Kecskeméti Lapok, 1882. július-december (15. évfolyam, 27-52. szám)

1882-07-02 / 27. szám

1881. Ezen lapok folyó évi 20-ik számá­ban szerkesztő úr szívességéből volt szerencsénk a város kezelése alatti alapok és alapitványok miben létéről és természetéről egyet-mást elmondani , melynek kiegészítéséül ez alkalommal a városnak — mint morális testületnek — saját vagyonáról és illetőleg tüzetesen a vagyonkezelés múlt évi eredményé­ről óhajtunk irni. Ezen vagyon közön­ségesen háztartási alapnak neveztetik , mivel főképen és első sorban a város házi szükségeinek fedezésére szolgál. Említett közleményünkben elmon- dánk, hogy a városi vagyon rende­zése miképen történt s hogy a múlt évben már az addig részekre szagga­tott vagyonság oly képen vonatott össze, hogy a város vagyona együvé soroz­tatok s a külön rendeltetésű alapoktól ez által egészen elkíilönittetett. Ezen rendezkedés által kitűnt, hogy az 1873-tól 1880 végéig elköltött va­gyont, mint a melynek visszapótlása határozatilag kimondatott és költség- vetésileg biztosítandó lesz, szintén mint activát számítván, 1881. január 1-én a város összes activái 3.662,947 frt 84 krra rúgtak, a melyben (kereken) a földbirtolrnk 083 «•**<-», *— (1— dapesti ház is) 250 ezer, javadalmak tőke értéke 990 ezer, értékpapírok 42 ezer, cselekvőtőkék 677 és 50 ezer, végül a kéteskövetelések 325 ezer forinttal szerepeltek. Ezen activával szemben állt 1.086,719 frt 90 kr. pas- siva , melynek levonása után tiszta va­gyonként 2.596,237 frt 94 kr. tűnt ki. — Mindenesetre szép vagyon. Ezen vagyon jövedelme egyéb jö­vedelmekkel együtt tett az 1881. évben (kereken) 430 ezer forintot, melyből pusztaszeri haszonbér 43 ezer, nyomási és egyéb földek haszonbére 55 ezer, épületek jövedelme 25 ezer, legelőbér 31 ezer, vásár- és piacz-helypénz 42 ezer, cselekvőtőkék kamata 45 ezer, városi és iskolai pótadó 29 ezer forint volt; a költségek ellenben csak 398 ezer forintra rúgtak és igy az elért megtakarítás 32,160 frt 5 krra ment, a mely mindenesetre örvendetes jelenség ugyan, mert ha ezen a nyomon tovább haladni képesek leszünk, úgy bizton állíthatjuk, hogy ha csak a költségek nagymértékben szaporodni nem fognak, vagy hogy ha a jövedelmekben a kí­vánatos emelkedés helyett apadás nem fog beállani: a háziadó nemsokára beszüntethető lesz; de épen azért szük­séges bonczolás alá venni, hogy mi lehet oka annak, hogy midőn az 5% iskolai pótadóval együtt 15% domes- ticalis adó van, mégis ily nagymérvű megtakarítás érethetett el, a mely a háziadót (10%) több mint másfél- szeresen haladja? Mindenekelőtt szükségesnek látjuk azonban a nagyon is rendes költsége­ken kívül felemliteni, hogy a múlt évben a város szabályozására 18 ezer, kataszteri költségekre a város birtokai után 8700, czukor-, kávé- és sörfogyasz­tási adóra 2200 frt költség volt s azon kívül az iskolai kiadások fedezésére — beleértve az 5% iskolai pótadót is — a házi pénztárból 35,786 frt 34 kr. fizettetett ki, úgy hogy az alapítványi pénzek kamataival együtt az iskola­alap összes dotatioja 57,223 frt 2 krra ment. Visszatérve arra, hogy mi lehet oka ezen eltérésnek, helyesebben ki­fejezve ezen nagymérvű megtakarítás­nak akkor, midőn a költségvetés meg­állapítása olyan volt, hogy az még a szükségek fedezetére sem látszott ele­gendőnek, sajnálattal kell constatálnunk, hogy ha ennek világos kiderítése talán nem lehetetlenis, még sincsen módunkban erre a biztos választ megtalálhatni és meg­adhatni. Mégpedig azért nem, mert a vá­laszt egy olyan összehasonlitásból nyer­hetnénk , a mely a jövedelmeket és költ­ségeket az előirányzattal szembeállítja és igy láthatóvá teszi az eltéréseket és segít az eltérések okainak kifürkészé- sében. Ilyen kimutatás pedig, a melyik ezen kérdésre kielégítő felelet lenne , rendelkezésünkre még nincsen és nem is lesz, mert ez esetben a költségelő­irányzatnak és a kiadások és bevéte­lekből szerkesztett számadásnak szer­ves összefüggésben kellene lenni, a mi pedig nincsen, mert a költségelő­irányzatok még a régi rendszer szerint állapíttattak meg, a számadás pedig már az összevonás alapján szerkeszte- tett és ez okból általánosságban csak ___M'-1- u:..i . • ,__ ez a fölösség állandónak egyáltalán nem tekinthető s irányadóul nem vehető. Merjük pedig ezt annyival inkább ál­lítani , mert a város számvitelében a vég­eredmény mindig annyira eltérő volt, hogy bárha a költségelőirányzat mindig ugyanazon elvek szerint lett megállapítva, az mégis 47,000 forint hiány és 18,000 forint megtakarítás között váltakozott, tehát egész 65,000 forintig eltért. Egyébiránt azon fenntebbi kijelen­tésünk , hogy a régi alapon készült költségvetés és az új megállapítás szerint készült számadás között ne lehetne helyes párhuzamot vonni és összeha­sonlítást tenni, csak általánosságban áll s ennélfogva az előttünk fekvő ilyszertí kimutatás a körülményekhez képest mégis meglehetős tanúságul szolgál. Megláthatjuk ezen összehasonlitás­ból, hogy bár a legelők a reménylettnél mintegy 2000 írttal kevesebbet jöve­delmeztek és a cselekvőtőkék kamatai 7 % ezer forinttal maradtak hátra az előirányzott összegnél, de másrészről a földek, malmok és épületek haszon­bérénél , téglaégetés és értékpapírok jövedelménél, továbbá különféle bevé­teleknél és háztelkek árából befolyt jövedelmeknél tetemes szaporulat mu­tatkozik. Megláthatjuk továbbá azt is, hogy bár a kiadások egynéhány czime az előirányzott összegen felül tetemesen megterheltetett, mint például a város szabályozására 13 ezer, szegények in­tézete fenntartására 4 ezer, erdészeti kiadásokra 1200 forinttal több költetett, addig az épületek javításánál 4900, anyagok és szerek beszerzésénél 1700, kútaknál 800, vizvezetéki csatornáknál 2100, különféle kiadásoknál 8700 frt és végre a város terhére eső kataszteri költségeknél 1200 frt megtakarítás volt. Látni való tehát, hogy egyrészről a bevételek nem remélt emelkedése, másrészről a kiadásoknál elért megta­aritás, melynek egyrésze azonban csak odázott kiadás volt egyik oka a meg- karitásnak, de másik oka volt, hogy í 520/881. számú közgyűlési határo­ltál kimondott elvnél fogva az ala- pk között a megszámolás úgy ejtetett ieg, hogy a nem létező s csak a pa­pon szerepelt követelések és tartozá- j sk kitörültettek s ennélfogva a köz- pnztárra kevesebb kamatteher háro- íolt, a mely ezen kimutatás szerint rintegy 9000 írtra megy. E képen állván a dolog, látható , j bgy a város anyagi ügyei jól halad­ok a kitűzött jó czél felé s már ezen cedmény is, melyet pedig a kellő ér­ékre leszállítani nem vonakodtunk, sőt lágyon is óhajtunk — biztos garantiát jyujt arra nézve, hogy ha a megkez- <ett nyomon tovább is haladni lesz dég erélyűnk és kitartásunk, és ha a lizottsági közgyűlés nagylelkűségét a löltségek megszavazásánál továbbra is negtartja, úgy Kecskeméten a domestica íllandó vendég nem lesz. Mi aztán azt nem lánjuk, hogy a rossz próféták száma ugyanakkor városunkban nagyon meg fog szaporodni, mert ugyancsak sokan jövendölgették, hogy a domestica örök lesz, mint városföldje. Ez idényre ugyan ilyen kedvező---„---j ^ J'i— > w«k liwvv ) uivi u u i leányiskola fenntartási költsége e folyó évre még most is fedezetlen függő kérdés, az pedig több mint 9000 forint, azon­ban ha a magas kormány az iskolai költségek fedezésére annyit vagy többet ad, az ismét egy lépés lesz a czél felé; ha pedig a kaszárnya felépítése által most a katonaság használatában levő nagyértékű belső épületeinket kel­lőleg értékesíteni tudjuk , az már ismét jóval közelebb vezetend a kibonta­kozáshoz. Végre ha a pesti-házat eladva a közkassznára nehezülő óriási kamatter- hen egy jó nagyot könuyithetünk, azt hisszük, hogy azután nem is nagyon nehéz lesz a város sűlyedő hajóját biztos révbe terelni. De hát úgy látjuk, hogy csak nem akarjuk mi azt a pesti-házat eladni, mintha bizony a mi bizottsági közgyűlésünk csak azért hozna hatá­rozatokat, hogy meg ne tartsa. Mi a magunk részéről bizony nem tartanánk helyesnek, kivált miután az eladás már úgyis határozat, hogy a ház megtar­tásához továbbra is ragaszkodjunk, annyival inkább, mert az már úgy sem titok, hiszen épen ma olvastam az „E—s“ vezérczikkében , hol a czikkiró egyes nagyobb városok anyagi hely­zetéről Írva arra hivatkozik, hogy ha „Kecskemét majd eladja pesti palotá­ját s rendbe jő.“ Különben beismerem, hogy rég letárgyalt dolgokat bolygatni üres szal- macsépelés. ö. Politikai szemle. A mi országgyűlésünktől valóban nem ehet elvitatni, hogy politikai életünknek ő szab irányt, s ő ad mozgató erőt, mert nióta szünidejét megkezdette, azóta politi- jai szélcsend uralkodik a helyzeten. A zajos nterpellatiok s szenvedélyes felszólalások íiánya nyugodtan hagyja pihenni a kedé- yeket, s még a párbajok száma is kevesebb izóta, mely a parlamenti döntő argumentu­mok közt egyik divatos tényezővé vált. Csak a tisza-eszlári eset tartja némileg iz­galomban a hangulatot, de erre nézve is konstatálnunk kell annyit, hogy az utóbbi napokban a nagy újság és sürgöny-hajsza kissé alább szállt, s minél több világosság derül a rejtélyes eset bonyodalmaira, annál inkább kezd az egész ügy a rendes mederbe, tudniillik az igazságszolgáltatás medrébe visszaszálni, mely egyedül van hivatva annak szálait kifürkészni s a valódi igazságot fel­deríteni. A külpolitika súlypontja még folyvást az egyptomi kérdésre nehezedik, melylyel a nagyhatalmak máig sincsenek tisztában, hogy mit tegyenek. Anglia és Franczia or­szág fegyverkeznek, s kivált Anglia elszánt készülődései figyelmet keltenek, de úgy látszik, hogy az ő czélja is tulajdonképen csak a suezi csatorna megszállása, mit a többi hatalmak nem a legjobb szemmel néz­nének. E közben a nagyköveti conferentia Konstantinápolyban csendben és titokban folyik, hogy mi czélból s mi eredménynyel, az csak a jövő titka, de valószinű, hogy nem sok haszna lesz. Arabi pasa pedig nem gondol mindezekkel, hanem fegyverkezik és készülődik, hogy szükség esetén fegyverrel is megakadályozhassa az európai intqrventiót, melynek eddig egyetlen lathato eredmenye az európaiak üldözött helyzete Egyptomban, l.;i. __.tltw- V“Hírnév *"*»­nekülnek az európai partokra. Fővárosi levél. XVII. A nagy vakáczió 3 felvonásban. — A felvonások ké­pei. — Ki marad a nagy vakáczióban itt? — A leg­pompásabb főúri menyegző. — Érdeklődés. — Szent- János tollára akasztott czilinder. — Nászmenet. — Meny­asszonyi toilette. — Főúri halott. — Kisúri felsülés. Itt van a nyár; megjött a savanyú uborka évadja és elhozta magával kis fiát: a nagy vakácziót. És tudják olvasóim, mit jelent ez? Ez emberi nyelven azt teszi, hogy a főváros elvesztette ifjúságát és velők együtt elköltözött körünkből a kávéházak zaja, a fölhevült lelkesedés lármája és a Bukovayk csintalan kalandjainak utólagos, ártatlan , pisz­tolydurranásai. A csintalan kassirnő, jogász hiányában, sovárgó pillantásokat vet unalmas ásítással a szegény hivatalnokra is és a halovány képű virágárúsleány alig erőszakolhatja el hatna­pos füzéreit. Az útczák éjjeli zaja elnémult; a házak kapujának tarka papirú s tarkább iratú czédulája („kiadó hónapos szoba“) nap- ról-napra növekednek és az „itt jutányos házi koszt kapható“ zajos fogyasztói, mintha csak eltörölték volna őket, elmaradtak. Itt a vakáczió! A szűk, sötét és dohányfüsttől kesernyés levegőjű hónapos szobák önkivüli állapotba jutottak; elalélnak, elzsibbadnak, s azzal az egyetlen ablakkal, mely oda szolgál a szom­szédos varróiskolába, megtörténik, hogy már kora reggel fölnyitják. Tiz hónapon át nem igen esett meg rajta ilyen. Gyászol is a kis szo­bával együtt varróleányka, kassirnő, koszt­adó, szoba-kupecz, trafikos, kávéházas, zá­logházas , antiquarius, Inde Mózsi, meg sok, nagyon sok alakja a fővárosi lenge exis- tencziáknak. Mindenki érzi, hogy itt a vakáczió! Vége a padfaricsgálásnak , a dákótörés- nek , a professor uraknak, a színészeknek, a méltóságos és nagyságos uraknak, a tör­vénypapáknak és mamáknak (szokatlan név, de ilyenek is vannak!), sőt innen-onnan még a minisztereknek is. Az equipageok eltűntek. Az útczák elvesztették ismert alakjaikat. • A ki itt marad, rösteli, hogy itt van. Mentegeti magát a szomszédja előtt, hogy majd ő is módját ejti nemsokára s talán egypár nap múlva elsiet oda, hol az árnyék inég üdít és szellős lombok alatt csöndes pihenő hivogat. Ki is marad itt a nagy vakáczióba ? ... KECSKEMÉTI LAPOK ELŐFIZETÉSI díj: , . HIRDETÉSI DÍJ 1 Egész évre 5 frt—kr. Negyedévre 1 frt 50 kr. POLITIKAI ES T^ ^ lAl J3 A L M I H ETIL Á P 4 hasábos petit sor 5 kr., többszöri vagy terje Félévre . . 2 „ 50 „ Egy szára ára 12 kr. delmes hirdetéseknél árleengedés adatik. MEGJELENIK MI1NEN VASÁRNAP Előfizetni az év folytán minden hónap elején lehet. SZERKESZTŐ LAKIK: HALASI-ÚTCZA, 17. SZ. KIADÓ-HIVATAL: BUDAI-ÚTCZA, 184. SZ. Bélyegdij minden beigtMsért ~S0 kr. TIZENÖTÖDIK ÉVFOLYAM. 27. &m. 1882. JULIUS 2.

Next

/
Thumbnails
Contents