Kecskeméti Lapok, 1937. január-június (70. évfolyam, 1-26. szám)

1937-01-03 / 1. szám

Vasárnap, 1937 január 3. Qra^Mwi^ 70* évfolyam, 1. szám KEtfflEHETI LAPOK fÜGGETLEN POLITIKAI HETILAP « MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP REGGEL Az ÚJ ESZTENDŐ hetvenedik fordulója a Kecskeméti Lapok­nak. Hetven esztendő egy lap életében is nagy idő, különösen egy vidéki lap életében, ahol annyi idő alatt egész történelme sűrűsödik össze a helyi generációnak. A hetvenéves múlt történetének egy töredé­két lapunk Emlékezzünk régiekről c. rovata tárja olvasóink elé, ahol sorozatos cikkekben Váry István dr. kitűnő munkatársunk, meg­kapó közvetlenséggel eleveníti fel egyfelől vá­rosunk kiválóságainak és közintézményeinek a múltját, másfelől pedig azokat a tragikus eseteket, azokat a szenvedéseket és csapásokat, melyek Kecskemét lakosságát sújtották és amelyek, mint fájó emlékek, maradtak reánk a múltból. De még tragikusabb a magyar múlt, ha nemcsak hetven év távlatában és nemcsak helyi vonatkozásban, hanem országos viszony­latban nézzük a magyar nemzet ezeréves tör­ténetének évenként váltakozó küzdelmeit, szen­vedéseit és csalódásait. Hiszen a magyar tra­gédia voltaképpen már a honfoglalás előtt kez­dődött, mikor a kétfelé szakadt ősi magyarság egyik része a Kárpátok ölébe jött és az ígéret földjét keresve, Európa egérfogójába került, a másik — talán az okosabb — része pedig kitért a történelmi végzet dübörgő vasszekere elől és visszavándorolt Ázsiába. A honfoglalás után aztán egymásután jött a katasztrófák sorozata. Az első csapás Muhi pusztánál érte a magyar nemzetet, amikor a napkeleti barbárság lemészárolásra indult a nyugati kulturnépek ellen. Majd jött a mohá­csi vész, amikor a délkeleti, é­s azután Vilá­gos, amikor az északkeleti államóriás jelezte hatalmát Európa felé, míg végül Trianonban Nyugat — hálából — könyörtelenül leszámolt ezeréves védőjével. Valamennyi csapás halálos döfés volt a nemzet testén. És hogy annyi katasztrófa után sem pusztult el ez a szerencsétlen nemzet, — sőt a maga erejéből heverte ki a szörnyű se­beket és ezer évig fennmaradhatott, — mindez a História legnagyobb csodája. Amiből pedig joggal következtethető, hogy Trianon után — bármily triviálisan hangzik is — a magyarság renesszánszának kell bekövetkezni. Igaz ugyan, hogy évről-évre szomorúbbak fáradtabbak, fásultabbak lesznek az emberek. Tagadhatatlan az is, hogy évről-évre nehezeb­bek a küzdelmek, nagyobbak a szenvedések s a csalódás is számosabb. Ennélfogva ha az új év küszöbén feltesszük a kérdést: mit hoz az új év? — nehéz a csü­ggedőkbe reményt éb­reszteni. Pedig nekünk a reményért még re­mény nélkül is küzdeni kell, mert ez az örök magyar sors, mint annak idején Deák Ferenc mondotta. Nekünk a magunk erejével kell kitaposni a magyar jövő útját. Nem szabad magunkat továbbra is­­— kizárólag — az igaz­ság és keresztyénség jelszavával áltatni, mert ha a „kulturált“ államokat a keresztyénségük nem feszélyezte a mi eltiprásunkban, úgy az igazság hirdetése sem fogja őket arra indí­tani, hogy ellágyuljanak és megelégeljék a mi megpróbáltatásainkat. Gondoljunk csak arra, hogy 1920 óta várt és bízott abban a magyar nemzet, hogy Génf­ből vagy Párisból vagy Londonból elindul egyszer az igazság vonata, de ebben a hitében éppúgy csalódott, mint azokban a fenséges szólamokban — önrendelkezés, leszerelés, stb. — melyekkel a győztesek oly barbár módon becsaptak bennünket. H­étfőn isétk­üldik­ Kecskemétnek az idők komolyságához mért szociális megmozdulása, a Néma Bál, január 9-én, szombaton délután 6 órakor lesz a vá­ I­rosháza közgyűlési termében. A szegényügyi bizottság a meghívókat hétfőn küldi szét két­ezer címre. A Néma Bál a meghívó szerint kettős célt szolgál: az egyén nyugalmát és a társadalmi osztályok közötti béke biztosítását Hisszük, hogy társadalmunk átérzi e célok jelentőségét s megértéssel, dicséretes áldozatkészséggel siet Az új évben alaposan kivehetjü­k részünket az ünnepekből, mert az ünnepek majd mindnyájan hétköznapra esnek. Az 1937. évben (március 15-ét is beleszámítva) nem kevesebb mint 67 ünnepnap lesz. A hús­vét, pünkösd és karácsonyon kívül csak a nagyboldogasszony napja esik vasárnapra. Ket­tős ünnep 6 lesz. A hétköznapra eső ünnepek kö­zül a legtöbb, számszerűtt 5, hétfőre, szerdára 3, kedd, csütörtök és péntekre 2—2 és a legkevesebb szombatra, csak 1 (karácsony első napja). Az 1937-es év péntekkel kezdődik és péntekkel végződik. Reméljük, azért, hogy sokkal kedvezőbb lesz az elmúlt, 1936-os évnél. A naptár érdekes­sége, hogy a gyümölcsoltó boldogasszony nem már­cius 25-re esik (ez a nap a nagycsütörtök napja), hanem április 5-re, hétfőre. A farsang 35 napig, tehát aránylag rövid ideig tart. Legtöbb ünnep májusban van 8, legkevesebb júniusban 4. Az év leghosszabb nappala június 23-án lesz, amikor a nap 15 óra 58 percig fog ragyogni, míg a legrövi­debb ideig december 22-én látható, amikor mind­össze 8 én 17 percig gyönyörködhetünk melegé­ben. A leghosszabb évszak a nyár, mely 93 és fél napig tart, utána legtovább a tavasz tart, 93 napig, míg az őszt 89 és fél napig, a télt pedig 89 napig élvezhetjük. Természetesen csak a naptár szerint... a Néma Hál meghivott azok támogatására, akiknek elesett életét csak a szeretet teheti elviselhetővé s akiknek min­dennapi kenyerét csak a társadalmi szolidari­tás biztosíthatja. A szegényügyi bizottság mindenkit arra kér, hogy az együttérzést a szegények részére szánt adománnyal juttassa kifejezésre. A meghívók­hoz külön borítékot mellékelnek s e boríték­ban kell eljuttatni az adományokat a szegény­gondozóhivatalba vagy elhelyezni a Néma Bá­lon ott felállítandó urnákban. 'AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAJAAAAAAAAAAAAAAAAAAA.4AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA Majd minden ünnep hétköznapra esik 1937-ben körül erőtől duzzadó és harmonikus nemzeti légkört. Legyen önálló nemzeti akaratunk, hogy ha arra kerül a sor és maradt még va­lami bennünk az ázsiai egészségből, sarkon fordulhassunk s hagyjuk el a népszövat­ség zöld asztalát, ahol eddigelé csak az európai hazugságoknak és keserves csalódásoknak vét­elink a részesei. Ne feledjük, hogy a Rothermere lord Ang­liája is, — tizenötévi vajúdás után — csak odáig — s általunk nagyon is túlértékelt kije­lentésig jutott, hogy a történelmet nem stati­kus, hanem dinamikus erők irányítják s ezek még a békeszerződéseknél is erősebbek. Az ilyen diplomatikus kijelentésből azonban csak a naiv elképzelés kovácsolhat küszöbön álló revíziós romantikát. Keressünk és szerezzünk is barátokat, de ugyanakkor és elsősorban teremtsünk magunk Az önerőnkbe vetett hittel és ne cső­lavárás­­sal tekintsünk a jövőbe s ez a hit ’.“gyen a mi újévi ajándékunk. ooooooooocxxxxxxxxxxxxteocxxxxxxxxxxxxxxxxxxxaoooooooooooooooooooooooooo Az új év feladatai: alkotmányjogi és gazdasági problémák megoldása A Független Kisgazdapárt szombaton dél­ben köszöntötte vezérét, Eckhardt Tibort A párt ragaszkodását Tildy Zoltán tolmácsolta, akinek szavaira Eckhardt Tibor nagyobb be­széddel válaszolt és a jövő feladatait az aláb­biakban jelölte meg: — Két irányban várnak komoly feladatok megoldásra. Az egyik az alkotmányjogi prob­lémák sürgős elintézése. Ebben a tekintetben nem akarok nehézséget támasztani a kor­mánynak, mert meg vagyok győződve arról, hogy a kormánynak nem az ellenzéki oldalon, hanem inkább saját oldalán jelentkező akadá­lyokkal kell megküzdenie, amelyeket megsem­misítene, mihelyt ezt a politikai probléma­komplexumot sikeresen megoldaná.­­ Ezt a kérdést pedig abban a kedvező at­moszférában kell megoldani, amely a pártközi konferencián alakult ki és egész közel juttatta AAAAAAAAAAAAAtAAAAAáAtAAAAAAAUAAAAAAAAUAAUAUUUAAUAAAAAAAAAAUAA egymáshoz a különböző felfogásokat. Soha még ilyen kedvező hangulat nem volt ezeknek a kérdéseknek megoldására, mint ma.­­ A másik megoldásra váró probléma­­komplexum gazdasági téren mutatkozik, amely kezdve a hitelproblémák kezelésétől a munka­­nélküli alamizsnák bevezetéséig olyan helyze­tet teremtett, amely a megélhetéshez kevés, de az éh­enhaláshoz sok. Követeljük az igazságos jövedelemelosztást és elsősorban a tiszántán tűrhetetlen munkanélküliség megszüntetését A továbbiak során hangoztatta Eckhardt Ti­bor, hogy a kormánnyal való együttműködés­nek a feltétele az alkotmányjogi és gazdasági kérdések rendezése. — Ezt elvárhatja tőlünk a nép — mondotta — amely nem cirkuszt akar, hanem kenye­ret. —o-o-o—

Next