Kecskeméti Lapok, 1924. január-június (57. évfolyam, 1-145. szám)

1924-01-01 / 1. szám

1924. A repülő idő kereke az uj esztendő hid- in keresztül gördült. A múlt esztendőt az Edő mélysége elnyelte s az uj az elhanyatiott helyébe lépve, indul el vetünk a jövendő bizonytalan útjára. S mi, vándorai ennek az útnak, egymástól, utitársainktól kér­dezzük, mit hoz reánk ez az esztendő ? Hová visz bennünket ? Pedig ezek a kér­dések hiábavalók . . . Hiszen senki sem tud reájuk feleletet adni. Tehát másik kérdést teli feltennünk : Mit kell tennünk ebben az esztendőben ? Törekvéseinknek megvan a maga haíá pozott végcélja. Nincs magyar szív ebben í hazában, mely ezért a végső célért ne dobogna : országunk tatpraállitása, feltá­masztása. De hány erős pillért kell építs *,ink a megkiesinyltett fundamentumra, hogy sz országépités munkája sikerrel ke­csegtessen. Zilált gazdasági helyzetünk rerdbthozása, fizető eszközünk értékének állandósítása, a kor és helyzet viszonyai­nak megfelelő törvények alkotása, a tér anelő munka megindítása s ennek előfel­tétele az étet-, vagyon* s jogbiztonság megszi'árditása, belekapcsolódás a nemzet­közi élet ipari, kereskedelmi s politikai onatkozása ibs, alkalmat teremteni a ma­gyarság minden szellemi, anyrsgi s erkölcsi értékének kifejtődési lehetősége számára. Békét teremteni egymás között befelé, erőt tudni mutatni kifelé ... s snindenekfelelt megmenteni sstnyuio kultu •asskat s teljes erővel s fejlődés vonalába állítani. .. Mindez magától érlelődő tennivalója az wj esztendőnek. Ez alkalommai tűm is ezeknek az elvégzendő feladatoknak kije­lölése »kar felelet lenni a feltett kérdésre: Mit kell tennünk az uj esztendőben ? Egy mélyrehatóbb piogrammoí kell kijelölnünk, amelynek betöltése néikül immár nem Képzeitv»ts el a magyarság megmentése és felemelkedése. A magyarság megromlott érzésvilágát kell megváltoztatnunk ! Valami vészljós'ó, példátlan jelenség az, hogy *fc.v nemzet legszomorubb tragédiá­iban évek hosszú során keresztül rneg- ríssonlásban éljen egymással .. . Azt még meg lehet érteni, hogy a csapás első ká- buifságáb*n az egymást vádolás a gyü- lölség füzében lobbanjon fel s egy darabig égve pusztítson. De hogy az első ütés kábulásából feleszmélve, immár ötödik esz­tendeje, akkor, amikor minden érdek azt parancsolja, hogy egymásra találjon a nem­zet, mely különben őrökre elvesztheti ma­gát .. . «ég mindig az egymás ellen törés ingerült ördögeinek rabságában van ... ez csak azért lehetséges, meri valami hiba ‘örtént érzésvilágában, lelkivilágában ... Pedig a magyar lélek, a magyar jellem nagyszer!: egyenes, bátor, nyiltszivü s a magyar érié» páratlan: lovagias, s a sze­retet törvényének áldozó, hit télén haragú, de jó szóra rtv . ztelődő, önző sok szór, de ha megt».,.. » szivéhez vezető utat: páratlanul íldoiatkés Sérelmeiért szemtől szembe megtör ásra dal, de esz­ményeiért őnfeidozásra kész. Haragosát kerüli, de közűgyekben vele együtt dol­gozik. Ezeket a szép és nemes erényeket bon­tott* be korommal az ötesztesdős háború tüzének fojt© füstje. S ez az oka an­nak, hogy e fojtó füstben a magyarság nem tudván egymásra találni, nem képes megindulni a feltá*sdás utján. A magyar érzésvilág megvan fertőzve. Ez az oka, hogy cselekmények történnek itt, amelyek merőben idegenek íz gsz magyar iélektől s amelyek otthonosak voltak ugyan a cári Oroszországba«, de még ott is a nappal világosságában, nyílt utcán követték el s nem az éjszakának leple alatt, orozva, gyá­ván . .. Beiepiru! or e nber orcája ... S s titkos bombavciókhőc hasonlatosak az egyéni becsület ellen merényletek, am lyeket jól elhelyezett r ;a!m'-.ks), gyanúsí­tásokkal igyekeznek b-1 f: ketiteni a nem egy nézetet vallókat s a maguk érdekeire ily módon veszélytelenné tenni, hiszen talán ntnes ebben az országban a maga utjín járni tudó s akaró ember, legyen az állam­férfi, vagy egyszerű polgár, kire rá ne modták volna: megvették a zsidók ! Ha végkép elsülyedni nem akarunk, meg kell menteni a magyar lelket, megtisztítani elhomályosult érzésví ágát s visszaállítani a megalkuvást nem törő, kivételi nem ismerő erkölcsi törvény tiszteletét s mindenkinek parancsaié tekintélyét. Ez pedig csak egyuton lehetséges . . . Élő, hatóerővé tenni újra a magyarság lel­kében a tiszta — s nem politikai — ke- reszíyénség magasztos eszméit. Azt a keresztyénsége-’, mely ott ragyog Krisztus életében és példájában, amelynek igazságai ott vannak lefektetve Krisztus tanításaiban, amelynek szelleme ormán árad szét Krisz­tus tőikéből s amelynek abpja a szigorú, tesyclmező, önmag», nem tekintő s egy’ forma mértékkel mérő szeretet. Az a sze­retet, melynek egyedüli mértéke az igazság, az igazság, melyr ek egyedüli próbája a szeretet. Lelki átalakulásra van szüksége a ma­gyarságnak, benső nagy megújhodásra, hogy poraiból megélemedve egy uj, tiszta, boldog Élet felé mehessen . . . Ezért kell megváltoztatni érzés világát! Ezért legyen mindenek fölött ez a programmja az 1924 évnek. *AAAfWWVAAAAA\fkAAAAAAAAAAA/VAAé'W Farsangi naptár. Január 5. A KEFHE« bálja az Úri Kaszinóba». 12. Vitézi Szék bálja, az Úri Kaszinóban. 19. Jogáiz-bá , az Úri Kaszinóban. 19. A taailók teaestélye a Gazdasági Egye­sület dísztermében. i Murgács Kálmán szerzői estélye. Marsdék Magyarországon nála senki nan tudott dallal bizalmasabb barátságot kötni a sírva vigadó és vigadozva kesergő ma­gyar néppel. Ő hajolt tbben a megpróbál­tatásokkal komor időkben, legdalosibb hű­séggel és leghübb daiolással a nótát min. dig szerető és kereső magyarok szivére. Gyökössy Endre tiszteli meg ez elismeri sorokkal Murgács Káimán dalait, amelyeket gyönyörködve hallgatott tegnap Kecskemét,, közönsége Hamar népszerűséget hóditő, leikei és hazífias dalokat zenésitetí meg Murgács Kálmán s s megzenésiiéssel komoly irre­denta munkái végzett. Mert dalaiban a nép­dalok üdeségc, színes, hangulatos meló­diája rejtőzik s egészen természetes, hogy nem egy sikerült dal« már ott él ezrek szí­vében és ajkán. Magyar bánatról, magyar gyászról beszélnek e dzloác s a magyar fel­támadás reménységét hintik dalos szivekbe. Közönség. nk s/Pi^ietíe* fogadta csői, fiitge;léssel, szívesen heilgatra húsz legszebb szerzeményét. Legmélyebb, leg­őszintébb hatást kelteitek a következő da­lok : Cstkországi fenyvesekben, Ha te büsz­kélkedtek, Galamb játszik a párjával, Amíg székely főidőn. A dalest bevezetőjéül Grégersen Lujza, a fővárosi MANSz, kiküldötte mondott lendfi'etes, meleg szavakat a magyar ta- \ r vaszröl. \\ Ország—világ. Levétik j A jóválételi bizottság a magyar jóváte^ teirő! véglegesen csak január 17-ike után dönt. — A hófúvás és a nagy hideg miatt órákat késnek a vonalok. A mozdonyok kondenzátorában megfagy a viz. — Appo- nyi Albert egy újságíró előtt kijelentette hogy most már vége keli hogy legyen a békeeséges tűrésnek és hogy a iegerélye- sebben keli követelni a kormánytól a so­rozatos bűntények gyökerének kiirtását. — A kormány újabb ezer vagon rozs kivite­lére ad engedélyt. — A Keresztény Gaz­dasági Párt felbomlik. — Zichy János gróf betegsége miatt visszavonul a politikától. * Bulgária a kötelező katonai szoigáist visszaállitásál követeli & nagyhatalmaktól. — A berlini nyomdatuíajdonosok felmondanak valamennyi munkásnak. 'wwvwwwwwwuvwwwuvwwn — Karácsonyi szünet tneghotszaö­bitása. Az állami polgári leányiskolában a niigyméüóságu vallás és közoktatásügyi minisztérium rendelet« értelmében * kará­csonyi szünet január 6 ig tart. A rendes taniíás hétfőn, január 7-én kezdődik — az állami elemi polgári ieányiiko’ábati is. J Cj 01/ f \r f * I ^ ilmWedik érffitysw 1. szám. * Ara 350 kerosia 1524. jaauár 1. Hitnek« ár »i«üei Ellesi Ei íiítuéayíl tőség * (KECSKEMÉTI FRISS ÚJSÁG) "" * timérí ’£7 Csapra... . felüt K Sierkeutíség ét kiiáékiuUl ta?« uáv. in 350 k FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP m. t«-.. tr», u.. , t tt Főszerkesztő: Htnkovstltjf Z«i{tnond, Íy?wda öhívata" 141. Felelős szerkesztő: Almássy Sándor. _.......................................... ..........- ................................ ....... .................................. ......— " "■■■ it.-w-—tt

Next

/
Thumbnails
Contents