Kecskeméti Lapok, 1944. január-december (77. évfolyam, 2-22. szám)
1944-01-09 / 2. szám
2 KESKESZÉTIÍIIPOK 1944 január 9. Férfi inget, nyakkendőt, kalapot le®5£“ Héjjásnál, Nagykőrösi u. 8. helyezték el ,s a gazdának, ha itt-ott mégis sikerült valamilyen hitelforráshoz hozzájutnia, kölcsönt csak elképesztően magas kamatra, úgynevezett kosztkamatra kapott. A meglevő hitelszövetkezetek kielégítették ugyan a falu népének, továbbá a kisiparosnak és kiskereskedőnek hitelt szükségletét, de már ahhoz nem rendelkeztek kellőanyagi erővel, hogy a nagyobb gazda, a szőlőbirtokos és a középbirtokos indokolt hiteligényeit kielégíthessék. A mezőgazdaságnak e súlyos helyzetén kívánt az említett törvény a körzeti hitelszövetkezetek megalkotásával enyhíteni. Segíteni s így alakultak meg az egyes mezőgazdasági kamarák székhelyén! 1323—■'. 1924 telén a körzeti mezőgazdasági hitelszövetkezetek. Kecskeméten, mint a Duna—Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara székhelyét húsz évvel ezelőtt, 1924. január 6-án alakult meg a Duna—Tiszaközi Körzeti Mezőgazdasági Hitelszövetkezet, amely hivatásának megfelelően a Mezőgazdasági Kamaráral azóta is változatlanul szoros és meghitt kapcsolatot tart fenn. Az alakuló közgyűlés jegyzőkönyvének tanúsága szerint a Duna—Tiszaközi Körzeti Mezőgazdasági Hitelszövetkezet 91 taggal alakult meg, akik 1402 drb., egyenként 100.000 korona, összesen 140.200.000 korona névértékű üzletrészt jegyeztek, ami 11 216 pengőnek felelt meg. Az alakuló közgyűlésen az OKH képviseletében Kovács János, az OKH akkori ü. v. igazgatója, Skublich János az OKH aligazgatója és dr. Antal István, az OKH szerkesztő titkára (jelenleg nemzetvédelmi és propaganda-miniszter) jelent meg, de ezenkívül megjelent ott Zsitvay Tibor, Kecskemét akkori képviselője, Fáy István Kecskemét főispánja, Zimay Károly polgármester, Purgly Emil kamarai elnök, Kovács Sándor kamarai alelnök, stb., stb. s a kamara területéről több gazda. Az első igazgatóságba megválasztanak: Beretvás János, Dobos László, Eisinger Ferenc, dr. Gesztelyi Nagy László, Korom Mihály, Lázár Lajos, Návay Géza, vitéz Purgly Emil, Rosenauer Lajos, dr. Sárközy Jenő, Staub Elemér, ifj. Sváb Kovács István, dr. Szabó Sándor, dr. Szalóky Jenő, gróf Teleki József, báró Urban Péter, Vaja Béla, Fáy István, Jakabffy Gyula és Márialaky Kálmán. Az igazgatóság elnökévé vitéz Purgly Emil kamarai elnököt választották meg. A végrehajtóbizottság ■első elnöke Fáy István, tagjai: Eisinger Ferenc, dr. Gesztelyi Nagy László, Rosenauer Lajos, dr. Sárközy Jenő, ifj. Sváb Kovács István és dr. Vaja Béla voltak. A szövetkezet első elnöke vitéz Purgly Emil 1932. április 29-éig töltötte be ezt a tisztet, miután ez év február hó 1-én földmívelésügyi miniszterré neveztetett ki. Ettől az időponttól Fáy István Kecskemét, majd Csannád vm., Hajdú vm. és Pest vm. főispánja, titkos tanácsos, vallás- és közoktatásügyi államtitkár viseli a szövetkezet elnöki tisztét. Az alelnök jelenleg Máriássy Mihály kamarai elnök. A végrehajtóbizottság első elnöke Fáy István volt 1939. június 26-ig, ettől az időponttól dr. Gesztelyi Nagy László mezőgazdasági karmarai igazgató, A felügyelőbizottság elnöke dr. Szabó Iván gazdasági egyesületi elnök, felsőházi tag 1940. április 29-ig viselte e tisztet, ez időtől kezdve Tóth Asztid látja el a munkát, aki a Csanádmegyei Gazdasági Egyesületnek az igazgatója Jelenleg a szövetkezet igazgatósága, végrehajtóbizottsága és felügyelőbizottsága a következő tagokból áll. Igazgatóság: elnök Fáy István, alelnök Máriássy Mihály, tagok: dr. vitéz Baskay Gyula, dr. Fernbach Péter, dr. Gesztelyi Nagy László, Magyary-Kossa Péter, Muraközy András, Nagy Ernő, dr. Sárközy Jenő, Sváb Kovács István, id. gróf Teleki József, Vásárhelyi András. Végrehajtóbizottság: elnök dr. Gesztelyi Nagy László, tagok: dr Máriássy Mihály, Sváb Kovács István, dr. Sárközy Jenő. Felügyelőbizottség: elnök Tóth Arisztid, tagok: Wéber Aladár, Kelő János, Juhász József, Peták Nándor, dr. Simonffy Ferenc. A szövetkezet első ügyvezető igazgatója dr. Radocsay László (jelenleg igazságügyminiszter) volt 1934-ig. őt követte dr. Rosenauer Miklós 1942. dec. 31-ig. 1943. jan. 1-től Schummer Ferenc a szövetkezetüv. igazgatója. A szövetkezet tagjainak száma 1943. december 31-én volt. Üzletrészállománya pedig 14.952 drb., egyenként 40 P és 213 db egyenként 8 pengő, összesen 599.784 P névértékű teljesen befizetett üzletrészből áll. A tartalékok meghaladják a 150.000 P-t. A szövetkezet által kezelt takarék- és folyószámlabetétek összege közel másfélmillió pengő. A szövetkezet ingatlanvagyona Kecsdecember 31-én közel 5 millió pengő volt. A szövetkezet igazgatlanvagyona Kecskeméten a Rákóczi-út 32—34. sz. alatti intézeti székház, továbbá a Rákócz-út 36. sz. lakóház. Ezenkívül Gyón község határában mintegy 125 kat. hold és Tatárszentgyörgy határában mintegy 192 kat. hold. A szövetkezet a most folyó második világháborúban mint a Falura kecskeméti főbizománysa nyolc albizományos bekapcsolásával végez igen fontos és hasznos tevékenységet a gabona- és olajosmagvakfelvásárlása terén s az elmúlt gazdasági évben mintegy 500 vagon mezőgazdasági terményt vett át és szállított el a közellátás és háborús szükségletek biztosítására. A Bácska visszatérésével a szövetkezet az ottani gazdatársadalmat is érdekkörébe vonta. Ezért 1943. november 9-én Szabadkán a városháza tanácstermébenmeg is alakult a bácskai választmány az ottani gazda társadalmi vezetők bevonásával, mely elnökévé apátiul dr. Fernbach Péter földbirtokost választotta. A választmány tagjai lettek: vitéz Balsay Ernő, Batta M. Mátyás, Bálizs Illés, Bártos István, Bézy Sándor, dr. Cserfa Péter, dr. Deák Leó, De. András, Dungyevszky György, Éry Sándor Farkas Péter, dr. Falcione Árpád, Gegey Miklós, Herczegik Kálmán, Kalmár Tihamér, dr. vitéz Korány Elemér, Könnensdy István, Krámer Gyula, Lelbach Gyula, "Nagy György, vitéz Nagy Miklós, Nagypál András, Pétzy-Popovits Pál, dr. Rausch Alfréd, dr. Reök Andor, dr. Sántha György dr. Schick Károly, Stuhlick Lajos, dr. Székely Jenő, Tóth Miklós, ifj. Vojnits Gyula, dr. Völgyi János, szatymazi Zsótér Andor. A harmincas évek elején fellépett gazdasági válság hullámai nem hagyták érintetlenül a Körzeti Hitelszövetkezetet sem. De ez természetes is, hiszen a szövetkezetnek tagjai kizárólag gazdák lehetnek s a gazdasági válság őket sújtotta a legsúlyosabban, a Körzeti Hitelszövetkezet pedig ebben az időben is rendeltetésének megfelelően a bajbajutott gazdák segítségéve sietett. Hála azonban a szívós és céltudatos munkának, a szövetkezet — mikért az előbb ismertetett számadatok is igazolják— teljesen leküzdötte ezeket a nehézségeket, tagjait a súlyos válságon átsegítette s ma már minden figyelmét és igyekezetét a háború után szükséges újjáépítés nagy munkájára összpontosíthatja. Az az egyre erősbödő bizalom, amelyet a Körzeti Hitelszövetkezet és annak vezetősége a gazdatársadalom körében élvez, komoly biztatást jelent az elkövetkező harmadik évtized munkájára és eredményére. az elhasznált KRYPTON lámpákat? Add elő, új TUNGSRAM lámpát veszek, a régit pedig a kereskedőnél beváltom, pénzt kapok érte. Sándor István emlékezete Muraközy Gyula írja ,a Református Élet hasábjain: Most érkezik a híre, hogy Sándor István, Kecskemét város nyugalmazott polgármestere, volt országgyűlési képviselője csendesen elhunyt!. Nézem a gyászjelentést, olyan mint egy ft kereken '.ts, ébenfából faragott ablak. Rajta át visszalátok távoli évtizedek messziségébe. 1918 november 1. .. A kecskeméti Kossuth-szobor körül népgyűlést tartunk. Sötét, homályos a reggel, mintha a nap felé se kelt volna. Bámészkodó és tétova tömeg hallgatja a szónokokat, akik arról beszélnek, hogy a háborút elvesztettük, de most össze kell fogni. Egyszerre a pályaudvar felől lövöldözést hallunk. Most érkezett az olasz harctérről egy katónia, de már a közbeeső állomásokon elvesztette az egyensúlyát. Tántorogva jön, italosan, dalolva és a puskáját csak úgy ijesztgetésül süti el. A rend elborul a tömegben. Rongyos, sötét alakok, a külvárosok ismeretlen seregeilopakodnak, elő. Egyszerre, anélkül, hogy valaki erre jelit adtult volna id, a törvényszék előtt áll a tömeg. A nagy tölgyfakaput döngetik és a rabok kiszabadítását követelik. Ekkor jön le az ügyész, kemény, bátor férfi. Amint kilép a kapun szólni akar, egy lövés homlokon patolja. Szótalanu! terül el a kövezeten.. Ami ezután történik, szinte percek munkája. A tömeg egy része a raktárakra veti magát, fosztogatni kezd. A másik az ügyész kabátját, ruháját tépi le testjéről. Vannak, ■akik aközértelmezés vezetőjének ,a házát ostromolják meg. Közben szinte parancsszóra itt ás, ott is is a városban fegyverek dördülnek el és akik parancs állnának, akik vezetnének, akik a felelősséget hordozzák, azokat nem találjuk. Bemegyünk a városházára, tanácsért, parancsért. A városban felfordult a rend, mit csináljunk? A városházának üres folyosóin és üres termein végigmegyünk. A polgármesteri hivatalban ült egy kicsiny, sovány ember, Sándor István, a polgármester. A kapitány a helyén maradt. — Mit tegyünk, polgármester úr? —• összekel szedni! a polgárságot —mondja — polgárőrséget alakítaná, gyorsan, a városban felbomlott a rend. És ekkor megindul a fékezés, a rendcsinálás. Egyszerre híre terjedt, hogy a polgármester hívja a polgárságot. Szállingózni kezdenek a városházára, öreg, őszbe vegyülő férfiak, harctéren járt katonák. Lassan kialakul egy kis szakasz, fegyverüket is kerítenék, őrjáratok indulnak szerte a városban. A raktárak körül s a raktárakban tombol az anarchia, kikit próbálja vinni, amnit lát. Amikor az első őrjárat megjelenik, egyszerre megcsembesült a város. Közben a városházán a telefon folyton szól. Szobrok, Lajosmizse, Cegléd jelentkezik. Segítséget kérnek, a rend felbomlótt. Sándor István, a polgármester, tanácsokat ad, ell nem mozdul őr-