Kecskeméti Lapok, 1924. július-december (57. évfolyam, 149-298. szám)
1924-07-01 / 149. szám
Csövecseetecink évfolyam 149. síim. * Ára 1000 korona Kedd, 1924. junius 1. fagyés évre___60,100 (KECSKEMÉTI FRISS ÚJSÁG) küldendőit. ágy hónapra 26,000 K * í„ru..Maí, é. ki.áéhint. fin*«*■*•»looo FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP n. »yjí...,(C. S LrB*«p*íí mrkmUség főszerkesztő: Hankovszky Zzigmond. TEXBFOHSSUIXrjrK : KZaSKSSZ,T0San ......... |il ATOMIJA KIADÓHIVATAL Felelős szerkesztő: Almássy Sándor. Visszatér lassan a gazdasági élet az aranyszámlásra. A köztisztviselők aranyparitásos fizetése, a vasút atany számítása az első lépések a visszatérés útján. Az a hatalmas probléma, amit a háborúval megváltozott új gazdasági viszonyok vetettek fel, most állítja elénk a lgnehezebb tennivalókat: átidomulni ahhoz a reális és szilárd szellemhez, mely képes lesz visszavezetni a világot a béke boldog, nyugalmas életéhez. A legszerencsétlenebb következményekkel járna azonban az a politika, amely az arányszámítást kihozná az egész vonalon a kötelezettségek, a terhek viselésénél, ellenben mereven elzárkóznak attól, hogy a munka, a fizikai és szellemi teljesítmények értékelésénél nem veszi át az új számítást. Nem csupán egyes osztások létkérdése ez, de bekkapcsolódik ennek jelentősége a gazdasági élet egész komplexumába közelről érintve kereskedelmet, ipart, mezőgazdaságot egyformán. A kereskedő, az iparos, a gazdag maga áruihoz és termeléséhez piacot keres, fogyasztó közönség kell, amelyik vásárolni tud, amelyiknek igényei vannak és azokat ki akarja és ki is tudja elégíteni. Nem szabad túlzott igényekről beszélni, nem várhatja senki, hogy márólholnapra begyógyuljon minden sebe annak a dolgozó társadalomnak, amely hosszú esztendők óta a szenvedések nehéz országját járja. Annak az időnek azonban mielőbb el kell következni, hogy a becsületesen végzett munkának is aranyértéke legyen és kultúremberi módon élhessen mindenki, aki keze, vagy agya munkájával dolgozik a kenyérért. A munka arapértékelése nem állhat meg egyes kategóriáknál és nem rögzíthetik meg az elvet annál a követelésnél, hogy az adózó polgárság aranyban rójja le a közterheket. Rengeteg magántisztviselő és munkás várja a jobb időkbe való fordulást, ami a munka megbecsülését fogja elhozni. Nagy válságokat és eleségeket hoz ez az átértékelés és a gazdasági élet meg megroppanása áldozatokat fog kívánni. Ez azonban csupán átmeneti lehet, mert a reális, komoly vállalkozások, ha a veszteségekkel is, de egészségesen és a jövő küzdelmeire megerősödötten kerülnek ki ebből a krízisből, amely végső eredményében tisztultabb légkört és nyugodtabb megélhetést hoz. Nehéz idők következnek tehát és minden oldalról mély emberi belátásra, józan mérsékletre, önfegyelemre van szükség. A gazdasági harc döntőjében vagyunk. Kölcsönös jóakarattal, egymás megértésével és támogatásával lehet ezeket a súlyos problémákat megoldani. A tőke részéről áldozatkészség és szociális szellem, a másik tábor józan mérséklete adják a megoldás lehetőségét. Érdeke ez ma az egész gazdasági éretnek, kereskedelemnek, iparnak és mezőgazdaságnak is. Mert ez áru, a termelés csupán úgy juthat a piachoz, ha középosztályt felemelik a lerom ottságából és alkalmassá teszik, hogy igényekkel éljen. Dr. Baltazár Dezső a politikai helyzetről. Dr. Baltazár Dezső püspököt, aki mint érettségi egyházi biztos időzött Vásárhelyen, meginterjúvolta a Vásárhelyi Napló munkatársa az általános politikai kérdésekről. A püspök az újságíró kérdésére a következőket válaszolta : — A politikai helyzetet megnyugtatón... nem találom, mert sem a külfölddel való viszonylatunkban nem tudtuk azt az eredményt elérni, ami a velünk szemben természetszerűen barátságtalan ántant hatalmakat meggyőzte volna kulturális, politikai és gazdasági fölényürulő a hazánk elrsd lőtt területeit megszállt utódállamok felett és mert a belső konszolidáció sem jutott még távolról sem adig a javaslatig, ahová pedig a liberális rm,s ■? demokrácia nemzeti, társadalmunkat a forradalmak előtt eljuttatta. — A kiutat annak az útnak az újra velő járásában látom, amit 1918 október 31 óta mindidáig elhanyagoltak az egymásután jövő irányzatok és kormányzatok. És mindenek felett a forradalmi állapottal való minél gyorsabb szakításban. — A polgári társadalomnak politikai egységbe foglalása mindaddig jogosult és szükséges marad, amig a szociáldemokrácia ragaszkodik a külön szervezetéhez. De nem tartom helyesnek, mihelyt a polgári társadalom a szociáldemokrácia ellen aggreszszíve szervezkedik; mert én úgy az egyes emberek, mint pártok, felekezetek, népek és országok között békét akarok. Békét, ami nélkül az egyetemes emberi boldogság eszményéhez nem közelíthetünk. — Meg vagyok győződve, hogy Bethlen István gróf jót akar. Hazafiságában nem szabad kételkednem. Azt azonban nem helyeslem, hogy nem tudja magát cselekedeteiben elhatározni azoknak a konzekvenciáknak a levonására, amelyek az általa nyiltan is elfogadott és vallott liberalizmusból folynak. Lehet, ha be lennék avatva annak az akadályoknak az ismeretébe, amelyek még mindig nem engedik a becsületes liberalizmust érvényesülni, akkor módosulna a véleményem a miniszterelnök politikája felől Különben a politika iránt igen kicsit érdeklődöm, a kíváncsiság e tekintetben nem izgat. AAéWWWWW^^AAAAA/WVWWAAAAA — A hadigondozottak kifizető pénztára értesíti az ellátásra igényjogosult hadirokkantakat, hadiözvegyeket és a hadiárvák gyámjait, hogy a június havi díjak kifizetését a pénztár intézkedés hijján egyelőre nem eszközölheti. A kifizetés megkezdését közölni fogjuk. A KAC súlyos veresége a Szegedi AKtól. A nagyhírű szegedi csapat alapot revánsot vett tegnap délután a KAC-on azért a vereségért, amit saját otthonában mért rá tavaly bajnokcsapatunk a vidéki bajnokság középdöntőjében. A KAC tegnapi 1 : 0 ás veresége tagadhatatlanul súlyos, amin nem segít az sem, ha megállapítjuk, hogy az eredmény realitásához erősen szó fér. A futballszerencse forgazdaságának tipikus példája a tegnapi eredmény, amely távolról iSpP fejezi ki a két csapat erőviszonyait. A g közdelmet a KAC már az első félidő első negyedórájában eldönthette volna, ha sikerüll értékesíteni azt a két három gólhelyzetet, amik helyett a KAC- védelem súlyos.A hibájából a szemfüles SzAK csatársor rúgott hirtelen három gólt. Ezzel azután eősődött amérkőzés sorsa. A KAC, mely egészen a harmadik gólig nagy fölénnyel játszott és a mérkőzés biztos favoritjának látszott, teljesen visszaesett. A SzAK nase most már könnyi dolga volt. A sport tolvajnyelvén szólva úgy játszottak a KAO-cal, mint az »apa a fiával«, amiben nagy segítségükre volt a KAO hátvédeinek és haltsorának fejvesztett kapkodása. A SzAK a második félidő közepén még egy góllal biztosította be az eredményt, ami változatlanul meg is maradt, bár a mérkőzés végén újra összeszedte magát a KAC a »becsületgól« ért, a tömörölt SzAK-védelem azonban önfeláldozóan vert vissza minden támadást. A mérkőzés legnagyobb részében mutatott játék alapján a SzAK győzelme feltétlenül megérdemelt volt s ha góljait fölénye alatt érte volna el, az eredmény realitásasem volna kétségbe vonható, így azonban a szerencse javára kell elkönyvelni a nagy gólarányú győzelmet. A győztes csapat mindvégig egységes, biztos együttesnek mutatkozott, amelyben főleg a közvetlen védelem és a csatársor Megyery—Mártonossy—Eördögh balszárnya látta el hibátlanul feladatát. A KAC csapatáról, leszámítva az első negyedórában mutatott, elismerést érdemlő teljesítményt, nem sok jót mondhatunk. Báthory a gólokat nem védhette. Aszódi II. gyenge volt, Korb még gyengébb. Közös hibáikból született meg a SzAK góljainak javarésze, nagy része van azonban a gólokban a halfsornak is, amelyben egyedül Farkas mutatott ha nem is kielégítő, de szemrevaló játékot. Baltás kecses lépésekben szaladgált össze-vissza, Veroszta pedig indolenciájával magaslott ki messze a mezőnyből. Ily körülmények között a magára hagyott csatársor tehetetlen volt és amint az eredmény mutatja, nem végzett túlságosan sikeres munkát, összevetve az egészet, a csapat utolsó mérkőzésein már erősen meglátszottak a fáradság jelei, ami a jól megérdemelt pihenőt épen eléggé indokolttá teszi. wA/WUWUVWWUWWUVWUUWA/WA/WUVWAn Felhívás a kiscsalánosi földbérlet ügyében. A városi tanács nemes áldozatkészsége újra a hadirokkantak, hadiözvegyek és árváknak kívánja juttatni a tavaly bérbeadott 68 hold földet. Ezért felhívom az összes igényjogosultakat, akik ezen földekből bérletet elnyerni óhajtanak, azok saját érdekükben június 5 én szombaton délután 2 órakor az Iparos Otthon gyűléstermében föltétlen megjelenni szíveskedjenek. Dr. Ujlady, Hanreg elnöke.