Kecskeméti Lapok, 1886. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)
1886-07-04 / 27. szám
tatott vállalat is, és még nem fejlődött oda, hogy kereskedőink képesek lennének a külföldi adatokat pontosan megszerezni és a külföldi piacon maguknak saját üzlethelyiséget tartani. Ennélfogva a gyümölcsöt közvetítés útján szállítják ki, minek következtében leggyakrabban a negyedik kézből jutván az a fogyasztóhoz, nagyon természetesen ez által a gyümölcs eredeti ára szerfelett leszállíttatik, holott ha nekünk is volnának oly kereskedőink vagy egyleteink, amelyek maguk árultatnák kinn a gyümölcsöt , akkor jól ismerve az ottani viszonyokat , nem volnánk a külföldi kereskedők kénye-kedvének kitéve és az a haszon, ami most a külföldi kereskedő zsebét szaporítja, a mi gyümölcsünk árának rovására, a mi termelőink zsebeit telítené. A tőke és a viszonyok ismeretének hiánya tartózkodóvá teszi kereskedőinket és nem mernek kockáztatottnak hitt vállalatba belebocsátkozni. Ez okozza azt, hogy bár Francziaországban a finomabb alma értékesíthető volna, és bár Angliából ismételt felszólítást kaptak, mivel egy kocsirakomány tetemesebb összeget kép, visel, nem merték az üzletet elkezdeni. De hogy visszatérjek a magyarországi gyümölcs jövendőbeli piaczaira, fontos dolognak tartom tanulmányozni azt, hogy az olaszok által az idén megkezdett idegen világrészekbe való szállítás vájjon kifizeti-e magát? Hogy Alexandriában és Bombayban hogy értékesítették a nyári almát, azt nem tudjuk, de annyit tudunk, hogy az amerikai szállítmányon körülbelül 2000 frt veszteségük volt. Ezen egyszerű dologból azonban igen nagy a tanulság. Előbb említett olasz kereskedő cég 8 testvérből áll, akik a világ különböző részeiben elszórva vannak és egymással folyton levelezésben állanak. Ha már most az az olasz Kecskemétről több ezer frt értékű gyümölcsöt szállított azon idegen világrészekbe, ez annak a jele, hogy ott a gyümölcsnek van piacza, és ott a beltermelés nincs arányban a belfogyasztással. Hogy azonban vesztett rajta, ez nem bizonyítja azt, hogy azért ott más faj gyümölcs, vagy hasonfajú, de máskor és máskép szállítva nem volna e értékesíthető? Az illető olasz ugyanis nyári pogácsa és tüköralmákat vett össze nagyobbára, de nem ismervén a fajt, azt teljesen érett korában vásárolta, amely fajok pedig a mi tapasztalatunk szerint teljesen érett állapotban még a közelebbi szállítást is sokszor nem bírják ki, s főleg az idei nagy hőségben nem is bírták ki. Kérdés azonban, hogy ha az a gyümölcs fél érett állapotában vizetik, amely esetben ugyan 15% súlytöbblet lenne, nem bírta volna-e ki a szállítást? De feltéve hogy e faj nem szállítható, nincs-e olyan fajunk, ami haszonnal szállítható lenne? A piac megvan , csak tanulmányoznunk kell. Tanulmányoznunk kellene azt, hogy a hamburgi kereskedő hova szállítja tovább a mi gyümölcseinket? Mert ha Triesten keresztül szállították tengeren, Hamburgból nem-e úgy továbbítják egy általunk még ismeretlen piaczra ? Nem merül-e fel bennünk ezek után önkénytelenül az a kérdés, hogy ha abban a kecskeméti kofában van annyi érzék a gyümölcskereskedelemre , hogy gyermekét németül tanítani elküldi cserébe és idővel Bécsben árultatja vele a gyümölcsöt, ha azok a kecskeméti kis gyümölcskereskedők saját élelmességek és szorgalmuk folytán oda vitték , hogy ma már önmaguktól Európa számtalan piaczaira küldik az árukat, mi történhetnék, ha a kormány közegei is buzgón közreműködnének, ha a konzulok minden év kezdetén részletesen referálva tartózkodási helyeiknek állapotáról ismertetnék az ottani viszonyokat, nevezetesen tudósítanának bennünket arról is, hogy mily faj gyümölcs és hogy lenne ott értékesíthető? Ha ezekről lelkiismeretes jelentést kapna a kormány és ezen jelentéseket közhírré tenné, azaz ismertetve a direct szállítási irányt, a díjtételeket és összeköttetéseket, megszerezné a piacokat és cégeket, időnként közhírré tenné a folyó árakat, akkor igenis fejlődnék a gyümölcskereskedelem, mert nagyobb tőkével bírók is kedvet kapnának rá és buzdításul szolgálna szövetkezetek alakítására is, ami utóvégre is a legfontosabb, mert habár örülnünk lehet, hogy egyesek is nagy mértékben űzik a gyümölcskereskedelmet, félő, hogy soliditás tekintetében egyszer csak oda jutunk, mint ahova jutottunk a Svájczba szállított borokkal és ahol már egyes egyének visszaélései folytán a gyümölcs-kereskedelemben is érezzük ennek az átkát. Hogy a tőke mellett a viszonyok teljes ismerete is szükséges, azt egy rövid példával illustrálom. Felszóllíttatott az idén egy tekintélyes kecskeméti szőlőbirtokos, hogy szállítson szőlőt Londonba. Az illető kísérletképen küldött is Antwerpenen keresztül pár kosárral Londonba. Mivel azonban a szőlő a vámkezelés miatt többször felbontatott, mire Londonba ért, teljesen hasznavehetetlenné vált és így az üzlet nem sikerült. Ha már most egy tőkével rendelkező szövetke-szet egy egész kocsi rakományt vám -ólom - zárral küldött volna Antwerpenbe, akkor nem bontatott volna fel minden kosár és teljesen épen érkezhetvén meg a szállítmány, kaptak volna érte fényes árt, mivel az angol czég előre kijelenté , hogy hajlandó a legmagasabb árt adni, mégpedig a legnagyobb mennyiségű szőlőért. Sőt ezt megelőzőleg egy másik angol czég a baraczkra nézve tette azt az ajánlatot, hogy azt bármily mennyiségben hajlandó volna a legma-gasabb árban átvenni. Ez a példa is elegendő arra, hogy fokozott buzgalommal iparkodjunk megalakítani a szövetkezeteket és hogy jelenlegi ügybuzgó gazdasági miniszterünk ez irányban is kiterjeszsze figyelmét. Ezek után még az utolsó fontos tényező a gyümölcsfeldolgozás. Tagadhatatlan dolog, hogy a gyümölcsfeldolgozás szinte főtényezője a gyümölcskereskedelemnek, és fájdalommal kell rá gondolnunk, hogy míg Kalifornia határozottan roszabb minőségű almáinak aszalványával Németországot elárasztja, addig nálunk értéktelenül rothad az alma. , Fájdalmasan érinthet bennünket a hátramaradottság tudata, hogy míg Németországban az aszalt almának métermázsája sokszor 200 márkáért kel és Németország bevitelének felét az aszalvány képezi, mi nem tudjuk gyümölcseinket kellőleg értékesíteni. Pedig , ha Németország 1878-ban is 302,609 métermázsa aszalt gyümölcsöt vitt be, a szilván kívül mennyi aszalt gyümölcsöt szállíthattunk volna mi e nagy fogyasztó országnak ? Ezen kérdés azonban jelenleg még annyira a kezdet kezdetén van , hogy bővebben tárgyalni alig lehet, mindössze csak annyit constatálhatunk , hogy speciális viszonyainknál fogva a házilag kezelt aszalás soha nem fejlődhetik oda, hogy kereskedelmileg értékeket képviseljen, és csakis a nyári feldolgozásnak van és lesz is nálunk jövője. Mindezekről következtetve, midőn most bezárulnak a gyümölcskiállítás kapui, remény és bizalommal tekintünk a szakemberek működése elé. Bízunk abban, hogy a komoly irányú kezdet támogatásban részesül a gazdasági miniszter részéről is, és e kérdés tanulmányozása a kellő hévvel elkezdődvén, a közgazdasági miniszter e téren is fogja érvényesíteni azon ügybuzgalmát, amelynek már egyes téren tanújelét adta, s figyelme fokozott mérvben fog irányulni arra az alföldre, amelynek ős magyar lakói kiváló szorgalom és igyekezettel megteremtői, vagy legalább úttörői voltak Magyarország gyümölcskereskedelmének , amely oda fejleszthető, hogy jövedelmeinket óriás mértékben megszaporíthatná, c között. Az intézet történeti rovatában vannak a fontosabb ügyiratok , rendeletek, utasítások fölsorolva, az intézeti könyvtárak , szertárak gyarapodása, az önképzőkör, a pályázatok eredménye, az ösztöndíjak , jutalmak , segélyezések. VI. A tanulók érdemsorozata. A gazdag statisztikából csak a következő dolgokat emeljük ki: A tanulók összes létszáma volt 305, elhalt közülök 2, kimaradt 11. A tanév végén volt róm. kath. 219, izraelita 58, helv. vall. 7, gör. kel. 7, gör. kath. 1, ágost. vall. 1. Magyar 251, német 35, román 4, szerb 1, tót 1. Életkorra nézve 10 éves 2, 11 éves 28, 12 éves 41, 13 éves 42, 14 éves 29, 15 éves 32, 16 éves 25, 17 éves 22, 18 éves 21, 19 éves 24, 20 vagy több éves 26. Évközben 3-szor volt érettségi, összesen jelentkezett arra 61 tanuló, közülök jelesen érett lett, jól érett 16, egyszerűen érett 27. Ez utóbbiak közt 17 olyan van, kit pótló vagy javító vizsgálat tételére a főigazgatóság más tanintézetekből rendelt be ide. Érdekes összeállítást nyújt ez értesítő az intézetben már 24 éven át megtartott érettségi vizsgálatokról. Megvizsgáltatott összesen írásban és szóban 650 , érettnek nyilváníttatott 612, köztök 146 kecskeméti, 302 kegyesrendi növendékpap és 33 kültanuló. Végül értesítés következik a jövő tanévre nézve. KECSKEMÉTI LAPOK A helybeli iskolai értesítők szemléje. in. A Kecskemét szab. kir. város által segélyezett kecskeméti zenede évkönyve az 1885/86 ik iskolai évről. Kiadta Szabados Géza, zenede-igazgató. E 15 lapra terjedő értesítőnek pontjai a következők: A zene és annak hatása —y.n.-tól. Hány évet éltek a zenészek? Adatok a zenede évi működéséről, IIIk tanfolyam 1885. évi szeptem- ber 1-től 1886. évi június 26-ig bezárólag. Bele van foglalva a február 20-iki zeneestély és az ápril 25-iki hangverseny műsora; a zenedei kutatárban foglalt művek jegyzéke; jelentés a zenede anyagi viszonyairól s a június 26-iki zárünnepély műsora; a városi tanács részéről kiküldött felügyelő bizottság tagjainak névsora. A zenede ügyszabályai rovatában a tantestület, tájékozódás a megállapított tandijak iránt. A növendékek érdemsorozata. Beiratkozott a tanév folytán 57 növendék, feles számmal leány és fiú, elhalt 1, kimaradt 9. Zongorát tanult 40, hegedűt 10, czimbalmot 5, fuvolát 1, éneket 1. Vallás szerint volt róm. kath. 20, helv. vall. 16, izraelita 15, ágost. vall. 3, gör. kel. 2 , unitárius 1. Kor szerint 7 éves 1, 8 éves 4, 9 éves 11, 10 éves 10, 11 éves 9, 12 éves 8, 13 éves 4, 14 éves 2, 15 éves 2, 16 éves 4, 17 éves 2. Tandíjmentes volt 2, féltandijat fizetett 4. Végül figyelmeztetés a jövő tanévet illetőleg. IV. A kegyes tanitórend kecskeméti főgymnasiumának értesítője az 1885/86-iki tanévről. Közli Tóth Antal igazgató Nyolczadrétű 83 lap. Tartalma I. A nevezetesebb indulatok és szenvedélyek. Értekezés Szabó Ferencztől. II. A tanári kar. A rendes tárgyak tanárainak száma 15. A felekezeti hittanároké 5, a rendkívüli tárgyakéi 4 III. Előadott tananyag, tankönyvek. IV. írásbeli feladványok. V. Adatok az intézet történetéhez, benne kegyelettel emlékszik meg az igazgató úr az intézet jótevői közt Váczegyházmegye bold. eml. püspöke, amélt. és ft. Peitler Antal Józsefről, továbbá városunk feledhetlen örökös főjegyzője , Hornyik Jánosról és Dr. Kocsis Józsefről. Örömmel registrálja Kisfaludi Lipthay Pál alsókerületi orsz. képviselőnk 400 frtos alapit- tványát, mely már a jelen tanévre gyümölc Irodalom. Megjelent Esztergomban a Buzárovics G. könyvkiadóságában dr. Kőrösy László által szerkesztett Mulattató Zsebkönyvtár 33. és 34. sz. kettős füzete, mely magában foglalja Rudnyánszky Gyulának „A czigányok“ czímű, kellemesen gördülő magyaros versekben, zamatos népies magyarsággal, mulattató humorral és élénk előadással irt 7 énekes víg eposzát. A 111 lapra terjedő kettős füzet ára 24 kr. Az olcsó irodalmi vállalatot, melyben eddig több hírneves írótól jelentek meg dolgozatok, ajánljuk az olvasó közönség figyelmébe. Pulszky Ferencz: „Ábránd és valóság“ czím alatt összegyűjtötte régebben és újabban megjelent memoire-szerű kisebb munkáit, és azokat a magyar olvasóközönségnek Aigner Lajos nyújtja. — Pulszky Ferencz a jelenkor egyik legszellemesebb írójául el van ismerve s ötvenéves írói pályáján mindig kedvencze volt a műveltebb magyar közönségnek. „Életem és Korom“ czim alatt megjelent emlékiratai nagy feltűnést okoztak a magyar irodalomban, és rövid időben második kiadást értek, sőt jeles német fordításban a német irodalomban is kitüntető fogadtatásban részesültek. Ennek a nagy jelentőségű műnek képezi az „Ábránd és valóság“ mintegy folytatását és kiegészítését, a mennyiben az abban röviden érintett személyeknek és viszonyoknak itt teljesebb, kikerekitettebb, — olykor költői zománczban feltüntetett képét, és classikus földön tett újabb utazásainak leírását adja Pulszky Ferencz,— szellemesen, vonzóan, érdekesen mint mindig. Az „Ábránd és valóság“ következő műveket foglalja magába: „Mese a csillagfiról és a királyfiról“. E műnek nagyobb részét Pulszky még száműzetésében irta s ebben mese alakjában adja elő rendkívül érdekes parallelában Garibaldi és III. Napoleon történetét. A művet, — mely Pulszky saját vallomása szerint a legjobb, mit valaha irt — csak később fejezte be, úgy hogy az némileg egészen új munka igényeivel léphet fel. — Ezt követik: Jellemrajzok: Báró Eötvös József. — Gróf Széchenyi István. — Gróf Dessewffy Aurél. — Deák Ferencz. Vázlatok : Budapesttől Konstantinápolyig. — Konstantinápoly és lakói, mecsetek és paloták, régiségek s a vidék. — Az ókori Athén. — Kirándulás a mythosz országába. — Az újkori Athén s az új Görögország.—Florencz. Egyről-másról: Schliemann trójai ásatásairól.—A múzeumokról. — Két magyar úri lak. — Szent-Kereszt stb. — E változatos és gazdag tartalmú munka i. e. 10—12 ötves füzetben jelenik meg a szerző arczképével. — Ára egy-egy füzetnek 30 kr. — Az előfizetőknek bérmentve küldetnek meg a füzetek. Mutatvány-kísérlet egy nemzetközi tolmácsnyelv alapvonalai megállapítására czimű utazók s kereskedők részére irt nagyobb műből. A mindennapi életben előforduló legszükségesebb törzsszavak gyűjteményével. Irta s egyelőre inkább csak a kritika számára közrebocsájtotta? Budapest, 1886. Kiadja Méhner Vilmos. Ára 40 kr. E meglehetős hosszú czím alatt igen érdekes művet kap az olvasó. Egy nemzetközi nyelvnek megteremtéséről már sokan álmodoztak. Az elérhetetlent meg nem valósíthatta senki. Az előttünk fekvő füzet meg sem közelítette a czélt. Szavai sokszor valóságos szörnyek és legtöbbször annyiszor hasonlók egymáshoz, hogy ember legyen, a ki azokat bevágja. De mint kísérlet a mű érdekes s mint curiosumot ajánljuk olvasóink figyelmébe. Két elbeszélés. Reiter Frigyes kisebb műveiből. A Buzárovits-féle esztergomi czég „Mulattató zsebkönyvtárjának“ 32. füzete. Ára 12 kr. A Buzárovits-féle gyűjteményes vállalat nagyon érdemes a pártolásra, s különösen e kis füzet. Többször sajnálkoztunk már azon, hogy a század egyik legnagyobb humoristájának művei valóságos terra incognita a magyar olvasóközönség előtt. A fordítás, igaz, nagy, de nem leküzdhetetlen nehézségekkel jár. K. L. előttünk fekvő fordításában meglehetős sikerrel küzdött meg e nehézségekkel. Elmaradt ugyan az eredetinek mondhatatlan kedves naivitása és aranyos zománcza, de ezt talán nem is lehet visszaadni. Hanem ezenkívül 27. sz. a fordítás magyaros és gördülékeny. ’Ajánljuk a legmelegebben olvasóink figyelmébe. E. K. Beküldetett az 1886: XX. törvényczikk a népfölkelésről. (Szentesítést nyert 1886. évi júnis hó 6-án.) Jegyzetekkel és magyarázatokkal ellátott népies kiadás. Kiesik a népfölkelés kötelezettsége alá? Hány osztályba soroztatnak a népfölkelésre kötelezettek ? Mikor történik a népfölkelés fölhívása? Hol alkalmaztatik a népfölkelés? Második kiadás. Pozsony, 1886. Kiadja Stampfel Károly, udvari könyvkereskedése. Ára 40 kr. A „Képes Családi Lapok“ 40. szám tartalma : „A gyónás titka“. (Elbeszélés.) Sziklay Jánostól. — „Pipakaland“. (Huraoreszk.) Madarassy Lászlótól. — „A badacsonyi szüret 1795-ben“. (Elbeszélés, folytatása.) Vas Gerebentől. — „Unokák lakodalmán“. (Költemény.) Rudnyánszky Gyulától. — „A szerencsétlen bajor király“. (Tárcza.) — „Titkos történet“. (Költemény.) Noszlopy Tivadartól. — „A vadócz“. (Theuriet André franczia regénye, folytatás.) — „Szerelem a holdban és a föld alatt“. (Angol regény, folytatása.) Ifj. Golenich Ferencztől. — Képmagyarázat. Mindenféle. — Képek: A badacsonyi út. — Életre-halálra. — Tuniszi piacz. — II. Lajos bajor király. — Melléklet: „Egy anyakönyv titkai“. (Társadalmi regény.) Kászoni Dánieltől. 193—208 oldal. — A borítékon: Heti naptár. — Sakk-talány. — Megfejtések. — Megfejtők névsora. — Jutalmak. — Hirdetések. — Előfizethetni: Méhner Vilmosnál, Budapest IV. ker. papnövelde-utcza 8. szám. Egész évre 6 frt, félévre 3 frt, negyedévre 1 frt 50 kr. KÜLÖNFÉLÉK. — A városi zálogház folyó hó 1-én megkezdte működését. Már az első napon szépen jelentkeztek a látogatók, miből arra lehet következtetni, hogy közönségünk nem fog idegenkedni a hivatalos kezeléstől, másrészt meg örül, hogy megszabadulhatott a magánzálogházak óriási nagy kamatjaitól. A hivatali helyiségnek a javadalmi osztály mellett való elhelyezése meglehetős szerencsésnek mondható, mivel a szemérmesebb zálogátadó azzal biztatja magát, hogy odakünn nem tudják, melyik hivatalba megy. — Fürdő. A városi tanács gazdászati osztálya plakátokon hirdeti, hogy a Mária - város alatt fekvő Széktón épített szabadfürdő folyó hó 2-án átadatott rendeltetésének. Fürdődíj: gyermekeknek 5 kr., felnőtteknek 10 kr., türülközővel 2 krral több. Míg nem volt a Széktó fürdővé alakítva, folytonosan jajgatott közönségünk , hogy nincs alkalmas fürdőhelye; most már e miatt se panaszkodhatik, csakhogy ezután egészsége iránti kötelességének ismerje a fürdő látogatását, azért vannak az igen olcsó fürdődíjak. — Kisfaludi Lipthay Pál-alapítvány. Az intézeti alapítványok száma évről-évre örvendetesen szaporodik, a közoktatásügy iránti meleg érdeklődés nőttön nő. A társadalom mindinkább szükségét érzi a közművelődés előmozdításának s áldozatkész kezeit bőséggel nyitja fel, s a magasztos czél megközelítéséhez segélyt nyújt a közoktatásügynek. A kegyes tanitórend főgymnasiumának értesítője örvendetesen emlékszik meg azon kegyes adományokról, melyekben az intézet, illetőleg ifjúság a múlt tanévben részesült. A nemes lelkű adományozók közt ott látjuk Kisfaludi Lipthay Pál városunk alsókerülte országgyűlési képviselőjének alapítványát, ki a múlt év augusztus 19. napján a közművelődés, közoktatásügy és a főgymnasium iránti önzetlen jóindulattól áthatva, a főgymnasiumnál — melyben két gyermeke „nyer gondos nevelést s szerzi erkölcsi és tudományos képzésének alapjait s jövő előhaladásának föltételeit“ — örök alapítványul 400 frtot tett, jóerkölcsű, szegénysorsú és jeles előmenetelű ifjak segélyezésére. Örömmel teszszük nyilvánvalóvá mi is a nagylelkűség és áldozatkészség e nemes példáját azon kívánattal egybekötve, hogy a képviselő úr még számtalanszor nyerhesse megelégedését ily jótékony, önzetlen áldozataiban ! — Apostolok oszlása czimén takarékos, de népes bankettet rendeztek a helybeli iskolák tanártestületei június 26-án este a Prófétában. Volt vidámság, fölköszöntő elég, legérdekesebb volt ez utóbbiak közt Pintér Kálmáné, ki humoros versben olvasta föl a Kecskeméti Tanárkar 1885/6. tanévi egeheti működését. A kik kitartók voltak az egymástól való elbúcsúzásban, úgy reggel felé érték annak a végét, ami be is áll a nyári napforduló táján nagyon hamar, hamarább, mint az ember szeretné. Hogy elég alapos az ok ilyenkor a búcsúzásra, kitűnik már abból a tapasztalati tényből is, hogy még az olyan baj- és kartárssal is , kinek tanéven át számtalanszor ült az ember még melegen hagyott kathedrájára, Péter-Páltól kezdve egész Nyakavágó sz. Jánosig (aug. 29.) alig kerül alkalma összetalálkozni. Klauber János községi tanító a szünidő alatt a német nyelvben oktatást ad, úgy a kezdőknek, mint az előhaladottaknak. Úgyszinte vállalkozik csere gyermekek kieszközlésére. Értekezni lehet vele a