Kecskeméti Lapok, 1895 (28. évfolyam, 27-52. szám)

1895-07-07 / 27. szám

a tényezők e dicső eszmének testté változtatásához. E nemes város immár nagy utat tett ebben az irányban; hála és köszönet érte a város atyáinak, akik városuk polgárainak szellemi fejlődése, előmozdítása céljából mindig készen voltak a nemes áldozathozatalra, de mindenekelőtt hála és méltó elismerés azon férfiú iránt, a kinek a város gondozóinak atyai figyelmét mindig, minden körülmények közt sikerült az egyedül helyes irányra felhivni. Pásthy Károly kedves barátom! tied ez érdem; 25 évi apostoloskodásodért fogadd tehát hálánkat, szeretetünket; téged dicsér, téged üdvözöl Kecskemét város, a a te példád által buzdul föl e vármegye derék tantestülete az alkotás nagy munkájára. Szivből üdvözöllek tehát e testület nevében is! A mit te e városért, belső- és külső területén tettél, a mely munkával te a puszták iskoláinak szinvonalát a mai kor színvonalára emelted, a mely nemes intenzióval a polg. leányiskola által Kecskemét város női világának szívükre és lelkükre hatottál, méltó a legmelegebb hálára. A puszták gyermekei, a város népe és polgárok intelligentiája, nők férfiak egyaránt, hozzád jönnek e mai napon, nem tömjénezni, hanem a szív egyszerű, de meleg hangjain téged üdvözölni. Fogadd ez üdvözlést szívesen, nem szolganép hizeleg itt, de az e korszak legnemesebb idealismusának öröm kifejezése az, mely füledbe cseng. Áldjon meg az Isten az általad oly igen szeretett ügynek teljes sikerében, egyidejűleg pedig kedves családod teljes boldogságában. Maradj mindig az a nemes idealista e téren, a ki voltál az első kezdet óta s idealismusodban erősítsen meg téged e nemes város népének szellemi fejlődése. Részemről is fogadd legmélyebb hálámat! Élj még igen igen sokáig! Az éljenzéssel fogadott beszéd után Nagyságos Lestár Péter kir. tanácsos polgármester úr a város és polg. leányiskola felügyelő bizottsága részéről lendületes szónoki hévvel és nagy hatással méltatta Pásthy érdemeit. . Ezután Dömötör Sándor kir. közjegyző úr a községi iskolaszék részéről a tőle megszokott közvetlenséggel a következő beszédet tartotta: Mélyen tisztelt igazgató úr! Kedves barátunk! Nagyszámú tisztelőid között, kik téged a mai jubiláns ünnepélyed alkalmából szerencsekivánataikkal elhalmoztak, községi iskolaszékünk már azon viszonynál fogva is, hogy az ő működése a tieddel összenőtt, összeforrt, kétségkívül egyike azoknak, akinek legtöbb oka és joga van e napon örülni, és téged ez alkalomból tiszta szívből melegen üdvözölni. S bármennyire kimért is a tiszteletre méltó megyei tanítótestület ideje, s bármily fontos tárgyak vannak is annak tanácskozási napirendjére kitűzve, melyek még a mai délelőtt folyamán elintézésre várnak, szabadjon tőlük mégis drága idejükből pár percet kérnem s a közérdek nevében igénybe vennem. 25 évet töltöttél tisztelt Barátunk! hivatásod nehéz pályáján; ebből huszonnégyet közöttünk éltél le, négyet a helyi középiskolai oktatásra, húszat az általad — mint drága kincset — féltékenyen őrzött és méltán nagy előszeretettel dédelgetett ! polgári leányiskolád, ezen igazi otthonod megteremtésére, szervezésére és fölvirágoztatására fordítottál, 18 gondokkal terhes esztendőt pedig összes közs. népiskoláink újjáalkotása, regenerálása nehéz munkájának szenteltél. Ha valakiről elmondhatjuk, hogy nagy és nehéz feladatra vállalkozott, nagy és nemes célokat tűzött maga elé, és azokat alig remélt fényes sikerrel oldotta meg, úgy ezt, tisztelt Barátom! igazabban és méltóbban alig mondhatjuk el valakiről, mint épen te rólad. Mielőtt állásodat, mint népiskolai igaz-gató, elfogadtad volna: iskolaszékünk a tanügyi adminstratió terén minden tekintetben a kezdet nehézségeivel küzdött. Egész eljárását, működését, tevékenységét úgy tanácskozásaiban, mint intézkedéseiben a gyakorlati tapasztalat és tájékozottság hiánya, a tervszerűtlenség és rendszertelenség bizonyos foka és mérve jellemezte. Nem csoda, nem is vádként hozom fel önmagunk ellen. Új téren működtünk. Új törvények, új rendeletek, új tantervek végrehajtása várakozott reánk, s mi laikusok voltunk, hivatott szakember alig találkozott közöttünk. A te úttörő eszméidre, a te útmutatásodra, a te havi, évi és időközi mintaszerű jelentéseidben kifejtett és indokolt javaslataidra volt szükségünk, hogy kifejlődhessék a helyes irány, hogy megjelöltessék a helyes út és mód, amely népoktatásügyünk rendszeres, fokozatos és biztos fejlődésére vezet. Véleményes előterjesztéseidet tanügyi bizottságunk folyton támogatta, iskolaszékünk elfogadta, s nemes városi hatóságunk és városi törvényhatósági bizottságunk, élén kitűnő polgármesterünkkel, szokott jó akaratával és áldozatkészségével életbe léptette, alkalmazásba vétette. Ezen tényezők összhatásának tulajdonítható és köszönhető, hogy népiskolánk a te igazgatásod alatt oly nagy arányú, hatalmas föllendülésnek indult. Nem akarlak sokáig untatni és fárasztani; lehetetlen azonban, hogy működésed jellemzésére néhány adatot föl ne hozzak. Hivatalos működésed kezdetén, az 1877/8 tanévben tanítói állomás volt a városban 34, a tanyákon 10, összesen 44. Ma van a városban 44, a külterületeken 16, együtt 60. A szaporulat tehát 16. Tanköteles gyermekeink közül a tény-leg iskolába járók létszámára nézve csak az utolsó néhány év adataira hivatatkozom, bár az előző években is folyton megvolt a növekvő arány. A városban és a tanyákon a népiskolába tényleg járt gyermekek száma volt: az 1890/1. tanévben .... 5872, az 1891/2. tanévben .... 6142, tehát a szaporulat egy évben . . . 270; az 1892/3. tanévben járt . . . 6466, ezen évben újabb szaporulat . . . 324; az 1893/4. évben járt .... 6627, az előző évhez képest új szaporulat . 161; a mostani 1894/5. tanévben járt 6850, ismét újabb növekedés........................ 243. Úgy hogy az utolsó négy év alatt az iskolába járók száma mintegy 1000 gyer- mekkel szaporodott. Igaz, hogy ezen növekedés összeköttetésben áll az általános népesedés emelkedésével, s az is igaz, hogy a népesség átalános szaporodása, tisztelt Barátom nem a te érdemed; de hogy a tankötelesek ily fokozott arányban, ily emelkedő számmal járnak az iskolába, az már határozottan a te érdemed, és a te javadra iratik. De a népiskolai oktatás belterjes, intenzív fejlődéséhez mélhatlanul szükséges, hogy az iskolába beiratkozottak végig is járják a tanévet. És ha az iskolából kimaradottakra nézve teszünk összehasonlítást, azt tapasztaljuk, hogy népiskoláinkból a beiratkozottak közül évközben kimaradt: az 1877/8. tanévben, vagyis működésed kezdetén a beirtaknak 14 és V, mig a mostani 1894/5. tanév folyama alatt kimaradt nem egészen 1%, sőt a tanyákon 4%. Mert a tanyaiak aránylag szorgalmasabb iskolába járók a városiaknál. A kimaradások csökkenése a te folytonos és rendszeres felügyeleted és ellenőrzésed eredménye. Ha pedig a tényleg iskolába járók létszámára teszünk összehasonlítást az 1877/8. évi és a mostani állapotok közt, kitűnik, hogy a város bel- és külterületein iskolába járt: 1877/8. tanévben 3395, az 1894/5.-ben 6850 gyermek, és így igazgatói működésed ideje alatt az általános emelkedés több mint 100*, sőt a tanyákon az iskolába járók létszáma több mint 200%-kal emelkedett. Igazgatói működésed kezdetén ismétlő oktatás nálunk egyátalán nem volt. Ma a városban kilenc osztályban, a tanyákon pedig mind a 16-ban taníttatnak az ismétlő iskolára kötelezettek. Iskolás gyermekeink számának ily nagy arányú emelkedésével szemben természetesen megfelelő iskolaépületekre lett szükségünk. Igazgatásod ideje alatt bent a városban három terjedelmes új iskolaépület emelkedett; a tanyákon ellenben 12 új iskola építtetett, egy pedig szárnyépülettel bővíttetett ki. Bútorzattal és tanszerekkel iskoláink ez idő alatt bőven fölszereltettek, sőt tanyai iskoláink közül 10 ifjúsági és népkönyvtárral is el van látva. S hogy tanítóinknak mily igazságos és pártatlan vezetőjük és igazgatójuk voltál, igazolja maga a népiskolai igazgatói intézmény története. Igen sokan emlékezünk rá, mennyi nehézségbe, küzdelembe, valóságos harcba került ezen intézmény felállítása 1877-ben; az akkori tanitótestület perhorreskálta annak felállítását, s ellene szegült, míg mostani derék tanitókarunk — mely időközben úgyszólván in capite et membris megváltozott — tisztultabb, szélesebb látkörrel és alaposabb, tágabb ismeretekkel nemcsak megbarátkozott ez intézménynyel, sőt azt valósággal szükségesnek is tartja. Principis ad normam totus componitur orbis. Qualis est rex, talis est grex. Amilyen az igazgató, olyan a tanítótestület. Derék igazgatónak a tanítótestülete is derék. Végre, tisztelt Barátom! hogy mily lelkiismeretes buzgalommal, ügyszeretettel és soha nem pihenő munkássággal teljesíted kötelességedet, föntebbi érdemeiden kívül egyszerűen hivatkozom azon köztudomású és sajnálatos tényre, hogy fizikai erőd túlbecsülése és túlfeszített munkásság I god folytán hivatásodnak már kétszer majdnem áldozatul estél. Legyen ez jövőben intő és óvó példa előtted. Spiritus quidem promius, caro autem infirma. Tartsd ezt szemeid előtt. Bármily erőteljes és hatalmas legyen is a lélek, működésének határt szab a test göngyesége. Ha a régi Rómában élnénk: „vir in* teger“, s az ó (Görögországnak volnánk [ polgárai: „awipx,aXozayano;“ jelzővel tisztelnénk meg, melylyel az oly polgárokat illették, a kikben a jellemtisztaság, a szép, jó és nemes tulajonságok teljes összhangzatával találkozik. Ezért tisztelünk, ezért becsülünk, ezért szeretünk mi téged, sohajem községi iskolaszékünk s annak minden bizottsága nevében, hogy téged az isteni gondviselés testi és szellemi erőid teljes birtokában és élvezetében népoktatásügyünk élén még sokáig a legjobb egészségben tartson meg! Tóth István polg. leányiskolai tanár az államilag segélyezett polgári és elemi leányiskola tantestülete nevében üdvözölve, a következőleg szólt: Az államilag segélyezett polgári és elemi leányiskola tantestülete nevében és megbízásából üdvözlünk negyed százados tanári működésednek emlékünnepén. Örömmel ragadjuk meg az alkalmat, hogy kifejezést adjunk igaz szeretetünk, ragaszkodásunk és nagyrabecsülésünknek, mert bár tudatos tanügyi működésed, sokoldalú társadalmi és irodalmi tevékenységeddel városunk általános népoktatásügyének új epocháját alapitod meg: elsősorban a mi büszkeségünk vagy, mert intézetünk falai közül indult ki jótékony, eredményekben gazdag munkásságod, melyekért városunk egész közönsége szivből ünnepel. A te ideális lelkesedésed és lelkednek alapos tudása teremté meg ezelőtt 20 évvel nőnevelési intézetünket s a magasztos ügynek szentelve férfikorod legjobb erőit, feladatodnak élénk tudatával párosult hazafias és tudományos szellemben virágoztattad föl iskolánkat. Mi, ebben az alapvető munkában szerény munkatársaid a te szeretetteljes példaadásod, alapos műveltséged és igazságszeretetedből merítettük mindenkor a lelkesedést, hogy női társadalmunk műveltségének niveauját nemesítsük. Ezért becsülünk, ezért szeretünk mi tégedet, mesterünket, és midőn a hatóságok, tantestületek s a nagyközönség a hasznosan töltött negyedszázad munkásságának emlékére az elismerés és szeretet nymbuszával koszorúz, mi is részt kérünk ünnepeltetésednek öröméből s szivünk egész melegével kívánjuk, hogy az isteni Gondviselés áldó keze árasszon el a becsülettel teljesített munkásság megérdemlett jutalmával, tegye családi életednek édenét, melynek jövőjén atyai szived aggódó szeretetével, lelked egész erejével munkálsz, boldoggá; a férfikor ereje, egészség és megelégedés legyenek osztályrészeid, hogy a lelkesedéssel teljesített munkásság eredményeként a nőnevelés és a hazai tanügy teljes fölvirágozásának igen-igen sokáig örülhess! A helybeli községi tanítótestület szónoka Kerekes József úr lépett föl ezután, s beszédje közben leplezték le Pásthy Károlynak a Sémán Kálmánné által művészi tökélylyel festett arcképét. Az ünnepi beszéd egész terjedelmében így hangzott: Szeretve Tisztelt Igazgatónk! Minden igazán őszinte érzelem nyelve egyszerű. Ilyen egyszerű nyelven szólalok meg jubileumi ünnepeden, midőn a vezetésed alatt álló helybeli közs. tanítótestületnek mélyen érzett tiszteletét, szeretét, s hálás elismerését akarom kifejezni. Mi, kik elveidnek, tetteidnek közvetlen ismerői vagyunk, mi tudjuk s érezzük legjobban mije vagy városunk tanügyének, s mi tudnék legjobban magasztalni érdemeidet is. De te, ki a csendes munka embere vagy, nem vágyakozol érdemeid magasztaló ódáját hallani. Nekünk azonban jól esik, ha e szép ünnepélyen legalább igaz érzelmeinket s őszinte üdvözletünket kifejezhetjük, s hiszszük, hogy ezt tőlünk is szívesen fogadod. Sőt mivel azt óhajtjuk, hogy elismerésünk kifejezését a röpke perc, a tünékeny óra ne vigye el: azért elismerésünk maradandó emlékéül ime! művészien festett arczképedet ajándékozzuk neked s k. családodnak, s kérünk fogadd tőlünk ezt is kedvesen. Most pedig esedezünk a mindenható Istenhez, hogy amely ügynek 25 éven át oly kitűnő sikerekkel működő fáradhatatlan munkása voltál, azt az ügyet még egy hosszú éjten át erőben egészségben, teljes boldogságban, új sikerekkel áldva szolgálhasd. Lelkes működésedet, tégedet s k. családodat úgy áldja meg a szerető Isten, a mint azt a te nagy családod — a helybeli tanítói kar neked — a tanítók mintaképének — lelki örömmel kívánja. A polgári leányiskola növendékei részéről Sós Ilonka üdvözölte a szeretett igazgatót, miközben átnyújtotta a növendékek ajándékát, egy aranyórát és láncot. Majd Böszörményi bátyánk talpraesett kis költeményben a nyugalmazott tanítók s végül Hornyik Józsefné ő nagysága a polgári leányiskola volt növendékeinek részéről ezüst készletet nyújtva át, nagy hatással a következőképen szólt: Mélyen tisztelt igazgató úr! Midőn ez iskola, igazgatójának jubileumát ünnepli, el nem maradhattunk mi sem, kik ezen intézet fenállása óta, bölcs vezetése mellett, szerencsések voltunk megsmerni mindazt, mik a család és társadalom szempontjából üdvösek. Fogadja mélyen tisztelt igazgató úr elévülhetlen hálánk nyilvánítása mellett e csekélységet, mint bizonyítékát annak, hogy a volt növendékek örömmel gondolnak arra, miszerint s egykori szeretett igazgatójuknak ezen emlékről róluk is új emléke támad. — Ezen, s emlékünkben örökké kedves intézet felvirákoztatására igazgató urat az Isten még sokáig éltesse! Ekkor Pásthy Károly emelkedett föl, s folytonos éljenzések között egyszerre válaszolt a hozzá intézett üdvözlő beszédekre. Mindenekelőtt kijelentette, hogy ez a jubileum nem az övé, hanem azé a nehéz és becsületes munkáé, melyet Kecskemét város, az iskolaszék és tanítóság a lefolyt 25 év alatt a nőnevelés és a népoktatás terén végzett; az pedig, hogy ő e munkának részese volt, rá nézve nem érdem, hanem szerencse és kitüntetés. Különösen hangsúlyozta azt, hogy, ha elismerésről és köszönetről van szó, úgy ez csak az ő kötelessége. Mert Kecskemét adott neki teret a munkára és ambitiójának kielégítésére, a hatóságok mindenkor teljes jóakarattal támogatták és buzdították, a közönség pedig bizalommal és szeretettel fogadta; szóval, amivé lett, azt Kecskemét város hatóságainak, közönségének és társadalmának köszönheti. Hálás szavakkal szólott lelkes munkatársaihoz, a polgári leányiskolái és a népiskolai tanítótestület tagjaihoz, megköszönve nekik, hogy a nehéz munkában mindenkor hűségesen együttműködtek vele. Elérzékenyülve köszönte meg volt és jelenlegi tanítványainak megemlékezését és üdvözlését; elmondta, hogy, mikor őket tanította és tanítja, elfelejti gondjait, küzdelmeit, fáradtságát, sőt még betegségét is, úgy, hogy ha netalán hosszú életű lesz, ezt jórészt kedves tanítványainak köszönheti. Végül szívből eredő köszönetet mondott mindazoknak, kik iránt jóakarattal, barátsággal és szeretettel viseltettek és viseltetnek, és kinyilvánította, hogy teljes erejéből igyekszik szolgálni ezután is Kecskemét város nevelésügyét. A polgári leányiskolai növendékek énekkara által előadott .Üdvözlő dala méltó befejezése volt a fényes jubileumnak. Az Eperjesi E. által zenésített ünnepi ének (melynek szerzője értesülésünk szerint a polgári leányiskola egyik kedves tanítónője) dallamossága és precis előadása által érvényesült. Mindezekhez a magunk részéről azon óhajtásunkat fejezzük ki, hogy áldja meg az Isten Pásthy Károlyt erővel, egészséggel, hogy nőnevelésünk és népoktatásügyünk teljes fölvirágzásának igen igen sokáig örülhessen ! — A kezdődő félév alkalmából tisztelettel kérjük lapunk t. olvasóit az előfizetések megújítására. A „Kecskeméti Lapok“ előfizetési ára: KECSKEMÉTI LAPOK 27. sz. egész évre 5 frt — kr. félévre 2 „ 50 „ negyedévre 1 „ 50 „ HÍREK. — Személyi iikrek. József főherceg ő fensége e hó 3-án délután 4 óra 5 perckor városunkba érkezett. A kir. fenség 4-én a honvédcsapatokat szemlélte meg, s délben a 11 óra 30 perckor induló vonattal Nagyváradra utazott. A városunkba érkező főherceget a vasúti indulóháznál a törvényhatóság küldöttsége élén a város polgármesterével üdvözölte, minek megtörténtével kocsira ült, s a városba hajtatott. A népszerű főherceget a lakosság élénken éljenezte útja közben. A kir. főherczeg 3-án d. u. megtekintette a város nevezetességeit s ez alkalommal ellátogatott azon házhoz is, hol fiatal korában Kecskeméten huzamosabb időn át lakott.