Kecskeméti Lapok, 1917. július-december (50. évfolyam, 147-296. szám)

1917-07-01 / 147. szám

2. oldat. Sándor István polgármester a főispán eltávozása után, mielőtt a tárgysorozathoz hozzáfogott volna a közgyűlés, gróf Ráday iránti tiszteletből a tanácskozást tíz percre felfüggesztette.* * * A délelőtt folyamán a városi tisztvi­­i­selők a polgármester vezetése mellett tes-­­­tületileg búcsúztak el a távozó főispántól,­­ aki Sándor István polgármester búcsúzó szavaira válaszolva, hosszabb beszédben köszönte meg a tisztviselőknek iránta tanú­sított szerepét és támogatását. Városi közgyűlés. Mikor Sándor István polgármester a főispán búcsúja után újból megnyitotta a közgyűlést, a tárgysorozat első pontjaként Györffy Pál főjegyző bemutatta a Magyar­­országon tartózkodó ellenséges állampolgá­rok védelmét ellátó és az ellenséges orszá­gok területén élő magyar állampolgárok védelmét ellátó semleges államok névsorát, amelyet a közgyűlés tudomásul vett. Gróf Esterházy Móric miniszterelnök leiratban tudatta a közgyűléssel kormányá­nak kinevezését. Ugyancsak közölték kine­vezésüket : Ugron Gábor belügyi, dr. Gratz Gusztáv pénzügyi-, gróf Serényi Béla ke­reskedelemügyi­ és Mezőssy Béla földmű­velésügyi miniszterek. A közgyűlés ezután tudomásul vette a városi tanács javaslatát a városi tisztvi­selők ru­nabeszerzési segélye tárgyában, mely szerint a város, a határozatnak tör­vényerőre emelkedése után, a kormány ál­tal nyújtandó segélyt a tisztviselőknek elő­legezni fogja. A javadalmi pénztár 1916. évi zárszám­adásának, s az árvaszék 60.000 koronás hadikölcsön jegyzésének jóváhagyása és több nyugdíj, végkielégítési és haszonbérbe­adási ügyek elintézése után a közgyűlés végül elfogadta Papp György főkapitány­nak a közellátási ügyekkel kapcsolatos ren­dészeti feladatok teljesítésére fölállítandó vásári rendőrségre vonatkozó tervezetét Gróf Ráday Gedeon volt főispán a déli gyorssal utazott vissza. Uj kenyér. Az egész ország az aratás eredmé­nyét lesi. Mindenki a kalászokról politizál és minden hozzávetésnél, külpolitikai és belpolitikai eseménynél, minden spanyol válságnál és srod­almi ábrándnál fontosabb nekünk, kövér-e, lisztes e a mag, megtelik-e majd a csűr és fehérült-e majd a hombár? Ezeréves életünket éljük most. Megfeled­kezünk a jelenről is és érezzük régi ma­gyar erőnket. Hogy milyen a termés, azt nem itt a földön végezték el, de fent az égben, a­melynek fellegeket öntöző és növelő esőt kellett volna küldenie. De annyi már most is bizonyos, hogy az ország nem veszhet el éhen. Az új kormány kötelessége, hogy a termést bölcsen ossza szét és jól sáfár­kodjon a magyar kincseset, ne engedje, hogy kicsempésszék. Testvériesen viseljük a megpróbálta­tást. Ami fölöslegünk van, szívesen meg­osztjuk a bajtárs népekkel. Ellenben szük­ségünkből nem tudunk adakozni. Az a kevés ajándék, amit a föld juttat nekünk, egyenesen ránk van címezve Jó társak va­gyunk, de előre kikiálthatjuk már most a kaszaköszörülésnél, hogy nemcsak szívünk van, de gyomrunk is. Úgy gondoskodja­nak, hogy szerény, üres asztalunkra leg­alább kenyeret tegyenek és ne fekete ra­gacsot vagy sárga gyurmát. Nem szeret­nénk többé kukoricakenyeret enni. Nem akarunk éhezni. Legyen az új kenyerünk elég, jóízű és fehér. AAAA/WWVW\AAAAAAAAAAA/WWWWW\ Ólommérgezésnél, hogy savassók nagyfokú képződésénél, cukorbeteg­ségnél, gyomor- és bélbajoknál a ter­mészetes »Ferenc József« keserűviznek az a becses tulajdonsága van, hogy még ma­kacs székelési zavarokon is biztosan és rö­vid idő alatt segít. KECSKEAUTI . APÓK Magyarország birtokviszonyai és népessége. Magyarország területe hetvenkilenc milió katasztrális hold. Ebből 26 és fél mil­lió hold, vagyis 540 o 28.000 birtokos kö­zött, 22 és fél millió vagyis 460/o 1­ 674.677 birtokos között osztik meg. Az előbbi a 100 hold és ezenfelüli, utóbbi a 100 holdon aluli birtokkategóriára esik. Más szóval 98—36 százaléka a birtokosoknak bír 46 százalékot és 1­ 64 százaléka bírja az ország földterü­letének 54 százalékát. Ebből az 54 százalékból 34 25 százalék a szántóföld, a 46 százalékból pedig 84 23 százalék az. Míg 1674,677 birtokos közt oszlott meg 22 és fél millió hold, az átla­gos birtoknagyság tehát 13 hold, addig a 20,000 holdon felüli birtokosok száma 2135, birtokaik kiterjedése pedig 16,622 ezer hold, az átlag tehát 5864 hold, vagy ha tekintetbe vesszük, hogy a 20,000 holdon felüli 6,766 ezer holdat kitevő birtok mindössze 128 birtokos közt oszlik meg, amikor tehát az átlag 52,700 hold. A szorosan vett Magyarország lakos­sága a következően oszlik meg: A Duna jobb partján magyar 2,221,295, német 555 ezer, a többi tót ruthért stb. A Duna bal­­partján magyar 711,654, német 144,395, tót 1.279,574, a többi horvát stb. A Duna-Tisza közén magyar 3,081,066, német 357,822, szerb 154,298, a többi horvát, ruthén, tót stb. A Tisza jobb partján magyar 945,990, német 98 564, tót 441,776, ruthén 253,062, Tisza balpartján magyar 1.604,924, német 83,229, oláh 621,918, ruthén 194,304, A Tisza-Maros közén magyar 474,988, német 427,253, oláh 845,850, Erdély részben ma­gyar 918,217, német 234,085, oláh 1.472,021, Fiuméban magyar 6493, német 2315, hor­vát 12,926, egyéb 27,307. Az egész országban magyar 9.944,627, német 1.903,357, tót 1.946,357, oláh 2.948,186, ruthén 464,270, horvát 194,808, szerb 461,516, egyéb 401,412. A lakosság 45 és fál száza­léka nem magyarajkú, közülök csak 22 és fél százalék tud me­g­­árul. A nemzetiségiek 8­4 millió lakos közt a magyar állameszme és a magyar állam integritása ellen állan­dóan tót, oláh, ruthén, horvát és szerb la­kosok száma 6 millió. A magyar nyelv domináló szerepét jobban kell biztosítani különösen oly ország­részekben, hol a neva magyaraiknak 40°/-­on felüli tömegekben laknak. Oly helyeken, mint a Tisza-Maros szögében, A Duna bal­partján, Erdélyben, Fiuméban, ahol ma a törvényhatósági élet és a közigazgatás mond­hatni kizárólag nem magyar nyelven intéz­­tetik és ahol a magyar elem tűrt osztály. Megemlítjük még, hogy Magyarország la­kosságából írni és olvasni tud 10.621,420 egyén, magyarul tud 18.757,890. készletek elosztásában is. Ezen is változ­tatni akar Serényi Béla gróf, akinek az a terve, hogy teljes hatáskörrel széndiktátort nevez ki. Már ki is választotta e pozíciób­a az alkalmas férfiút Váz­son­yi Jenő udvari taná­csos, Máv. igazgató személyében, aki a va­­rasat anyagbeszerzési ügyeinek intézésében nagy energiáról és hozzáértésről tett bizony­ságot és akit a szénkérdésben is kiváló szakértőnek ismernek el nemcsak nálunk, hanem Ausztriában és Németországban is. Lesz a télre szén. Serényi akciója. Serényi Béla gróf kereskedelemügyi miniszter hivatalbalépése óta csaknem ki­zárólag a szénkérdés problémájával foglal­kozik. A miniszter bizalmas körben kijelen­tette, hogy állását köti e kérdés kedvező megoldásához és amíg az ország szénszük­ségletét nem biztosította, más ügyekkel részletesebben nem foglalkozik. Napok óta hosszú és beható tanácskozások folytak ez irányban a kereskedelemügyi minisztérium­ban, Serényi tárgyalt mindenkivel, akinek közreműködésére számítani kell vagy lehet. Most rövidesen megindulnak a tárgyalások az osztrák és a német kormányokkal is, hogy még a nyáron, lehetőleg június elején olyan megegyezés jöjjön létre, mely az or­szág szénnel való zavartalan ellátását biz­tosítja. Serényi ehhez a legszilárdabban ragaszkodik és minden további árucsere alapja a magyar szénigények megfelelő kielégítése. Hogy a kedvező megállapodásokat keresztülvigyék, hogy az elosztás arányos és igazságos legyen, arra is szükség van, hogy a szénügyet egységesen kezeljék. Ma a szénközpont mellett más faktorok is in­tézkednek és nemcsak szén nincs, hanem ellenkezőleg nagy zűrzavar van a meglevő . A közgyűlés üdvözli az uj kormányt. A mai közgyűlésnek egyik legkimagaslóbb mozzanata volt, mikor az elnöklő Sándor István polgármes­ter az új Esterházy-kormánynak ki­nevezését és bemutatkozását bejelen­tette. A bejelentéshez Gömöry Sán­dor, az alsókerületi függetlenségi párt elnöke kért szót, utalva arra, hogy ez a kormány­változás sem olyan közön­séges, hogy sablonosan át lehetne sik­lani rajta. Az Esterházy-kormány ki­nevezése az ellenzéki eszmék diadalát jelenti s éppen azért indítványozza, hogy a közgyűlés szavazzon bizalmat az új kormánynak, üdvözölje a város közönsége nevében­ s ígérje meg fel­tétlen támogatását. Pásthy Károly polg. isk. igazgató hozzászólása után a közgyűlés Gömöry indítványát egy­hangúlag elfogadta s erről az uj kormányt értesíteni határozta el — A főispán Kecskeméten. Gróf Ráday Gedeon főispán tegnap éjjel Kecske­métre érkezett. — Változás a piarista-rendh­áz­ban.Hónap Tamás rendfőnök az 1917—18. iskolai évre a kecskeméti társházhoz ren­delte ki tanárnak Temek Vincét, a rendi nö­vendékek prefektusának pedig dr. Jakab Jánost. — Istentisztelet. Vasárnap, július hé­t­en délelőtt fél 12 órakor az aratásnak ked­vező eredményéért könyörgő istentisztele­tet tartanak az izr. templomban. — A nyugdíjbizottság ülése. A nyugdíjbizottság tegnap délelőtt 10 órakor a városháza bizottsági termében, Dékány László h. polgármester elnöklete mellett, ülést tartott, amelyen a közgyűlési tárgy­­sorozatba felvett nyugdíj­ügyeket tárgyalták le és készítették el a közgyűlés elé terjesz­tendő javaslatokat. — Emlékeztető. A Prof. Leánykor fagylaltuzsonnája vasárnap délután 6 óra­­kor kezdődik a gyöngyösi tűzkárosultak ja­vára. Belépődíj 60 fillér. A fagylaluzsonna az Egyesület helyiségeiben és udvarán lesz. — Harmadfél milliárd. Minden re­ményünk megvan ahhoz, hogy ennyi lesz a hatodik hadikölcsön eredménye. A mi­nap egy félhivatalos kommüniké jelentette, hogy bár még meg nem állapítható pon­tosan, hogy az eredeti határidő alatt milyen összegű jegyzések történtek, de kétségte­lennek tekinthető, hogy a kölcsön ered­ménye, hozzászámítva azokat a 700 millió névértékű 5 és fél százalékos állami pénz­tárjegyeket, amelyeket budapesti és bécsi pénzintézetek a hatodik hadikölcsönnel kap­csolatban fixen átvettek, már a június 12-én lejárt aláírási határidő alatt is meghaladta az ötödik hadikölcsön eredményét és meg­közelítette a ha­rmadfél milliárdot. 147 T­ Telefon 141 NAPI HÍREK. Telefon ,4. Szerkesztőség és kiadóhivatal 1. k., Arany János-a tea & Naptár, 1917. év, julius hó 1., vasárnap. — Rom. kath.: Jézus sz. vére finn. — Protestáns: Teobald. — Görög-orosz: 1917. év, június 1ó 18., Leone. — Izraelita: 5677. év, Thamusz 11. — Nap­kelte 5 óra 06 perc. — Napnyugta 9 óra 01 perc. — Naphossza 15 óra 55 perc. — Holdkelte 5 óra 47 perc, délután. — Holdnyugta 1 óra 41 perc, éjjel — Holdtölte 4-én, 10 óra 40 perc, éjjel. időjárás. A központi meteorológiami intézet Kecskemétre érkezett jelentése szerint a­ következő idő várható : Meleg, elvétve csapadék, zivatarok.

Next