Kecskeméti Lapok, 1936. január-június (69. évfolyam, 1-25. szám)

1936-01-05 / 1. szám

2 Hézagpótló nyitása! kisüveg LMnM.MI-keserű­viz 2—3-szori használatra csak Kérjen mindenütt kisüveg keserűvizet a gazdasági rendszer a mai kornak már meg nem felelő, minthogy a kenyérmagvak értéke­sítése nagy gondot okoz nemcsak a termelő­nek, hanem magának a kormánynak is. Az el­gyengült talajerejű szántóföldek nem adnak kellő terméshozamot és ha jó a gazdasági év, amidőn magasabb a terméshozam, akkor az értékesítési ár alacsonyabb, ha pedig rossz a gazdasági év, akkor nincs elegendő termés s hiába vannak magas árak, a kisbirtokos osz­tály nem tudja e magas árak előnyét kihasz­nálni, mert nincs mit eladnia. Ezért kell lassan alakítanunk termelési rend­szerünket.­­ Hogyan szervezzük tehát át okszerűen, a mai viszonyoknak megfelelőleg mezőgazdasági ter­melésünket? Feltétlenül csökkenteni kell kenyérmagter­­melő területünket és fokoznunk kell a szántó­földi takarmánytermelésünket. Állatállomá­nyunk fokozása mellett törekednünk kell azok minőségének javítására, hogy jobb áron tud­juk értékesíteni. Ezt pedig csak úgy tudjuk el­érni, hogyha jószágainkat, főleg növendék jó­szágainkat saját gazdaságunkban termelt jó­­minőségű, nagy hozamot adó, fehérjedús takar­mányokon tartjuk. Nekünk különösen figye­lemmel kell lennünk az éghajlati és talajviszo­nyainknak megfelelő pillangós takarmányféle­ségek termelésére. Ha kellő mennyiségű takar­mányt termelünk, akkor fokozhatjuk jószág­­i állományunkat és ezáltal fokozzuk a talajerő fenntartása szempontjából nélkülözhetetlen is­tállótrágya termelésünket. Figyelemmel kell lennünk a külföld által ke­resett ipari és kereskedelmi növények termelé­sére is. A mi talaj- és éghajlati viszonyaink mellett feltétlenül indokolt, hogy a ricinus­magnak, a tökmagnak és a napraforgómagnak a termelését bevezessük a kisgazdaságainkba. Nem szabad elhanyagolnunk a keresett kony­hakerti magvaknak a termelését is, amit már bizonyos mértékben a kecskeméti gazdatársa­dalom be is állított gazdasági üzemébe. Igaz, hogy ennek a termelési rendszernek bevezetésével fel kell hagynunk az eddigi ké­nyelmes, nagyobb figyelmet nem igen igénylő gazdálkodással, de a kényelmeskedő gazdák a jövő termelési rendszerében nem számíthatnak megfelelő jövedelemre. Ezek el fognak tűnni és helyükbe jönnek a nagyobb körültekintéssel, nagyobb szakértelemmel s a kor igényeinek megfelelő termelést űző gazdák, akiknek mun­kássága nemcsak magán, hanem közgazdasági szempontból is értékesebb, valamiint szociális szempontból is, mert a több munkát igénylő, de magasabb és biztosabb jövedelmet nyújtó növényfajták termelése több munkaalkalmat is ad a nincstelen mezőgazdasági munkásoknak. A hazánkban termelt ricinusmag olyan ki­váló minőségű olajat tartalmaz, hogy termé­sünket Németország, Hollandia és Dánia min­den mennyiségben felvásárolja és amellett bel­földi fogyasztásunkat is kielégítve, tekintélyes és biztos jövedelmet biztosít termése a kisgaz­daságoknak. Ha figyelemmel vagyunk arra, hogy a négy év óta végzett termesztési kísér­letek azt mutatták, hogy a teljesen ki nem zsarolt, sárga homokon is megad­hat, holdan­ként 5—6 q-t, amely talajon a rozs nem ad többet és a jobb sárga homokon 6—8, a barna homokon 7—10 q terméshozamot is ad és ha figyelemmel vagyunk arra, hogy 1 q I osztá­lyú magért a­ feladóállomás 32 pengő árat tu­dunk elérni, akkor feltétlenül szükséges, hogy ezzel komolyan foglalkozzunk, mert olyan jö­vedelmet biztosít, amit a legnagyobb rozster­més esetén sem érünk el. Napraforgóból nagy mennyiséget kell kül­földről behoznunk, hogy a belföldi szükségle­tünket fedezni tudjuk. Nagy összeget fizetünk a külföldnek azért, mert a magyar gazdák en­nek termesztését lebecsülik, holott a naprafor­gómag is rendszeres művelés mellett és talaj­erőben tartott talajon magasabb és biztosabb terméshozamot hoz a rozsnál. E két termény­nek a szára tüzelőanyag pótlásul is szolgál. A takarmánytök termelése szintén indokolt s termelhetjük ezt akár külön táblán, akár ten­geri közt, köztesterményként. A konyhakerti magvak termesztésének beve­zetése is indokolt, mert a magkereskedelem jó áron veszi át a saláta, retek, spenót, uborka, mustár, bab, stb. magvakat és kisebb területe­ken termelve ezeket is be lehet kapcsolni a kisgazdaságok üzemébe és így a gazdasági üze­met változatosabbá téve, a jövedelmezőség szempontjából jobban tudjuk kihasználni. Összefoglalva az elmondottakat, a jövő gazdasági termelési rendszerünket úgy kell megváltoztatnunk, hogy csökkentsük gabona­termő területeinket, fokozzuk takarmánynö­vény-termő területeinket és kapcsoljuk bele a kereskedelmi és ipari növények termelését. Hogy az új termelési ágak azután minél gyorsabban elterjedjenek, feltétlenül szüksé­gesnek tartom, hogy úgy Kecskemét város sa­ját gazdaságában, mint az oktatásra hivatott M. Kir. Mezőgazdasági Szakiskola saját gazda­ságában látható példát mutathasson a körzet kisgazdaközönségének. A kisgazdaközönséget nehéz meggyőzni az új dolgokról. Nem elég részükre előadást tartani, szakcikkeket írni, hanem szemléltető módon kell nekik bizonyí­tani. Erre pedig hivatottak a közületek és az intézmények. Kecskemét város gazdasága van elsősorban hivatva, hogy ezt a termelési rend­szert bevezesse és bemutathassa úgy a kisgaz­daközönségnek, mint a város nagyszámú kis­­haszonbérlőinek. Ne ijedjünk meg a termelésben a rendszer- I változástól, hanem gondolkozzunk; mérlegel­­­­jük a lehetőségeket s haladjunk a kor kívánal- I­maival, mert csakis ez az út vezet a boldogulás I felé. ■ ■■•»■■«■■««••«■■•■HM* KEBKEBÉnU­SIOK 1936 január 5. A föld­mívelésügyi minisztérium 100 pengőt és öt oklevelet küldött a baromfikiállítás jutalmazására A földmívelésügyi minisztérium képvisele­tében vitéz Ottó Ernő gazdasági felügyelő jan. 5-én, vasárnap délelőtt 10 órakor nyitja meg a baromfikiállítást az Ókollégium tornatermé­ben. A tenyésztők a baromfiak színe-javát gyűjtötték össze, hogy a nemes versennyel hathatós propagandát fejtsenek ki. Buzgólko­­dásukat illően jutalmazta a földmívelésügyi Veszélyben a sertésértékesítés A sertéshízlalás az utolsó évek folyamán erősen visszaesett. Az idén nemcsak a megfe­lelő árak hiánya nehezítette a termelők hely­zetét, hanem a jég és szárazság is. Fellendülés csak az utolsó hónapok folyamán mutatko­zott, amikor Kecskemétnek is sikerült bekap­csolódnia a németországi sertéskivitelbe. Sajnos ez a javulás máris veszélybe jutott, mert január 16. után nincs németországi kon­tingens és a kivitel folytatására vonatkozó tárgyalások eddig nem vezettek eredményre. A Mezőgazdasági Kamara igazgató-választmá­­nya táviratilag fordult Gömbös Gyula minisz­terelnökhöz, Darányi és Winchkler miniszte­rekhez, hogy a kontingensnek további biztosí­tásával tegyék lehetővé, hogy a termelők a drága takarmánnyal hizlalt sertéseket ne le­gyenek kénytelenek áron alul értékesíteni. JOOOOOOOOÖOOCXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX} minisztérium, amely szombati napon 100 pen­gőt és öt oklevelet juttatott a kiállítás jutal­mazására, a Mezőgazdasági Kamara 30 pen­gőt adott és díjakat ajánlott fel Kecskemét vá­ros, Kovács István, Sz. Tóth Gergely dr. és Kremán S. Miklós dr. is. A kiállítás 30 filléres belépőjeggyel tekinthető meg. —.o.— iAAAAJ. AA A A mAAAAÁÁÁÁAÁAÁAlAAiAiAAA Fizessen elő a Kecskeméti Lapokéra Egy hónapra csak 40 fillér ocxaoooooooocxDoooexDoo^ Társadalmi naptár Jan. 5. Református Egyházi Énekkar hangversenye délután 6 órakor az Újkollégium dísztermében. — Állami altisztek családi estje este 7 órakor a Rigó utcai helyiségben. Jan. 8. Liszt-év harmadik kollégiumi előadása dél­után negyed 7 órakor a városháza közgyűlési termében. (Előadó: Tóth Aladár dr.) Jan. 9. Néma Bál a városháza dísztermében. Jan. 11. Protestáns Ifjak műsoros családi estje a Pro­testáns Egyesületben. Jan. 12. Verbőczy­tca este 8 órakor a Protestáns Egye­sületben. — „Katona József“ cserkészcsapat műsoros táncestje este 8 órakor az Otthon dísz­termében. Jan. 17. Iparegyesület jubiláns előadássorozatának első előadása az Iparos Otthon dísztermében. Jan. 18. Emericana-bál az Urikaszinóban. — Szr. Nő­egylet műsoros táncestje a Kereskedői Kaszinó dísztermében. Jan. 22. Zeneiskola bérleti hangversenye délután ne­gyed 7 órakor a városháza dísztermében. (Ká­rolyi Gyula zongoraestje.) Febr. 1. Jogászbál az Urikaszinóban. — Gazdabál a Gazdasági Egyesületben. Febr. 9. Piarista-tea délután 5 órakor a kegyesrendi főgimnázium dísztermében. szerek a legnagyobb választékban kaphatók. Kálván­ tér 1. Postával szemben. HÁLÓK EBÉDLŐK URISZOBÁK KOMBINÁLT BERENDEZÉSEK Budapesti Bútorszalonban Budapest, VIII., Baross­ utca 21. Nagy választék. Kedvező részletfizetésre. Tudja-e már Ön, hogy bel- és külföldi illatszerek, TM márkás kölni vizek, gyógy- és pipereszappanok, megbízhatós beszerzési forrása az ÁRPÁD DROGÉRIA ahol kozmetikai Cikkek, arc-, bőr- és hajápoló

Next