Kecskeméti Napló, 1914. április (3. évfolyam, 74-98. szám)

1914-04-01 / 74. szám

Sil­ik évfolyam, 74. szám. SzGTCIEL Kecskemét, 1914. április 1. hu Előfizetési árak: ■+■ Helyben házhoz küldve: Vidékre postán küldve: Egész évre K 8.— Egész évre K 14.— Fél évre ., 4.— Fél évre „ 7.— Negyedévre „ 2.— Negyedévre „ 3.50 Egy szám 2 fill. Vasár- és ünnepnap 4 fill. Független politikai napilap Felelős szerkesztő: GYENES SÁNDOR dr. Megjelenik minden nap délután vasár- és ünnepnap kivételével. Szerkesztőség és kiadó hivatal: Arany János­ utca 6. Telefonszám: 274. Dr. Laptulajdonos és kiadó _­» a „Kecskeméti Napló" lapkiadó-társaság. A könnyű házasság-bontások. A múlt évben Magyarországon 8000 válókeresetet indítottak. Ebből elutasí­­tott a bíróság 600 keresetet. A bontó­keresetek közül 5640 a házassági tör­vény 77. §-a alapján vagyis a hűtlen elhagyás címen indíttatott meg. Ezen­kívül 1600 bontó keresetet a házas­sági törvény 80 §-ára alapítottak, a házastársi kötelességek súlyos megér­tése címén. Az erkölcstelen élet meg­átalkodott folytatása címén 460, házas­ságtörés címén 17, a házastárs élete elleni törés címén 18, szabadságvesztés címén 6, más címeken 465 házasság­bontó kereset nyújtatott be az ország különböző polgári törvényszékeinél. A polgári házasságkötés, a házas­sági ügyekben a polgári bíróság ítél­kezése mellett küzdő protestantizmus feljajdul e szomorú statisztikai adatok láttára és a „Kálvin­ Szövetség“ vallási egyesület minapi közgyűlésén a köny­­nyelmű és könnyű házasság felbontások ellen kiadta a jelszót, mintegy riadót fújva: „Tegyük lehetetlenné a válást.“ Ez bizony már most nehezen megy, mert a házassági törvény módosítására kilátás egyhamar nincs. Különben is sokkal erősebbek azok a társadalmi áramlatok, melyek a házasságbontásnak lehetőségi eseteit még inkább szaporí­tani akarják „Legyen szabad a válás“ jelszava alatt, mint amelyek a házas­ság felbontását általában lehetetlenné akarják tenni. Ha ezt a házassági statisztikát ösz­­szehasonlítjuk a kötelező polgári há­zasság előtti viszonyokkal, azt látjuk, hogy 1896-tól kezdve a házassági bon­tóperek száma évenként 800—1000 darabbal szaporodik. Az első tíz év alatt, vagyis 1906-ban felszaporodott 3827 számra, majd 1907-ben birói íté­lettel fölbontatott 7054, 1908-ban birói ítélettel fölbontatott 6157, 1909-ben birói ítélettel fölbontatott 6294, 1910- ben birói ítélettel fölbontatott 6880, 1911-ben birói ítélettel fölbontatott 7004 jogérvényesen létrejött házasság. Ezen ítéleteknek 99 százaléka a hűtlen elhagyás szakaszára, vagyis a „kicsinált“ szakaszokra van alapítva. Most még ezenkívül meg akarják könnyíteni, még szabadabbá akarják tenni a házasság felbontását és ezzel a házassági jogi intézményt teljesen tönkretenni. Hisz már a közerkölcsök úgy is annyira lazultak, hogy az em­bereknek jelentékeny része egyáltalán nem is tartja szükségesnek a házasság­­kötést, mint polgári intézményt sem, hanem minden törvényes forma nélküli páros életet folytat. Akik pedig társadalmi tekintetek­ből házasságot kötnek, azt csak addig tartják, amíg jól esik. Hisz ma 32 nap alatt a házasságot fel lehet bontani és újra kötni mással. Ezt az állapotot pedig nem is annyira a házassági tör­vény, mint a ferde bírói gyakorlat okozta. A magyar polgári házasság meg­alkotói abból a jogi eszményből in­dultak ki, hogy a házasságnak élet­­fogytig tartó jogviszonynak kell lennie. Vagyis­­ a feltételek megegyeznek az egyházjogi házassági rendelkezésekkel. A birói ferde gyakorlat azonban oda­vitte a dolgot, hogy komoly szakaszok alapján nem is indít senki válópert. Nem indít még akkor sem, ha azok a komoly okok forognak fenn, mert ez kényelmetlen, hosszadalmas. Amely felek előre meg nem egyeznek, hanem haraggal folytatják egymás ellen a bontópereket, az ilyen perek soha vé­get nem érnek, míg a kicsinált perek, lemondva előre a jogorvoslatokról, a felebbvitelről, legkésőbb 50 nap alatt befejeződnek.­­ Úgy hogy a fenti statisztika szerint a házassági törvény többi bontószakaszai alig nyernek al­kalmazást a 77. §. mellett. Mert itt a bizonyítás is egyszerű. Két tanúval felmegy valaki a községi elöljáróság­hoz, akik igazolják, hogy az illető házastársak több, mint hat hónapja különváltan élnek. Ezen községi bizo­nyítvány alapján a törvényszék fel­hívja a távollevő felet, hogy 15 nap alatt állítsák helyre az életközösséget, különben a házasság felbontatik. Le­telik a 15 nap. Ugyanaz a két tanú igazolja, hogy a felek nem állították helyre az életközösséget. Ezen máso­dik községi bizonyítvány alapján a tör­vényszék felbontja a házasságot. Hát szükséges ennél szabadabbá tenni a vá­lást ? Hisz ez könnyebben megy, mint egy lakbérlet felmondása! Hisz ezzel a 77. §-sal tulajdon­képen kiforgatták az egész polgári há­zassági törvényünket. Túljártak a tör­vényhozók eszén, kik inkább akadá­lyozni, mint könnyíteni akarták a bon­tási eseteket, mert a házasságnak, mint jogi intézménynek eszménye is az élet­­fogytig való életközösség létrehozása! Csak ilyen állandó és tartós jog­viszony lehet alapja a családnak, a tár­sadalomnak és az államnak. Íme tehát a magyar családi élet, a magyar társa­dalmi élet és állami jogrend alapjai gyökerükben vannak megtámadva. A 19 éves bírói gyakorlat idevitte, a csőd szélére juttatta az egész házasságjogi intézményt, melynek erkölcsi tartalmát háttérbe szorította, az erkölcsi tartalom nélküli jogi intézmény pedig erőtelen. Már most mi a teendő ? Legcél­szerűbb lenne a házassági törvény re­víziója. Ez azonban ma kívül esik a gyakorlati politikán. Talán valahogy segít az új polgári peres eljárás, mely a házassági perekben a nyomozó eljá­rást hozza be és a bíró, mint vizsgáló bíró jár el a peres felek személyes ügyeinek megállapítása körül. Az új eljárás mellett a bírónak inkább lesz alkalma a bontó kereset komolyságáról meggyőződni. Ezzel ugyan némileg csökkenni fog talán a felbontások száma és a 8000 keresetből talán 1000 kere­setet, mint nem alaposat, el fognak uta­sítani, de ez igen kevés ahhoz, hogy a megkönnyített házasságperek romboló hatásának gátat vessenek Itt vallástársadalmi úton kell lehe­tetlenné tenni a sűrű házasságbontáso­kat. Rá kell mutatnunk, hogy a házas­ság, mint jogi intézmény, erőtlennek bizonyult ahhoz, hogy a magyar csa­ládi élet alapjait megszilárdítsa , sőt a bontóperek sokasága folytán a családi élet alapjai aláásva, veszélyeztetve van­nak. Ezzel szemben a házasság erköl­csi tartalmát kell emelnünk. E célból az államhatalom kezelői ne hanyagolják el, hanem minél nagyobb eréllyel ipar­kodjanak érvényt szerezni a házassági törvény azon intézkedésének, hogy a felek a házasságnak a polgári tisztvi­selő előtt történt megkötése után te­gyenek eleget valláserkölcsi kötelessé­güknek is, vagyis a házasságot, mint valláserkölcsi intézményt szintén vegyék alkalmazásba és az egyház törvényei szerint kössék meg házasságukat. Akik pedig nem kötötték meg eddig, rá kell őket bírni, mert minél erősebb gyöke­

Next