Kecskeméti Lapok, 1937. január-június (70. évfolyam, 1-26. szám)
1937-01-03 / 1. szám
Vasárnap, 1937 január 3. Qra^Mwi^ 70* évfolyam, 1. szám KEtfflEHETI LAPOK fÜGGETLEN POLITIKAI HETILAP « MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP REGGEL Az ÚJ ESZTENDŐ hetvenedik fordulója a Kecskeméti Lapoknak. Hetven esztendő egy lap életében is nagy idő, különösen egy vidéki lap életében, ahol annyi idő alatt egész történelme sűrűsödik össze a helyi generációnak. A hetvenéves múlt történetének egy töredékét lapunk Emlékezzünk régiekről c. rovata tárja olvasóink elé, ahol sorozatos cikkekben Váry István dr. kitűnő munkatársunk, megkapó közvetlenséggel eleveníti fel egyfelől városunk kiválóságainak és közintézményeinek a múltját, másfelől pedig azokat a tragikus eseteket, azokat a szenvedéseket és csapásokat, melyek Kecskemét lakosságát sújtották és amelyek, mint fájó emlékek, maradtak reánk a múltból. De még tragikusabb a magyar múlt, ha nemcsak hetven év távlatában és nemcsak helyi vonatkozásban, hanem országos viszonylatban nézzük a magyar nemzet ezeréves történetének évenként váltakozó küzdelmeit, szenvedéseit és csalódásait. Hiszen a magyar tragédia voltaképpen már a honfoglalás előtt kezdődött, mikor a kétfelé szakadt ősi magyarság egyik része a Kárpátok ölébe jött és az ígéret földjét keresve, Európa egérfogójába került, a másik — talán az okosabb — része pedig kitért a történelmi végzet dübörgő vasszekere elől és visszavándorolt Ázsiába. A honfoglalás után aztán egymásután jött a katasztrófák sorozata. Az első csapás Muhi pusztánál érte a magyar nemzetet, amikor a napkeleti barbárság lemészárolásra indult a nyugati kulturnépek ellen. Majd jött a mohácsi vész, amikor a délkeleti, és azután Világos, amikor az északkeleti államóriás jelezte hatalmát Európa felé, míg végül Trianonban Nyugat — hálából — könyörtelenül leszámolt ezeréves védőjével. Valamennyi csapás halálos döfés volt a nemzet testén. És hogy annyi katasztrófa után sem pusztult el ez a szerencsétlen nemzet, — sőt a maga erejéből heverte ki a szörnyű sebeket és ezer évig fennmaradhatott, — mindez a História legnagyobb csodája. Amiből pedig joggal következtethető, hogy Trianon után — bármily triviálisan hangzik is — a magyarság renesszánszának kell bekövetkezni. Igaz ugyan, hogy évről-évre szomorúbbak fáradtabbak, fásultabbak lesznek az emberek. Tagadhatatlan az is, hogy évről-évre nehezebbek a küzdelmek, nagyobbak a szenvedések s a csalódás is számosabb. Ennélfogva ha az új év küszöbén feltesszük a kérdést: mit hoz az új év? — nehéz a csüggedőkbe reményt ébreszteni. Pedig nekünk a reményért még remény nélkül is küzdeni kell, mert ez az örök magyar sors, mint annak idején Deák Ferenc mondotta. Nekünk a magunk erejével kell kitaposni a magyar jövő útját. Nem szabad magunkat továbbra is— kizárólag — az igazság és keresztyénség jelszavával áltatni, mert ha a „kulturált“ államokat a keresztyénségük nem feszélyezte a mi eltiprásunkban, úgy az igazság hirdetése sem fogja őket arra indítani, hogy ellágyuljanak és megelégeljék a mi megpróbáltatásainkat. Gondoljunk csak arra, hogy 1920 óta várt és bízott abban a magyar nemzet, hogy Génfből vagy Párisból vagy Londonból elindul egyszer az igazság vonata, de ebben a hitében éppúgy csalódott, mint azokban a fenséges szólamokban — önrendelkezés, leszerelés, stb. — melyekkel a győztesek oly barbár módon becsaptak bennünket. Hétfőn isétküldik Kecskemétnek az idők komolyságához mért szociális megmozdulása, a Néma Bál, január 9-én, szombaton délután 6 órakor lesz a vá Irosháza közgyűlési termében. A szegényügyi bizottság a meghívókat hétfőn küldi szét kétezer címre. A Néma Bál a meghívó szerint kettős célt szolgál: az egyén nyugalmát és a társadalmi osztályok közötti béke biztosítását Hisszük, hogy társadalmunk átérzi e célok jelentőségét s megértéssel, dicséretes áldozatkészséggel siet Az új évben alaposan kivehetjük részünket az ünnepekből, mert az ünnepek majd mindnyájan hétköznapra esnek. Az 1937. évben (március 15-ét is beleszámítva) nem kevesebb mint 67 ünnepnap lesz. A húsvét, pünkösd és karácsonyon kívül csak a nagyboldogasszony napja esik vasárnapra. Kettős ünnep 6 lesz. A hétköznapra eső ünnepek közül a legtöbb, számszerűtt 5, hétfőre, szerdára 3, kedd, csütörtök és péntekre 2—2 és a legkevesebb szombatra, csak 1 (karácsony első napja). Az 1937-es év péntekkel kezdődik és péntekkel végződik. Reméljük, azért, hogy sokkal kedvezőbb lesz az elmúlt, 1936-os évnél. A naptár érdekessége, hogy a gyümölcsoltó boldogasszony nem március 25-re esik (ez a nap a nagycsütörtök napja), hanem április 5-re, hétfőre. A farsang 35 napig, tehát aránylag rövid ideig tart. Legtöbb ünnep májusban van 8, legkevesebb júniusban 4. Az év leghosszabb nappala június 23-án lesz, amikor a nap 15 óra 58 percig fog ragyogni, míg a legrövidebb ideig december 22-én látható, amikor mindössze 8 én 17 percig gyönyörködhetünk melegében. A leghosszabb évszak a nyár, mely 93 és fél napig tart, utána legtovább a tavasz tart, 93 napig, míg az őszt 89 és fél napig, a télt pedig 89 napig élvezhetjük. Természetesen csak a naptár szerint... a Néma Hál meghivott azok támogatására, akiknek elesett életét csak a szeretet teheti elviselhetővé s akiknek mindennapi kenyerét csak a társadalmi szolidaritás biztosíthatja. A szegényügyi bizottság mindenkit arra kér, hogy az együttérzést a szegények részére szánt adománnyal juttassa kifejezésre. A meghívókhoz külön borítékot mellékelnek s e borítékban kell eljuttatni az adományokat a szegénygondozóhivatalba vagy elhelyezni a Néma Bálon ott felállítandó urnákban. 'AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAJAAAAAAAAAAAAAAAAAAA.4AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA Majd minden ünnep hétköznapra esik 1937-ben körül erőtől duzzadó és harmonikus nemzeti légkört. Legyen önálló nemzeti akaratunk, hogy ha arra kerül a sor és maradt még valami bennünk az ázsiai egészségből, sarkon fordulhassunk s hagyjuk el a népszövatség zöld asztalát, ahol eddigelé csak az európai hazugságoknak és keserves csalódásoknak vételink a részesei. Ne feledjük, hogy a Rothermere lord Angliája is, — tizenötévi vajúdás után — csak odáig — s általunk nagyon is túlértékelt kijelentésig jutott, hogy a történelmet nem statikus, hanem dinamikus erők irányítják s ezek még a békeszerződéseknél is erősebbek. Az ilyen diplomatikus kijelentésből azonban csak a naiv elképzelés kovácsolhat küszöbön álló revíziós romantikát. Keressünk és szerezzünk is barátokat, de ugyanakkor és elsősorban teremtsünk magunk Az önerőnkbe vetett hittel és ne csőlavárással tekintsünk a jövőbe s ez a hit ’.“gyen a mi újévi ajándékunk. ooooooooocxxxxxxxxxxxxteocxxxxxxxxxxxxxxxxxxxaoooooooooooooooooooooooooo Az új év feladatai: alkotmányjogi és gazdasági problémák megoldása A Független Kisgazdapárt szombaton délben köszöntötte vezérét, Eckhardt Tibort A párt ragaszkodását Tildy Zoltán tolmácsolta, akinek szavaira Eckhardt Tibor nagyobb beszéddel válaszolt és a jövő feladatait az alábbiakban jelölte meg: — Két irányban várnak komoly feladatok megoldásra. Az egyik az alkotmányjogi problémák sürgős elintézése. Ebben a tekintetben nem akarok nehézséget támasztani a kormánynak, mert meg vagyok győződve arról, hogy a kormánynak nem az ellenzéki oldalon, hanem inkább saját oldalán jelentkező akadályokkal kell megküzdenie, amelyeket megsemmisítene, mihelyt ezt a politikai problémakomplexumot sikeresen megoldaná. Ezt a kérdést pedig abban a kedvező atmoszférában kell megoldani, amely a pártközi konferencián alakult ki és egész közel juttatta AAAAAAAAAAAAAtAAAAAáAtAAAAAAAUAAAAAAAAUAAUAUUUAAUAAAAAAAAAAUAA egymáshoz a különböző felfogásokat. Soha még ilyen kedvező hangulat nem volt ezeknek a kérdéseknek megoldására, mint ma. A másik megoldásra váró problémakomplexum gazdasági téren mutatkozik, amely kezdve a hitelproblémák kezelésétől a munkanélküli alamizsnák bevezetéséig olyan helyzetet teremtett, amely a megélhetéshez kevés, de az éhenhaláshoz sok. Követeljük az igazságos jövedelemelosztást és elsősorban a tiszántán tűrhetetlen munkanélküliség megszüntetését A továbbiak során hangoztatta Eckhardt Tibor, hogy a kormánnyal való együttműködésnek a feltétele az alkotmányjogi és gazdasági kérdések rendezése. — Ezt elvárhatja tőlünk a nép — mondotta — amely nem cirkuszt akar, hanem kenyeret. —o-o-o—