Kecskeméti Lapok, 1880. július-december (13. évfolyam, 27-52. szám)

1880-07-04 / 27. szám

carmin is gyártható. E téren a helybeli gazdasági iskola földjén is létezett már kí­­sérlet, és hisszük, hogy az eredmény ki­elégítő leend. Ha a répaczukornak sikerült a gyarmati czukrot elnyomni, reménylhet­­jük, hogy ugyanily szerencséje leend az Európában készített indigónak is! Végül megemlíthető a komló is, mely­nek termelésére minden kedvező előfeltétel meg­volna hazánkban, és ennek daczára a rendszeres művelésnek még csak csíráját sem láthatjuk, noha a szomszéd Ausztriában már gazdagon fizető termelési ággá fejlő­dött ki. E rövid áttekintése gazdasági termelé­sünknek szomorúan igazolja az országos gazdasági egyesületnek már félszázados jel­mondatát: „hozzunk gazdaságunkba helye­sebb arányokat“! A közigazgatási bizottság ülése 1880. jul. 2-ikán. Elnök: gróf Szapáry István főispán által az ülés megnyittatván, olvastatott: 1) i­g. sz. a h. polgármester havi jelentése f. é. jun. hóról, mely szerint a) a bizottság ügy­forgalma a következő volt: beérkezett e hó folytán 23 ügy darab; ezek közül elintéztetett a júniusi ülé­sen 10, ülésen kívül 1, össesen 11 db., maradt tehát elintézetlenül 12 db. — b) A személybizton­ság 2 gyilkossági eset által zavartatott meg­, ugya­nis Németh József csikósbojtár f. hó 14-ikén a szarkas-nyiri átjárónál fején ejtett ütésekkel agyon­verve, — ugyan e nap viradóra Dukai István I. tized 180. sz. a. lakos saját házánál szétzúzott fej­jel, s testén számos késszúrással meggyilkolva ta­­láltatott rablás egyik esetnél sem lévén constatál­­ható, valószínű, hogy mindkét gyilkosság személy­­érdek vagy bosszú kifolyása volt; az eddigi nyo­mozás még csak alapos gyanúra sem vezetett.­­ A vagyonbiztonság csekély gyümölcslopáson kívül veszélyeztetve nem jön. — Tudomásul vétetett. 2)­­§g. sz. a vallás- és közoktatásügyi mk. minisztérium­i fgy 1. sz. rendelete, melylyel a tankö­teles gyermekeknek úgy a város belterületén, mint pusztáin pontosan és elkülönítve eszközlendő össze­írását elrendeli. — Intézkedés és foganatosítás vé­gett a polgármesternek kiadatott. 3) |§§. sz. a m. k. pénzügyminisztérium 3|§|s. sz. rendelete, melyben tudatja, hogy a közigazga­tási bizottság fölterjesztése folytán a múlt évi föld­árja által több szentkirályi, alpári, úrréti stb. birto­kos szántóföldein okozott károkról fölvett jegyzék­ben foglalt 3376 frt. 79­1/2 krt. földadónak és járulékainak leírását megengedi. Örvendetes tudo­másul vétetvén, a leírás eszközlése végett áttéte­tett a tanácshoz. 4) i­jj. sz. A hadmentességi díjról szóló 880. 27. t. sz. végrehajtását tárgyazó 3||§1. sz. a. kelt pénzügyminiszteri rendelet, miután e részben a kellő intézkedés a kir. adófelügyelő által már meg­történt, tudomásul vétetett. 5) |§1. sz. A földműv.-, ipar- és kereskedelmi m. k. minisztérium a távírdák statisti­áját meg­küldi, tudomásul vétetvén, irattárba tétetni ren­deltetett. 6) ]§§13. sz. a. kibocsájtott rendeletével tu­datja ugyan a minisztérium, hogy az erdőtörvény értelmében az ország 14 erdőkerületre osztatott, s Kecskemét a budaihoz soroztatott, mely — a míg részére erdőfelügyelő fog neveztetni — ideiglenesen a pozsonyi kerület erdőfelügyelő, Klein Ödön és helyettese Horváth alerdőfelügyelő alá helyeztetett. Fölhívja a törvényhatóságot, hogy a kormánynak az erdőállomány megvédését és gyarapítását c­élzó törekvéseit támogassa, s hogy az erdőfelügyelő, valamint az erdő­ügyekben 2-ed fokú hatóságot gyakorló bizottságokat alakítsa meg. — Tudomásul vétetett, s az erdőfelügyelő bizottság tagjaiul Ke­resztes János, Szappanos István és Muraközy Já­nos megválasztattak; — a 2-ed fokú erdőhatóság megválasztása pedig a következő ülésre halasztatott. 7)­­§1. sz. Olvastatott a kir. adófelügyelő fél­évi jelentése, mely szerint a közadók kivetését, előírását és beszedését illetőleg Kecskemét város területén megtörtént minden, mit a törvény és sza­bályrendeletek követelnek; ennek tulajdonítható, hogy a múlt évi rész­termés és ebből eredt pénz­szükség daczára is a f. é. első felének eredménye épen nem mondható kedvezőtlennek. Befolyt ugyanis az összes adónemekre­lül,542 frt. (tavaly ez idő­szakban 112,241 frt. —tehát több 10,699 frttal), — maradt a f. é. második felére hátralék 89,451 frt. (tavaly 79,607 frt., — tehát kevesebb 9,844 frt­tal), — a lefolyt félév kezdetén volt 59,474 frt. hátralék, e félév utoljára 29,977 frttal szaporo­dott. — Az idegen községek megkeresésére az itteni lakosoktól behajtandó adótartozások, valamint a­­ bélyeg- és jogilletékek nyilvántartása és behajtása körül azonban már több nehézség tapasztaltatott, melynek elhárítása végett szükséges intézkedések­­ javaslatba hozására kiküldött bizottság (a kir. adó­felügyelő elnöklete alatt Lestár és Keresztes) jelen­tését ||g. sz. a. ezúttal beterjeszti, s ebben helye­sebb munkabeosztást, czélszerűbb kezelést és nyil­vántartást,­­ a bélyeg- és jogilletékek behajtására még egy adóvégrehajtó ideiglenes alkalmazását­­ hozza javaslatba. — A féléves előterjesztés tudomá­sul vétetik. —­ a bizottság javaslata elfogadtatik, s­­ foganatosítás végett a városi tanácshoz áttétetik. 8)­­§§. 87­ ^­kvi ügyészség havi jelentéséből, s a börtönvizsgáló bizottság előterjesztéséből a követ­kezők említendők: a rablétszám f. é. jul. 1-én 76 férfi ,24 nő, összesen 100; — ebből vizsgálat alatti 41 férfi, 12 nő, összesen 53, elitélt 35 férfi, 12 nő, összesen 47. — Beteg 5 férfi, 5 nő , 10, gyön­gélkedő 2 férfi. — Foglalkozik házi munkával 11 , ácsmunkával 3, a nyomdában 5, összesen 19 férfi, — a kosárkötő, lakatos, szabó stb. munkáknak vál­lalkozó hiányában történt beszüntetése következté­ben a többiek foglalkozást nem találnak. — A bi­zottság mindenütt rendet és tisztaságot tapasztalt; a kenyeret jónak, az elkészült ételeket ízleteseknek találta. — A foglyok nem panaszkodtak, csupán a sötét börtönbe zárt Lilling Armin panaszolta, hogy a fogházfelügyelő Suhajda Endre vele ok nélkül rosszul bánik, sötét börtönbe záratja, megvasal­­tatja, panaszlás végett a kir. ügyészhez nem bo­­csájtja ; a fogházfelügyelő engedetlenség miatt szük­séges fegyelmi fenyítés színében tünteti föl a dol­got, — de a fegyelmi jegyzőkönyvet — ilyet föl nem vévén — előmutatni nem tudja. — A jelentés és előterjesztés tudomásul vétetik, — s a Lilling-féle eset megvizsgálása és elintézése végett a börtön­vizsgáló bizottság jegyzőkönyve a kir. ügyészség­hez másolatban áttétetik. 9) ||§. A posta- és távirdafőnök jelenti, hogy ez év első felében a posta- és távirda forgalomban oly tények nem fordultak elő, melyek a közigazg. bizottság intézkedését szükségelnék. Tudomásul vétetett: 10) ||g. sz. A posta- és távirdafőnök helyet­tesének havi jelentése szerint a lefolyt hóban a postai és távirdai személyzet sikerrel működött, eljárása ellen panasz nem fordult elő; a távirdaveze­­tékek üzletképessége nem zavartatott, — a levél- és távirat kézbesítés gyorsan eszközöltetett; a szolgálati időben változás nem történt; a távirdaforgalom kö­vetkező volt: beérkezett 860, feladatott 599 táv­irat , — ez utóbbiakért befolyt 543 frt. 5 kr. — Tudomásul vétetett: 11)­­§g. sz. A kir. főmérnök jelentése szerint f. é. június hóban a törvényhatóság területén útja­vításra felhasználtatott 195 igás és 527­­2 kézi nap­szám; a közmunkaváltságból befolyt: hátralék 133 frt. 40 kr., folyó tartozás 64 frt. 40 kr., összesen 197 frt. 80 kr. — Tudomásul vétetett: 12­ ,71., i­g., 169. számok alatt beterjesztet­tek az árvaszéki elnök, pénztárnok és közgyám évnegyedes jelentései, melyek szerint: 1. az árva­szék ügyforgalma: beérkezett ápril—június hóban 1341 ügydb., márcziusi hátralék 89 db., összesen 1430 db.; elintéztetett 1300 db.; hátralék 130 db.; — 2. pénztárállás: befolyt: 21,151 frt. 83 kr., már­cziusi maradvány 112 frt. 61 kr.­­, 25,264 frt. 44 kr.; kifizettetett 25,018 frt. 68,0/20 kr­-, ma­radvány 245 frt. 76 100 kr., 1 3, nagykorúvá lett keresztelőlevél útján 70, korengedélylyel 18, fér­j­­hezmenetel által 4­­­92 , meghalt 11, vagyonos volt 39, 28 vagyona az árvaszék, 11-e a t. és t. gyámok által kezeltetett, vagyontalan 53, az árva­pénztárból kielégittetett 7, a többi kielégittetése végett még nem jelentkezett, vagy nagykorúsítási okmánya még nem is kézbesittetett; az árvaügyek kezelésében semmi nehézség nem merült föl. Tu­domásul vétetett. Az évnegyedes fölterjesztés elké­szítéséhez használat végett a főjegyzőnek kiadatott. 13) igyj. sz. A főorvos havi jelentése szerint az egészségi viszony június hóban kedvező volt, a halálozás csekély, a betegforgalom csökkent. A hevenykórok körül a népiskolákban és óvodákban a vörheny mutatkozott szórványosan, a védhimlő­­oltás sikerrel folyt, a hó végéig 900 beoltás tör­tént, az egyik alorvos a város pusztáira is kirán­dult s ott 120 gyermeket beoltott. A szegény menházban élelmeztetett 110 egyén, és pedig belől 57, kivűl 33. A polgári kórházban ápoltatott 14 nő és 15 férfi , 29 egyén; ezek közül meggyógyult 12, javult 4, meghalt 6, ápolás alatt maradt 7. Meg­jegyzendő, hogy az elhaltak közül 4 már haldokló állapotában vitetett a kórházba. A népesedési mozgalom június hóban igen kedvező, ugyanis született 165, meghalt 106 egyén, tehát a szaporulat 59. A hasznos házi állatok közt járvány nem mu­tatkozott. 14) n­e. sz. A kir. adófelügyelő előterjeszti Kő­rös Erzsébet folyamodását, mely szerint ez a tőle elvált férje Sebők Sándor terhére kirótt I. osztályú kereseti adót leíratni kéri. Határoztatott: miután Sebők Sándor itteni házbirtokostól az adó behajt­ható, a leírás el nem engedhető; a­mennyiben azonban folyamodó nő igazolni fogja, hogy ez év folyamán férjétől külön élt, ennek adója iránt a felelősség alól föl fog oldatni. 15) ||1. sz. Laczi József 38. gyalogezredbeli ka­tona özvegy édes anyjára való tekintettel a hadse­reg kötelékéből elbocsájtatott. — Az ezt tárgyazó honvédelmi miniszt. rendelet az illetővel s nyil­vántartás végett a kapitányi hivatallal közöltetik. 16) Hg.­sz- Cseh László katona elbocsájtatása iránti kérelme mind a katonai, mind a polgári bizottság által törvényen alapulónak találtatván, a m. kir. honvédelmi minisztériumhoz ajánlólag föl­terjesztetik. Ellenben 17) |||. sz. S. Kovács Lajos katona elbocsáj­­tatása iránti kérelmétől — minthogy semmi törvé­nyes alappal nem bir — a fölterjesztés megta­gadtatok. 18) IIII.tsz. Özvegy Dékány Lászlóné, 4 tsz. 217. sz. a. házatetejét engedély nélkül náddal meg­­duggatván és megbontván, a tanács által 50 frt. pénzbírságban elmarasztaltatott, s háza tetejének lebontása csak oly feltétel mellett engedtetett el, ha téritvényt ad, hogy azt 6 év alatt cserépre át­­­alakítja. Felebbezése folytán a közigazgatási bizott­ság a bírságot 25 frtra mérsékelte, — s a 6 év alatti átalakítást — az épület falának gyöngesége miatt zsindelyre is megengedte. 19)­­§§. sz. Özv. F. Tóth Ferenczné, 4 tsz., 276. sz. a. háza tetejének egy részét engedély nél­kül náddal megduggatta, s e miatt városi tanács által 10 frt. pénzbírság fizetésére és oly térítvény adására kötelezte, hogy házát 6 év folyama alatt cserépfedéllel látja el. Fölebbezése folytán a köz­igazgatási bizottság, tekintettel a fölebbező szegény­ségére s arra, hogy a náddal javítás azon város­részben , hol háza fekszik, megengedve van, s igy csak a javítás előleges bejelentésének mulasztása által terheltetik, a bírságot 5 fztra leszállította, s a téritvény kiállításának kötelezettsége alól is föl­mentetett. 20)­­gg. sz. Szalai Juliánna és Sövény Mária a piacztéren nyilvánosan összeszivódtak, egymást becstelenitő kifejezésekkel illették, csődületet és közbotrányt okoztak, s e miatt kapitányi hivatal által fejenkint a szegényalap javára 2 frt. birság lefizetésére, vagy nemfizetés esetén 24 órai fog­ságra bűntettettek ; fölebbezések folytán a városi ta­nács a büntetést fejenként 4 írtra, vagy nemfize­tés esetén 48 órai fogságra fölemelte; ismételt fölebbezésük folytán a közigazg. bizottság a városi tanács ezen ítéletét helybenhagyta. A cognac. A cognac egyik legkitűnőbb s legkellemesebb neme a szeszes italok osztályának, de csak az, mely jó borból, — melyből tulajdonképen mindig készítendő lenne — átpárolás útján állíttatik elő. Azonban az emberi ész találékonysága s a könnyű nyereség utánni vágy az embereket arra ösztönzi, hogy utánzás által e nemben is mesterséges gyárt- t mányokat állítsanak elő, épen úgy, mint mester­­­­séges borokat, ásványvizeket, eczetet stb.,­­ épen azért az egész világon elhasznált cognac egy jó nagy részének nem sok köze van a borral, hanem le­párolt borszeszt festenek és ízesítenek meg cognac­­olajjal. A franczia cognacnak ma már legnagyobb része közönséges burgonya­szeszből készül, mely Németországból nagy mennyiségben vitetik át Fran­­cziaországba, hol azt újra lepárolják, és azt mint franczia cognacot küldik szét a kereskedésbe. De ha a fogyasztó publikum nem is tud különbséget tenni a valódi és mesterséges cognac között, az azzal kereskedő izéről képes felismerni, miből készítették. Az ily módon készült cognac a pálinkától és más középszerű szeszes italoktól csak ize által kü­­lömbözik, és a csekélyebb fajták átalában nem jobbak, mint a pálinka­félék; midőn azonban finom zamatú borból készül és több évig áll, kellemes és gazdag zamatja van, mely egészen sajátszerű. A legfinomabb cognac a legjobb fehér borból Cog­nac és Armagnac városokban Francziaországban készül. Cognac-gyártással eddig legnagyobb részben csak Frankhonban foglalkoztak, Cognac és Ar­magnac kerületekben, főleg e kerületek hasonnevű városaiban, honnan e szesz elnevezése is: cognac — származott. E városok roppant vagyonaikat csakis a cog­­nac-gyártásnak köszönhetik, régebben szegény és­­ jelentéktelen helyek voltak, jelenleg tekintélyes , világhírű városok, — főleg Cognac — lakosaik gaz­dagok , s gyártmányaik a világ minden részeibe szélylyel hordatnak s drágán fizettetnek. Legna­gyobb kivitelük van Angolhonba, Indiába, Ame­rikába stb. De a cognac Francziaországban nemcsak mint világhirűi kereskedelmi czikk szerepel , hanem leg­jobb minőségű borai, nevezetesen a bordeax — Bordo — és burgundi borok finomságukat nagy-

Next