Kecskeméti Lapok, 1879. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)

1879-01-05 / 1. szám

4 84 E CtüJn.l Tizenkettedik évfolyam. 1. szám. Január 5. 1879. »*—— ,---------;------.— ------------------------- ------------------------------------------i------------------—------------------------------;--------------------------------------------------tó Előfizetési dij : Megjelen hetenként egyszer, Szerkesztő- és kiadó-hivatal: Hirdetési díj: \ Egész évre 5 frt., félévre 2 frt. 50 kr., VASÁRNAP. BU1) AI-NA0 Y-Ö TCZ A 184. SZÁM. 3 hasábos petit sor egyszeri hirdetésnél 5 kr., negyedévre 1 frt. 50 kr. —— * ;—— többszöri vagy terjedelmes hirdetéseknél ár­------ Az előfizetési pénzek, E lap úgy szellemi, mint anyagi részét illető leengedés adatik. Az előfizetés az év folytán minden hónapban úgy a hirdetések is „Tóth László könyvnyom- minden küldemény a szerkesztő- és kiadó- -----­megkezdhető. dójának“ czimzendők. hivatalhoz intézendő. Bélytgdij minden beigtatásért 30 kr. @ ________________________________!___________________;____________________________: . _______i________ •• • ■ ■_________________8i Felhívás előfizetésre. A „Kecskeméti Lapok“ jelen szá­mával a tizenkettedik évfolyamát kezdi meg. Rendeltetésének mindig közmííveltsé- günk emelését tartotta, s ez útról valamint eddig nem tért le, úgy ezentúl sem fog letérni, még akkor sem, ha netán, mint az tervben van, politikai lappá alakulna át. Első sorban mindig a községi érdekeket tartva szem előtt, ezentúl is helyi ügyekkel fog kiválóan foglalkozni, s a mennyiben a szükséges a hasznossal egyesíthető , ezeknek tárgyalása után térend át általánosb érdekű kérdéseknek fejtegetésére. Felhivjuk ennélfogva mindazokat, a kik községi életünknek fejlesztését és tökélete­sítését, különösen a városunkban ijesztő mérvben terjedő részrehajló pártoskodás gyö­keres kiirtását őszintén szivükön viselik, hogy ezen törekvésünkben különösen akként segédkezzenek, hogy lapunkat pártfogás alá veszik. Mi részünkről már tett Ígéretünk­höz képest ezentúl is iparkodni fogunk olva­sóink kezébe hetenként oly lapot nyújtani, mely mentten minden kicsinyes személyes­kedéstől , ügyekkel és dolgokkal foglalkozik, kerülve a botránykutató tapsonczok erkölcs­rontó örömrivalgását, keresve a higgadtan gondolkozó fejek és romlatlan sziveknek helyeslését. A lap ára egész évre . 5 frt., félévre 2 „ 50 kr., negyedévre 1 „ 50 „ Az előfizetési pénzek a kiadó-hivatalba (Budai-nagy-útcza 184. sz.) Tóth László nyomdájába küldendők. Kecskemét, 1879. jan. 4-én. A szerkesztőség. Rendkívüli közgyűlés. Az 1878. évi deczember hó 28-án össze­gyűlt városi képviselő testületnek legfőbb teendőjét a házi pénztárnak a folyó 1879. évi előrelátható bevételei- és kiadásainak meg­állapítása képezte. A gyűlés megnyitása után Lestár P. bi­zottsági tag kinyilatkoztatja, hogy ezúttal elfogadja ugyan általános tárgyalás alapjául az eddig szokásos, és túlságos rövidsége által titokszerűvé vált csonka előterjesztést, de indítványozza és határozatilag kimon­datni kívánja, hogy a jövő költségvetés elő­terjesztése több részletességgel és úgy a be­vételek , mint a kiadások minden egyes ágának és nemének kimerítő kimutatása ter­jesztessék a költségvetés megállapítása végett egybegyült tagok elé. Az inditvány elfogadtatván, utasittatni határoztatok a tisztviselők illető osztálya, hogy a költségelőirányzat jövőben a most említett módon és alakban terjesztessék be. Indítványozza továbbá L. P. úr, hogy a pesti palota építtetésének költségei egész terjedelműkben minélelőbb a képviselő tes­tület elé terjesztessenek, és pedig annak is világos megjelölésével, hogy a kiadások mily alapokból fedeztettek. Igaz, hogy e tekintetben Bagi L. volt polgármester úr már ez ügyben interpelláltatok három év előtt; de a kívánt válasz még ma is késik valahol az éj homályában. Kiváncsiak va­gyunk, váljon L. P. úr köztetszéssel foga­dott indítványa szerencsésebb lesz-e a há­rom év előtt előterjesztettnél, melyet az akkori polgármester úr azzal akart kielégí­teni , hogy azt mindenki tudja; pedig még most sem tudja senki sem. Ezek után áttért a képviselő testület az egyes homályos tételek megállapítására, és a tárgyalás végével odajutott, hogy 10,000 forintocska fedezetlenül maradt. Ha a jelenlevő tagok figyelemmel kisér­ték a tárgyalást, lehetetlen, hogy két dolog szembeszökőleg fel nem tűnt légyen nekik, nevezetesen: a) hogy Budapest város 5.643,000 frt. bevétel és 5.612,917 forint kiadás mellett csak azért tüntet fel 9,217 frt. hiányt, mert a miniszt rinm a telekek ela­dásából bevett 39,300 frtot nem engedte meg a folyó kiadásoki ü felhasználtatni. Ez egy kissé feltűnő, Hogy hatodfélmilliót meghaladó kiadás mellett csak 9000 forint szorul ki a közös paplan alól, nálunk meg a 200,000 forintosnál 10,000 frt. kényte­len takaró nélkül kuczorogni; de még sa­játságosabb b) azon nagy takarékosság a kiadási tételek meghatározásánál, és bőke­zűség a bevételek kiszabásánál, melyet Bagi L. volt polgármester úr most a közgyűlé­seken tanúsít. Ezelőtt három hónappal ha arról volt szó, hogy új tisztviselő kell, B. L. úr egész a szánalomig siránkozó hangon panaszko­dott, hogy a tisztviselők majd megszakad­nak annyi dolguk van, most meg a netalán szükséges napdijasoknak sem akar előirá- nyoztatni semmit. A költség előirányzatá­nak 47. pontja alatt előforduló „Különféle kisebb előre nem látható kiadások 10,000 forintjából pedig, jól tudva azt, hogy az előző években ez soha elég nem volt, most nagylelkűleg 4000 forintot üttet le; a köz­munka váltságból aligha befolyó 10,000 forint helyett pedig 12,000 frtot rovat fel mint biztos bevételi összeget, holott ezt is ő tudja legjobban, hogy soha be nem foly, de hogy is folyhatna, mikor csak deczem­ber 28-ig már 800 néhány boszniai hadfi jelentetett be a közmunkaváltság alól le­endő fölmentésre, hát még a ki ezután jön ? Nem kívánunk azonban több apróbb tétele­ket felsorolni, melyeknél B. L. úr folyton a takarékosság elvét hangsúlyozta, csak annyit akarunk megjegyezni, hogy a mi költségvetésünk , ily alakban, semmi egyéb mint pórhintés a nagy közönség szemébe és önámitás a képviselők részéről; mert annyi esze csak van mindenkinek, hogy belátja, miszerint a magában is kevés 10,000 forint­ból a hiányként mutatkozó 10,000 frt. fe­dezetére 4000 frtot nem használhat anél­kül, hogy újból ennek a fedezetéről ne kelljen gondoskodni, és ha az ilyen fedeze­tet ítélet napjáig mindig más és más hason természetű tételekből vonjuk is el, ez valódi fedezetül soha sem fog szolgálni. No de hiszen mi magunk is hajlandók vagyunk hinni, hogy az ily nemű fedezetek rögtön előteremtésével B. L. úr sem akart egyebet elérni, mint tanácsterem udvarfelöli bőrpadján már-már szenderegni kezdő tisz­telt polgártársakat egy kissé felüditeni. Vinczellér-ünnep Vevey-ben. *) (E. Peschier után: Hanusz István.) Ez ünnepélynek eredetét homály fedi csakúgy, mint nem egy olyan régi szokásnak, melyhez egyes vidékeknek egész lakossága olykor szivósan ra­gaszkodik. A római győzelmes sasok nyomában a derült Bacchus-tisztelet is eljutott a genfi tó környékére a szölömiveléssel együtt és Augusztus császár arany­serlegeiben a falernumi és egyéb itáliai kedvenczei mellett a waadtlandi bor sem hiányzott. De a nem­sokára megindult népvándorlás pusztitó viharként zúgott keresztül az aranynedüt termő halmokon és a hol a sziklákat szölöinda kulcsolta körül, ri­deg tölgyek települtek újra, a tótükör keretét meg gesztenyelombok kezdék ismét árnyékolni. Ezután a burgundik jöttek rokka-kedvelő Bertha k’rály- néjokkal és a kistermetű Nagy Károly császárnak minden földmivelési érdeket előmozdító uralma. Waadtnak urai és a berni polgárság követték a jó példát, védelmük alá vették a szőlőtermelést. Az események mind e változatain vörös fonál gya­nánt fűződik át a szölövesszö ápolása és a Bacchus- tisztelet. 1688-ban rettentő tűzvész tette tönkre a vinczellér- egylet irattárát, minélfogva a hagyomány folytatja az események egymásutánját. Ez azt mondja, hogy a XIV-ik század közepe táján a hautcresti szer­zetesek ritkították meg Waadt hegyein az erdőt és ültettek helyébe szölötőt. Ez idő óta évenkint rendeztek a vinczellérek szorgalma serkentése vé­gett egyszerű patriarchalis ünnepélyt. A legérde­mesebbek meg lettek koronázva s a jutalmak ki­osztását egyszerű étkezés követte. Ez ünnepély szertartásaihoz minden emberöltő tett valamit, miért is pogány és keresztény szokások, hagyományok vegyültek a programmban össze. Most a vinczellérek egylete apátságnak nevezi magát, elnöklő mesterét pedig apátnak; de a teremtő phantasiának minden inventiója és újítása csak mélyebb jelentőségűvé tette az ünnepély jellegét, mit a testvérületnek komoly jelszava is: Óra et labora (Imádkozzál és dolgozzál) híven visszaad. A vinczellérek magok köréből bizottságot külde­nek ki, mely évenkint kétszer veszi vizsgálat alá a szőlőhegyeket. Azelőtt meg lett büntetve a renyhe vinczellér és javai a testvérületre háramlottak; de később e gyűlöletes bíráskodási mód helyébe sza­bad verseny lépett, mely koszorúért küzd. Ennek és az arany-éremnek elnyerését csak az remél­heti, ki 9 éven át érdemelte ki az első dicséretet. Ezüst érem azt jutalmazza, kinek szőleje 6 éven át állotta ki a próbát, 3 évi kitartás ellenben csak egyszerű jutalomdijat biztosit. Hogy kellő fogalmat alkothassunk a genfi tó környékén űzött szőlőművelés felöl, figyelembe kell vennünk, hogy a tó tükrétől 200 láb magas­ságig egy pose területű szőlő, mely a mi mérté­künk szerint94 °/0 osztrák holdat tesz, 30,000frankot (12,000 frt.) ér, és ekkora tökének befektetése 9 év múltán már megkettőződik. A jelen nemzedék emlékezete ez ünnepet illetőleg 1783-ig nyúlik visz- sza, akkor még családiasán volt megülve, szó sem lévén idegenek jelenlétéről. Az 1791 ik évi ünnep­lés örömkelyhébe a franczia forradalom e véres *) Vevey Schwei/.nek Waadt (Pays de Vaud, Waadtland) nevű cantonában a genfi tó éjszaki partja mellett fekszik, KECSKEMÉTI LAPOKw VEGYESTAHTALMÚ HETILAP.

Next

/
Thumbnails
Contents