Kecskeméti Lapok, 1885 (18. évfolyam, 27-52. szám)

1885-07-05 / 27. szám

2 felsőbbsége ez­által is lényegesen fogna emelkedni. A­mi a közkórház remél­hető beteg anyagát, illetve beteg for­galmát illeti, az minden esetre tetemes számra tehető; a mostani beteg forga­lom az utóbbi években állandóan meg­­közelítette a 300-at; ez oly tekintélyes szám, melynél nagyobbat nem mutat fel némely kisebb megyei kórház; vá­rosunk és vidékének viszonyai azon­ban olyanok, hogy a jelenleginél sok­kal nagyobb anyagra bizton lehet szá­mítani. Idő előtti volna ez alkalommal a felvetett tárgygyal bővebben és rész­letesen foglalkozni; ez csak a jövő feladata lehet; ez alkalommal csak az eszmét akartam megpendíteni, melyet a közvéleményben annyira megérettnek tartok , hogy az már most is méltó tárgyát képezheti a komoly megfonto­lásnak mindazoknál, kik városunk köz­ügyei iránt szeretettel és meleg érdek­lődéssel viseltetnek. Dr. Kecskeméti Lajos, tiszti főorvos. Egyleti és társadalmi élet, Intézetek, A kecskeméti józ.­nőegylet június hó 28-án tartotta évi rendes közgyűlését az Olvasókör helyiségeiben , mely ez alkalommal alakuló gyűlés is volt. A gyűlésben mintegy 40 egyleti tag vett részt. Elnöknő megnyitván az ülést, titkár fel­olvasta az 1884—85 évre vonatkozó elnöki jelentést, mely igy szólt: Mélyen tisztelt közgyűlés! A folyó egyleti évvel (1884—5.) az ala­kulási időszak is letelvén , van szerencsém az egylet ezen utolsó évére vonatkozólag a vá­lasztmány nevében is évi jelentésemet a kö­vetkezőkben előterjeszteni. Jelezni óhajtom első­sorban, hogy a le­folyt évben a tiszti személyzetben változás állott elő. Révész Benedek egyik pénztárnok lemondván, a pénztárosi teendők ellátására Pócsy György kéretett fel, illetve választa­tott meg, a ki is 1884. évi szeptember hó óta a pénztárnoki teendőket szives készséggel, lelkes ügybuzgalommal teljesiti. Ez évben is, mint a megelőző évek hosszú során, kiváló gondot fordított az egy­let az eléje kitűzött feladatok teljesebb meg­oldására. Kegyelettel gondozta Katona József városunk nagy szülöttének sírj­át. A gyámol­­talanok s elaggott munkaképtelen s a szeren­csétlenség által sújtottaknak ez évben is 305 frt 50 krra menő szegély összeget osztott ki. Valamint a megelőző években, úgy ez évben is egy jelentékenyebb összeget fordított szegény iskolás gyermekek felsegélyezésére 60 irtot adván át a tettes iskolaszéknek, ezt az emlí­tett czélra leendő fordítás szempontjából. Hu­szonöt írttal segélyzett egy polg. leányiskolái növendéket, nemkülömben a helybeli Felol­vasó­ Társaság felhívására 25 irtot adományo­zott az erdélyrészi magyar közművelődési egyesületnek , azt a nemzeti szent­szél eléré­sében támogatni óhajtván. Megvendégelte hus­­vétkor a szegényházban elhelyezetteket, 100 szegény között hús-, bor- és kalács-adományt osztván ki, a mely adományok gyűjtése s a kiosztásra való berendezés körül Szabó Lász­­lóné Tassy Anna az egyesület egyik legbuz­góbb és leglelkesebb tagja szerzett magának kiváló érdemet s az egyletnek az érdekeltek részéről hálás elismerést. Ez alkalommal a kiosztást személyesen vezettem, több egyleti tag szives közreműködése mellett s elmond­hatom , hogy a szegényházbeliek husvétkor eszközölt látogatása s közöttük az adományok szétosztása egyik legszebb s minden esetre lélekemelő mozzanatát képezi egyleti tevé­kenységünknek , melyre a jövőben is felhívom a mélyen tisztelt egyleti tagok figyelmét és érdeklődését. Jelezni akarom ez alkalommal, hogy a választmány komoly és beható tanácskozmány tárgyává tette, miután az egyleti alaptőkét elég erősnek találta — egy nagyobb szabású czél kitűzését. Három tervezet terjesztetett a választmány elé. A gyermekmenház az elhanyagolt cse­csemők gondozása és megmentése, és a nő­ipar tanműhely felállításának tervezete. A választmány ez utóbbit tette magáévá, mely­nek előkészítésére minden lehetőt megtett. Felkérte Jágócsy Péterffy József miniszteri biztost, hogy ennek szervezése iránti tájékoz­tatásunk czéljából ránduljon le hozzánk, mi­nek az említett biztos úr szives készséggel eleget is tett; a választmány kebeléből pedig egyleti elnök, Szarvassy Margit és Dr. Tassy Pál egyleti titkár felkéretett arra, hogy a Szolnokon már működő nőipar tanműhelyt te­kintsék meg. Kiküldöttek a megbízatást el­fogadták s abban az egyik pénztár terhelte­­tése nélkül jártak el. Ezt az ügyet e helyen is a legmelegebben ajánlom a mélyen tisztelt közgyűlésnek. A lefolyt évben, miután már minden nagyobb város életbe hozta, a vöröskereszt­egylet fiókjait e téren is a kezdeményezés eléggé nehéz munkáját egyletünk végezte, 85 tagot gyűjtött a vöröskereszt-egyletnek s igy lehetővé tette annak felállítását. A múlt évben egyletünk egyik alapitó tagja Fördős Lajosné elhalálozván, kegyele­tünknek kifejezést óhajtottunk adni abban, hogy ravatalára koszorút helyeztünk. De nem tévesztette szem elől a választ­mány abbeli kötelességét sem, mely a széle­sebb alapú egyleti tevékenység kifejezésének lehetőségét a jövőben biztosítja. Értjük a jö­vedelem és alaptőke gyűjtését. E czélból 1884. évi november 11-én Ka­tona-estélyt rendezett, melynek rendezését Szeless Józsefné, Tassy Pálné , Pócsy György­né és Györffy Balázsné úrhölgyek voltak szíve­sek elvállalni. Ezen estély szépen sikerült s 127 frt 96 kft. jövedelmezett. 1885. január 17-én tartotta meg egyletünk szokásos bálját a Caerno termeiben. Ennek rendezésére Schramm Vilmosné és Tassy Pálné úrhölgyek kérettek fel. A bál ez alkalommal jelmezbál volt s minden tekintetben, mondhatni, fényesen si­került, hű volt az egyletünk által rendezett tánczvigalmak régi jó hírnevéhez; egyletünk pénztárát pedig 309 frt 97 krral gyarapította. Egyleti elnöknő lakásán gyermekszini­­előadás tartatván, annak belépti­ dijjai az egy­leti alaptőke javára átadattak. És ezek előterjesztése után áttérek egy­letünk beléletére. A­mi a pénztárforgalmat illeti, volt az egyletnek összesen 1333 frt 55 kr. bevétele, kiadása 416 frt 73 kr. s igy az 1884—5-ik egyleti évben az alaptőke 916 frt 82 krral gyarapodott, mely összesen kitesz ez idő sze­rint 12,888 frt 33 krt. Az egyletnek volt a lefolyt alakulási idő­ben 185 alapitó és 82 részvényes tagja. Tartatott összesen 7 választmányi ülés, melynek jöveit és mellékleteit van szerencsém beterjeszteni, úgy bemutatom egyleti pénztá­ros által elkészitett s kellőleg átvizsgált pénz­tári számadásokat is. Ez évben, mint már jelentésem elején jeleztem az egylet alakulási ideje (1882/3 — 1884/5) letelvén, szükségesnek tartották az újra alakulást előkészíteni. Tiz gyűjtő-ivet bocsájtott ki a választmány alapitó és rész­vényes tagok gyűjtésére. A tagok gyűjtésé­ben Szeless Aranka, Molnár Mariska , Györ­ffy Balázsné és Pócsy Györgyné, Jancsó Ádámné, Bogoss Vilma és Nagy Matild, Bereczky Jenőné és Csilléry Kálmánná, Há­­bel Jánosné, Király Lászlóné, Szabóné Tassy Anna és Hornyik Józsefné fáradoztak és pe­dig kiváló sikerrel, a­mennyiben 15 új ala­pító és 175 részvényes tagot gyűjtöttek az egyesületnek. Végül van szerencsém bemutatni a meg­nyitni határozott emlékkönyvet, melybe az egyletet érdeklő jelesebb adatok feltüntetve vannak s melynek egy része nyomtatott füzet­ben az egyleti tagok rendelkezésére bocsájtatott. Mely jelentésemnek előterjesztése után megköszönve úgy az irántam, mint a választ­mány s az egyleti tisztviselők irányában nyil­vánított bizalmat, magam és a választmány nevében megbízatásunkat a megbízók kezébe helyezzük vissza, ama őszinte óhajtásunknak adván kifejezést: bárha a jövőben az egylet teljes mérvű virágzásnak indulva fokozódot­­tabb mértékben oldhatná meg feladatát az emberiség jólétének előmozdítására! Horváth Béláné, e. elnök. Mondani is fölösleges, hogy a mulat­ságnak a hajnali harangszó vetett véget. A négyeseket több mint 50 pár tánczolta. A mulatságot felejthetlenné tette a díszes hölgy­koszorú; ott láttuk: Daróczi Istvánnét, Da­­róczi Mihálynét, Ferenczi Lajosnét, Festő Gergelynét (Szolnokról), Györffy Balázsnét, ifj. Héjjas Istvánnét, Héjjas Pálnét, Héjjas Sándornét, Horváth Bélánét, Kéri Menyhért­­nét, Molnár Sándornét, Pacsu Mihálynét, Szabó Jánosnét és Szeless Kálmánnét; a szép leányok soraiban jelen voltak: Bagi nővérek, Bagi Modol, Bódogh Anna, Bodri Mariska, Búzás Mariska, Csapó nővérek, Csertő Ma­riska, Csősz Etel, Daróczi Juliska, Daróczi Sárika, Dékány Juczi, Farkas Mariska, Far­kas Piroska, Farkas Sárika, Fekete Mariska, Fiala Mariska, Gáspár Erzsi, Gere Juczi, Gö­­möri Juliska, Héjjas Mariska, Kéri Ilonka, Kiss Eszti, Kiss Juczi, Kiss Róza, Kósa Eszti, Kovács Mariska, Lipóczi Mariska, Marozsi Mariska, Mészáros nővérek, Molnár Mariska, Nagy Matild, Nehéz Zsuzsika, Oláh Mariska, Paksi Juliska, Paksi Mariska, Pa­­taky Sárika, Pintér Manczi, Sándor Mariska, Sándor Teruska, Somodi Juczi, I. Szabó Ma­riska, Szabó Teruska, Szeless Aranka, Szente Terka, Végh Erzsi, Vincze Klárika, Vi­­rágh Mariska, Zana Sárika és Zilay Ilka. — Óhajtjuk, hogy a gazdálkodó ifjúság jövőre is ilyen élvezetes mulatságot rendezzen s hogy a siker biztos legyen, akkor se feledkezzék meg Sándor Gyurit a rendezők élére állítani. KECSKEMÉTI LAPOK E jelentés örvendetes tudomásul vétetett. Ezután Jancsó Ádámné korelnöklete alatt megejtetett az elnökök és választmányi tagok megválasztása. Az egylet elnökévé közfelki­áltással Horváth Béláné az egylet eddigi buzgó elnöke választatott meg. Alelnökökké B. Kiss Györgyné és Györffy Balázsné úr­hölgyek választattak meg, a választmány pedig e képen alakíttatott meg: Bereczky Je­nőné, Csilléry Kálmánná, Dékány Mihály­né, Hacker Lajosné, Erdélyi Ferenczné, P. Fe­kete Istvánná, Gaál Fereczné, Götsch Jó­zsefné, Hábel Jánosné, Hornyik Józsefné, Ihász Mártonná, Jancsó Ádámné, Királyné Farkas Eszter, B. Kiss Béláné, Kiss Ala­dárné, Darányi Ferenczné, Kovács Juliska, ifj. Nyúl Mihályné, Machleid Viki, Kovács Vilma, Molnár Jánosné, dr. Kovács Pálné, Magyar Antalné, Molnár Mariska, Pócsy Györgyné, Palotini Sándorné, Papp Sándorné, Pásthy Károly­né, Schramm Vilmosné, Sza­kács Istvánná, dr. Szeless Józsefné, Szabóné Tassy Anna, Szarvassy Margit, Szeless Aranka, Tassyné Sánta Olga, Thomka Elekné, Tóth Lászlóné, Zombory Lászlóné, Szigethy Le­helné, Bende Teruska. Végül a közgyűlés elhatározta egy nő­ipar és kézimunka iskola felállítását, s 300 frtnyi segély avagy tanhelyiség adása iránt a törvényhatósági közgyűlést rendelte el meg­keresni. A polgári és elemi leányiskola értesítője a befejezett 1884/5-ik tanévre vo­natkozólag megjelent. Az értesítő első czik­­kében Pásthy Károly igazgató „A család mint nevelő intézet“ czim alatt a gyer­mekek családi neveléséről értekezik. A csa­ládnak a gyermekek nevelését illetőleg más és más hivatása, kötelessége van a szerint, a mint gyermekek még iskolába nem járnak, vagy már iskolásak, a vagy az iskolát be­végezték és elhagyták.­­ Értekező szerint a családi nevelés legfontosabb szerepét a gyer­mekek első 6 éve alatt játszik, a­mikor azok iskolába nem járnak. Ekkor még a családi kör képezi a gyermek iskoláját, itt tanul be­szélni, érezni, gondolkodni, a tárgyakat, kö­rülményeket és fogalmakat, sőt az embereket is ismerni és értékük szerint méltatni. Vi­gyázni kell, hogy a család, mint első nevelő, ferde fogalmakat és hamis ítéleteket ne olt­son a fogékony gyermeki kebelbe, mert az első nevelés elhatározó befolyással lesz a gyermek gondolkozására, akaratára, kedé­lyére és cselekményeire. — A midőn a gyer­mek iskolába kezd járni, nem szűnnek meg a család jelzett kötelmei a gyermeknevelésre vonatkozólag, sőt fokozódnak az­által, hogy a család a gyermek iskolai teendőinek pontos teljesítésére felügyelni, tanítóival gyakrabban érintkezni tartozik, szóval a család ekkor már úgy jelentkezik, mint a gyermek taní­tójának segítsége. — Ha a gyermek az isko­lát elvégezte, ismét a családi felügyelet és tekintély alá kerül vissza. És különösen a leánygyermeket illetőleg nem azon kell lennie a családnak, hogy most már csak mu­latságba vigyük és szórakoztassuk, hanem a házi teendők minél tökéletesebb begyakorlá­sára kell tanitani még pedig úgy, hogy mi­nél kisebb és kisebb mérvben alkalmaztat­ván irányában a nevelésnek alapját képező tekintély, a felserdült leány lépésről-lépésre önállóbban kezdi kötelmeit teljesitgetni.­­ Ez rövid tartalma a jól választott tárgyú, minden tekintetben jeles értekezésnek. Ugyan­csak ezen értesítőből vesszük tudomásul, hogy az intézetnek volt szépirodalmi önképző­köre és iskolai takarékpénztára, mely utóbbinál a betétei a befejezett tanévben a múlt évi pénztármaradvány és kamatokkal együtt 390 frt 3 krt tett ki. Az intézet tantestülete az igazgatóval együtt 6 tanárból, ugyanennyi tanítónőből és ugyancsak 6 hitoktatóból állott. A polg. leányiskola első osztályában 57, a másodikban 30, a harmadikban 22, a negye­dikben 17, összesen 127 növendék; a polgári iskolával kapcsolatos elemi iskola négy osz­tályában pedig összesen 153 leányka nyert oktatást.­­ A jövő iskolai tanévre a beiratás f. é. szeptember 1-től 5-ig bezárólag fog eszközöltetni. A polg. iskolába fel­vétetnek azok, kik az elemi iskola 4-ik osztályát bárhol elvégezték és a fel­vételi vizsgát sikerrel állják ki. A polg. iskolában az évi tandíj 10 frt, az ezzel kapcsolatos elemi iskolában 6 frt, a kecskeméti tanítók leányaitól ennek fele fize­tendő. A­kik tandíjmentességet óhajtanak él­vezni, szegénységi bizonyítványukat l­egkésőb­b L­t. szeptember 1-ig az igaz­gatónál tartoznak bemutatni. A többi értesítőkről a jövő számban. A helybeli jogakadémia azon kör­levelére melylyel az általa indítványozott or­szágos jogtanári gyűlés meg nem tarthatását tudatta a hazai összes jogakadémiák tanárai­val,­­ melyet lapunkban is ismertettünk — az eperjesi ev. jogakadémiától igen meleg hangon irt választ nyert, melyben az ottani tanári kar sajnálatának ad kifejezést, hogy a szép és hasznos terv a részvétlenség és kö­zönyösség miatt ez időszerint elbukott. Fej­tegeti a lelkesedéssel irt válasz, hogy mily 27. sz. nagy haszna lett volna a tervezett gyűlésnek s erősen megrovja azokat, kik nem csatla­koztak a mozgalomhoz. A nagyhatású levél igy végződik: „nem mulaszthatjuk el, hogy elismerésünknek ne adjunk kifeje­zést a korszerű mozgalom kezdemé­nyezéséért, hogy ne fejezzük ki ismételten sajnálatunkat a felett, miszerint ezen mozga­lom a jelen körülmények között sikerre nem vezethetett i­l végre, hogy ne hangsúlyoz­zuk a magunk részéről is azt, hogy ott, hol jogakadémiáink felvirágoztatásáról lesz szó a jövőben, bennünket szintén mindig áldozat - és tettre készen találand bárki is“. Nyilvános köszönet. A gazdálkodó ifjúság által június 28 án tartott majális tiszta jövedelmének felerészét 58 frt 75 krt azaz ötven­­nyolez­ért hetvenöt krt június hó 30-án Sán­dor György gazdálkodó a Rongyos-egylet számára alulírottnak átadta. Ez összeg az egye­sület pénztárkönyvébe bevezettetvén, pénz­tárnok által j­úl­ius h- - én a takarékpénz­tárba helyeztetett el. Midőn ennek nyilvános­ságra hozatala által az összeget ezennel nyug­­tatványozom, egyszersmind a legmelegebb kö­szönetét fejezem ki a Rongyos-egyesületnek a gazdálkodó ifjúság iránt azon nemes és em­berbaráti szép tettéért, hogy midőn a maga lelki mulattatásáról gondoskodott, ugyanakkor nem feledkezett meg a szegény rongyos, árva tanköteles gyermekekről is. Ily nemes tett nem szorul dicséretre, ily nemes tettek mu­tatják, hogy az igazi jótékony czél iránt mindnyájunkban lobog a részvét tüze. Kecskeméten, 1885. júl. hó 2-án. Szakács István, a Rongyos-egylet alelnöke. Pest-Pilis-Solt-Kiskúnmegye hiva­talos tanitóttestületének évi közgyű­lése. Újpest, 1885. július 2. A megye minden vidékéről közös munkálkodásra egy­­besereglett tanítóságot Újpest hatósága és tan­testülete „Isten hozta a tanügy bará­tait“ feliratú diadalív alatt fogadta az érke­zőket és ezen bár szerény, de szívélyes fo­gadtatás hatása alatt mondott a testületi el­nök Böszörményi Mihály, az ismerkedési es­télyen olyan igazán szívből eredő és átérzett pohárköszöntőt az érdemes elöljáróságra, a­mely zajos éljenzésre ragadta a különben nagy számban „ismerkedő” tagokat. A vidéki collegák látható érdeklődéssel üdvözölték a nagyszámú nőcollegákat is, kiknek száma az ismerkedési estélyen megjelent férfitanítók számát majd elérte, ha fölül nem múlta. Az évi nagygyűlés ma tartatott meg, szokatlan nagyszámú hallgatóság jelenléte mellett. Köz­gyűlés után a város közönsége bankettet ren­dezett a tanítók tiszteletére. A közgyűlés és egyéb történtek lefolyásáról kimerítőbb jelen­tésünket csak a jövő számban adhatjuk. Nyilvános köszönet és számadás. A múlt hó 28-án megtartott gazdálkodó ifjú­ság majálisán felülfizetni szíveskedtek: Persay Ferencz úr (Czeglédről) 4 frt, Keresztes Já­nos úr 1 frt, Paksi István úr 1 frt, Gyurász Sándor úr 1 frt s igy tiszta jövedelem 117 frt 50 kr., melyből 58 frt 75 kr. a „Gazda­körének , 58 frt 75 kr. pedig a „Rongyos­­egyletének átadatott. Fogadják a tisztelt fe­­lülfizetők ezúton is hálás köszönetünket. A rendezőség. KÜLÖNFÉLÉK. — A törvényhatósági bizottság közgyű­lése f. hó 8-án fog megtartatni. — Falkenheim osztr. földművelési mi­niszter, mint lapunk legutóbbi számában je­leztük, f. hó 27 én városunkban időzött. Meg­érkezése után azonnal az állami szőlőtelepre ment azt megtekintendő; ugyanez alkalom­mal megnézte a szarkási iskolát is, melynek tanítója német nyelven üdvözölte. Megnézte a miniszter Király kitünően művelt szőlejét is s mindannyiról dicsérőleg szólott, elisme­résének adván kifejezést. A városba bejövet bemutatták neki a sertéshizlaló telepet s itt Molnár Frigyes tolmácsolta a bécsi húspénz­tár ránk kedvezőtlen magatartását. A minisz­ter kíséretében volt gr. Keglevics Imre és Ottlik Iván. Délután 3 órakor ebéd volt, melyen résztvettek Lestár Péter, Hajagos Illés, Keresztes János, Szeless Kálmán, Szeless József, Mádi János, Muraközy János, és Koricsánszky. Ez alkalommal Falkenheim magyar pohárköszöntőt mondott a jelen voltak nagy meglepetésére; a miniszter a magyar nyelvet azon alkalomból sajátította el , midőn mint katona Czegléd és Kecskeméten tartóz­kodott.­­ A kaszárnyaügyet Bécsben késlelte­tik, mint értesülünk, legközelebb a katona­ság szervezetében újra változtatást terveznek , a­mely módosításokat fog maga után vonni a felépítendő kaszárnya tervezetében. — Hymen. Vágó László városi főer­­dész június 28-án tartotta esküvőjét bájos arájával Muraközy Ilonka kisasszonynyal, Muraközy János városi tanácsnok kedves leá­nyával. Tartós boldogságot kívánunk a fiatal házaspárnak.

Next