Kecskeméti Lapok, 1926. január-június (59. évfolyam, 1-144. szám)
1926-01-01 / 1. szám
ML tehess I sfián. Ára 1500 koron. Féltek, 112é. jauár 1. szerintöössie* (KECSKEMÉTI FRISS ÚJSÁG) SÄAS lg? kéupra 31.MI FIFIJfiOFTI FN POFITIk’AI NAPITAP Szerkesztőség és kiadódhata! Egy« »«« art 1500 K_____________________JUUUElLEI PULI FNIJAI INArlLAI_______________________V. ker., Kéttemplom-ket .»szerkesztő: Hankovszky Zsigmond. Telefonszára: 141. | Felelős szerkesztő: Szabó Ambrus dr. A levente kérdéshez. Körülbelül két hónappal ezelőtt Esztergályos János szociáldemokrata képviselő a nemzetgyűlésen támadást intézett a leventeegyesületek ellen, majd pedig tettetett naivsággal, de nem minden célzatosság nélkül felvilágosítást kért a kultuszminisztertől azok célját illetőleg. A felszólalás akkor nem vert nagyobb hullámokat. A nemzetgyűlés tagjai közül nem akadt senki, aki védelmébe vette volna a leventeintézményt. Talán mert jelentéktelen epizódnak tekintették a felszólalást, vagy mert inkább érdekelte őket az épen szőnyegen levő Cuza ügy, Gömbös Gyula fülibáló művelete, illetve Payer Károly akrobatamutatványa. Azóta a levente oktatás ellen ismételten történtek kirohanások Hogy Kéthly Annáék, Biró Dezsőék előtt nem rokonszenves a leventeképzés, nagyon természetes. Ők az intézményben — elég helytelenül — a railitarizmust látják, aminek elvi ellenségei. Bizalmatlanok mindennel szemben, aminek irányítása a polgári osztály kezében van. Különösen érzékenyek, ha a munkássággal rajtuk kívül mások is foglalkoznak s az ő politikai érdekeiket veszélyeztetik. Elfogultságukban kfeledik, hogy a leventeintézrényben az egész magyar ifjúság benne foglaltatik, tekintet nélkül a foglalkozásra, a társadalmi és felekezeti tagozódásra. Minthogy pedig a magyar ifjúság egyúttal a magyar jövőt is jelenti, a leventeügyet nem lehet, de nem is szabad más, mint magyar nemzeti szempontból kezelni. Ez nem az egyes pártok, felekezetek vagy társadalmi osztályok ügye. Ez a magyar nemzet ügye. Annál sajnálatosabb azonban, hogy elvétve a polgári osztályhoz tartozók részéről is hallatszanak ellene kifakadások Szeretnék hinni, hogy az itt ott megnyilatkozó ellenszenv nem hazafiatlanságból fakad, hanem a még mindig le nem vetkezett önző materializmusból, továbbá abból, hogy az intézmény újszerű s a polgárság nincs kellően tájékozva nemes hivatása felől. Elismerjük, hogy mint minden új dolognál, itt is fordulnak elő kinövések, túlbuzgalomból eredő esetleges zaklatások. E jelenségek azonban teljesen eltörpülnek az intézmény magasztos célja mellett, amit a fenkettgozdolkodású Mikes püspök így fejez ki: »A levente egyesületek hivatása, hogy az ifjúság egészséges testi nevelése, férfias erejének fejlesztése és megőrzése mellett a hazának tiszta, romlatlan és ezért minden tekintetben megbízható, erkölcsös nemzedéket neveljenek.« Olyan szent cél ez, amely előtt minden igaz magyar embernek, legyen az munkás, kisgazda, iparos, kereskedő, vagy értelmiségi, még anyagi áldozatok árán is meg kell hajolni. Soha nagyobb szükség levente nevelésre nem volt, mint mi. A múltban nem sokat törődtek az ifjúság nevelésével. A világháború alatt és után pedig csak tovább hanyatlott. Testileg, lelkileg gyöngült, erényeiben, erkölcseiben, kötelességtudásban megfogyatkozott. Annak idején a katonai szolgálat jótékony hatása még érezhető volt testi és szellemi erejének harmonikus A város törvényhatósági bizottsága ma délelőtt tartotta meg ez évben utolsó rendes havi közgyűlését a bizottsági tagok mérsékelt érdeklődése mellett. Kilenc óra után néhány perccel nyitotta meg a közgyűlést Fáy István főispán. Boldog új esztendőt kívánt a törvényhatósági bizottságnak, majd bejelentette, hogy Pekár Gyula nemzetgyűlési képviselő meleghangú levélben mondott köszönetet a törvényhatósági bizottságnak az olasz királytól kapott kitüntetése alkalmából tolmácsolt üdvözletéért. Bejelentette még, hogy törvényadta jogánál fogva Ottó Sándor műszaki tanácsost tb. műszaki főtanácsossá nevezte ki. Az elnöki enunciációk után Csarkay Béla főjegyző terjesztette be a polgármesteri jelentést a közigazgatás múlt havi állapotáról. A jelentéshez lányosi Szabó László dr. szólt hozzá s a városi tisztviselők részére karácsonyra kiutalt előleg kérdésével foglalkozott. Indítványozta, hogy az előlegként kiutalt összegeket segélyképpen írják a városi alkalmazottak javára és ugyanolyan arányban a városi nyugdíjasokat is részesítsék segélyben. A közgyűlés az indítványt egyhangúlag elfogadta. Francsek József, háztulajdonosok szövetsége elnnpkénc tványát terjesztette be ezután a feje. Az indítványozó a háztulajdonosok sérelmeit ecseteli az indítványban és főleg azt tartja tűrhetetlennek, hogy a lakáshivatal nem hajtja végre a bíróság által elrendelt kilakoltatásokat, úgy, hogy a háztulajdonosok úgy szól, áa védtelenek a lakókkal szemben. A bajok kútforrását a lakásínségben látja és azt indítványozza, hogy építtessen a város tizenöt rétiben egy, részben pedig kétszobás lakást. Az indítvány kapcsán dr. Márkus Ferenc szólalt fel és megtoldotta még azzal, hogy a város a maga hatáskörében intézkedjék aziránt, hogy az építtetni akarók a jelenleginél lényegesen olcsóbb áron juthassanak háztelkekhez, ami szintén jelentékeny segítség lenne a lakásínség enyhítésére. A közgyűlés a módosított indítványt teljes égé fejlesztésére. Trianon azonban ezt a nevelési lehetőséget is megszüntette. Nem maradt tehát számunkra más út, minthogy az új életre keltett levenkintézmény útján megbízható, lelkes oktatók segítségével a testedzés különböző ágaiban neveljük az ifjúságot fegyelemre, rendre, ember és törvénytisztetre, önzetlen, odaadó hazaszeretetre. Még élénken előttünk áll a nem rég megrendezett színházi leventeünnepély, a különböző foglalkozást űző, más-más társadalmi osztályhoz tartozó ifjak bot, fegyver és buzogánygyakorlataival, az a megragadó, szívekbe markoló élőkép, mely a régi, boldog Nagymagyarországot és a mai lecsonkított, szenvedő hont szimbolizálta. Lábuk e képen a rokka mellett szorgoskodó magyarruhás lányokat, szarató, kapáló, erőtől duzzadó földmives ifjút, a széken magáévá tette és utasította a tanácsot, hogy ebben az ügyben a jövő havi közgyűlés elé terjesszen be javaslatot. Bizottságok újjáalakítása. A közigazgatási bizottság tagjaiul titkos szavazással újból dr. Szabó Iván, dr. dr. Szabó László, Horváth Béla, Faragó Béla és Héjjas István választatott. Közfelkiáltással választatott meg a számonkérőszék tagjaiul dr. Kiss János és dr. Szabó Iván, az igazoló választmány tagjaiul Dömötör Pál, dr. Dr. Szabó László, dr. Kiss Kálmán, Pacsu Mihály és Szappanos Elek, az állandó bíráló választmány tagjaiul Csősz József, Kovács Sándor, dr. Sárközy Jenő, dr. Szabó Iván és dr. Zana Ferenc, a gyermekvédő menhely bizottságba dr. Horváth Mihály és Füredi Lajos. Az igazoló választmány elnökéül a főispán Faragó Bélát nevezte ki, tagok lettek dr. Győrffy Balázs, dr. Nagy Mihály és dr. Jámbor József. A választásokkal kapcsolatban viharos jelenetekre adott alkalmat dr. Nagy László bizottsági tag azzal, hogy az egyes bizottságokba külön listával kérte a titkos szavazás elrendelését. Miután pedig ehhez 20 bizottsági tag írásos kérelme szükséges, Fáy főispán a titkos szavazás mellőzésével, felállással ejtette meg a szavazást. A listákkal dr. Nagy László magára maradt s mint ismételten uj tagokat ajánlott a régiek közfelkiáltással való megválasztása helyett, Fáy főispánnal való vitája miatt két ízben kapott rendreutasítást. Fáy főispán megemlékezett a tiszántúli nagy árvízkatasztrófáról és bejelentette, hogy földönfutóvá vált magyar testvéreink segélyezésére január első felében rendkívüli közgyűlést fog összehívni. Több kisebb fontosságú ügy elintézése után Osló Sándor, az újonnan kinevezett tb. műszaki főtanácsos letette a hivatali esküt a tb. bizottság előtt, ami után az elnöklő főispán tizenegy óra előtt néhány perccel bezárta az esztendő utolsó közgyűlését: pörölytverő, acélizmú kovácsot, a rabláncot széttépő magyar daliát, az oláhot, a rácot, a csehet, osztrákot kergető, régi határainkat visszahódító edzett leventéket. Mindmegannyi zálogai a szebb magyar jövőnek! Kár, hogy olyan kevesen láttuk s éppen azok hiányoztak, akiknek elsősorban ott kellett volna lenni. Ha a pesti gáncsoskodók végignézték volna a lélekemelő ünnepélyt, talán ők is más szemmel néznék a magyar leventét. Hiszem, hogy az új esztendővel az eddiginél jobb napok virradnak a kecskeméti leventékre. A város tőle telhetőleg megtette a kötelességét. Most a társadalmon van a sor. Remélhetőleg megnyílik a szive s többet fog áldozni a magyar ifjúság nevelésére a szebb magyar jövő megvalósítása érdekében. Barcza József: A város közgyűlése. Ä m flnn AltAlrP W bor [9,Ö00 0 burgundi.(vörös) 16,000 Mi Uftlliv|l!7£&l n 0 kadarka 12,000 0 muskotály 18,000 ár.1.felmérjökbor.l nl« t: j rjz,JBg j4)QQQ Q Z. SZjlVánt édeske* 20,000 * 10 liter vételnél árkedvezmény!