Kecskeméti Lapok, 1935. február-június (68. évfolyam, 5-26. szám)

1935-02-02 / 5. szám

2. oldal Divatpullóvereket, téli melegnadrágot, téliharisnyákat példátlan olcsón vehet a Héjjas harisnyaházban! A városi kisgyűlés­es közgyűlés ülése A város kisgyűlése kedden, a közgyűlés pe­dig szerdán tartotta az évben első ülését. A kisgyűlésen a különböző bizottságok megala­kításán kívül tárgyalták és elfogadták Gesz­­telyi Nagy László dr-nak lapunkban már is­mertetett, a rendőrség létszámának felemelését célzó indítványát, melyet felterjesztettek a mi­nisztériumhoz. Hozzájárultak a Mezőgazdasági Kamara mintagyümölcsösének eladásához, tu­domásul vették a város felmérés költségeit és hosszas vita után elhatározták, hogy a tavasz­­szal nagyobb arányú építkezést végeznek a Kada-Otthonnál. A szerdai közgyűlés élénk érdeklődés mel­lett folyt le. Nagy vita alakult a házakat sú­lyosan terhelő kövezési költségek körül, mely vita során Szabó József elmondotta, illetően elolvasta „szűzbeszédét“, amelyben élénken mutatott rá arra, hogy számos háznál a köve­zési költség nagyobb, mint a ház értéke. Koncz Mihály dr.-nak az adórendezést célzó indítvá­nya körül is nagyobb vita alakult ki, amelyben az indítványozón kívül Fritz Imre dr., Váry István dr., Horváth Mihály dr., Sándor István és Halmy Lajos vettek részt. Az indítványt elfogadták. Az Operabálon szerepelt zenekar játszik a Jogász bálon A szombati Jogász­ bálra már minden előké­születet megtett az agilis rendezőség. Bizo­nyos, hogy a derék jogászifjúság az idén is a szezon legnagyobb sikerű mulatságát hozta össze. A vendégeket fényesen feldíszített terem és számos kedves meglepetés fogadja. Az igaz­ságügyminisztert Tormássy Lambert dr. tör­vényszéki elnök fogja külön megbízatás alap­ján képviselni. A zenekart a fővárosból szerződtették, még­pedig ezt a jazz-zenekart, ami tavaly az Ope­rabálon muzsikált. Karnagy: Istvánffy Tibor. Már ez egymaga biztosítja a sikert. Felelős szerkesztő: Rácz Béla dr. Laptulajdonos és kiadó: Első Kecskeméti Hírlapkiadó­ és Nyomda-Részvénytársaság Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kéttemplom-köz. A vén csordás temetése Aj, megcsurrantak az égi kutak! A házakat mind bennebb döngölik mennyből jövő, nehéz esőrudak. Sötét menet baktat az út­vizen: a vén csordást hozzák, ki nagy legény volt annyi dúdot tudott,, mint senki sem s ötven évet élt fenn a hegyeken. Mondják, egyszer, kegyetlen téli éj volt, nagy farkast vert agyon, fegyvertelen. Vonul, vonul a fekete menet, csak a koporsó villog a szekéren, s az őszfejű ökrök fehérlenek. Könnytelenül jönnek az emberek — a sírást tiltja férfiú szemérem — Az asszonyok szeméből könny pereg. A cínteremnél megtorpan a kántor s zendít háromszázéves éneket. Csengő visszhang szól a nők csapatából szagos szél­ső, tüstént eláll a zápor, a cínterem kapuja megremeg, kilincse koccan s lám kinyíl magától. SÍRFELIRAT. Imitt a vén Csukás csordás alussza Krisztusában örökös álmait. Kegkepléti napok A hét tükre A KORMÁNYZÓ köszönettel fogadta az ellenforradalmárok és nyugatmagyarországi felkelők vitéz Héjjas Iván dr. által előterjesz­tett hódolatát. AZ IPAROSSÁG egyöntetű bizalommal ismét Vincse Mihályt jelölte az Ipartestület el­­nök­i tisztjére. A FŐSZ­ÁM­VE­V­Ő­I ÁLLÁSRA február 14- én déli 12 óráig lehet benyújtani a pályázato­kat. KECSKEMÉT BIRTOKPOLITIKÁJA és egészségesen kialakított termelési életformája nagyszerű elismerésben részesült a Budapesti Hírlap hasábjain Németh Imrének, a kiváló írónak tollából. A cikket Kiss Endre dr. pol­gármester valamennyi th. bizottsági tagnak megküldötte. A POLGÁRI DALOSKOR elhatározta, hogy a jövő évi országos dalosversenyen anyagiak miatt nem vesz részt, de részt vesz a májusi nagykőrösi hangversenyen. LICHTNECKERT ANDRÁS tábornokot Budapestre helyezték. Utódára vonatkozóan még nem történt intézkedés. A SÍN AUTÓBUSZT, melyen Budapestre 11, Szegedre 9.40 pengő az útiköltség, még februárban üzembe helyezik. * A REFORMOK sorsa foglalkoztatja a bel­politikát. Az egységes párt értekezlete heve­sen utasította vissza Eckhardt Tibor azon ál­lításait, hogy a párt áll útjában a reformoknak. Eckhardt erre lemondott népszövetségi főmeg­bízotti tisztéről és kijelentette, hogy a táma­dás nem neki, hanem a reformoknak, a válasz­tójognak és a telepítésnek szól. A KORMÁNYZÓI JOGKÖR kiterjesztése tekintetében nincs véleménykülönbség a pár­tok között. Az egységes párt a törvényterveze­tet letárgyalta, ahhoz hozzájárult és így az al­kotmány­jogi javaslatok közül ez kerül első­nek a képviselőház elé. A VIDÉKI PÉNZINTÉZETEK hitelkereté­nek felemelésére kezdett eredményes tárgya­lások indultak a Pénzintézeti Központnál. RÁKOSI MÁTYÁS népbiztos lázadási bűn-Hűn őrizé faluja barmait, ötven évig a szemét be se hunyta! De most immár békével alhatik, Ki sem zavarja vackon, ügyében elhangzottak a perbeszédek, ítélet va­lószínűen pénteken lesz. AUSZTRIA ötezer vágón búzát vásárolt Jugoszláviától. A FÖLDBIRTOKREFORMOT, amint hírlik, kincstári birtokon fogják telepítéssel megkez­deni. Ez a jussa. Jékely Zoltán A tél koldusairól A cinkelőcsapatok már teljes számban meg­érkeztek hozzánk. Az elmúlt zúzmarás napo­kon különösen sokat láthattunk belőlük há­zaink körül, ahol azért jelennek meg, hogy mint a Tél Koldusai a jószívű emberektől egy­­egy szem tök- vagy napraforgó­ magot kapja­nak. Különös játéka a természetnek, hogy a legéletrevalóbb s a legjobb megélhetési viszo­nyok között élő teremtmények, mint ezek a kis madárkák is, láthatnak szükséget és az ember izgalmára szorulnak. Ez időszerint még az örök kérdések közé tartozik, hogy miért rendezte ezt így a Teremtés Ura? Mi célja volt vele? Talán az, hogy az embereket rá­szoktassa a könyörületességre és megismer­tesse velük az adakozás, a másokon való segí­tés lélekemelő mivoltát? Avagy e példa által az elbizakodottságtól akarta az emberiséget óvni? Különös előttünk az is, hogy míg más ma- i­daraknak, pl. a bagolynak heti étrendjében egy koplalási nap van, addig a cinkefélék fél­napi éhezést sem bírnak el. Nagy étvágyuk van, rengeteg férget irtanak ki, mert mint a 1935 február 2. Gyorsíró-ünnepély Kecskeméten A Kecskeméti m. kir. áll. Katona József reáliskolában 1880. január havában állapította meg dr. Szombathy István francia szakos ta­nár az első gyorsírókört, a mainak 55 éves elődjét. Ezt az évfordulót országos jellegű gyorsíró-ünnepély keretében készül megülni az intézet febr. 10-én, vasárnap délelőtt 11 órakor a városháza dísztermében a reáliskolai diák­­szövetség és a Magyar Gyorsírók Országos Szövetsége támogatásával. Kiss Endre dr. polgármester, úgy is mint a reáliskolai diákszövetség elnöke megnyitóbe­szédet tart. Hajnóczy Iván dr. felsőker. isk. igazgató, a Kecskeméti Gyorsíró Egyesület el­nöke helyi gyorsírástörténeti előadása után az egységes magyar gyorsírás nemzeti fontosságát ismertetik Traeger Ernő dr. miniszterelnökségi min. tanácsos, a magyar gyorsírásügyek kor­mánybiztosa, Radnai Béla dr. és Radnai Béláné az egységes magyar gyorsírás megteremtői, Nesz Gyula dr. és Zelovich Dezső országgyű­lési gyorsírók, akik a 400 szótagos legmaga­sabb teljesítményű gyorsírást a közönség előtt is be fogják mutatni. Kecskemét és Nagykő­rös legjobb diákgyorsírói pedig 120—150— 200-as percenkénti sebességgel fognak írni és mindjárt fel is olvassák. Az ünnepélynek külön fénypontja lesz a 82­­ éves Szombathy István dr. ny. főigazgató meg­­j­­elenése, aki a magyar gyorsíróélet kezdő korá­­i­ról és a kecskeméti főreáliskola küzdelmes ki­alakulásáról a szemtanú érdekességével beszél­het. Ezen nem mindennapi ünnepély, melynek előkészületei serényen folynak, méltó érdeklő­dést válthat ki Kecskemét lakosságából, hiszen a legfiatalabb középiskolában is 55 éves a gyorsírás-kultúra. M. Kir. Madártani Intézet hivatalosan megál­lapította, pár évvel ezelőtt, egyetlen cinkepár egy nap alatt közepes népességű fészekalja ré­szére 496-szor vitt be eleséget — egyszerre több darabot is — és így egyfelől mohó falánk­ságukkal csinálnak az embernek legnagyobb hasznot, másfelől éppen ez a szertelenségük az evésben okozza vesztüket az ínség napjaiban. A puhányok, hernyók teste nem vízzel van kitöltve, mert így a 15—20 fokos hideget a fák kéregrepedéseiben és a fák háncsa alatt nem bírnák ki, hanem olajjal, mely nem oly köny­­nyen fagy meg és a hidegre nem terjeszti, nö­veli térfogatát. Mivel a cinkéknek fő eleségét éppen a hernyóknak különféle fajai képezik, azért az ember által nyújtott eledelük is csak sok zsírt vagy olajat tartalmazó szalonnából, illetve magvakból állhat. A napraforgó magot mindenesetre jobban szeretik, mint a tök­magot, ennek azonban az a nagy hátránya, hogy ezt a mindenüvé befurakodó veréb is na­gyon kedveli, míg a tökmaggal nem bír. Nagy szükség esetén a veréb még a szalonnával is megpróbálkozik. A rendszeres és állandó etetéssel nem szoktathatjuk le a cinkéket rendes napi mun­kájukról, a féregirtásról, mert hisz ezzel csak az esetleges éhenhalástól mentjük meg őket és elérjük azt, hogy ők is állandó munkásai ma­radnak szőlőnknek, gyümölcsfáinknak és a felfedezett jó helyre mind több és több társu­kat csődítik oda. Ezek azután állandó vendég­ként ott is maradnak. Egy évben 150—160 cin­kém volt egész télen, igaz, hogy 11 etetőben állandóan volt különféle eleség részükre. Pon-

Next