Kecskeméti Lapok, 1924. július-december (57. évfolyam, 149-298. szám)

1924-07-01 / 149. szám

Csövecseetecin­k évfolyam 149. síim. * Ára 1000 korona Kedd, 1924. junius 1. fagyés évre___60,100­­ (KECSKEMÉTI FRISS ÚJSÁG) küldendőit. ágy hónapra 26,000 K * í„ru..Maí, é. ki.áéhint. fin*«*■*•»looo­ FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP n. »yjí...­,(C.­ S LrB*«p*íí­ mrkmUség főszerkesztő: Hankovszky Zzigmond. TEXBFOHSSUIXrjrK : K­ZaSKSSZ,T0San ......... |il ATOMIJA KIADÓHIVATAL Felelős szerkesztő: Almássy Sándor. Visszatér lassan a gazdasági élet az aranyszám­lásra. A köz­­tisztviselők aranyparitásos fizetése, a vasút atany számítása az első lépések a vissza­térés útján. Az a hatalmas probléma, amit a háborúval megváltozott új gazdasági vi­szonyok vetettek fel, most állítja elénk a lgnehezebb tennivalókat: átidomulni ah­hoz a reális és szilárd szellemhez, mely k­épes lesz visszavezetni a világot a béke boldog, nyugalmas életéhez. A legszeren­csétlenebb következményekkel járna azon­ban az a politika, amely az arányszámítást kihozná az egész vonalon­­ a kötelezett­ségek, a terhek viselésénél, ellenben mere­ven elzárkóznak attól, hogy a munka, a fizikai és szellemi teljesítmények értékelésé­nél nem veszi át az új számítást. Nem csupán egyes osztások létkérdése ez, de bekkapcsolódik ennek jelentősége a gazda­­sági élet egész komplexumába­ közelről érintve kereskedelmet, ipart, mezőgazdasá­got egyformán. A kereskedő, az iparos, a gazda­g maga áruihoz és termeléséhez piacot keres, fogyasztó közönség kell, ame­lyik vásárolni tud, amelyiknek igényei van­nak és azokat ki akarja és ki is tudja elé­gíteni.­­ Nem szabad túlzott igényekről beszélni, nem várhatja senki, hogy máról­­holnapra begyógyuljon minden sebe annak a dolgozó társadalomnak, amely hosszú esztendők óta a szenvedések nehéz ország­­ját járja. An­nak az időnek azonban mi­előbb el kell következni, hogy a becsüle­tesen végzett munkának is aranyértéke le­gyen és kultúremberi módon élhessen mindenki, aki keze, vagy agya munkájával dolgozik a kenyérért. A munka arapértékelése nem állhat meg egyes kategóriáknál és nem rögzíthetik meg az elvet annál a követelésnél, hogy az adózó polgárság aranyban rójja le a közterheket. Rengeteg magántisztviselő és munkás várja a jobb időkbe való fordu­lást, ami a munka megbecsülését fogja elhozni. Nagy válságokat és eleségeket hoz ez az átértékelés és a gazdasági élet meg megroppanása áldozatokat fog kívánni. Ez azonban csupán átmeneti lehet, mert a reális, komoly vállalkozások, ha a veszte­ségekkel is, de egészségesen és a jövő küzdelmeire megerősödötten kerülnek ki ebből a krízisből, amely végső eredmé­nyében tisztultabb légkört és nyugodtabb megélhetést hoz. Nehéz idők következnek tehát és minden oldalról mély emberi be­látásra, józan mérsékletre, önfegyelemre van szükség. A gazdasági harc döntőjében vagyunk. Kölcsönös jóakarattal, egymás megértésével és támogatásával lehet ezeket a súlyos problémákat megoldani. A tőke részéről áldozatkészség és szociális szel­lem, a másik tábor józan mérséklete adják a megoldás lehetőségét. Érdeke ez ma az egész gazdasági éret­nek, kereskedelemnek, iparnak és mező­­gazdaságnak is. Mert ez áru, a termelés csupán úgy juthat a piachoz, ha középosz­tályt felemelik a lerom ottságából és alkal­massá teszik, hogy igényekkel éljen. Dr. Baltazár Dezső a politikai helyzetről. Dr. Baltazár Dezső püspököt, aki mint érettségi egyházi biztos időzött Vásárhe­lyen, meginterjúvolta a Vásárhelyi Napló munkatársa az általános politikai kérdések­ről. A püspök az újságíró kérdésére a kö­vetkezőket válaszolta : — A politikai helyzetet megnyugtatón..­. nem találom, mert sem a külfölddel való viszonylatunkban nem tudtuk azt az ered­ményt elérni, ami a velünk szemben ter­mészetszerűen barátságtalan ántant hatal­makat meggyőzte volna kulturális, politikai és gazdasági fölényürulő­ a hazánk elrsd lőtt területeit megszállt utódállamok felett és mert a belső konszolidáció sem jutott még távolról sem ad­i­g a javaslatig, ahová pedig a liberális rm,s ■? demokrácia nem­zeti, társadalmunkat a forradalmak előtt eljuttatta. — A kiutat annak az útnak az újra velő járásában látom, amit 1918 október 31 óta mindidáig elhanyagoltak az egymásután jövő irányzatok és kormányzatok. És min­denek felett a forradalmi állapottal való minél gyorsabb szakításban.­­ — A polgári társadalomnak politikai egy­ségbe foglalása minda­ddig jogosult és szükséges marad, amig a szociáldemokrácia ragaszkodik a külön szervezetéhez. De nem tartom helyesnek, mihelyt a polgári társa­dalom a szociáldemokrácia ellen aggresz­­szíve szervezkedik; mert én úgy az egyes emberek, mint pártok, felekezetek, népek és országok között békét akarok. Békét, ami nélkül az egyetemes emberi boldogság eszményéhez nem közelíthetünk. — Meg vagyok győződve, hogy Bethlen István gróf jót akar. Hazafiságában nem szabad kételkednem. Azt azonban nem he­lyeslem, hogy nem tudja magát cselekede­teiben elhatározni azoknak a konzekven­ciáknak a levonására, amelyek az általa nyiltan is elfogadott és vallott liberalizmus­ból folynak. Lehet, ha be lennék avatva annak az akadályoknak az ismeretébe, ame­lyek még mindig nem engedik a becsüle­tes liberalizmust érvényesülni, akkor módo­sulna a véleményem a miniszterelnök poli­tikája felől Különben a politika iránt igen kicsit érdeklődöm, a kíváncsiság e tekin­tetben nem izgat. AAéWWWWW^^AAAAA/WVWWAAAAA — A hadigondozottak kifizető pénz­tára értesíti az ellátásra igényjogosult hadi­rokkantakat, hadiözvegyeket és a hadiárvák gyámjait, hogy a június havi díjak kifizeté­sét a pénztár intézkedés hijján egyelőre nem eszközölheti. A kifizetés megkezdését közölni fogjuk. A KAC súlyos veresége a Szegedi AK­tól. A nagyhírű szegedi csapat alapot reván­­sot vett tegnap délután a KAC-on azért a vereségért, amit saját otthonában mért rá tavaly bajnokcsapatunk a vidéki bajnokság középdöntőjében. A KAC tegnapi 1 : 0 ás veresége tagadhatatlanul súlyos, amin nem segít az sem, ha megállapítjuk, hogy az eredmény realitásához erősen szó fér. A futba­llszerencse forgazdaságának tipi­kus példája a tegnapi eredmény, amely távolról iSpP fejezi ki a két csapat erővi­szonyait. A g közdelmet a KAC már az első félidő első negyedórájában eldönthette volna, ha sikerüll értékesíteni azt a két három gólhelyzetet, amik helyett a KAC- védelem súlyos.A hibájából a szemfüles SzAK csatársor rúgott hirtelen három gólt. Ezzel azután e­ősődött­ a­­mérkőzés sorsa. A KAC, mely egészen a harmadik gólig nagy fölénnyel játszott és a mérkőzés biz­tos favoritjának látszott, teljesen vissza­esett. A SzAK nase most már könnyi dolga volt. A sport tolvajnyelvén szólva úgy játszottak a KAO-cal, mint az »apa a fiá­val«, amiben nagy segítségükre volt a KAO hátvédeinek és haltsorának fejvesztett kap­kodása. A SzAK a második félidő közepén még egy góllal biztosította be az ered­ményt, ami változatlanul meg is maradt, bár a mérkőzés végén újra összeszedte magát a KAC a »becsületgól« ért, a tömö­rölt SzAK-védelem azonban önfeláldozóan vert vissza minden támadást. A mérkőzés legnagyobb részében muta­tott játék alapján a SzAK győzelme feltét­lenül megérdemelt volt s ha góljait fölénye alatt érte volna el, az eredmény realitása­­sem volna kétségbe vonható, így azonban a szerencse javára kell elkönyvelni a nagy gólarányú győzelmet. A győztes csapat mindvégig egységes, biztos együttesnek mutatkozott, amelyben főleg a közvetlen védelem és a csatársor Megyery—Márto­nossy—Eördögh balszárnya látta el hibát­lanul feladatát. A KAC csapatáról, leszámítva az első negyedórában mutatott, elismerést érdemlő teljesítményt, nem sok jót mondhatunk. Báthory a gólokat nem védhette. Aszódi II. gyenge volt, Korb még gyengébb. Közös hibáikból született meg a SzAK góljainak javarésze, nagy része van azonban a gó­lokban a halfsornak is, amelyben egyedül Farkas mutatott ha nem is kielégítő, de szemrevaló játékot. Baltás kecses lépések­ben szaladgált össze-vissza, Veroszta pedig indolenciájával magaslott ki messze a me­zőnyből. Ily körülmények között a magára hagyott csatársor tehetetlen volt és amint az eredmény mutatja, nem végzett túlságo­san sikeres munkát, összevetve az egé­szet, a csapat utolsó mérkőzésein már erő­sen meglátszottak a fáradság jelei, ami a jól megérdemelt pihenőt épen eléggé indo­kolttá teszi. wA/WUWUVWWUWWUVWUUWA/WA/WUVWAn Felhívás a kiscsalánosi földbérlet ügyé­ben. A városi tanács nemes áldozatkész­sége újra a hadirokkantak, hadiözvegyek és árváknak kívánja juttatni a tavaly bérbe­adott 68 hold földet. Ezért felhívom az összes igényjogosultakat, akik ezen földek­ből bérletet elnyerni óhajtanak, azok saját érdekükben június 5 én szombaton délután 2 órakor az Iparos Otthon gyűléstermében föltétlen megjelenni szíveskedjenek. Dr. Ujlady, Hanreg elnöke.

Next