Kecskeméti Lapok, 1898. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1898-01-02 / 1. szám
, hogy Bocskaynak, Bethlennek Budapest székesfővárosában szobra legyen. A felséges királyné, Magyarország dicsőséges nagyasszonya, a Rákóczy nótáját huzatja s a leendő magyar király s leendő osztrák császár azt mondja, hogy örömére van a bécsi magyar egylet védnöksége, hogy ez által a magyarok iránt táplált érzelmeiről való félreértést eloszlathassa! Meg, meg, megvirrad még valaha! De ha városunk fejlődését látjuk, akkor is, nem hivalkodással, de jogosult önérzettel mondhatjuk, hogy a siker érdeme munkánk arányában minket is megillet. Oh, a kövek tudnak beszélni, csak érteni tudjuk őket, de későn szóllalnak meg. Majd eljő az idő, midőn a történetíró számára megszóllalnak s megmondják, hogy a Kecskeméti Lapok tettek annyit, amennyit csak tehettek. Megmondják, mert a kövek, ha beszélnek, igazán igazat mondanak. Névtelen, ismeretlen munkásai e Lapoknak, kiket soha senki sem anyagi javakkal, sem az elismerés koszorújával nem jutalmazott, legyetek nyugodtan, — ezek a kövek nem felejtik el, nem hallgatják el, hogy ti is voltatok. Hányszor látjuk, hogy unottan dobnak bennünket félre, a szokott „nincs benne semmi“ kijelentéssel. Az olvasóközönségnek még fejlődni kell, mert egyrésze még ma is csak abban találja a provincziális lap létjogosultságát, ha pletykát pletykára halmoz, ha veszekszik, árulkodik, rágalmaz! Annál nagyobb dicsősége a munkásoknak, hogy ennek daczára is kitartóan dolgoznak, annál nagyobb az érdem, ha a munka sikerre vezet. Harmincz év alatt nőttünk a teher alatt, erősödtünk a munkában, fokozott erővel tudunk és jogunk is a kitűzött volt azoknak, akik a Színész-Egyesületet és Nyugdíj-Intézetet megalkották. Sisiphusi munka volt ez s ő vette ki belőle csaknem a legnagyobb részt. A proportió eltörlése, mely rabszolgává aljasította a színészt, csaknem egyedül neki köszönhető. A Színész-Egyesület alapszabályai és törvényeinek megalkotásában szintén részt vett, sőt van egy törvénykönyvünk, melyet Breznay-kódexnek neveznek. Első megalapítása óta tanácsosa egyesületünknek és mintegy önkéntes ellenőre mindig nyugdíj-vagyonúnknak. Önzetlensége és szerény visszavonultsága még legjobban fokozza tiszteletünket, mert érdemeit méltányolni akarva, számtalanszor ajánlotta fel a színészvilágneki egyesületünknél a legmagasabb tisztségeket, mindannyiszor szerényen visszautasította s megmaradt egyszerű tanácsosnak. Breznay Géza érdemeit egy rövid czikkben méltatni képtelenség. Az őt megillető méltatást a Színész-Egyesület történetének megírója lesz hivatva. E rövid vázlat czélja csak az, hogy megismertessem a kecskeméti mélyen tisztelt közönséggel azt a férfiút, akit január héten negyven éves jubileuma alkalmából ünneplünk. Nem közönséges jutalomjáték-jubileum lesz ez, hanem az összes magyar vidéki színészetnek szent ünnepe, amelynek minden egyes tagja forró imát küld az ég urához, hogy ezt a férfiút, a mi büszkeségünket, még igen sokáig éltesse a magyar színészet javára. Bagi Gyula, czél érdekében, a magyar haza és városunk javáért dolgozni és küzdeni, ha kell. Ha valakinek, úgy nekünk, akik, ha gyönge erővel is, de hivatásból rójjuk a betűt betű mellé, a politikai élet derengő hajnala igazán a munka kezdetét jelenti. — Csüggedni nem fogunk s pihenni csak akkor térünk, ha eljutunk hozzátok, elődeinkhez és társainkhoz a munkában, akiknek e Lapok már csak emlékét őrzik. KECSKEMÉTI LAPOK A városháza ünnepélyes felavatása. Emlékezetes szép nap lesz mindenkor Kecskemét város történetében az az ünnep, melylyel a város közönsége, a szomszéd törvényhatóságok, a velünk barátságos viszonyban élő városok és községek küldöttsége, az összes testületek megbízottai, a város hölgy közönségének elittere, a hatóság és törvényhatósági bizottsági közgyűlés csaknem összes tagjainak jelenlétében újonnan épült székházát, a művészet minden remekével dekorált nagy termében díszközgyűléssel felavatta. Magasztos ünnepünk volt a díszközgyűlés, nemcsak az ott elmondott, nagy hatást keltett beszédek igazán magas szárnyalása, gazdag tartalmánál fogva, hanem különösen azért, hogy az egész környék rokonszenves tüntetéssel ünnepelte Kecskemétet, mint e vidék góczpontját, a Duna-Tisza közi vidék kulturális és gazdasági viszonyainak leghivatottabb zászlóvivőjét, mely megértve a korszellem szavát, áldozatokat és fáradságot nem kimélve, teljesíti nemzeti misszióját. Testvériesülési ünnepély volt az, mely egyesítette a város egész lakosságát; templommá lett a közgyűlési terem, hol vallás és politikai különbség nélkül egybeforrtunk mindnyájunk édes hazánk szeretetében és kedves szülővárosunk felvirágzására irányuló törekvésben. De nemzeti ünnep is volt, mert kedves szomszédainkkal együtt magyar fajunk nemzeti nagyságát is hirdette az ünnepély, hogy itt, itt, távol minden természetes közlekedési eszköztől, a homoksivatag közepén egy istentől küldött nép az Ősöktől öröklött erények birtokában saját szorgalma, polgárainak hazafias működése által a semmiből egy virágzó oázist; polgárai józan, okos működésével, a magyarság egyik emporiumát alapították meg. A hon és szülőföld szeretete lángol sziveinkben s büszkévé tesz a tudat, hogy Kecskemét város a maga emberségéből, a város® vezetőinek, hatósága bölcsességének erejével küzdötte föl magát a szereplés és elismerés zenitjére. Áldassék érte emléke azon nagyoknak, a kik alapvető munkáikkal építették meg a dicsőséges- jelent!; elismerés és hála a város jelenlegi mély bölcsességű és teljes jóakaratú főispánja, nagyméltóságú Benitzky Ferencz úrnak, aki mindenkor irányitó szelleme volt a város egészséges fejlődésének ; dicsőség a város nagytehetségű, magas szellemi látókör- s munkakedvvel megáldott szeretett polgármestere, Kada Elek úrnak, köszönet a város nemes tanácsának,törvényhatósága és minden polgárának, hogy bölcs gondoskodásuk és szorgalmas munkásságukkal mindenkorra kijelölték a haladás útját, mely Kecskemét város szellemi, erkölcsi és gazdasági fölvirágzásához vezet. De köszönet igen tisztelt vendégeinknek is, akik télvíz idején, fáradságot nem ismerve, eljöttek hozzánk, hogy örömeinknek osztályosai legyenek; eljöttek, hogy elismerésüknek kifejezést adjanak s hazatérve hirdessék a mi dicsőségünket s tanúságokat tegyenek megbízóiknak, hogy Kecskemét város közönsége nemcsak megőrizte az ősök hazafiságát, erényeit, hanem a szíves vendéglátás mellett a magyarság erősbödése és nagyságának oltárán mindenkor szívesen áldoz. Kecskemét város törvényhatósági bizottság f. hó 26-án tartotta, a városháza ünnepi felavatása alkalmából rendezett diszközgyűlését. Érdekességet kölcsönzött a díszközgyűlésnek az a tény, hogy városunk szeretett főispánja, nagyméltóságú Beniczky Ferenc főispán úr elnöklete alatt részt vett abban Benitzky Lajos alispán és Noszlopy Emi földbirtokos, megyebizottsági tag (mindkettőt díszmagyarban) Pest megye képviseletében dr. Tóth Pál főjegyző, Tóth Antal kegyes rendi igazgató, tanulmányi ügykezelő, Salamos Zsigmond Ítélőtáblai biró, Szeged törvényhatósági joggal felruházott sz. kir. város képviseletében; Póka Kálmán polgármester Molnár Gedeon főjegyző, Hegedűs Dénes főügyész Nagy-Kőrös rend. tanácsú város képviseletében; Gubody Ferencz polgármester Deli Béla jegyző, B. Molnár Sámuel földbirtokos Czegléd r. tan. város képviseletében dr. Szerelemhegyi Károly polgármester, Póka Lajos főkapitány Félegyháza rend-tanács város képviseletében; továbbá ft. Szednák József plébános, Jász-Kerekegyháza; Sztrohál Vincze földbirtokos, Izsák; Székely Lajos jegyző, Lajos Mizse küldöttei; ifi- fővárosi sajtó is szépen képviseltette magát, ott láttuk Alap Dezső, Braun Sándor (Pesti Naplói, dr. Fáik Zsigmond, Horty Jenő(Arszág Világ), Palkássy Zoltán (Budapesti ERMUrl), Paur Géza (Vasárnapi Újság) részéről? Éljetek a városháza megteremtői Pártos Gyula és Lechner Ödön műépítészek, az új városháza zseniális tervezői. A helybeli notabilitások közül közéletünk összes szereplő egyéniségei, az összes egyházak papjai diszpornátusukban, a cs. és kir. közös hadsereg és honvédség, az összes tanintézetek igazgatóságai, a hatóságok, egyesületek és társusok megbízottai, köztük diszmagyarban: Gáli Ferenci kúriai biró, kir. törvényszéki elnök, dr. Nagy Mihály országgyűlési képviselő, Korizsánszky János, az áll. Miklós-telep igazgatója, Rapcsányi István fővárosi tanár, Kerekes Ferencz főmérnök, Dömötör Károly főszámvevő, Sándor István, Szappanos Sándor és Papp György aljegyzők s a bizottsági tagok csaknem teljes számban. Fényes, ragyogó keretét képezte e tarka képnek az a koszorú, amely Kecskemét város intelligencziájának legszebb virágaiból, minden szép és jóért lelkesülő hölgyközönségünkből alakult. Pont 11 órakor megnyíltak a közgyűlési terem szárnyas ajtai s a bizottsági tagok éljenzései között fényes díszmagyarban vonultak be a tanács tagjai: Kada Elek polgármester, Fekete István helyettes polgármester, Vámos Béla főkapitány, ifj. Bagi László főjegyző, Zombory László főügyész, Dékány László, Mészáros József, és Szegedy György tanácsnokok. A tanács tagjai elfoglalván helyeiket, Gaál Ferencz törvényszéki elnök vezetése alatt: Rapcsányi István, Zsitvay Béla bizottsági tagok küldettek ki főispán úr . Nagyméltóságának meghívására, a ki szintén díszmagyarban, összes rendjeleivel ékesítve, elfoglalván az elnöki széket, a következő, szépen kidolgozott beszéddel nyitotta meg a közgyűlést : Igen Tisztelt Közgyűlés! Van szerencsém a közgyűlésen megjelent vendégeket, a törvényhatósági bizott 1. sz.