Kecskeméti Lapok, 1945. július-december (78. évfolyam, 53-105. szám)

1945-07-01 / 53. szám

' Ara 2 pengő 1945. július 1. vasárnap, 2. (78.) évfolyam 53. szám HU——WMHHiWIHWi IMIIHIHMiHi WWW'W* A Nemzeti Függetlenségi Front Demokratikus Lapja A Rutén-föld bejelentette csatlakozását a Szovjet­ Unióhoz C£hurch­il a jövő hét végén utasért Berlinbe . Az algíri savar­gások­ mérlege­l Mit írnak a ma reggeli angol lapok Beavatott angol politikai körök úgy tudják, hogy Churchill a jövő hét végén utazik Berlinbe a hármas ta­nácskozásra. Útjára elkíséri Attlee is. Valószínű, hogy akkorára már Eden is felgyógyul és csatlakozik hozzájuk. Tegnap Churchill visszatért választási útjáról és ma mondja el utolsó választási beszédét Németországban a szövetségesek több helyen helyi törvényszéket állí­tottak fel. Az ítéletekről a szövetsé­ges katonaságot értesíteni kell. Vesz­­fáliában vasárnap postaforgalom kez­dődik. Münchenben a főtérről eltávo­lították a nácik hamvait tartalmazó emlékműveket és a hamvakat a te­metőbe vitték. Kárpátalja bejelentette csatlakozá­sát a Szovjet­ Unióhoz. Most az Unió legfőbb tanácsa és a csehszlovák kormány tárgyalják az ügyet, Kár­pátalja népe követelte a csatlakozás kimondását azzal, hogy a pontosan megállapítandó határvonalak mögül" a csehszlovákok visszatérhetnek ha­zájukba. A lengyel kormány Moszkvából hazatért Varsóba. A miniszterelnök kijelentette, hogy nagy erőfeszítés és további áldozatok szükségesek ahhoz, hogy a lengyel köztársaság visszanyerje erejét. Az algíri zavargásokról a francia belügyminiszter nyilatkozott: a za­vargásokban a lakosság 5 százaléka vett részt a francia lakosság ellen. A franciáknak 88, a muzulmánoknak 1500 halottjuk van. 28 embert ha­lálra ítéltek. Líbia és Szíria minisz­terelnökei jegyzéket nyújtottak át a francia kormánynak, hogy vonja vissza csapatait a két országból. Hull amerikai külügyminiszter fel­kelt betegágyából, hogy aláírja a san fanciscoi békeokmányt, melyet a szenátus még július folyamán rati­fikálni fog. A ma reggeli angol lapok közül a Daily Chates azt írja, hogy Anglia minden háborúját a zsarnokság ellen vívta meg. Minden szál Európához vonza, de a földteke minden pont­jához életbevágó szükségletek fűzik, azért szükséges az együttműködés az összes hatalmakkal, így a Szov­jet­ Unióval is. A Daily Telegraphe úgy véli, hogy az új lengyel kor­mányt Anglia és Amerika rövidesen el fogja ismerni. A Daily Express szerint a munkás­pártnak két pro­gramja van: küzdelem a bürokrácia ellen és megszabadulni Churchill-től. A lap bízik az olyan kipróbált ve­zérben, mint Churchill. ooOoo „Le a kalappal a magyar dolgozó a paraszt előtt“ mondotta Nagy Imre földművelésügyi miniszter, a Magyar Kommunista Párt kecskeméti nagygyűlésén Kecskemét dolgozói tünleltek a reakció ellen Kecskeméti Lapok tudósítójától Pénteken délelőttre hirdette a Ma­gyar Kommunista Párt a nagy vára­kozással várt népgyűlését a Szabad­ság­ térre­ Kora hajnalban megeredt az eső és csak a déli órákban kez­­dett csendesedni. A párt vezetősége úgy döntött, hogy zárt helyen, a szín­ház helyiségében tartja meg a nép­­gyűlést. 11 órakor roskadásig megtelt a ha­talmas színházterem és künn a sza­kadó esőben ezerre menő tömeg szorult ki, hogy hangszórón hallhas­sa a népgyűlés szónokait. A nézőtér és a színpad virágdíszbe és zászló­erdőbe borult A színpadot Sztálin marsall Lenin és Rákosi Mátyás Ka­talm­­as képei díszítenék. A szánpad közepén hatalmas háza­k al­ászkoszorú — Magyar Testvéreim! Elvtársak! Emberemlékezet óta — kezdte beszé­dét — ez az ünnep a kalendáriumban pirosbetűs ünnepek között úgy szere­pel ott, mint az aratás ünnepe. De kérdezem, kik arattak ezer esztendőn keresztül ezen a televény magyar földön. Nem azok, akiknek a kaszája­­­yom­án dőlt a rend, nem azok, akik ifyő melegben nyúló derékkal ott dol­goztak kint a mezőkön, látástól va­kolásig. Nem. Az övéké csak a mun­ka volt. Valójában ezer esztendőn keresztül nem a magyar föld robotosai arat­„Ezt már mi alattas” felírással. Tv lí'igi vonatok ontották a vidéki dol­­b­ozokat és Káimsztjaxt Trögy m' gn­all- TOHLáált az őket- legföbblig érdeklő kérdéseket a földművelésügyi mi­nisztertől. Pirosfej­kendős leányok, asszonyok színes serege teszi pompás­sá a hatalmas népgyűlés sikerét. A nézőtéren heringmódra szorul a tö­meg, egy hatszemélyes páholyban 25­50 ember is szorul. A függöny felme­­­netelekor nagy ovációban részesítik a szónokokat, majd az Internacioná­­lét énekli ájtatosan a hatalmas tömeg. Süli József bevezetőjében üdvözöl­te ú a megjelenteket és a földművelés­­ügyi minisztert, majd Nagy Imre mi­niszter emelkedett szólásra, a hallga­tóság hatalmas tapsai között.­tak, hanem az urak, a grófok, a mág­nások, akik elrabolták a magyar ugar népének munkája eredményé­nek minden gyümölcsét. És ha hosz­­­szú, századok óta minden esztendő­ben meg is rendezték Péter-Pál napi­ján nagy cécók közepette az aratás ünnepét, ez az ünnep azonban nem a nép ünnepe volt. A magyar föld sok száz és száz­ezer nincstelenjeinek az idén adó­dott először alkalom, hogy ne más földjén, másnak verejtékezzék, ha­nem saját földjükön maguknak­ és családjuknak dolgozzanak! Először adódik a magyar nép történetében, hogy a föld népe munkájának gyü­mölcsét nem rabolja el tőle sem gróf, sem mágnás, semmi­éle pu­t­i­­mia a magyar földnek. Hosszú százado­kon át mennyi vért és verejtéket ál­dozott ezért a magyar nép. Most végre a nép a nép akaratából, a nép megmozdulásából a nép segítségével valóra vált a régi álom. Azé lett a föld, aki azt két keze munkájával és verejtékével meg is műveli Nem ke­vesen voltak, akik a nagybirtok ko­porsója fölött könnyeket hullattak Pedig ha valaki, akkor a nagybirto­kos osztály szolgált rá elsősorban arra, hogy a demokrácia a régi nagy elszámolást vele elintézze. A 48 as szabadságharcot ki buktatta el, ha nem a nagybirtok. 1918—19-ben, ami­kor a magyar nemzet ismét válasz­úton állt és rálépett a szabadulás útjára, nem­e a nagybirtok volt az, amelyik idegen erővel is leverte a nép szabadságharcát? Kerékkötője volt a nagybirtok mindig mindenféle haladásnak. Üldözte a szabadságesz­méket és bátor előharcosait. Most azonban a demokrácia, a népi demok­rácia kihúzta alóla a talajt. Négy­millió katasztrális holdat húzott ki a nagybirtok alól. Amint a győzel­mes Vörös Hadsereg (Éljenzés­) fel­szabadította hazánkat, az újjászülető demokratikus Magyarország legna­gyobb tette az volt, hogy minden re­akciós erőfeszítés ellenére, gyorsan megvalósította a földreformot. Szabad földön szabad munkával az idei tavaszon, mondhatjuk bátran, cso­dákat művelt. Nehéz helyzetben nehéz feladat volt ez­ Emlékezzünk vissza a 25 esztendős Horthy-reakcióra és a nyilas banditák (Le velük.) fő bűm az volt, hogy a magyar nép megkér­dezése nélkül belevitték az országot a háború örvényébe Ennél gyaláz­a­tosabb cselekedete nem volt még a reakciónak Magyarországon. Neki v­l­­a Szovjetunióval soha semmiféle ba­junk nem volt. Soha semmiféle köve­telést velünk szemben a Szovjetunió nem támasztott. Semmi mást nem akart, mint jószomszédi, baráti vi­szonyban élni velünk. Ha ezt tettük volna, hazánk nem lett volna üszkös romhalmaz, országunk nem vált volna hadszíntérré. De látjuk hogy a Szovjetunió igazi politikája, amit most folytat velünk az, amikor a leg­messzebbmenő támogatást nyújtja a magyar demokráciának a fasizmus és reakció elleni harcban Idei tavaszon csodát művelt a paraszt Semmink sem volt, emlékezzünk vissza, honnan indult el a­ magyar de­mokrácia. De hittünk és usztunk a magyar nép alkotóképességében és munkaerejében, ünterailozaatóan­ mi­sünk és bíztunk a Szovjetunió, a Vö­rös Hadsereg messzemenő támogatá­sában. És elvtársaim, hitünkben, bi­zalmunkban nem is csalatkoztunk. A magyar nép munkájával, kiállásával a demokrácia mellé, csodákat mű­velt. Csodákat művelt a Szovjetunió támogatásával. Tisztában voltunk az­zal, hogy a mi pártunknak ez az alapelve, hogy aki a népben bízik, soha nem csalatkozik. (Taps ) Gon­doljunk csak arra, azok szabadítottak fel bennünket, akik ellen a mi fiain­kat véres háborúba küldték, pusztí­tani az országukat Ez a Szovjetunió igazi arca és viszonya mihozzánk, a kis demokratikus Magyarországhoz Ez a viszonya a Szovjetuniónak a kis népekhez. A magyar nép későn, a tizenkette­dik órában, de mégis magára talált Valamikor mindig arról hallottunk hogy a magyar nép régi, ősi beteg­sége, hogy mást sem tud, csak elva­kodni, hogy mást sem tud, csak egy­más közt marakodni. De nem igaz az, hogy amikor a nép magára talál amikor a nép maga rádöbben, hogy akkor civakodik. A magyar demokrá­ciának egyik legnagyobb sikere hogy a múlt őszön, amikor rádöbbent arra az igazságra, megteremtette a széles népalapokon nyugvó nemzet egységet. Mi kommunisták büszkén mondhatjuk el, hogy ebben a nem­zeti egységfrontban igyekeztünk mindig az élen járni és hogy ennek a nemzeti egységfrontnak a megte­remtésében erőnkhöz mérten minden erőnk összefogásával kivettük ré­szünket Minden erőnk odairányul hogy bevonjuk ebbe az egységfront­ba a magyar nép minél szélesebb ré­tegeit, mert tudjuk azt, hogy ezekkel az óriási, szinte emberfeletti felada­tokkal, amelyek a demokrácia előtt állanak, egyetlen párt, egyetlen tár­sadalmi réteg sem tud önmagában külön állva megbirkózni. Nagy Imre beszéde .

Next