Kecskeméti Lapok, 1879. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)
1879-01-05 / 1. szám
Felhívás előfizetésre. A „Kecskeméti Lapok“ jelen számával a tizenkettedik évfolyamát kezdi meg. Rendeltetésének mindig közmíveltségünk emelését tartotta, s ez útról valamint eddig nem tért le, úgy ezentúl sem fog letérni, még akkor sem, ha netán, mint az tervben van, politikai lappá alakulna át. Elsősorban mindig a községi érdekeket tartva szem előtt, ezentúl is helyi ügyekkel fog kiválóan foglalkozni, s amennyiben a szükséges a hasznossal egyesíthető , ezeknek tárgyalása után térend át általános érdekű kérdéseknek fejtegetésére. Felhívjuk ennélfogva mindazokat, akik községi életünknek fejlesztését és tökéletesítését, különösen a városunkban ijesztő mérvben terjedő részrehajló pártoskodás gyökeres kiirtását őszintén szívükön viselik, hogy ezen törekvésünkben különösen akként segédkezzenek, hogy lapunkat pártfogás alá veszik. Mi részünkről már tett ígéretünkhöz képest ezentúl is iparkodni fogunk olvasóink kezébe hetenként oly lapot nyújtani, mely mentten minden kicsinyes személyeskedéstől , ügyekkel és dolgokkal foglalkozik, kerülve a botránykutató tapsonczok erkölcsrontó örömrivalgását, keresve a higgadtan gondolkozó fejek és romlatlan sziveknek helyeslését. A lap ára egész évre 5 frt., félévre 2 „ 50 kr., negyedévre 1 „ 50 „ Az előfizetési pénzek a kiadó-hivatalba (Budai-nagy-utcza 184. sz.) Tóth László nyomdájába küldendők. Kecskemét, 1879. jan. 4-én. A szerkesztőség. Rendkívüli közgyűlés. Az 1878. évi deczember hó 28-án összegyűlt városi képviselő testületnek legfőbb teendőjét a házi pénztárnak a folyó 1879. évi előrelátható bevételei és kiadásainak megállapítása képezte. A gyűlés megnyitása után Lestár P. bizottsági tag kinyilatkoztatja, hogy ezúttal elfogadja ugyan általános tárgyalás alapjául az eddig szokásos, és túlságos rövidsége által titokszerűvé vált csonka előterjesztést, de indítványozza és határozatilag kimondatni kívánja, hogy a jövő költségvetés előterjesztése több részletességgel és úgy a bevételek , mint a kiadások minden egyes ágának és nemének kimerítő kimutatása terjesztessék a költségvetés megállapítása végett egybegyűlt tagok elé. Az indítvány elfogadtatván, utasíttatni határoztatok a tisztviselők illető osztálya, hogy a költségelőirányzat jövőben a most említett módon és alakban terjesztessék be. Indítványozza továbbá L. P. úr, hogy a pesti palota építtetésének költségei egész terjedelmükben minél előbb a képviselő testület elé terjesztessenek, és pedig annak is világos megjelölésével, hogy a kiadások mily alapokból fedeztettek. Igaz, hogy e tekintetben Bagi L. volt polgármester úr már ez ügyben interpelláltatok három év előtt, de a kívánt válasz még ma is késik valahol az éj homályában. Kiváncsiak vagyunk, váljon L. P. úr köztetszéssel fogadott indítványa szerencsésebb lesz-e a három év előtt előterjesztettnél, melyet az akkori polgármester úr azzal akart kielégíteni , hogy azt mindenki tudja, pedig még most sem tudja senki sem. Ezek után áttért a képviselő testület az egyes homályos tételek megállapítására, és a tárgyalás végével odajutott, hogy 10.000 forintocska fedezetlenül maradt. Ha a jelenlevő tagok figyelemmel kísérték a tárgyalást, lehetetlen, hogy két dolog szembeszökőleg fel nem tűnt légyen nekik, nevezetesen: ahogy Budapest város 5.643.000 frt. bevétel és 5.612,917 forint kiadás mellett csak azért tüntet fel 9,217 frt. hiányt, mert a minisztrium a telekek eladásából bevett 39,300 frtot nem engedte meg a folyó kiadásokig felhasználtatni. Ez egy kissé feltűnő, hogy hatodfélmilliót meghaladó kiadás mellett csak 9000 forint szorul ki a közös paplan alól, nálunk meg a 200,000 forintosnál 10,000 frt. kénytelen takaró nélkül kuczorogni; de még sajátságosabb b) azon nagy takarékosság a kiadási tételek meghatározásánál, és bőkezűség a bevételek kiszabásánál, melyet Bagi L. volt polgármester úr most a közgyűléseken tanúsít. Ezelőtt három hónappal ha arról volt szó, hogy új tisztviselő kell, B. L. úr egész a szánalomig siránkozó hangon panaszkodott, hogy a tisztviselők majd megszakadnak annyi dolguk van, most meg a netalán szükséges napdíjasoknak sem akar előirányoztatni semmit. A költség előirányzatának 47. pontja alatt előforduló „különféle kisebb előre nem látható kiadások 10,000 forintjából pedig, jól tudva azt, hogy az előző években ez soha elég nem volt, most nagylelkűleg 4000 forintot üttet le; a közmunka váltságból aligha befolyó 10,000 forint helyett pedig 12,000 frtot rovat fel mint biztos bevételi összeget, holott ezt is ő tudja legjobban, hogy soha be nem foly, de hogy is folyhatna, mikor csak deczember 28-ig már 800 néhány boszniai hadfi jelentetett be a közmunkaváltság alól leendő fölmentésre, hát még a ki ezután jön ? Nem kívánunk azonban több apróbb tételeket felsorolni, melyeknél B. L. úr folyton a takarékosság elvét hangsúlyozta, csak annyit akarunk megjegyezni, hogy a mi költségvetésünk , ily alakban, semmi egyéb mint porhintés a nagyközönség szemébe és önámítás a képviselők részéről, mert annyi esze csak van mindenkinek, hogy belátja, miszerint a magában is kevés 10,000 forintból a hiányként mutatkozó 10,000 frt. fedezetére 4000 frtot nem használhat anélkül, hogy újból ennek a fedezetéről ne kelljen gondoskodni, és ha az ilyen fedezetet ítélet napjáig mindig más és más hason természetű tételekből vonjuk is el, ez valódi fedezetül soha sem fog szolgálni. No de hiszen mi magunk is hajlandók vagyunk hinni, hogy az ily nemű fedezetek rögtön előteremtésével B. L. úr sem akart egyebet elérni, mint tanácsterem udvarfelöli bőrpadján már-már szenderegni kezdő tisztelt polgártársakat egy kissé felüditeni. Vinczellér-ünnep Vevey-ben. *) (E. Peschier után: Hanusz István.) Ez ünnepélynek eredetét homály fedi csakúgy, mint nem egy olyan régi szokásnak, melyhez egyes vidékeknek egész lakossága olykor szivósan ragaszkodik. A római győzelmes sasok nyomában a derült Bacchus-tisztelet is eljutott a genfi tó környékére a szőlőmiveléssel együtt és Augusztus császár aranyserlegeiben a salernumi és egyéb itáliai kedvenczei mellett a waadtlandi bor sem hiányzott. De a nemsokára megindult népvándorlás pusztító viharként zúgott keresztül az aranynedűt termő halmokon és ahol a sziklákat szőlőinda kulcsolta körül, rideg tölgyek települtek újra, a tótükör keretét meg gesztenyelombok kezdék ismét árnyékolni. Ezután a burgundik jöttek rokba-kedvelő Bertha királynéjokkal és a kistermetű Nagy Károly császárnak minden földmivelési érdeket előmozdító uralma. Waadtnak urai és a berni polgárság követték a jó példát, védelmük alá vették a szőlőtermelést. Az események mind e változatain vörös fonál gyanánt fűződik át a szölővessző ápolása és a Bacchustisztelet. 1688-ban rettentő tűzvész tette tönkre a vinczelléregylet irattárát, minélfogva a hagyomány folytatja az események egymásutánját. Ez azt mondja, hogy a XIV-ik század közepe táján a hauteresti szerzetesek ritkították meg Waadt hegyein az erdőt és ültettek helyébe szelötőt. Ez idő óta évenkint rendeztek a vinczellérek szorgalma serkentése végett egyszerű patriarchális ünnepélyt. A legérdemesebbek meg lettek koronázva s a jutalmak kiosztását egyszerű étkezés követte. Ez ünnepély szertartásaihoz minden emberöltő tett valamit, miért is pogány és keresztény szokások, hagyományok vegyültek a programmban össze. Most a vinczellérek egylete apátságnak nevezi magát, elnöklő mesterét pedig apátnak; de a teremtő phantasiának minden inventiója és újítása csak mélyebb jelentőségűvé tette az ünnepély jellegét, mit a testvérületnek komoly jelszava is: Ora et labora (Imádkozzál és dolgozzál) híven visszaad. A vinczellérek maguk köréből bizottságot küldenek ki, mely évenkint kétszer veszi vizsgálat alá a szőlőhegyeket. Azelőtt meg lett büntetve a renyhe vinczellér és javai a testvérületre háramlottak, de később e gyűlöletes bíráskodási mód helyébe szabad verseny lépett, mely koszorúért küzd. Ennek és az aranyéremnek elnyerését csak az remélheti, ki 9 éven át érdemelte ki az első dicséretet. Ezüst érem azt jutalmazza, kinek szőleje 6 éven át állotta ki a próbát, 3 évi kitartás ellenben csak egyszerű jutalomdíjat biztosít. Hogy kellő fogalmat alkothassunk a genfi tó környékén űzött szőlőművelés felől, figyelembe kell vennünk, hogy a tó tükrétől 200 láb magasságig egy pose területű szőlő, mely a mi mértékünk szerint 94 ° C osztrák holdat tesz, 30,000 frankot (12,000 frt.) ér, és ekkora tőkének befektetése 9 év múltán már megkettőződik. A jelen nemzedék emlékezete ez ünnepet illetőleg 1783-ig nyúlik viszsza, akkor még családiasan volt megülve, szó sem lévén idegenek jelenlétéről. Az 1791 ik évi ünneplés örömkelyhébe a franczia forradalom e véres *) Vevey Schweinek Waadt (Pays de Vaud, Waadtland) nevű cantonában a genfi tó éjszaki partja mellett fekszik, 484 Estürn. Tizenkettedik évfolyam.1. szám. Január 5. 1879. KECSKEMÉTI LAPOK. Előfizetési dij : Megjelen hetenként egyszer, Szerkesztő- és kiadó-hivatal. Hirdetési díj: Egész évre 5 frt., félévre 2 frt. 50 kr., VASÁRNAP. BUJAI-NAGY-ÖTCZ A 184. SZÁM. 3 hasábos petit sor egyszeri hirdetésnél 5 kr., negyedévre 1 frt. 50 kr. —— * ,—— többszöri vagy terjedelmes hirdetéseknél ár------ Az előfizetési pénzek. E lap úgy szellemi, mint anyagi részét illető leengedés adatik. Az előfizetés az év folytán minden hónapban úgy a hirdetések is „Tóth László könyvnyom- minden küldemény a szerkesztő- és kiadó- -----megkezdhető. dójának“ czimzendők. hivatalhoz intézendő. Bélytgdij minden beigtatásért 30 kr. VEGYESTARTALMÚ HETILAP. »*—— ,---------,------.— ------------------------- ------------------------------------------------------------—--------------------------------------------------------------------------------to @________________________________|_______________________________________________. . _______|________ •• • ■ ■_________________81