Kecskeméti Lapok, 1937. január-június (70. évfolyam, 1-26. szám)

1937-01-03 / 1. szám

Vasárnap, 1937 január 3. Qra^MwI^ 70* évfolyam, 1. szám KEtfflEHÉTI hAPOK fÜGGETLEH POLITIKAI HETILAP « MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP REGGEL Ál ÚJ ESZTENDŐ hetvenedik fordulója a Kecskeméti Lapok-nak. Hetven esztendő egy lap életében is nagy idő; különösen egy vidéki lap életében, ahol annyi idő alatt egész történelme sűrűsödik össze a helyi generációnak. A hetvenéves múlt történetének egy töredé­két lapunk Emlékezzünk régiekről c. rovata tárja olvasóink elé, ahol sorozatos cikkekben Váry István dr. kitűnő munkatársunk, meg­kapó közvetlenséggel eleveníti fel egyfelől vá­rosunk kiválóságainak és közintézményeinek a múltját, másfelől pedig azokat a tragikus eseteket, azokat a szenvedéseket és csapásokat, melyek Kecskemét lakosságát sújtották és amelyek, mint fájó emlékek, maradtak reánk a múltból. De még tragikusabb a magyar múlt, ha nemcsak hetven év távlatában és nemcsak helyi vonatkozásban, hanem országos viszony­latban nézzük a magyar nemzet ezeréves tör­ténetének évenkint váltakozó küzdelmeit, szen­vedéseit és csalódásait. Hiszen a magyar tra­gédia voltaképpen már a honfoglalás előtt kez­dődött, mikor a kétfelé szakadt ősi magyarság egyik része a Kárpátok ölébe jött és az ígéret földjét keresve, Európa egérfogójába került; a másik — talán az okosabb — része pedig kitért a történelmi végzet dübörgő vasszekere elől és visszavándorolt Ázsiába. A honfoglalás után aztán egymásután jött a katasztrófák sorozata. Az első csapás Muhi pusztánál érte a magyar nemzetet, amikor a napkeleti barbárság lemészárolásra indult a nyugati kulturnépck ellen. Majd jött a mohá­csi vész, amikor a délkeleti, — s azután Vilá­gos, amikor az északkeleti államóriás jelezte hatalmát Európa felé; míg végül Trianonban Nyugat — hálából — könyörtelenül leszámolt ezeréves védőjével. Valamennyi csapás halálos döfés volt a nemzet testén. És hogy annyi katasztrófa után sem pusztult el ez a szerencsétlen nemzet, — sőt a maga erejéből heverte ki a szörnyű se­beket és ezerévig fennmaradhatott, — mindez a História legnagyobb csodája. Amiből pedig joggal következtethető, hogy Trianon után — bármily triviálisan hangzik is — a magyarság renesszánszának kell bekövetkezni. Igaz ugyan, hogy évről-évre szomorúbbak fáradtabbak, fásultabbak lesznek az emberek. Tagadhatatlan az is, hogy évről-évre nehezeb­bek a küzdelmek, nagyobbak a szenvedések s a csalódás is számosabb. Ennélfogva ha az új év küszöbén feltesszük a kérdést: mit hoz az új év? — nehéz a csiiggedőkbe reményt éb­reszteni. Pedig nekünk a reményért még re­mény nélkül is küzdeni kell, mert ez az örök magyar sors, mint annak idején Deák Ferenc mondotta. Nekünk a magunk erejével kell kitaposni a magyar jövő útját. Nem szabad magunkat továbbra is -— kizárólag — az igaz­ság és keresztyénség jelszavával áltatni, mert ha a „kulturált“ államokat a keresztyénségük nem feszélyezte a mi eltiprásunkban, úgy az igazság hirdetése sem fogja őket arra indí­tani, hogy ellágyuljanak és megelégeljék a mi megpróbáltatásainkat. Gondoljunk csak arra, hogy 1920 óta várt és bízott abban a magyar nemzet, hogy Géni­ből vagy Párisból vagy Londonból elindul egyszer az igazság vonata; de ebben a hitében éppúgy csalódott, mint azokban a fenséges szólamokban — önrendelkezés, leszerelés, stb. — melyekkel a győztesek oly barbár módon becsaptak bennünket. Ne feledjük, hogy a Rothermere lord Ang­liája is, — tizenötévi vajúdás után — csak odáig — s általunk nagyon is túlértékelt kije­lentésig jutott, hogy a történelmet nem stati­kus, hanem dinamikus erők irányítják s ezek még a békeszerződéseknél is erősebbek. Az ilyen diplomatikus kijelentésből azonban csak a naiv elképzelés kovácsolhat küszöbön álló revíziós romantikát. Keressünk és szerezzünk is barátokat, de ugyanakkor és elsősorban teremtsünk magunk körül erőtől duzzadó és harmonikus nemzeti légkört. Legyen önálló nemzeti akaratunk, hogy ha arra kerül a sor és maradt még va­lami bennünk az ázsiai egészségből, sarkon fordulhassunk s hagyjuk el a népszóval ség zöld asztalát, ahol eddigelé csak az európai hazugságoknak és keserves csalódásoknak vöt Ilink a részesei. Az önerőnkbe vetett hittel és ne cső lavávás- sal tekintsünk a jövőbe s ez a h't ’.“gyen a mi .jévi ajándékunk. ooooooooocxxxxxxxxxxxxteocxxxxxxxxxxxxxxxxxxxaoooooooooooooooooooooooooo Hz új év feladatai: alkotmányjogi és gazdasági problémák megoldása A Független Kisgazdapárt szombaton dél­ben köszöntötte vezérét, Eckhardt Tibort A párt ragaszkodását Tildy Zoltán tolmácsolta, akinek szavaira Eckhardt Tibor nagyobb be­széddel válaszolt és a jövő feladatait az aláb­biakban jelölte meg: — Két irányban várnak komoly feladatok megoldásra. Az egyik az alkotmányjogi prob­lémák sürgős elintézése. Ebben a tekintetben nem akarok nehézséget támasztani a kor­mánynak, mert meg vagyok győződve arról, hogy a kormánynak nem az ellenzéki oldalon, hanem inkább saját oldalán jelentkező akadá­lyokkal kell megküzdenie, amelyeket megsem­misítene, mihelyt ezt a politikai probléma­komplexumot sikeresen megoldaná. — Ezt a kérdést pedig abban a kedvező at­moszférában kell megoldani, amely a pártközi konferencián alakult ki és egész közel juttatta egymáshoz a különböző felfogásokat. Soha még ilyen kedvező hangulat nem volt ezeknek a kérdéseknek megoldására, mint ma. — A másik megoldásra váró probléma- komplexum gazdasági téren mutatkozik, amely kezdve a hitelproblémák kezelésétől a munka- nélküli alamizsnák bevezetéséig olyan helyze­tet teremtett, amely a megélhetéshez kevés, de az élienhaláshoz sok. Követeljük az igazságos jövedelemelosztást és elsősorban a tiszánfun tűrhetetlen munkanélküliség megszüntetését A továbbiak során hangoztatta Eckhardt Ti­bor, hogy a kormánnyal való együttműködés­nek a feltétele az alkotmányjogi és gazdasági kérdések rendezése. — Ezt elvárhatja tőlünk a nép — mondotta — amely nem cirkuszt akar, hanem kenye­ret. —o-o-o— AAAAAAAAAAAAAtAAAAAáAtAAAAAAAUAAAAAAAAUAAUAUUUAAUAAAAAAAAAAUAA Hétfőn sséilcüldilc a Néma Hál megßivoit Kecskemétnek az idők komolyságához mért szociális megmozdulása, a Néma Bál, január 9-én, szombaton délután 6 órakor lesz a vá- I rosháza közgyűlési termében. A szegényügyi bizottság a meghívókat hétfőn küldi szét két­ezer címre. A Néma Bál a meghívó szerint kettős célt szolgál: az egyén nyugalmát és a társadalmi osztályok közötti béke biztosítását Hisszük, hogy társadalmunk átérzi e célok jelentőségét s megértéssel, dicséretes áldozatkészséggel siet azok támogatására, akiknek elesett életét csak a szeretet teheti elviselhetővé s akiknek min­dennapi kenyerét csak a társadalmi szolidari­tás biztosíthatja. A szegényügyi bizottság mindenkit arra kér, hogy az együttérzést a szegények részére szánt adománnyal juttassa kifejezésre. A meghívók­hoz külön borítékot mellékelnek s e boríték­ban kell eljuttatni az adományokat a szegény­gondozóhivatalba vagy elhelyezni a Néma Bá­lon ott felállítandó urnákban. 'AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAJAAAAAAAAAAAAAAAAAAA.4AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA Majd minden ünnep hétköznapra esik 1937-ben Az új évben alaposan kivehetjiik részünket az ünnepekből, mert az ünnepek majd mindnyájan hétköznapra esnek. Az 1937. évben (március lő-ét is beleszámítva) nem kevesebb mint 67 ünnepnap lesz. A bus vét, pünkösd és karácsonyon kívül csak a nagyboldogasszony napja esik vasárnapra. Kel­lős ünnep 6 lesz. A hétköznapra eső ünnepek kö­zül a legtöbb, számszerűit 5, hétfőre, szerdára 3, kedd, csütörtök és péntekre 2—2 és a legkevesebb szombatra, csak 1 (karácsony első napja). Az 1937-es év péntekkel kezdődik és péntekkel végződik. Reméljük, azért, hogy sokkal kedvezőbb lesz az elmúlt, 1936-os évnél. A naptár érdekes­sége, hogy a gyümölcsoltóboldogasszony nem már­cius 25-re esik (ez a nap a nagycsütörtök napja), hanem április 5-re, hétfőre. A farsang 35 napig, tehát aránylag rövid ideig tart. Legtöbb ünnep májusban van 8, legkevesebb júniusban 4. Az év leghosszabb nappala június 23-án lesz, amikor a nap 15 óra 58 percig fog ragyogni, míg a legrövi­debb ideig december 22-én látható, amikor mind­össze 8 ón 17 percig gyönyörködhetünk melegé­ben. A leghosszabb évszak a nyár, mely 93 és fél napig tart, utána legtovább a tavasz tart, 93 napig, míg az őszt 89 és fél napig, a télt pedig 89 napig élvezhetjük. Természetesen csak a naptár szerint...

Next

/
Thumbnails
Contents