Kecskeméti Napló, 1916. április (5. évfolyam, 75-99. szám)

1916-04-01 / 75. szám

K év] 75. sz. J­,Ira 4 fill. Szombat Kecskemét, 1916. április­­. JSggjf rom JIKjF MByW JMf BBS roaf jaBI .»F Jjj? gém flF jK Hs eig iBST M •v * Mh Előfizetési árak: ja­r . . . . Megjelenik minden nap délután »a„, via»*",, „.tér hu... független politikai napilap — — - *****- — ifMi tir. Ji. 12— Étii é?» . . jí. r6._ Szerk­esztoseg as k i a d 6 h iva t a I: fű i­rt .... 6 ín itrt .... 8 ' /irány Jár.pa­uiot 6. az. — Ti­tfon síim: 27E • • • 3- i'" ■ ■ Felelős szerkesztő: DIÓSZEGI JÓZSEF ““ t. ~ ffyf r 4 piti Egy szám 4 ////. # „A EGSJiEtM ÉTI NAPLÓ lapkiadó társaság Hivatalos jelentések. ----- l A Balkánon nincs újabb esemény Délkeleti hadszíntér: A helyzet változatlan. Bal­kán hadszíntér: 11 tegnapi nap csendben telt el. Heves küzdelem a görzi szakaszon. Olasz hadszíntér: a görzi szakaszon újra éjjel nappal hevesen folyik a harc. A hídfőnél mindkét részről nagy erők léptek hadba, csapataink itt háromszázötven olaszt, köztük nyolc tisztet fogtak el. A doberdói fensik szakaszon a tüzérségi tűz rendkívül élénk volt.­­ A Sesztől keletre fekvő magaslatokon néhány hosszabb árok birtokáért ismét folyik a küzdelem.­­ Egy tengeri repülőrajunk a Skolba torkolatán levő olasz ütegekre bősé­gesen dobott bombákat. A Fella és Plöcken szakaszokon a Dolomit harcvonalon Rivánál tüzérségi harcok folynak. Előőrsi csatározás az oroszoknál Orosz hadszíntér . Helyenként előőrsi harcok vannak. A franciák veresége Avacournál Nyugati hadszíntér: Hiltons vidéken egy kis német osztag a francia állásokba történt rövid előretörés eredményeképpen egy századost és mintegy ötvenhét embert foglyul ejtve tért vissza. A Maastól nyugatra a franciák erős tüzeléssel előkészített ismételt tá­madással vissza akarták foglalni az Avacourtól északkeletre az erdei állásokat, visszavertük őket, az erdő délkeleti szögletében éjjel is elkeseredetten folyta­tott közelharcokra került a sor, míg végre aztán az ellenség ma reggel itt is kénytelen volt hátrálni. A Maas két oldalán a tüzérségi harc nagy hevességgel tovább folyik, Immel hadnagy Bapaumtól keletre légi harcban immár tizenkettedik repülőgépét tette harcképtelenné. Egy angol kétfedelűt, melynek utasait elfog­tak­, az ellenség bombákat dobott Metzre, a bombák egy katonát megöltek, néhány katonát megsebesítettek.­­ •­ ­ Nem támad az orosz Naracnál. Keleti hadszíntér­. Oroszok tegnap a Narac-tótól délre támadásaikkal felhagytak, tüzérségük itt ép úgy mint Jakobstadtól nyugatra és Widystől északra még élénk tevékenységet fejtett ki. Postawynál nyugalom állott be. Pénzt osztogatnak mostanában mindenfelé. Nagy, kerek summákat, ezreseket vagy kisebbszerű bankókat. Aki a közelben van, az zsebre vágja, csak ollót kell össze­­csattintania kuponvágás céljából. Mi pedig a madártávlatból üres erszény­­nyel, sokszor üres gyomorral csak a szájunkat tátjuk, olvasva a mérlegek milliós vagy százezres nyereségét, hallva, hogy e nyereség tant­em, tisz­teletüik, meg mi címen mily boldog kevesek között oszlik meg, akik mint részvényesek, igazgatósági tagok, el­nökök, bankdirektorok százakat, ezre­ket sőt Százezreket kapnak. Kapják, tehát joguk van bizonyára hozzá. Nem is irigyeljük. De valahogy eszünkbe jut az ideális állam levegő eszméje és az agyunk ilyenforma nagy gondolatokat állít elő komplikált gé­pezetével . Miből áll a nagybankok, rész­vénytársaságok stb. százezres, milliós nyeresége ? Abból, hogy drágán nyújt­ják a nyújtani valójukat, tehát a pénzt, az árut, szóval amivel foglalkoznak, a­mivel kereskednek. E drágaság árán sok ezret, százezret és milliót tudnak összehozni tiszta nyere­ségképen, igen helyes Az ideális állam sem szólhatna ez ellen semmit. Hanem, hanem ... Miért kell ilyen sokat nyerni s ha már ily sokat nyernek, miért kell e ménkű nagy nyereségnek, olyan sok ember keserves, verejtékes garasaiból lett nagy pénzmasszának csak olyan kevés ember, kiválasztott szerencsés halandó között megosztania? Miért nem juthat ez a horribilis nyereség az azt összehozó körnek, társadalom­nak, miért lesz annak jó része pl. Weisz Menasche szesi, pálinka nagykeres­kedőé és nem például kórházaké, nép­jóléti intézményeké, a kultúráé, tudo­­mányé és így mindnyájunké? Vagy ha olyan túl sokat nyer a bank, miért szed az adósok után oly nagy kamatot, amibe majd leroskad­nak ? Vagy ha oly sokat nyer a bank, miért kapnak egyesek elhelyezett tőké­jük után oly sovány percentet, ami meg sem kottyan a mai hústalan na­pos világban ? Azután vegyük az áruval, főképp

Next