Kecskeméti Lapok, 1944. január-december (77. évfolyam, 2-22. szám)

1944-01-09 / 2. szám

m&t*' m «5* —f v w . - k / \ , vi..’ -Y KECFÄ! ÜLtAM! LEVten fecskemét, 1944 január 6. ^ra 18fÜLÉI : KossutU^J, ^C^rfT 77« évfolyam, 2, .szám fi fMÉTI LAPOK fÜCEEIlCH POilTlKkl WCTIUP • MtEIEItHIK HIHDIM mí»i«P BtEGIt Antal István hatalmas beszéde ou­bclisa „A snagycsiságnak­ a szeretet gegyesmet mozgató erejére van szín­sége a teljes közelségből lenyelető történelmi Dióiban" A jubiláns néma bál iránt foko­zott érdeklődés mutatkozott. Pont­­ban hat órakor szólalt meg Budin­­szky Sándor, a kiváló rádióriporter,­­ hogy közvetítést adjon a váróháza­k díszterméből. A közönség lelkesen­­ köszöntötte az ünnepi szónokot,­­ Antal István nemzetvédelmi propa-­­­gand­aminisztert és a vendégek élén Sziaz Lajos országgyűlési képvise­lőt. Kovács Sándor pápai prelátus­i megnyitójában elmondotta, hogy a­­ szeretet fuvallatára hogyan valósult­­ meg Kecskeméten a szervezett sze­­­­génygondozás és a szeretet párán- j­ócsára hogyan valósult meg a­ néma­­ bál gondolata. Lendületes beszédét­­ a szeretet diadalába vetett rendű- I letten hit hatotta át. Koncz Mária mély átérzésű sza­valata után Antal István megragadó beszédben világította meg a sze­génység és nyomor elleni küzdelmet és szociális segítés problémáját. Meggyőzően fejtegette, hogy a sze­génység nem elkerülhetetlen velejá­rója az emberi közösségnek, ellen­ben a haladás és szegénység együt­tes jelentkezése korunk nagy rej­télye, amit meg nem oldani annyit jelent, mint elpusztulni. A szegény­ség és nyomor ellentétben áll a Mindenható akaratával s következ­­ménye annak, hogy az emberiség nem tudott kiegyenlítő társadalmi és gazdasági berendezkedést terem­teni. A szeretetre mindenkinek szük­sége van, különösen a­ magyarság­­nak, melyet teljes közelségből fe­nyeget a történelmi vihar. Idézte Antal István Ravasz László könyvé­ből az írás szavait: A keresztyén élet hazugság, míg az árvák éheznek. Ila szeretetlen összeforrunk, meg­maradunk, a szeretetre épített kö­zösség nélkül elpusztulunk. Le­gyünk és maradjunk egyek a sze­retetten, a magyar szeretetlen s m mindabban, amit ez a szeretet pa­rancsol: a szolgálatban, a fegyelem­ben és áldozatkészségben. Befejezé­sül a néma bál krisztusi célkitűzé­seit kötette a hallgatóság szívére abban a reménységben, hogy ami­kor a világ felett felragyog a béke szivárványa, lepattan majd a néma bál lakatja is és felzendül szerte a világon. Dicsőség magasságban az Istennek", e földön békesség a jó­­akaratú emberekhez. Szabó Klára közvetlenül előadott verse után Bud­insz­k­y Sándor mon­dott néhány meleg szót a néma bál fölemelő hangulatáról. A gyengél­kedő Hetessy Kálmán dr. záró be­szédét Kovács Bálint ,lelkipásztor mondotta el. A záróbeszéd a szere­tet erejéről szólt, megragadó erővel és költői szárnyalással. A néma bálon megérdemelt szép sikerrel működött közre a Polgári Daloskor Kremán Sámuel karnagy vezetésével. Hatvani Lajos hecefai lelkipásztor a református nőnevelő intézet és leánygimnázium új vallástanára Népiskolai vallásstanita lelkészi állást szervezett a presbitérium Kovács Bálintnak Vass Vince lel­kipásztor örökébe történt megvá­lasztásával a református nőnevelő intézet és leánygimnázium vallsta­­nári állása megüresedett. Az igaz­gatótanács javaslatára a presbité­rium szombat délelőtti gyűlése ezt az állást Hatvani Lajos becefai lel­késszel töltötte be. A nagyképzett-­­­ségű új vallástanár munkássága elé nagy várakozással tekint az egyház és két leány intézete. A népiskolai vallásoktatásra kü­lön lelkészi állást szervezett a pres­bitérium. Ezzel a feladattal az állás végleges betöltéséig Ulakcsay Anta­l s. lelkészt, okleveles vallástanárt­­ bízta meg. " '.' - '. .. ... . . .. . v! áttörési kísérletei Súlyos harcok a keleti gyújtópontokon A legfrissebb rtíme: hadijelen­és (gy hangzik: Kimvgr­ád környékén és a városban heves harcok cának erős ellenséges csapatokkal A páncélosok a várostól­­ északra visszavetattáik a bolsevistákat és­­ fontos magaslatot hatalmukba el­testek, s Ivjevtől déln­e­ és Benkcsevnét a súlyos­­ harcok nem csökkenő erővel tartanak. A szovjet áttörését tegnap is meghiúsí­tot­ták. Egyes betöréseket étreteszelte­k, íves céltól és Propoljsktó­l délnyugatra a bolsevik­ok több helyi­ támadása ered­ménytelen maradt. Vitebsztől északra indított, támadás következtében az eileis­­égnek rendkívül­ nagy vesztesége volt. X.-veitől­ északra a megismételt,­ támadá­sik összes ik. A­ légierő is beavat­kozott a fö­ldön dúló harcokba és az el­­len­ségnek nagy és véres veszteséget okozoak­ Az elmúlt éjjel­ a szovjet ut­án­­pótlásdín­k hét vonalját szétrombolták, kilenc vonatot súlyosan megrongáltak. Dél-Olaszországban az ellenség nagy erőikkel folyt­astta támadásait. Az arc­­vonal egyes részeim a­­map általában nyugodtan, telt el. Angol és amerikai gépek bombázták Ludwigs­hafent és Manniheianet. Zavaró gépü­k a laifiamenli wesztfáliai vidéken doz­tak le bombákat. Az ellenség 33, túlnyomórészte négymotoros bombázót vesztett. Ha­ német gép nem tárt vissza. A brit-amerikai légierő 1944. első édeié­ben 262 gépet vesztett, köztük 231 n ágyas o­te­ros bombáz­óit. C­ü­tör­tökön is • i­­r*Hkt az ellen­ség erős tüzérséggel és pánAk.-se'k'kai tám­Gg.jt.o... több támadása. Az ő. ame­rikai hadsereg kötetekéi­ől behavazott magaslati áll­ásokér­t harcolnak, azonkí­vül San Vito de birtokáért folyik a küz­delem. A helységben ucai harcikra került a sor, sőt az egyes házak birto­káért is ettu -eredete közelharcok vol­tak.­ Az angolsz.’s­zuk az 1 [Légih­á­ború pro­­pateandahad­­járatát a Blikánra is kiter­jesztették. Egyébe k" ::l a Balkánon újabb vereség érte a partizánokat: Tito­ köte­lékeinek ki kellett vonulniok azokból, a banjatukai városrészekből, ahova sike­­rült behatolok. A nyugati lé­githáború során ezúttal Délnyugat-Németország elé repültek l­­ amerikai repülőerődök és Liberator­­gi­pek, amelyeket angolszász vadász­gépek kísértek. Folytatódott a légit­á­­m­ad­áso­k sorozása Ész­ak-Francia­ors­z­ág célpontjai «ellen« is. Nyugat-Németor­­szág és Észak-Franciaország fölött éj­szaka jártaik Moszkitó-gépek. Xh'ni::, tvitena: mrgállap­­ják, hogy a szev.j ‘:U5pá::;k­­éi t.un­.­­('a :.'n-Eoár teljesen kiboni'ákostőbr.rt v..m. A . érne'- hadrez?ö-­ig xí idei i'fi hál­­éi . .i i í helyezi. •'« Huszonöt év a mezőpazdaság szolgálatéban A Körzeti Hitelszövetlsezet jubileuma Huszonöt esztendeje fejtették ki az Or­szágos Központi Hitelszövetkezet kötelé­kébe tartozó hitels­zövetkezetek a falu né­l pénniek gazdasági megerősítés­ét és felemel­kedését célzó áildrásos és nemzetmentő munkásságukat, amikor a magyar ország­gyűlés megalkotta az 1923. év­i XXXIII. törvénycikket. Ennek a­ törvény­nek 5. szakasza abból a célból,­­hogy az Országos Központi Hitelszövetkezet eddigi hivatásának fokozottabb mértékben meg­­felelhessem, és hogy a kisebb mezőgazdasá­gok hitelszükségleteinek kielégítésén felül általában a mezőgazdasági hitelszükségle­tek kielégítésében tevékenyebben közre­működhessék“­­— hívta életre a nagyobb körzetekre terjedhető hatáskörrel bíró, úgynevezett körzeti hitelszövetkezeteket. A törvény megalkotásának időpontjában­­a gazdasági ézet minden terén az úgyne­­vezett konjunktúra terpeszkedett el. Az első világháborút követő szörnyű korona­­romlás az árak tekintetében, csillaga szín ­számokat eredményezett ugyan, de ez a gazdasági élet­re csak káros és romboló hatással járt, s mind az egyén, mind pe­dig a közösség elszegényedésére vezetett Hiába kapott a gazda soha nem­ álmo­dott magas árat terményeiért, ha gazda­ságában a háború okozta­ hiányokat, pusz­tításokat pótolná, helyreállítani nem volt képes. Saját tőke hiányában­ pedig mit te­hetett a mezőgazda, hogy a termelés foly­tonosságát, zavartalanságát biztosíthassa,­­ a külső tőke, hitel után volt kénytelen nézni. A megoldás kézenfekvőn­ek­­ lát­szott, ám a kivitel annál nehezebb volt. A vidéki hi­eelszervezetek többé­-kevésbé maguk is pénzhiánnyal küzdöttek, a nagy bankok — kevés kivétellel — tőkefeles­legeiket inkább a jövedelmezőbbnek látszó ! «kereskedelmi vagy ipari vállalkozásaikban

Next