Kecskeméti Lapok, 1928. július-december (61. évfolyam, 152-292. szám)

1928-07-07 / 152. szám

Fővárosi hírlapírók megtekintették a bugád vasutat és a Széktő-fürdőt A bugaci vasút befejezéshez közeledő építkezése és a Széktó fürdő ras már látványosságot jelentenek és idegenforgalmunk tényezői lettek. Az egyik hatvan­ezer hold terűieiet csatol Kecs­kemét gazdasági vérkeringésébe, közvetíti a kultúrát a kiaknázat­lan talajra, a másik hűs pihe­nést ad és egész nemzedékek fokozott egészségügyi védelmé ben nyújt keiiő ellenértékét a befektetett áldozatért és mun­káért. A bugaci vasút és » strand fürdő olyan alkotások, melyekre méltán büszke lehet a város s amelyeÉ éppen ezért érdemlik meg, hogy tervszerű propaganda kelté időben \jg^e szét hírüket. Értékeinket be 'keli mutatnunk az ország ' * nyilvánosságának, hogy érdeklődést* keltsünk nem­csak befejezett munkák iránt, hanem terveink, városfejlesztési programunk számára Is. Sok sok kérésünk talál hamarabb meg­hallgatásra az illetékes kormány­szerveknél, ha azokat előzetesen sikerült az érdeklődés homlok­terébe állítanunk. A város haladását célzó mun­kában elengedhetetlen ezen pro­pagandának fontos állomása volt a csütörtöki nap, amelyen a heiyi sajtó meghívására fővárosi, ceglédi és nagykőrösi hírlapírók látogattak el hozzánk és szak­szerű kalauzolás mellett meg­tekintették a bugaci vasútat és Széktó-fúrdőt. Ezen alkalomra Kecskemétre érkeztek: Losonczi Zoltán (Bu dapestl Hírlap, 8 Órai Újság), Lévai Jenő (Az Est, Pesti Napló, Magyarország), Horváth Kálmán (Nemzeti Újság), Borbély Andor (Újság), Várkonyl Titusz (Magyar Hírlap), dr. Oyulay Zoltán (Uj Nemzedék), Mischek Ferenc(Ceg- léd), Kmetykó Zoltán (Nagykő­rösi Híradó) és Kopa László (Duna Tiszsközi Hírlap.) A délutáni gyorssal érkező hiríapirók először a bugaci vas­útat tekintették meg Bskkay jó zsef iőerdőmérnök és Tormássy Ferenc háztartási főszámvevő Kalauzolásával. Fürge mozdony egész Matkóig szaladt a vendé­gekkel, akik áliaudó ostrom alatt tartották a kecskeméti kollegákat és szives kalauzaikat: milyen pusztákat érint az 52 kiiőméie- res vasút, mennyiben emelte a vasútépítés az érdekeit területen a földárakat, milyen tervek készül­tek az érintett részek rscioná li sabb kihasználására, mikor indul naponként a három vonatpár, milyen irányokban látszik cél­szerűnek szárnyvonalak építése. Szorgalmas jegyezgetésük egy ponton bizonyára találkozott: a bugaci kisvasúton az út kelle­mes, az óránként 40 kilométeres gyorsaság kielégítő, a vasút te­herbírása felülmúlja a hasonló vonatokét, élénk forgalma biz­tosítottnak tekinthető. Hit óra előtt pár perccel ér­keztek a vendégek a Széktóhoz, ahol Szőke Gyula javadalm) ügy vezető, Szappanos Jenő tb. fő­mérnök, műszak) tanácsos, Gtrzó Sándor és Füredy Lajos tanács nokok, dr. Kiss Endre tiszti fő­ügyész, dr. Szabő Győző tiszti orvos, Bsgi Lajos b. javadalmi ügyvezető és dr. Dömötör László fogadták a fürdő impozáns mé­retéi által meglepett, osztatlan elismeréssel adózó társaságot. Hamar meg Is fűrdöttek a hir lapirók és az építkezés aránya) mellett bőven kijutott a dicséret a tiszta és hűvös viznek, vala­mint a pompás tusoknak is. A hírlapírók széktői látogatása bi­zonyára hálás téma lesz szines és a nagy koncepció értékét és jelentőségét hangsúlyozó ripor­tok számára. Vacsorára Szőke Gyula látta vendégül a hírlapírókat, akik há­lásak voltak az igazán magyaros vendégbarátságért, a házigazda lekötelező szlvélyességéérf. A jő borok megoldották a nyelveket, felmelegitették a sziveket és ked vés emlékű éjjelen át folyt az élénk terefere Kecskemétről, múltjáról, célkitűzéseiről és régi emlékekről. Mert a fővárosiak közül Horváth Kálmán és Vár- konyi Titusz a ref. kollégiumban tettek érettségit s csak a mostani meghívás hozta őket vissza az elmerült Ifjúság színterére, isme­rősök, barátok közé. A diákévek megelevenedtek, egyik jóízű his­tória követte a másikat a vidám ba- rátkozás során. A muzsika és nóta gyorsította azon kapcsosa tok megteremtését is, amelyet a kecskeméti hírlapírók szorgal­maztak, hogy a fővárosi sajtó minél bővebb teret szenteljen Kecskemét életprobiémái, a kor­mánnyal szemben támasztandó jogos óhajai számára. A kelle­mesnek és hasznosnak összekö­tése lett igy a fővárosiak min den tekintetben jól sikerüli, Szőke Gyula őszinte vendég szereietével emlékezetessé tett kecskeméti kirándulást. Miniszteri kiküldöttek tekintették meg a kecskeméti gyümölcscsomagolást Nemzetgazdasági szempontból óriási fontosságú érdekek fűződ­nek ahhoz, hogy a magyar gyü­mölcs, amelynek évről-évre foly­ton erősbődő küzdelmet kell megvívnia az olasz konkuren­ciával, a lehető legfrissebb álla pótban érkezzék ki a külföldre. A főidmi veié* ügyi miniszter éppen ezért szabályozni akarja az export egyik legfontosabb műveletét, a gyümölcscsomago iást. Elsősorban Is arra helyezi s fősúlyt, hogy az exportra szánt gyümölcs csomagolása fedett helyen történjék. Ebben az ügyben a miniszter a tavasz folyamán már leiratot intézeti a városhoz, tegnap pedig Kecske­métre küldötte egy osztálytaná­csos kíséretében dr. Telmann Károly miniszteri tsnicsost. A miniszteri tanácsos több helyen megnézte a gyümölcs csomagolását és megállapította, hogy a gyümölcsszáliitás Kecs­keméten a legpraktikusabb, leg­tisztább és leghigiénikusabb mó­don kerül lebonyolításra s hogy a kecskeméti kereskedők a leg­messzebbmenő gondossággal küldik külföldre a gyümölcsöt. Intenzivebbé teszik az alföldi gazdasági életet A kormány tervei a ti Kein Károly ny. államtitkár részletes tervet dolgozott ki az Alföld gazdasági életének inten­zivebbé tételéről. A tervekről kapcsolatban Bethlen miniszter elnök a P. H. munkatársa előtt tett érdekes nyilatkozatában az Alföld problémájáról többek közt ezeket mondotta: — Egységes terv kidolgozása csak olyan gazdasági és technikai létesítményekre nézve állhat fenn, melyek az egész alföldi területre nézve együtthatásukban biztosit hatnak eredményeket és stabili­tásuk a rohamosan haladó fech nika és gazdaságtudományok korában kétségtelen. Ezek a szempontok érvényesülnek ed digeié az Alföld vízrendszerének szabályozásánál, az út- és vasút­építés problémáinál, íz erdőst- sítési kétdéseknél, a szikes tsla jók javításánál, a növényterme­lés és állattenyésztés irányainak megállapításánál, az exportképes nyarendszer reformjára termel vények termelési akcióinál, de egyúttal ezek nyújtanak ala­pot az iparosodásnak és a ki nálkozó, vagy felderíthető ter­mészeti erők célszerű felhasz­nálásának. — Az Alföld 15 évre terjedő erdősítési programjának kivitele kezdetét vette, amely 200 ezer kát. hold terület rendszeres és célszerű fásítását fogja eredmé­nyezni. A szikjavitás egyelőre 500 ezer hóid termővéiételéí kí­vánja lehetővé tenni. A baromfi tenyésztés farmrendszerű alsp vetése az okszerű tenyésztés és értékesítés együttes érdekeit szolgálja. A tagositás fellendü­lése jobb és eredményesebb gaz­dálkodáshoz segít. Általában s törekvés az, hogy a falu népe mind erőteljesebben vonassák be az aktuális gazdasági prob léniák megoldásába, ami a szak- j oktatás kimélyltése, a társadalmi I művelődésnek s falusi kuitur házak által való intenzivebb ter­jesztése révén lépésről lépésre könuyebben megközelíthető. — Kaán Károly tulajdonképen két irányban jelöli meg a főbb teendőket. Legfontosabb az út- probléma megoldása. Ma még- hiányiiit az Alföld jövendő köz­lekedési rendszerének végleges programja s valóban úgy van, enélküi' nem keletkezhetnek egy­mással* szerves összefüggésben azok s lakótelepek, községek és városok, amelyek a tanyavilág mai rendszertelenségét egészsé­ges alapon, átszervezzék. Köz tudomású, hogy a tanyarend­szer alapos reformra szorul. A mai Magyarország lakóinak 18 százaléka él a tanyákon igen sú­lyos közigazgatási és kulturális magárahagyottságában. Meg keli szervezni a vidéki együttélésnek azokat a csomópontjait, amelyek legalább az orvost, a szülésznőt és a gyógyszertárat, a piacot, a postát biztosítják; miután most már fokozatosan megszüntette a kormány azt az állapotot, hogy a falusi gyereknek öt-tiz kilométert kellett gyalogolni, ha az isko­lába akart jutni. — Meg kel! rajzolni azt a végleges tervvázlatot, amely sze­rint a vasútak ás az útik vona­lai megépüljenek, hogy ezek mentén, mint a gyöngyszem a fűzéren, a lakóhelyek gócpont­jai kialakulhassanak. Ehhez egy­séges, összefogó terv szüksé­ges. A probléma megoldása út­ban van, már tovább haladt « tanulmányozásnál, már hivatkoz­hatunk konkrét eredményekre is. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy nekünk csak a trianoni Magyarország erőforrásai állnak rendelkezésre az Alföld bajainak gyógyításánál is. De bár a nehéz­ségek megvannak, mégis Széche­nyi szellemében fogjuk folytatni a reorganizálás munkáját. • — Az Alföld újjáépítésének problémájánál a főirányitás a leg­több kérdésre a kormány kezében van és e legfőbb végrehajtó hatalmi szervezetben biztosítéka van minden olyan nagyszabású alkotás megteremtésének, mely x szebb magyar jövő elérését az Alföld életének fejlesztése útján Is kívánja szolgálni. Egyébként csak azt óhajtom megjegyezni még, hogy nincs sürgősebb teendő, mint anr;*k az eszmei virágoskertnek, amelyet Kain Károly tanulmányában mintegy végső konklúzióként elénk tár, a kerítését minél előbb megépíteni és biztosítani, nehogy kárba vesszen az a sok áldozat és fáradság, melyet a nemzet már eddig is hozott. — A mai gyümölcspiacon közepes felhozatal volt. Árak: sptnyolmeggy 40 — 60, apró meggy 35, I Kajszin barack 80 —90, II. barack 35—40, cse­resznye 15—50, zöldbab 20—30 fillér kilónként, zöldpaprika da­rabja 6—7 fillér. íhSkEMETI IIAPuK ää Ilii»*»« -? Ilm'tefiiilHi Am 11 Hffll VIA •*«*• •»rk.,,ti»éS^ fi hm — p , , fciaáéUv. stain klilzufóü fagyai im «-8C P (KECSKEMÉTI FRISS UBAGi »«■*■«111* t, Ua«Ut,i.i «I,M itta M «8 r FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP ttlitMmm Hí M. tiWm 152. am. _____________________________Ar« 8 Hitét.________________________hratwi, B28. július 7.

Next

/
Thumbnails
Contents