Kecskeméti Lapok, 1923. január-június (56. évfolyam, 1-144. szám)

1923-01-03 / 1. szám

r­f 197­1 J ^ ; ötvenhatodik évfolyam 1. szám. Ara­n ke­róna. Szerda, 1923. január 3. mJZL. VcrttfEMCTI KiADAtf IVtURtnt 11 UHIUK pggs* ffsgyed ívre :: : ««* (KECSKEMÉTI FR­IS ÚJSÁG) küldendők. Iff hónapra------18­1 K Szerkesztőség ti ki«dóhiv«ui így*« kín ír* 8 K F­ÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP III. ker., Arany Jínpa-utca 8 11 _ . , |­7JDL13FON88AlJCUNK_ . _ , ,„ _ , , _ ,, Főszerkesztő: Hankovszky Zsigmondi­­­sZomdka^kwu'óhi­atal Hl. Felelős szerkesztő: Oroszlány Gábor. Zöldhajtókás közlegény volt az a Petőfi Sándor, akit "most állítólag le akartak tartóz­tatni a pankotai szerb csendőrök és aki olyan merészen és erélyesen oda merte kiáltani az arisztokratikus gon­dolkozású magyar társadalomnak: tisz­teljétek a közkatonákat. Bizony, még káplár sem volt ő, csak közkatona s mi több: nem ismerte a katonai fegyelmet, mert nem elég, hogy maga nem viselt szabályszerű ruhát,­­de még a hadügyminisztert is kicsú­­folta: éljen Mészáros, éljen a nyakra­­való. Sőt amikor tiszti sarzsira emel­kedett, százados, vagy legfeljebb őrnagy létére azt merte írni egy tábornoknak: akkorácska Csak vagyok, hogy oly pa­­rányok, aminő Ön, levett kalappal szóljanak velem. Igaz ugyan, hogy a harcmezején óhajtott elesni, ám ezt a betelt kívánságát sem a katonás dicső­ség vágya vezette, hanem a szabadság szeretete. I katon­án­ak eredüig fiv­ül­ volt sem nagy, sem mintaszerű Petőfi. Előbb katona volt, mert nem tetszett az is­kola, azután katona volt, mert min­denki az volt és mert azt remélte, hogy a magyar szabadság megvédé­sére az ő kardja is tehet valamit. De a katonai erényeknek példaképéül Pe­tőfit nem fogja senki sem állítani. Ezért különösen becses a honvé­delmi miniszternek, most közzétett ren­delkezése, mely szerint a Petőfi cen­­tennárium alkalmából a honvédség körében is rendezni kell Petőfi ünne­peket. Becses pedig azért, mert a ka­tonaság hivatásának modern, józan és okos felfogásáról tesz bizonyságot. A régi ármádia copfos rendszerében az volt a legvégzetesebb hatású, hogy a katonaságot mintegy légmentesen el akarták zárni a polgári társadalom­tól. Azokat az érzéseket, amelyek a polgári életben a legtiszteltebbek, iga­zán kicsinyes, egyoldalú szempontok miatt félretolták, kisebbítették, mellőzni igyekeztek. Petőfit, aki a királyokról, a királyi székről, a méltóságos nagy urak nyakáról és a főtisztek túlvilági életéről nem valami tiszteletteljes hangon irt, nem hiszem, hogy a hadsereg f­elé merték volna vinni. Hiszen, Petőfi is a Kossuth emberei közé tartozott. Ma tudjuk, hogy a katonaság körében épp olyan súlyt helyeznek a szigorú fegye­lemre, mint a régi ármádia idejében. Okosan. Mégis im Petőfit ün­nepeltetik a katonasággal. Ünnepeltetik, mert megértették, hogy a katonát is ugyanazok az eszmények hevítik haza­szeretetre, mint a polgárt és megértet­ték, hogy a hazaszeretet a katona szí­vében többet ér, mint a legparádésabb hadgyakorlat. Komoly és elhatározott tett ez a rendelkezés abban az irányban, amit már régóta várunk , ami után régóta vágyunk, hogy a katonai szolgálat a legénység számára nem csupán a testi erő, ügyesség és képesség fejlesztője, hanem a léleknek, a gondolkodásnak, az érzéseknek is nevelője legyen. AAAAAAAAA/W\AAAAAAAV\AA/WWWVAA Felhívás Kecskemét város polgárságához. A városi központi választmány most állítja össze 1923. évre a képviselő­választók névjegyzékét,­ illetőleg január 10-ikéig eszközli a kij­azítást. Minden polgárnak, ki a­ névsí­ciú­ékből kimaradt, érdekében áll, hogy kellő időben kérje a névjegyzékbe való felvételét. A fel­vétel iránti kérést számlálólapon kell beadni, melyet bárki kaphat a Város­háza I. emelet 1. számú bizottsági termében. A számlálólapot mindenkinek saját kezűleg kell kitölteni és a vallo­más helyességét aláírásával kell meg­erősíteni. Az így kitöltött számláló­lapokat január hó 10-ikén, déli 12 óráig be kell szolgáltatni a központi választ­mány irodájába (I. emelet 1. sz. terem). Aki a számlálólapot testi fogyatkozása miatt, vagy egyéb okból maga nem tudja kitölteni, azt megteheti hozzá­tartozója is. uwuvuuwvwwvuwvuwwwwww A szőlő- és erdőbirtokok vagyonváltságának befizetési határidejét meghosszabították. Százezer koronán aluli vagyonvált­ság március hó 31 ig csak nyolcvan százalékot fizet. A pénzügyminiszter rendeletet adott ki, amely szerint az a szőlőbirtokos, akinek a szőlőbirtoka után törvény szerint fizetendő vagyonváltsága nem halad meg százezer koronát, ezt 1923 március 31 éig a törvény szerint fizetendő vagyonváltság összegé­nek nyolcvan százalékával fizetheti. Ugyanez az intézkedés vonatkozik a szőlőbirtokok gazdasági felszerelésére is. A kedvezményes fizetés határidejét az erdőbirtok, valamint az erdőbirtokok gaz­dasági felszerelése után járó vagyonvált­­ságra vonatkozóan — tekintet nélkül a váltságösszeg nagyságára — a miniszter 1023 március végéig meghosszabbítja. Ennélfogva az az erdőbirtokos, akinek vagyonváltsága az erdőbirtok és az erdő­birtok gazdasági felszerelése után külön­­külön százezer koronát nem halad meg, fizetési kötelezettségének teljesen eleget tesz, ha az említett határidőig a vagyoni­­váltság 80 százalékát befizeti. Az az erdő­birtokos, akinek vagyonváltsága százezer koronánál több, 25 százalékos váltságpót­­lék fizetésére nem kötelezhető, ha a vagyon­­váltság teljes összegét március 31-éig megfizeti. «vwwnwAnn/vwuwwwuvvuvuwv/w Kulturdélután. Nagy érdeklődés mellett folyt le tegnap a Magyar Asszonyok Szövetségének kul­­turdélutánja A szereplők a legteljesebb elis­merésre méltó, művészi élvezetet nyújtottak. Margolcs Rezső hegedűkisérettel előadott irredenta dalait a közönség szeretettel fo­gadta. Minden magyar szívbe utat kell ta­lálni e daloknak, melyek szövege egyszerű, nemes, hazafias; zenéje hangulatos, köny­­nyed, magyaros E dalok a magyar fájda­lom művészi megnyiltkozásai s ha népsze­rűek lesznek, minden hangos vezércikknél többet használnak feltámadásunk szent ügyének. Losonczy Erzsike kitűnően ját­­szotta Lifzt egy­k ír psítóuráját. Sok meg­érdemelt tapsot kapott, őszinte szeretettel köszöntötte a közönség kedvelt művész­nőjét, Jánossy Györgynét, aki a Pillangó kisasszony áriáját s Petőfi egy dalát éne­kelte. Nagysikerű énekszámainak zongora­­kíséretét Szellner Ferenc látta el. Szappanos Jolánka Végvári, Lendvai s Bárd Miklós egy-egy versét szavalta általános tetszés mellett. A városháza dísztermét zsúfolásig meg­töltő közönség a műsor minden számát megértéssel s szeretettel fogadta. AA/WW\AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA/\A -y j&HOS 4 A polgármesterektől megvonták a vasúti bérletjegyet A kereskedelemügyi minisztérium most adta ki az 1923 évi bérletjegyekre vonatkozó rendeletét. A ren­delet szerint a városok polgármestereitől megvonták a kedvezményt. Ugyanez a sors érte a vármegyék alispánjait is azzal a különbséggel, hogy a vármegye területén közlekedő vonatokon biztosították részükre a múlt évben élvezett kedvezményt. Üdvözölték a főispánt. Az új év alkalmával Aoy Istvánt, Kecskemét th. vá­ros főispánját a város tisztviselői kara kül­­döttségileg üdvözölte a polgármester veze­tésével. A város egymilliós adománya. A város a befolyt inségadóból mindennemű segélyezés céljaira egymillió koronát bocsáj­­tott a Horthy akció rendelkezésére. l íAz X'\\ rállami tenafer I a f \/a A |­­a­,« e Minden törött, kopott, szakadt, repedt, kimart, kilyukadt vas, acél, ||a VaSarl’UiCa 3» öntöttvas, váz, bronz, alumínium, nikkel, stb. tárgyakat és géprészek«! Olvh­V Telefon: 252. g«T AUTOGÉNNEL HEGESZT. Hegesztés minden időben! Sürgős munka soron kívül azonnal kész! Minden munka jótállással!

Next