Kecskeméti Lapok, 1878. július-december (11. évfolyam, 27-52. szám)
1878-07-07 / 27. szám
pályakérdés fűzetett ki: „Elfogadhatjuk-e valónak azt a naponta hangoztatatott szólamot, miszerint vallásosság és felvilágosultság kizárják egymást.“ Hat e nemű dolgozat adatott be, s a bíráló választmány közülök hármat jutalomra, kettőt pedig dicséretre méltónak talált. Első jutalomra, 25 o. é. forintnyi Zsiga-dijra Vass Imre k. r. n. p. 8. oszt. tanuló dolgozata ítéltetett. Kubányi Béla k. r. n. p. 8. oszt. tanuló dolgozata tek. Machleid Alajos gyógyszerész úr 2 db. aranyával s Tremmer Gyula, k. r. n. p. tanuló műve tek. Kovács József törvényszéki biró úr 5 o. é. forintjával jutalmaztatott. Dicséretet érdemelnek Bartók Lajos k. r. n. p. 8. oszt. és Szeleczky Bálint 8. oszt. tanulók művei. IV. Költői dolgozatul kitüzetett egy „Elégia, melynek az apa, vagy anya, vagy testvér, vagy jó barát, szóval a szeretteinek valamelyikének elvesztése fölött érzett fájdalom képezze tárgyát.“ Beérkezett 12 költemény, melyek közül kettő jutalomra, kettő pedig dicséretre méltónak találtatott. Az első jutalmat tek. Dr. Tassy Pál helybeli jogakadémiai tanár úr és boldogult édes atyja által felajánlott 2 db. aranyat Nyáry József k. r. n. p. 7. oszt. tanuló nyerte. A második, tek. Kovács István telekkönyvvezető úr 5. o. é. forintos jutalmát Nyáry József k. r. n. p. 7. oszt. tanulónak ítélte oda a biráló bizottság. Dicséretre Tremmer Gyula és Basa László k. r. n. papok, 8. oszt. tanulók költeményei érdemesittettek. V. Szépészeti fejtegetésül Vörösmarty „Élőszobor“ cz. költeményének széptani méltatása tűzetett ki. A beérkezett 5 pályamű közül három érdemesittetett jutalomra. Az első jutalmat főt. Dr. Csősz Imre kegyes tanitórendi áldozár s főgymnasiumi igazgató és tek. Szegedi György ügyvéd urak 2 darab aranyát, tek. Horváth Béla kir. alügyész úr 5 o. é. forintját Váczi János 7. oszt. tanuló nyerte el. A második díjra, t. Tóth László helybeli nyomdász úr által megajánlott 1 db. aranyra Sáfrán József k. r. n. p. 8. oszt. tanuló dolgozata érdemesített. A harmadik dij tek. Horváth Béla kir. elügyész úr által felajánlott 5. o. é. forint Basa László k. r. n.p. 8. ősz. tanulónak adatott. VI. Tek. Kada Elek helybeli ügyvéd úr 1 db. aranyat ajánlott meg ily czimü értekezésre: „Mily befolyást gyakorolt a róm. kath. egyház az ének és a zeneművészet kifejlődésére?“ Csak egy mű adatott be, mely, mivel meggüti a mértéket, szerzőjének Vass Imre k. r. n. p. 8. oszt. tanulónak biztosította a jutalmat. Örökemlékü gr. Koháry István s más nemeskeblü ifjúság-barátok bőkezűsége által örökített alapítványok kamatjaiból 24 szegényebb sorsú, szorgalmas és jóviseletű tanuló kapott segélyt. A tanév elején ugyanezen alapítványok kamatjaiból 86 forint 20 kr. értékű tankönyvek osztottak ki a szegényebb tanulók közt. Mária Terézia-féle évi 120 forintos ösztöndíjban részesülnek Szent-Gály Gyula és Baksai József 5. oszt. tanulók. Ő nagyméltóságú Peitler Antal váczi püspök úr 50 forintos ösztöndiját Szabó Pál 5. oszt. tanuló élvezi. Bold. eml. Hoffman János prépost kecskeméti lelkész ösztöndijának (24 fzt.) részese jelenleg Gömöri Sándor 6. oszt. tanuló. Fektor József prépost, volt kecskeméti lelkész által alapított ösztöndíjban (24 frt.) részesül Kovács János 5. oszt. tanuló. Mgs. Horváth Döme úr ösztöndíját (20 forintot) Wiszt József 6. oszt. tanuló kapta. Bold. eml. Major János alapítványának (40 frt.) kamatja (2 frt.) Oláh Sándor 4. Ipacs Szabó Imre és H. Kovács Anna által alapított ösztöndíj (10 frt.) pedig Kiss József 6. oszt. tanulónak adatott. Ngs. és főt. Bogyó Pál apát, esperes és plébános úr szívességéből két, kecskeméti születésü jó viseletű s a hittanban jeles előmenetelt tanúsitott növendék jutalmaztatott, s pedig: Acsai Antal 5. s Oláh Sándor 4. oszt. tanulók egy-egy darab aranynyal. Tek. S. Kovács József kir. járásbiró úr által megajánlott 20 forintból öt-öt forintot kaptak: Kerekes József 4. oszt tanuló a rajzban, Szarvasi Zoltán 2. oszt. tanuló az ének- és a zenében. Kerekes János 2. oszt. tanuló az énekben s Ehling Károly 2. oszt. tanuló a magyar nyelvben tett jeles előmenetelért. Főt. Dr. Csősz Imre kegyes tanitórendi áldozár s nyitrai fögymnasiumi igazgató úr tallérja Szarvasi Zoltán 2. oszt. jeles tanulónak adatott, Tek. Bogos Endre kir. törvényszéki biró úr 1 db. aranya Ottó Sándor 7. oszt. tanulónak a mennyiségtanban, Tek. Fekete István ügyvéd úr 1 db. aranya Hajagos Béla 7. oszt. tanulónak a gyorsirásban, Tiszt. Kövessy Kálmán tanár úr 1 db. aranya Tölcséry Ferencz k. r. n. p. 8. oszt. tanulónak a történelemben tanúsitott jeles előmeneteléért. Tiszt. Karsay János tanár úr 1 db. aranya Szarvasi Zoltán 2. oszt., Schweiger Fülöp úr 1 db. aranya Kecskeméti Lipót 3. oszt. jeles tanulóknak ítéltetett oda. Bold. eml. Sütő Juliánna hagyatéka (9 szt.) Csernus László 6. oszt. szorgalmas tanulónak adatott. Ngs. dr. Römer Flóris nagyváradi latin szertartású kanonok „Képes kalauz a magyar nemzeti muzeum érem- és régiségtárában“ cz. füzetei Szabó Károly, Fiala János, Csulyok Béla 8, Váczi János 7 , Wiszt József 6 és Schönwald Károly 5. oszt. tanulók között osztattak szét. Tek. Gallia Emma úrnő szívességéből csinosan bekötött jutalomkönyveket kaptak: Ehling Károlyk. r. n. p. 7. oszt. tanuló Csokonay Mihály „Válogatott versei“-t, Kecskeméti Sándor 7. oszt. tanuló Petőfi Sándor „Elbeszélő költeményei“-t, Kőváry László 6. oszt. tanuló Arany János „Kisebb költeményei“-t, Szeretin Gyula 5. oszt. tanuló Kazinczy Ferencz „Versei“-t, Kecskeméti Emil 2. oszt. tanuló „Vadölő“ cz. elbeszélést Cooper után, jó viseletük és jeles előmenetelekért. Egy ismeretlen jótevő részéről, mint jó viseletű és szorgalmas tanulók diszkötésü könyvekkel jutalmaztattak: Arnold Endre 7. oszt. tanuló „Zrínyi Miklós szigeti veszedelme“ és Katona József „Bánk- Bán“ cz. műveivel, Hajagos Béla 7. oszt. tanuló „Kisfaludy Károly minden munkáiéval, Kulhanek Albin k. r. n. p. 7. oszt. tanuló Gyulai Pál „Költeményeiével. Tiszt. Réti Márton tanár úr Virágh Rajner Sz. Fer. rendi növendékpapot Madách Imre „Az ember tragédiája“ cz. drámakölteményével. Tiszt. Feld. Vilmos hittanár úr pedig Huszár Imre „Egyházi beszédei“-vel jutalmazták. A tanodai segédszerek és szerelvények ez évben is részint a megszerzés, részint az ajándékozás útján gyarapodtak; a gymnasiumi könyvtárnak a magy. tud. Akadémia, Mgs. Horváth Döme kir. táblai tanácselnök úr, Lampel Róbert-féle könyvkereskedés, Franklin-Társulat, — az ifjúsági könyvtárnak pedig tek. Horváth Béla kir. alügyész úr, s Erdélyi Ferencz úr számos nagybecsű művet ajándékoztak. Mindazon nemeskeblü jótevőknek, kik a tanuló ifjúságot szives adományaik által az annyira fontos önképzésre serkenteni, továbbá az intézet tanszereit és gyűjteményeit gyarapítani szíveskedtek, a nevelés és az oktatás sz. ügyének nevében legmelegebb köszönetet mond Kecskeméten, 1878-ik évi június hó 30-án a r. kath. főgymnasium igazgatósága. TÁRCZA. Két testvér. (Folytatás és vége.) Itt megállott, s ámbár nem a gyűlölet, hanem a szomorúság hangján beszélt, lady Sampson még sem tudta leküzdeni felindulását s reszketett. Épen válaszolni akart, midőn az ajtó kinyílt, s azon marezona arczú tiszt lépett be, kinek homloka csak az imént kapott sebtől vérzett. Az ezredes volt, a küzdelemből egyedül egymaga menekült élve, a half-eastnak egyik embere találta meg. Előbb fiát hévvel keblére szokta, azután nejét rohant karjai közé szorítani. — Köszönje meg ezen úrnak, a ki megmentésünket eszközlé, — mondá a lady a half-eastra mutatva. Az ezredes megfordult, daczosan megállva, szólt: — William! ? testvérem! ? — Az — ön — testvére? tördelő lady Sampson a rémület kifejezésével arczán: — aki épen most beszélte........ Ah! szóljon, uram, — mondá a half-easthez fordulva: — ugyebár, ön nem gondolt az imént boszúra, midőn... — Boszúra?— vágott szavába az ezredes. — Boszút állani! William meg akarja magát boszulni! rajtam bátran tültheti boszúját kénye-kedve szerint, talán van hozzá joga is, de nőmön, gyermekemen........ A half-east egészen elhalványult. — És ezt ön képes föltételezni rólam! — mondá keserűen, — mintha oly ember mint én csakis gentlemanhoz nem illő érzelmeket volna képes szívében táplálni. Térjen magához ezredes, mylady nem értett meg engem. Igaz, én visszatorlásra vártam , s ezen visszatorlást, melyet oly hőn óhajtottam, azt hiszem, most végrehajthatom. Ön engem eltaszított, megvetett, rágalmazott, de nem tesz semmi mit, ez csak önre nézve roszabb; most nélkülem mindnyájan elvesztek volna, annál jobb rám nézve ; én meg fogom önöket menteni. Jó éjt, uram ! nyugodjék békével, mi, mi majd virrasztani fogunk. Másnap reggel Sampson ezredes a lépcsőzeten sétált és igen szomorú, levert kedélyű volt. Egész éjjel nem tudta lehúnyni szemeit, folyton előtte lebegett testvérének alakja, ki oly nagynak, oly nemesnek és büszkének mutatta magát. E perczben távoli porfelleg lovasok érkezését jelenté, csakhamar fölismeré az angol egyenruhát rajtuk. Ez a William által felszólított legközelebbi helyőrség kiküldött szakasza volt, mely vágtatva közeledett. William az útonlötteket angol aristokrata nagyszerű vendégszeretetével fogadta, de egykedvű hidegvérűségét le nem vetközé, és midőn arról beszéltek előtte, hogy a királyné kitüntető figyelme semmiesetre sem fog megfeledkezni szolgálatairól, hódolatteljesen, de önmérséklettel hatta meg magát. Az ezredes azonban kénytelen volt fegyvereseivel távozni. — William — szólt ekkor a half-easthoz, — tegnap este ön győzött le engem, s igy ma reggel rajtam van a sor. A kötelesség új harczokba hiv, s én nem tudom mit sejt számomra a jövendő; azt sem, mit csináljak nőmmel, gyermekemmel ? Én őket az ön őrizetére bízom, és nyugodt lélekkel távozom. — Legyen nyugodt ezredes. — volt William egyszerű válasza. A rettentő harczoknak végeszakadt. Az ezredes, kinek vakmerősége csodákat művelt, a kormányzótól fényes kitüntetést eszközölt ki testvére számára; sietett is közölni vele, de a half-eastet nagyon kevéssé hatotta meg a megtiszteltetés. — Ám legyen, — így szólt magában, —te még most is neheztelsz rám, s igazad van; de a majd találok még módot, hogy téged megindítsalak és legyőzzelek. Sampson ezredesné a lak árnyában csakhamar visszanyerte egészségét és szépségének egész fényét ; a fiatal hindu nőt rendkívül megszerette; gyermekének arcza sugárzott az egészségtől és boldogságtól. Egy este mind együtt voltak a veranda alatt, a múltról beszéltek, majd elmerengtek az erdőnek zagyva és mégis összhangzó zenéje fölött. Az ezredes fiát kezénél fogva, a half-east idősebb fiához vezető, azután az előbbihez így szólt: — György! ne feledd el soha azon időt, melyet ezen tető alatt töltöttél; emlékezzél rá, hogy itt testvérre találtál, és hogy szívednek jó és balsorsban, zárva kell lennie előtte. Távolban úgy, mint közelben soha se szűnjetek meg egymást szeretni , ugyanazon érzelem kössön össze benneteket mindvégig, és most öleljétek meg egymást. Ekkor a half-east felé fordult. — Hallható mit beszéltem fiamnak; fogna-e ön fiához valaha másként beszélni ? mondhatná-e akár mikor azt, hogy vágyaim nem egyszersmind az öné is ? — Nem, — válaszolt, — most az egyszer legyőzve és a könnyesig meghatva William; nem, én nem fogom önt meghazudtolni. Legyenek hát testvérek, minek mi vagyunk, és adjunk neki jó példát. Egymás keblére borultak; ez volt kezdete a bensőségnek, melyet többé soha semmi sem zavart meg. Francziából: Juhász István. Mondhat íszt, szó szerint azt jelenti: felében keleti; mit kell alatta érteni, magában az elbeszélésben mondatik el. Az európai (általában kaukázi) faj és néger fajból eredetieket mulatt-oknak, az ezektől és európaiaktól származókat tereeronoknak, az ezektől és európaiaktól származókat quarteronoknak, az ezektől és európaiaktól származottakat quinteronoknak, stb., nevezik. Az európai és indián (amerikai benszülött) gyermekei mestiz (mondd : meszticz) névvel jelöltetnek meg, a terczeron, quarteron stb. elnevezés itt is alkalmaztatik; a a néger és indiántól származott zambo (mondd: czambo)-nak neveztetik. Créol az Európán kívül, különösen Dél-Amerikában és Afrikában született spanyol. A kelet-indiai benszülöttet hindu, vagy indusnak, a nyugat indiait indián nak nevezzük. Egyéb megkülömböztetések és elnevezésekre nézve elég felvilágosítást ad valamely jó encyclopaedia. ÚJDONSÁGOK. — A kecskeméti postahivatal folyó hó 1-től kezdve csakugyan államivá lett s a kinevezett új tisztviselők ugyancsak küzdenek a kezdet nehézségével, a közönség meg küzd az új szokásokkal. Legtöbb bajuk a levélhordóknak van, akik csak nagy nehezen tudnak eligazodni a névtelen utczákon s a számozatlan házakon. A függetlenségi párt mint értesülünk az alsó kerületben Bagi László urat, az ez idő szerinti polgármestert kérte fel a képviselői jelöltség elfogadására, s Bagi László úr ismételten meghozta a pártnak azt az áldozatot, hogy elfogadta. — TŰZ. Dugár Gergelynek a budai kapuban levő házában múlt hó 30-án esti 9—10 óra közt tűz ütött ki, mikorra a tűzoltók odaértek a szomszédok leeresztették a nádtetőt s igy a tetőzet is jobbára megmentetett. Folyó hó 1-én pedig d. u. 1—2 óra között Biró Sándor kistállási utczában levő háza gyuladt ki, a tűzoltók csak a belső fazsinderes épületet menthették meg. — Nemzeti tan- és nevelésügyünk folyó évi június hó 30-án örömünnepet ült a helyi kegyesrendi főgymnasiumban, mivel egyik ősz bajnok n. 1. hu-