeklődő vendégeket vonzott. A terem zsúfolásig megtelt s még a folyosónak is jutott a közönségből, amely a forróságtól izzadva bár figyelemmel végig hallgatta a programm részleteit, melynek élvezetessé való tételére a főiskolai zenekar az új zenetanár vezetése mellett jelentékenyen hozzájárult. Volt ügyes szavalat is, fűszerezve a főiskolai énekkar összhangzó dalai által. Az ünnepélyt tornászati mutatványok fejezték be, a melyeknek azonban már a szeszélyes idő nem kedvezett s megzavarta az újoncz acrobaták erőmutatványait. A szinügyi bizottságba Madarassy László kilépett tag helyett a közelebb tartott városi közgyűlésen Szeless Kálmán választatott meg. Ennek solyán a bizottság következőleg alakult meg: elnök: Lestár Péter, alelnök: Horváth Béla, pénztárnok: Katona Zsigmond, jegyző: Katona Béla. A bekövetkezendő színi idényre nézve a bizottság az általános óhajtásnak megfelelőleg akként intézkedett, hogy a színház bérbeadása iránt Völgyi György színigazgatóval érintkezésbe tette magát, további egyezkedéstől tétetvén függővé, váljon egész, vagy csak fél idényre történjék-e a szerződés. — Egyszersmind a bizottság részéről két műkedvelői előadás rendezése határoztatott el augusztus és szeptember hónapokban, minek kivitelével Horváth Béla és Szeless József bizottsági tagok lettek megbízva. A kecskeméti dalárda június 29-én d. e. 10 órakor Sz. Nagy Károly úr lakásán rendkívüli közgyűlést tartott. Ez alkalommal a választmány következőleg alakíttatott meg: elnök: Madarassy László, alelnök: Kiss Lajos, titkár: Hoskó József.