Kecskeméti Lapok, 1885 (18. évfolyam, 27-52. szám)
1885-07-05 / 27. szám
2 felsőbbsége ezáltal is lényegesen fogna emelkedni. Ami a közkórház remélhető beteg anyagát, illetve beteg forgalmát illeti, az minden esetre tetemes számra tehető; a mostani beteg forgalom az utóbbi években állandóan megközelítette a 300-at; ez oly tekintélyes szám, melynél nagyobbat nem mutat fel némely kisebb megyei kórház; városunk és vidékének viszonyai azonban olyanok, hogy a jelenleginél sokkal nagyobb anyagra bizton lehet számítani. Idő előtti volna ez alkalommal a felvetett tárgygyal bővebben és részletesen foglalkozni; ez csak a jövő feladata lehet; ez alkalommal csak az eszmét akartam megpendíteni, melyet a közvéleményben annyira megérettnek tartok , hogy az már most is méltó tárgyát képezheti a komoly megfontolásnak mindazoknál, kik városunk közügyei iránt szeretettel és meleg érdeklődéssel viseltetnek. Dr. Kecskeméti Lajos, tiszti főorvos. Egyleti és társadalmi élet, Intézetek, A kecskeméti józ.nőegylet június hó 28-án tartotta évi rendes közgyűlését az Olvasókör helyiségeiben , mely ez alkalommal alakuló gyűlés is volt. A gyűlésben mintegy 40 egyleti tag vett részt. Elnöknő megnyitván az ülést, titkár felolvasta az 1884—85 évre vonatkozó elnöki jelentést, mely igy szólt: Mélyen tisztelt közgyűlés! A folyó egyleti évvel (1884—5.) az alakulási időszak is letelvén , van szerencsém az egylet ezen utolsó évére vonatkozólag a választmány nevében is évi jelentésemet a következőkben előterjeszteni. Jelezni óhajtom elsősorban, hogy a lefolyt évben a tiszti személyzetben változás állott elő. Révész Benedek egyik pénztárnok lemondván, a pénztárosi teendők ellátására Pócsy György kéretett fel, illetve választatott meg, a ki is 1884. évi szeptember hó óta a pénztárnoki teendőket szives készséggel, lelkes ügybuzgalommal teljesiti. Ez évben is, mint a megelőző évek hosszú során, kiváló gondot fordított az egylet az eléje kitűzött feladatok teljesebb megoldására. Kegyelettel gondozta Katona József városunk nagy szülöttének sírját. A gyámoltalanok s elaggott munkaképtelen s a szerencsétlenség által sújtottaknak ez évben is 305 frt 50 krra menő szegély összeget osztott ki. Valamint a megelőző években, úgy ez évben is egy jelentékenyebb összeget fordított szegény iskolás gyermekek felsegélyezésére 60 irtot adván át a tettes iskolaszéknek, ezt az említett czélra leendő fordítás szempontjából. Huszonöt írttal segélyzett egy polg. leányiskolái növendéket, nemkülömben a helybeli Felolvasó Társaság felhívására 25 irtot adományozott az erdélyrészi magyar közművelődési egyesületnek , azt a nemzeti szentszél elérésében támogatni óhajtván. Megvendégelte husvétkor a szegényházban elhelyezetteket, 100 szegény között hús-, bor- és kalács-adományt osztván ki, a mely adományok gyűjtése s a kiosztásra való berendezés körül Szabó Lászlóné Tassy Anna az egyesület egyik legbuzgóbb és leglelkesebb tagja szerzett magának kiváló érdemet s az egyletnek az érdekeltek részéről hálás elismerést. Ez alkalommal a kiosztást személyesen vezettem, több egyleti tag szives közreműködése mellett s elmondhatom , hogy a szegényházbeliek husvétkor eszközölt látogatása s közöttük az adományok szétosztása egyik legszebb s minden esetre lélekemelő mozzanatát képezi egyleti tevékenységünknek , melyre a jövőben is felhívom a mélyen tisztelt egyleti tagok figyelmét és érdeklődését. Jelezni akarom ez alkalommal, hogy a választmány komoly és beható tanácskozmány tárgyává tette, miután az egyleti alaptőkét elég erősnek találta — egy nagyobb szabású czél kitűzését. Három tervezet terjesztetett a választmány elé. A gyermekmenház az elhanyagolt csecsemők gondozása és megmentése, és a nőipar tanműhely felállításának tervezete. A választmány ez utóbbit tette magáévá, melynek előkészítésére minden lehetőt megtett. Felkérte Jágócsy Péterffy József miniszteri biztost, hogy ennek szervezése iránti tájékoztatásunk czéljából ránduljon le hozzánk, minek az említett biztos úr szives készséggel eleget is tett; a választmány kebeléből pedig egyleti elnök, Szarvassy Margit és Dr. Tassy Pál egyleti titkár felkéretett arra, hogy a Szolnokon már működő nőipar tanműhelyt tekintsék meg. Kiküldöttek a megbízatást elfogadták s abban az egyik pénztár terheltetése nélkül jártak el. Ezt az ügyet e helyen is a legmelegebben ajánlom a mélyen tisztelt közgyűlésnek. A lefolyt évben, miután már minden nagyobb város életbe hozta, a vöröskeresztegylet fiókjait e téren is a kezdeményezés eléggé nehéz munkáját egyletünk végezte, 85 tagot gyűjtött a vöröskereszt-egyletnek s igy lehetővé tette annak felállítását. A múlt évben egyletünk egyik alapitó tagja Fördős Lajosné elhalálozván, kegyeletünknek kifejezést óhajtottunk adni abban, hogy ravatalára koszorút helyeztünk. De nem tévesztette szem elől a választmány abbeli kötelességét sem, mely a szélesebb alapú egyleti tevékenység kifejezésének lehetőségét a jövőben biztosítja. Értjük a jövedelem és alaptőke gyűjtését. E czélból 1884. évi november 11-én Katona-estélyt rendezett, melynek rendezését Szeless Józsefné, Tassy Pálné , Pócsy Györgyné és Györffy Balázsné úrhölgyek voltak szívesek elvállalni. Ezen estély szépen sikerült s 127 frt 96 kft. jövedelmezett. 1885. január 17-én tartotta meg egyletünk szokásos bálját a Caerno termeiben. Ennek rendezésére Schramm Vilmosné és Tassy Pálné úrhölgyek kérettek fel. A bál ez alkalommal jelmezbál volt s minden tekintetben, mondhatni, fényesen sikerült, hű volt az egyletünk által rendezett tánczvigalmak régi jó hírnevéhez; egyletünk pénztárát pedig 309 frt 97 krral gyarapította. Egyleti elnöknő lakásán gyermekszinielőadás tartatván, annak belépti dijjai az egyleti alaptőke javára átadattak. És ezek előterjesztése után áttérek egyletünk beléletére. Ami a pénztárforgalmat illeti, volt az egyletnek összesen 1333 frt 55 kr. bevétele, kiadása 416 frt 73 kr. s igy az 1884—5-ik egyleti évben az alaptőke 916 frt 82 krral gyarapodott, mely összesen kitesz ez idő szerint 12,888 frt 33 krt. Az egyletnek volt a lefolyt alakulási időben 185 alapitó és 82 részvényes tagja. Tartatott összesen 7 választmányi ülés, melynek jöveit és mellékleteit van szerencsém beterjeszteni, úgy bemutatom egyleti pénztáros által elkészitett s kellőleg átvizsgált pénztári számadásokat is. Ez évben, mint már jelentésem elején jeleztem az egylet alakulási ideje (1882/3 — 1884/5) letelvén, szükségesnek tartották az újra alakulást előkészíteni. Tiz gyűjtő-ivet bocsájtott ki a választmány alapitó és részvényes tagok gyűjtésére. A tagok gyűjtésében Szeless Aranka, Molnár Mariska , Györffy Balázsné és Pócsy Györgyné, Jancsó Ádámné, Bogoss Vilma és Nagy Matild, Bereczky Jenőné és Csilléry Kálmánná, Hábel Jánosné, Király Lászlóné, Szabóné Tassy Anna és Hornyik Józsefné fáradoztak és pedig kiváló sikerrel, amennyiben 15 új alapító és 175 részvényes tagot gyűjtöttek az egyesületnek. Végül van szerencsém bemutatni a megnyitni határozott emlékkönyvet, melybe az egyletet érdeklő jelesebb adatok feltüntetve vannak s melynek egy része nyomtatott füzetben az egyleti tagok rendelkezésére bocsájtatott. Mely jelentésemnek előterjesztése után megköszönve úgy az irántam, mint a választmány s az egyleti tisztviselők irányában nyilvánított bizalmat, magam és a választmány nevében megbízatásunkat a megbízók kezébe helyezzük vissza, ama őszinte óhajtásunknak adván kifejezést: bárha a jövőben az egylet teljes mérvű virágzásnak indulva fokozódottabb mértékben oldhatná meg feladatát az emberiség jólétének előmozdítására! Horváth Béláné, e. elnök. Mondani is fölösleges, hogy a mulatságnak a hajnali harangszó vetett véget. A négyeseket több mint 50 pár tánczolta. A mulatságot felejthetlenné tette a díszes hölgykoszorú; ott láttuk: Daróczi Istvánnét, Daróczi Mihálynét, Ferenczi Lajosnét, Festő Gergelynét (Szolnokról), Györffy Balázsnét, ifj. Héjjas Istvánnét, Héjjas Pálnét, Héjjas Sándornét, Horváth Bélánét, Kéri Menyhértnét, Molnár Sándornét, Pacsu Mihálynét, Szabó Jánosnét és Szeless Kálmánnét; a szép leányok soraiban jelen voltak: Bagi nővérek, Bagi Modol, Bódogh Anna, Bodri Mariska, Búzás Mariska, Csapó nővérek, Csertő Mariska, Csősz Etel, Daróczi Juliska, Daróczi Sárika, Dékány Juczi, Farkas Mariska, Farkas Piroska, Farkas Sárika, Fekete Mariska, Fiala Mariska, Gáspár Erzsi, Gere Juczi, Gömöri Juliska, Héjjas Mariska, Kéri Ilonka, Kiss Eszti, Kiss Juczi, Kiss Róza, Kósa Eszti, Kovács Mariska, Lipóczi Mariska, Marozsi Mariska, Mészáros nővérek, Molnár Mariska, Nagy Matild, Nehéz Zsuzsika, Oláh Mariska, Paksi Juliska, Paksi Mariska, Pataky Sárika, Pintér Manczi, Sándor Mariska, Sándor Teruska, Somodi Juczi, I. Szabó Mariska, Szabó Teruska, Szeless Aranka, Szente Terka, Végh Erzsi, Vincze Klárika, Virágh Mariska, Zana Sárika és Zilay Ilka. — Óhajtjuk, hogy a gazdálkodó ifjúság jövőre is ilyen élvezetes mulatságot rendezzen s hogy a siker biztos legyen, akkor se feledkezzék meg Sándor Gyurit a rendezők élére állítani. KECSKEMÉTI LAPOK E jelentés örvendetes tudomásul vétetett. Ezután Jancsó Ádámné korelnöklete alatt megejtetett az elnökök és választmányi tagok megválasztása. Az egylet elnökévé közfelkiáltással Horváth Béláné az egylet eddigi buzgó elnöke választatott meg. Alelnökökké B. Kiss Györgyné és Györffy Balázsné úrhölgyek választattak meg, a választmány pedig e képen alakíttatott meg: Bereczky Jenőné, Csilléry Kálmánná, Dékány Mihályné, Hacker Lajosné, Erdélyi Ferenczné, P. Fekete Istvánná, Gaál Fereczné, Götsch Józsefné, Hábel Jánosné, Hornyik Józsefné, Ihász Mártonná, Jancsó Ádámné, Királyné Farkas Eszter, B. Kiss Béláné, Kiss Aladárné, Darányi Ferenczné, Kovács Juliska, ifj. Nyúl Mihályné, Machleid Viki, Kovács Vilma, Molnár Jánosné, dr. Kovács Pálné, Magyar Antalné, Molnár Mariska, Pócsy Györgyné, Palotini Sándorné, Papp Sándorné, Pásthy Károlyné, Schramm Vilmosné, Szakács Istvánná, dr. Szeless Józsefné, Szabóné Tassy Anna, Szarvassy Margit, Szeless Aranka, Tassyné Sánta Olga, Thomka Elekné, Tóth Lászlóné, Zombory Lászlóné, Szigethy Lehelné, Bende Teruska. Végül a közgyűlés elhatározta egy nőipar és kézimunka iskola felállítását, s 300 frtnyi segély avagy tanhelyiség adása iránt a törvényhatósági közgyűlést rendelte el megkeresni. A polgári és elemi leányiskola értesítője a befejezett 1884/5-ik tanévre vonatkozólag megjelent. Az értesítő első czikkében Pásthy Károly igazgató „A család mint nevelő intézet“ czim alatt a gyermekek családi neveléséről értekezik. A családnak a gyermekek nevelését illetőleg más és más hivatása, kötelessége van a szerint, a mint gyermekek még iskolába nem járnak, vagy már iskolásak, a vagy az iskolát bevégezték és elhagyták. Értekező szerint a családi nevelés legfontosabb szerepét a gyermekek első 6 éve alatt játszik, amikor azok iskolába nem járnak. Ekkor még a családi kör képezi a gyermek iskoláját, itt tanul beszélni, érezni, gondolkodni, a tárgyakat, körülményeket és fogalmakat, sőt az embereket is ismerni és értékük szerint méltatni. Vigyázni kell, hogy a család, mint első nevelő, ferde fogalmakat és hamis ítéleteket ne oltson a fogékony gyermeki kebelbe, mert az első nevelés elhatározó befolyással lesz a gyermek gondolkozására, akaratára, kedélyére és cselekményeire. — A midőn a gyermek iskolába kezd járni, nem szűnnek meg a család jelzett kötelmei a gyermeknevelésre vonatkozólag, sőt fokozódnak azáltal, hogy a család a gyermek iskolai teendőinek pontos teljesítésére felügyelni, tanítóival gyakrabban érintkezni tartozik, szóval a család ekkor már úgy jelentkezik, mint a gyermek tanítójának segítsége. — Ha a gyermek az iskolát elvégezte, ismét a családi felügyelet és tekintély alá kerül vissza. És különösen a leánygyermeket illetőleg nem azon kell lennie a családnak, hogy most már csak mulatságba vigyük és szórakoztassuk, hanem a házi teendők minél tökéletesebb begyakorlására kell tanitani még pedig úgy, hogy minél kisebb és kisebb mérvben alkalmaztatván irányában a nevelésnek alapját képező tekintély, a felserdült leány lépésről-lépésre önállóbban kezdi kötelmeit teljesitgetni. Ez rövid tartalma a jól választott tárgyú, minden tekintetben jeles értekezésnek. Ugyancsak ezen értesítőből vesszük tudomásul, hogy az intézetnek volt szépirodalmi önképzőköre és iskolai takarékpénztára, mely utóbbinál a betétei a befejezett tanévben a múlt évi pénztármaradvány és kamatokkal együtt 390 frt 3 krt tett ki. Az intézet tantestülete az igazgatóval együtt 6 tanárból, ugyanennyi tanítónőből és ugyancsak 6 hitoktatóból állott. A polg. leányiskola első osztályában 57, a másodikban 30, a harmadikban 22, a negyedikben 17, összesen 127 növendék; a polgári iskolával kapcsolatos elemi iskola négy osztályában pedig összesen 153 leányka nyert oktatást. A jövő iskolai tanévre a beiratás f. é. szeptember 1-től 5-ig bezárólag fog eszközöltetni. A polg. iskolába felvétetnek azok, kik az elemi iskola 4-ik osztályát bárhol elvégezték és a felvételi vizsgát sikerrel állják ki. A polg. iskolában az évi tandíj 10 frt, az ezzel kapcsolatos elemi iskolában 6 frt, a kecskeméti tanítók leányaitól ennek fele fizetendő. Akik tandíjmentességet óhajtanak élvezni, szegénységi bizonyítványukat legkésőbb Lt. szeptember 1-ig az igazgatónál tartoznak bemutatni. A többi értesítőkről a jövő számban. A helybeli jogakadémia azon körlevelére melylyel az általa indítványozott országos jogtanári gyűlés meg nem tarthatását tudatta a hazai összes jogakadémiák tanáraival, melyet lapunkban is ismertettünk — az eperjesi ev. jogakadémiától igen meleg hangon irt választ nyert, melyben az ottani tanári kar sajnálatának ad kifejezést, hogy a szép és hasznos terv a részvétlenség és közönyösség miatt ez időszerint elbukott. Fejtegeti a lelkesedéssel irt válasz, hogy mily 27. sz. nagy haszna lett volna a tervezett gyűlésnek s erősen megrovja azokat, kik nem csatlakoztak a mozgalomhoz. A nagyhatású levél igy végződik: „nem mulaszthatjuk el, hogy elismerésünknek ne adjunk kifejezést a korszerű mozgalom kezdeményezéséért, hogy ne fejezzük ki ismételten sajnálatunkat a felett, miszerint ezen mozgalom a jelen körülmények között sikerre nem vezethetett il végre, hogy ne hangsúlyozzuk a magunk részéről is azt, hogy ott, hol jogakadémiáink felvirágoztatásáról lesz szó a jövőben, bennünket szintén mindig áldozat - és tettre készen találand bárki is“. Nyilvános köszönet. A gazdálkodó ifjúság által június 28 án tartott majális tiszta jövedelmének felerészét 58 frt 75 krt azaz ötvennyolezért hetvenöt krt június hó 30-án Sándor György gazdálkodó a Rongyos-egylet számára alulírottnak átadta. Ez összeg az egyesület pénztárkönyvébe bevezettetvén, pénztárnok által július h- - én a takarékpénztárba helyeztetett el. Midőn ennek nyilvánosságra hozatala által az összeget ezennel nyugtatványozom, egyszersmind a legmelegebb köszönetét fejezem ki a Rongyos-egyesületnek a gazdálkodó ifjúság iránt azon nemes és emberbaráti szép tettéért, hogy midőn a maga lelki mulattatásáról gondoskodott, ugyanakkor nem feledkezett meg a szegény rongyos, árva tanköteles gyermekekről is. Ily nemes tett nem szorul dicséretre, ily nemes tettek mutatják, hogy az igazi jótékony czél iránt mindnyájunkban lobog a részvét tüze. Kecskeméten, 1885. júl. hó 2-án. Szakács István, a Rongyos-egylet alelnöke. Pest-Pilis-Solt-Kiskúnmegye hivatalos tanitóttestületének évi közgyűlése. Újpest, 1885. július 2. A megye minden vidékéről közös munkálkodásra egybesereglett tanítóságot Újpest hatósága és tantestülete „Isten hozta a tanügy barátait“ feliratú diadalív alatt fogadta az érkezőket és ezen bár szerény, de szívélyes fogadtatás hatása alatt mondott a testületi elnök Böszörményi Mihály, az ismerkedési estélyen olyan igazán szívből eredő és átérzett pohárköszöntőt az érdemes elöljáróságra, amely zajos éljenzésre ragadta a különben nagy számban „ismerkedő” tagokat. A vidéki collegák látható érdeklődéssel üdvözölték a nagyszámú nőcollegákat is, kiknek száma az ismerkedési estélyen megjelent férfitanítók számát majd elérte, ha fölül nem múlta. Az évi nagygyűlés ma tartatott meg, szokatlan nagyszámú hallgatóság jelenléte mellett. Közgyűlés után a város közönsége bankettet rendezett a tanítók tiszteletére. A közgyűlés és egyéb történtek lefolyásáról kimerítőbb jelentésünket csak a jövő számban adhatjuk. Nyilvános köszönet és számadás. A múlt hó 28-án megtartott gazdálkodó ifjúság majálisán felülfizetni szíveskedtek: Persay Ferencz úr (Czeglédről) 4 frt, Keresztes János úr 1 frt, Paksi István úr 1 frt, Gyurász Sándor úr 1 frt s igy tiszta jövedelem 117 frt 50 kr., melyből 58 frt 75 kr. a „Gazdakörének , 58 frt 75 kr. pedig a „Rongyosegyletének átadatott. Fogadják a tisztelt felülfizetők ezúton is hálás köszönetünket. A rendezőség. KÜLÖNFÉLÉK. — A törvényhatósági bizottság közgyűlése f. hó 8-án fog megtartatni. — Falkenheim osztr. földművelési miniszter, mint lapunk legutóbbi számában jeleztük, f. hó 27 én városunkban időzött. Megérkezése után azonnal az állami szőlőtelepre ment azt megtekintendő; ugyanez alkalommal megnézte a szarkási iskolát is, melynek tanítója német nyelven üdvözölte. Megnézte a miniszter Király kitünően művelt szőlejét is s mindannyiról dicsérőleg szólott, elismerésének adván kifejezést. A városba bejövet bemutatták neki a sertéshizlaló telepet s itt Molnár Frigyes tolmácsolta a bécsi húspénztár ránk kedvezőtlen magatartását. A miniszter kíséretében volt gr. Keglevics Imre és Ottlik Iván. Délután 3 órakor ebéd volt, melyen résztvettek Lestár Péter, Hajagos Illés, Keresztes János, Szeless Kálmán, Szeless József, Mádi János, Muraközy János, és Koricsánszky. Ez alkalommal Falkenheim magyar pohárköszöntőt mondott a jelen voltak nagy meglepetésére; a miniszter a magyar nyelvet azon alkalomból sajátította el , midőn mint katona Czegléd és Kecskeméten tartózkodott. A kaszárnyaügyet Bécsben késleltetik, mint értesülünk, legközelebb a katonaság szervezetében újra változtatást terveznek , amely módosításokat fog maga után vonni a felépítendő kaszárnya tervezetében. — Hymen. Vágó László városi főerdész június 28-án tartotta esküvőjét bájos arájával Muraközy Ilonka kisasszonynyal, Muraközy János városi tanácsnok kedves leányával. Tartós boldogságot kívánunk a fiatal házaspárnak.