Kecskeméti Lapok, 1927. július-november (60. évfolyam, 150-260. szám)

1927-07-06 / 150. szám

2. októl. Várospolitikai kérdések A város ügyeit, fejlődését szí­vén viselő közéleti férfiútól kap­tuk az itt következő cikket, me­­lyet folytatásokban közlünk. Egyik-másik megpendített eszme ugyan már korábban is foglal­koztatta az illetékes tényezőket s a megvalósítás irányában is történtek intézkedések. A Katona József kör újjászervezése már folyamatban van, a kórház elhe­lyezésének kérdése is régen gondját képezi a város vezető­ségének. Az egész cikk azonban a város fejlődése iránt érzett szeretet melegét sugározza s így teljes egészében méltó a benn foglaltak közlésére, olvasására és megizívlelésére. * Első közlemény A képviselőválasztások lezaj­lása remélhetőleg nyugalmat, megértést s békét fog előidézni a város polgárainak lelkében. Kecskemét városa az elmúlt évek alatt képviselői révén a politiká­ban is jelentős tényező volt országos viszonylatban is, de nagyon szépen haladt előre a város fejlődése is, talán éppen a képviselők és a város vezető­ségének együttes munkája folytán. Most, miután a város mindkét képviselője helybeli, akik ismerik a város életének minden meg­nyilvánulását, tudják a város lakóinak igényeit, szükségleteit, ismerik azokat a kérdéseket, ame­lyek a város fejlesztése, de első­sorban a lakosság érdekei szem­pontjából elsőrangú fontossá­gúak, remélni lehet, hogy a vá­ros vezetőségével leendő együtt­működés a város fejlődésében is jelentős eredményeket fog elérni. Hogy mik azok a kérdések, amelyek megoldására a város lakossága igényeinek kielégítése szempontjából, de elsősorban egészségének megóvása érdeké­ben szükség van, azokat fogjuk az alábbiakban elmondani, meg­jelölve azokat az utakat és mó­dokat, amelyeken keresztül ezek a kérdések megvalósíthatók. I. Városi párt. Az első kérdés volna a Kecs­keméti Városi Párt megalakulása. Míg már minden fejlődő város megszervezi a maga egységes szellemű városi pártját, amelyből kiküszöbölnek minden pártpoli­tikát, de amelynek feladata és kötelessége a város vezetőségét nemes törekvésében támogatni, a város érdekében dolgozni, bizonyos ügyeket kezdeményezni, intézmények megszervezését elő­készíteni. A városi párt javasol, támogat, együtt dolgozik a város vezetőségével és a pártnak meg­értő, mindenkor a közérdeket szem előtt tartó szelleme bizto­sítja a város érdekeinek kidom­­borítását és előbbrevitelét. Ez a városi párt a törvényhatósági bizottság tagjaiból alakulna, súlya, szava volna, beleszólna minden közügybe, előzőleg megtárgyalna minden nagyobb fontosságú köz­érdekű kérdést, a politikai kér­dések teljes kikapcsolásával; eszmerezervoár volna, amelyből időnként megoldásra várt prob­lémák kerülnének elő s a párt a sürgős megoldás napirenden tartását minden vonatkozásban munkálná. Ma már több városban szép eredménnyel dolgozik az ilyen városi párt. A székesfővárosban is sok Üdvös eszmének lett már megvalósítója a párt szervezett­sége, összetartása és ereje. Nem régen alakult meg a városi párt Pécsett, sőt van ilyen városi párt Csongrádon is, amely a város fejlesztésének mindenütt jelentős tényezője, stb. Kecske­méten is kívánatos volna ilyen pártnak a város fejlődése érde­kében leendő mielőbbi megszer­vezése, amelyben a törvényható­ságnak kiváló, értékes tagjai foglalnának helyet, élen a leg­kiválóbb, a legképzettebb veze­tővel, aki a várospolitikának összes kérdéseit legjobban is­meri, akinek személye garancia az egységre, a békére és az eredményekre. II. A felekezeti béke A másik nagy kérdés, amely talán ennél is fontosabb, feleke­zeti béke a város felekezeti bé­kéjének a biztosítása. Ilyen he­lyen, mint Kecskemét, ahol úgy az intelligencia, mint a nép körében napirenden vannak a vegyes házasságok, lelkiismeret­lenség, bűn, hazaárulás felekezeti villongásokat szítani, amely meg­zavarja a családi békét, a városi békét, de megzavarja az ország békéjét is. Nem lehet alkotó munkát kívánni ott, ahol ezek a kérdések a megoldásra váró feladatok előterében állanak, ahol az arányszámot nézzük s ahol az egyes állások betöltésénél nem az arravalóság, hanem a felekezeti hovatartozandóság az első szempont. Lám Francia­ország, amely 97 százalékában katholikus, református elnököt ültetett az államfői pozícióba, mert nála látta a most Francia­­országra nehezedő, nagy gazda­sági és politikai kérdések meg­oldását legjobb kezekben. Érthető, hogy mindenik felekezet törek­szik az erősödésre. De az erő­södés a hit mélyítésére töreked­jék, mert az épenséggel nem engedhető meg, hogy egyik keresztyén felekezet a másikat kisebbítse s ne tartsa testvéré­nek akkor, amidőn a hitetlenség, ez erkölcstelenség stb elleni küzdelemben nagy feladatok és egységes fronton való harc várja őket. Legyen szabad ezzel kapcso­latban Muraközy Gyula húsvéti vezércikkéből idéznünk (Kecs­keméti Lapok): »A magyarság egész története azt hirdeti, hogy a magasabbrendű nmed az ér­tékes és győztes a világon. A kohi­orgyémánt égbenyúló ba­­zaltsziklák lomha, sötét tömegé­nél mérhetetlenül többet ér. Hubay kicsiny hegedűjének, vé­kony szárazfájának sírását száz­szor jobban meghallja az egész világ, mint minden magyar erdő bánatos zúgását. Aki a tömeg­uralom számarányelvét hangoz­tatná, az például igazat adna a nemzetiségi kérdésben mindig véresszemű ellenségünk gyaláz­kodásának. Mert a háború előtti Magyarországban a különböző nemzetiségek nem számarányuk szerint, hanem belső lelki érté­keik szerint érvényesültek. Ezzel a számarányelvvel örökre le kel­lene mondanunk Erdélyről, mely­n­ek kultúráját a magyar lélek teremtette meg, melynek éltetője és gondolatnevelője ma is a fogyó magyarság. A számarány­­elvvel meg kellene tagadnunk a magyar alkotmány nagyszerű arisztokratikus demokráciáját, melynek végső eszménye a leg­jobbik, az »arisztéia vezetése a nép közös akaratából. Valószínű, hogy a 40 milliós olasz nemzet ünnepi és testvéri ölelése nem a jelenlegi csonka magyar nem­zet hétmilliós számának szólóit. Mussolini azt a magyar lelkisé­get ünnepelte, mely nemzetközi számarányán jóval felül tudott céltudatos munkával tekintélyes helyet szerezni a magyarságnak a népek tanácstermében.« KECSKEMÉTI LAPOK 1927 julius 6. Megszűnnek a gyümölcspiaci helypénzmizériák merül fel a panaszok egész sorozata. Szőke Gyula ügyvezető meg­ígérte, hogy a helypénz meg­állapítása iránti kérelmet » tanács elé fogja terjeszteni. Ami pedig a közegek magatartását illeti, kérte, hogy a panaszokkal a jövőben egyenesen hozzá vagy helyetteséhez forduljanak, annál is inkább, mert a helypénzszedők szigorú utasítást kaptak, hogy a közönséggel szemben ragasz­kodjanak a legudvariasabb érint­kezési formákhoz. A Szőlősgazdák Egyesületében tegnap a helypénzkezdésben ér­tekezlet volt, amelyen részt vett Szőke Gyula javadalmi hivatali ügyvezető is A szőlősgazdák kérték, hogy a helypénzt a gyü­mölcs után is egységesen álla­pítsák meg, éppúgy, mint a me­zőgazdasági terményeknél, ahol a helypénz három mázsás ko­csinként 12.000 korona. Szóvá tették továbbá a hely­­pénzszedő közegek modorát és a termelőkkel szemben való bánás­módját, ami ellen nap nap után AAAAAWVWWAAAAAA/\AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA/WVW Rádióműsor Kedd, július 5. Budapest (555 6, 3 Kw) 16­ 00 Meseóra. 17­ 00 Pontos időjelzés, időjárás- és vízállásjelentés. Utána a m. kir. Opera­ház tagjaiból alakult kamarazenekar hangversenye. 18- 30 Rádióposta. 19 00 Járossy Jenő magyar dalokat énekel Kozák Gábor és cigányzeneka­rának kíséretével. 20 20 Orosz-est. 21­ 45 Pontos időjelzés, hírek, közle­mények Utána Karina Simi cigány­zenekarának hangversenye. Szerda, július 6. Budapest (555 6 3 Kw.) 930 Hírek, közgazdaság. 12 00 Pontos időjelzés, hírek, közg. 13­ 00 Időjárás- és vízállásjelentés. 15­ 00 Hírek, közgazdaság. 16 00 Kálmán bácsi mesél a gyer­mekeknek. 17­ 00 Pontos időjelzés, időjárás- és vízállásjelentés. Utána a m. kir. Opera­ház tagjaiból alakult kamarazenekar hangversenye. 19 00 Szimfonikus hangverseny. 22-15 Pontos időjelzés, hírek, közle­mények. Majd jazz-band. A kecskeméti földmivesiskola felvételi értesítője A kisgazdaképző irányú kecs­keméti földmivesiskola rendelte­tése: a saját tulajdonukat képező földbirtokon, vagy esetleg béklé­ten gazdálkodók fiait a mező­­gazdaság minden ágazatában ala­posan és szakszerűen kiképezni és ezáltal képesíteni őket arra, hogy szüleik birtokának, vagy bérletének jövedelmezőségét a le­hető legmagasabb fokra emeljék. Az iskolába 17 évet betöltött s legalább az elemi iskola négy osztályát végzett ifjak vehetők fel. A szakképzés 2 teljes évig tart s a tanév október hó 1-én kezdődik Felvételre már június hónaptól lehet jelentkezni. A helyek betöl­tése a jelentkezés sorrendjében történik. Felvételért az iskola igazgató­ságához kell­­ pengő 60 filléres okmánybélyeggel ellátott kérvény­­nyel folyamodó s a kérvényhez a következő okmányokat kell csatolni: 1. születési anyakönyvi kivonatot, 2 iskolai bizonyít­ványt, 3. himlő újraoltási bizo­nyítványt, 4. orvosi bizonyít­ványt arról, hogy folyamodó a gazdai pályára alkalmas, ép és egészséges testalkattal bír s raga­dós betegségben nem szenved, 5 községi erkölcsi bizonyítványt, 6. hatósági bizonyítványt, mely­ben igazolatik, hogy folyamodó szüleinek hány kát. hold föld­birtoka, vagy bérlete van, foly­tatnak e tényleges gazdálkodást s politikai tekintetben kifogásta­lanok e? 7. szülői nyilatkozat arról, hogy a fiuk belépése az iskolába tudtukkal és beleegye­zésükkel történik, vele a kétéves tanfolyamot bevégeztetik, őt kellő ruházattal és tanszerekkel ellátják és az ellátási dijat pontosan fogják fizetni. Fizetendő dijak: behratási dij 5 pengő, bútor- és eszközhasz­nálati dij 20 pengő, ellátási dij 275 pengő, összesen egy tanév­ben 300 pengő. A felvett tanulók az iskola internátusában helyeztetnek el és ellátási díjuk ellenében élelme­zést, mosást, fűtést, világítási és orvosi gyógykezelést kapnak. Kisebb területű birtokkal, vagy bérlettel rendelkező s nagy csa­ládú gazdák fiai részére 8 állami ingyenes hely van az iskolában rendszeresítve, melyből 4 ingye­nes hely betöltése Kecskemét th. város előterjesztésére történik. Az állami ingyenes helyekért benyújtandó kérvények »a nagy­­méltóságú ,m. kir. Földmivelési Miniszter Úrhoz Budapest« dr­­zendők és az iskola igazgatósá­gához Kecskemétre küldendők be. Az ingyenes helyet Kecske­mét th. város útján elnyerni óhajtó folyamodók kérvényeiket ugyancsak a Földmű­velési Mi­niszter Úrhoz címezve, Kecske­mét th. város polgármesteri hiva­talába nyújtják be. A 6. pont alatt ismertetett hatósági bizo­nyítványban — ingyenességért való folyamodás esetében — a gyermekek, illetőleg a testvérek száma és kora is igazolandó. Ingyenes helyekért csak július 20 ig lehet folyamodni. Az iskola gazdasága, 193 ház, hold, szántóföld, rét, szőlő, fais­kola, konyhakert, tehenészet, juhá­szat, sertés-,ló- és baromfitenyész­tés, stb. szolgál a tanítás céljaira.

Next