Kecskeméti Napló, 1914. július (3. évfolyam, 147-177. szám)
1914-07-01 / 147. szám
illik évfolyam, 147. szám. SzGTCld. Kecskemét, 1914. július 1. ^QGBSlB3BSSBESEBEBQSSi^SSei£8S^^Sl^£K^3^SBEEQEDDQEEBEEBSZD •* Előfizetési árak: ^ . Megjelenik minden nap délután Helyben házhoz küldve: Vidékre postán küldve: £*LlCJCjetleTl pOlltlkQlTlBplldp •*» vasár- és ünnepnap kivételével. Egész évre „ 6.— Egész évre K 14— Szerkesztőség és kiadóhivatal: Fél évre „ 4. Fél évre „ 7.— Arany János utca 6. Telefonszám: 374. Negyedévre .. 2. Negyedévre .. 3.50 Felelős szerkesztő: GYENES SÁNDOR dr. ■*» Laptulajdonos is kiadó: Egy szám 2 fill. Vásár-és ünnepnap 4 fill. a „Kecskeméti Napló" lapkiadó-társaság. A gyilkos merénylet mely a trón várományosának és hitvesének borzalmas haláláról értesített bennünket, még mindig dermesztő hatással nehezedik lelkünkre. Vájjon ki tudná még csak sejteni is a következményeket, melyeknek előidézője lehet ez a világtörténelmi tragédia ? Mert a kiszenvedett királyi holttestek fölött nem az állami és erkölcsi rendbontó anarchizmus ül orgiát. Itt általánosabb őrület, sötétebb tervek adtak életjelt magukról. A fékevesztett nemzetiségi fanatizmus, mely már évek óta szövődik, sistereg, bugyborékol a Balkán odúiban és hacsak erős kezek föl nem lebbentik a fátyolt teljesen és el nem oltanak minden tüzet, szunnyadó parazsat és alattomosságot még sok, megrázó tragédiát idézhetnek elő fönt és alant egyaránt. De hagyjuk most... hagyjuk árut, aljas szenvedélyek boszorkány konyháit ! Legalább addig, amíg lelkünk felocsúdik valamennyire a mindent megbénító fájdalomból és rémületből. Ferencz Ferdinánd trónörökös, a fenséges úr és halálában is annyira bálványozott hitvese, Hohenberg Zsófia hercegnő nincs többé... Kihűlt holttestüket már azóta külön udvari vonat szállítja Bécs felé — nyugalomra.... Óh Istenem, ezt is meg kellett érnem! — mondotta ősz királyunk a rémes hit hallatára. Az a jóságos, öreg uralkodó, akinek angyali lelke olyan nehéz és vértől ázott kálváriát járt meg uralkodásának hosszú ideje alatt. Meg kellett érnie, hogy öreg napjait is szeretteinek kegyetlen legyilkolása döntse ki a teljes gyászba. És mi magyarok nem-e ugyanazt mondhatjuk? Nem kell-e nekünk is odajárulni felséges uralkodónkhoz és vele együtt zokognunk reményt vesztetten, csüggedten . Ezt is meg kellett érnünk? Hiszen annyi remény, a boldogulásnak annyi hő vágya fűződött trónörökösünk magasztos személyéhez. A nehéz kálváriák és küzdelmek után ... Most a browning-pisztoly durranása szétrombolta aspirációinkat. Elmerülhetünk a mélységes fájdalomban és amig a fenséges halottat eltemetjük abba a szellemi mauzóleumba, ahol már egy másik trónörökös, Rudolf emlékei vannak elrejtve, addig a másikat, kihez pedig sok Szép ábránd, sok lovagias terv fűzött bennünket egy ideális házasságkötés óta, hasonló véget ért nagyasszonyunk, Erzsébet királynénk mellé helyeztük. Hátha majd égbeszállt és üdvözült lelkük onnan a magasból tekintenek reánk és amiben nem volt alkalmunk és hatalmuk részesíteni, azt imádságukkal fogják kikönyörögni a mindenható Istentől. Amilyen gyászos és erőszakos volt távozásuk, olyan boldog és nyugodalmas legyen földöntúli életük. K. J. * A borzasztó merényletről, mely rövid idő alatt ismeretes lett az ország minden részében, alábbi értesüléseinkben számolunk be olvasóinknak: A trónörökös Boszniában. Ferenc Ferdinánd az idei nagygyakorlatok alkalmából a boszniai Ildze fürdőhelyen tartózkodott feleségével Hohenberg Zsófia hercegasszonnyal együtt. Szombaton lefúvatta a hadgyakorlatokat s vasárnap reggel ünnepélyesen bevonult Szerajevóba. Először a katonai vezérkar élén és a tartományfőnökség notabilitásaival egyetemben ünnepi isteni tiszteletben vett részt, majd autóra ült kíséretével s a városházára hajtatott, hol díszes fogadtatás volt számára előkészítve. Az első merénylet. Az autók az Appel-rakparton haladtak el, honnan a Csumurja utcán kanyarodtak a városháza felé. A sarkon a legnagyobb ováció közepette egy fiatalember ugrott ki a tömegből s egy palack alaku tárgyat hajított magas ívben a trónörökösök gépkocsija felé. A bomba a trónörökös autójának hátulsó részét érte s onnan explozió nélkül lepattant a kövezetre. A következő pillanatban irtózatos robbanás reszkettette meg a levegőt, a bomba felrobbant s a második autó első részét szétroncsolta, ezen Merikki alezredes és Boos-Waldeck gróf ültek, kik néhány csekélyebb sérülést szenvedtek. A trónörökös tovább ment autójával s midőn a városházára érkezett, ingerültség vett rajta erőt s a fogadtatás programmját rövidre szabatta. A város polgármesterének üdvözlő beszédére párszóval válaszolt s a pár percnyi ünneplés után a kórházba indult autóján, hogy a robbanás áldozatait feleségével együtt megtekintse, nem is gondolva arra, hogy még egy merénylet van ellene előkészületben. A revolvermerénylet. Gyors iramban robogott az autó a fenséges párral a kórház felé, amidőn a rakpartról a Ferenc József utcába fordultak, a kanyarodásnál az utcasarkon egy fiatal— HQ.Dr!?n !Tantif!Píz pelyhes álla gyerekember revolverből közvetlen közel állva kétszer az automobilon ülőkre lőtt. Mindkét lövés talált. A trónörökös nyakerét fúrta át a golyó s ezzel halálos sebet ejtett. A hercegnő altestén sebesült meg s pár perccel a merénylet után elvesztette eszméletét. Mindketten meghaltak. Az autó rögtön megfordult, hogy a sebesülteket a konakba vigye, oda érve, a szolgák rögtön felvitték a már haldokló trónörököspárt az első emeletre, hol azonnal ágyba fektették. Jöttek azonnal katonaorvosok, kik azonban már nem tudtak segíteni ! A sebek feltétlenül halálosak voltak s csak a léleknek volt szüksége már orvosságra ! Hivatták a halotti szentségekkel a Ferencrendiek házfőnökét, ki a felséges haldoklóknak feladta az utolsó kenet szentségét. A szentség felvétele után láthatóan megkönnyebbülés vett rajtuk erőt és csendesen, kínok nélkül meghalt Ferenc Ferdinánd trónörökös a feleségével együtt. Tizenegy óra lehetett, amikor Magyarország elvesztette leendő királyát s elvesztette az uralkodásához fűzött nagy reménységeket is és most egy sok tekintetben bizonytalan kétséges jövőnek nézünk eléje ! Kik a gyilkosok? A merénylőket mindjárt a tett színhelyén elfogta a rendőrség. Az első, ki a bombát dobta, név szerint Cabrinovics Nedegkó 27 éves nyomdász, betűszedő, ez hajította a bombát a trónörökös pár autója felé. Egy szerajevói vendéglős fia, dologkerülő, züllött alak, aki mindenáron mások nyakán akart megélni, édesapjától folyton pénzt követelt s midőn már nem kapott, végig züllve az összes szerajevói kiskorcsmákat s megpumpolva ismerőseit lézengő életet élt, végre ebből is kifogyott s munkára fanyalodott. Nyomdába állott dolgozni, társai itt sem állhatták, kötekedő természete miatt, anarchista frázisokat hangoztatott s mellét verve hirdette, hogy még valami nagy dolgot fog végrehajtani! Herostratesi dicsőségre vágyódott tehát és gyalázatos gaztettével el is érte azt. A második merénylő egy vézna, rajongó fiatal diákgyerek: Gavro Princip 19 éves, nyolcadikos gimnazista. Hét évvel ezelőtt a szerajevói főreáliskola tanulója volt, de kiutasították, mert izgatott iskolatársai körében. Az annexió idejében a nagy tüntetések rendezésében alaposan kivette a részét, ezek következtében kiutasították Szerajevóból. Ide két héttel ezelőtt tért vissza s úgy látszik, hogy ő és társa nem mások, mint egy nagyarányú titkos szerb nemzeti összeesküvésnek a merénylet végrehajtására kiküldött tagjai. A merénylet nem lehet személyes bosszú műve, csakis egy szervezett és elszánt, mindenre kész anarchista szövetségnek véres bosszúállása azon uralkodó család tagja ellen, mely az annexiót két évvel ezelőtt teljes eréllyel keresztül vitte.