Kecskeméti Napló, 1916. november (5. évfolyam, 208-219. szám)

1916-11-03 / 208. szám

V. évi.. sz. 208 Ara 6fill. Péntek Kecskemét, 1916. november 3 ./< J^K 1Sg& jHp JBBfdUT vA w«n <J^r M flff ■« Mm Mm Ms j£$ Ms W m« jjflS^yB B3 ISSSälir £Bfl? ^P>m m^m JMa t^M MB JBv mm ^m ^^gw ^^m m^S HHJv mB BBS gfllvMffSSm I ’ Elő I i 2 été 81 inak: ^ W§l$b*ft késit* t Itff/dft: Vidókra poatén külóv* V« *w»í Jí. I? íf«** «*« . . A. ífl._ M óva . ■ , 8— W *’r> .... Ä.— Jhfffl­itrt . 1. Jfagyad év* . ■ , 4— t/í» 6 fii. Független politikai lap­­5% Felelős szerkesztő: DIÓSZEGffy JÓZSEF Megjelenik minden héten háromszor hétfőn, csütörtökön és szombaton délután. Szerkesztőség é­s k­i­a­d­ó­h­i­v­a­t­a­l Széchenyi-tér 1 sz. — salafonatim ■. 214 —‚­­aptulajdonos és kiadói —■ › „MECSMEM­ÉTI MS PL ." lapkiadó tér saját Tiz esztendeje múlt Mindszentek délelőttjén annak, hogy Révész István pápai kamarás sza­vait először hallották a kath. hívek a kecskeméti öreg templomban és most ugyanezen napon megint őt láttuk a szószéken, hogy hirdesse Krisztus igéit. Tíz év! Istenem! milyen tenger idő egy ember életében, mily hosszú és terhes oly népes egyházközség ve­zetésében, mint a kecskeméti. S ha becsületes munkában telt el ez az idő,­­ megelégedéssel tekinthet vissza rája ember és társadalom egyaránt. S Révész István tíz éves működésére igazi megelégedéssel tekinthet vissza a város, mert az előre megvilágítja, látni engedi a jövő kilátásokat. Mit fog tenni az még, a­kinek nevéhez tíz év alatt annyi kultur­alkotás fűző­dik. Mit fog teremteni a társadalom, a jótékony cél, a vallásos élet terén az, kiről mindenki elismeri, hogy alkotó szellem A nagy emberektől nagy tet­tedet várunk. Hát lássuk csak kis városunkban működésének eredményét. 1­) A vallásos élet terén ki ne tapasztalta volna épen az ő idejétől kezdve a megújhodást. A gyakori gyónást, a mindennapi szent áldozást ő vezette be és nem szűnt meg a a híveket a szószékről épen úgy, mint a gyóntatószékben buzdítani, hogy minél gyakrabban gyónjanak és áldoz­zanak.— Mint buzgó lelki pásztornak szivén feküdt híveinek lelki üdve, azért gyakorta prédikált nekik és hívei mindig épültek szép, tartalmas, rend­szeres beszédein. Gondja volt arra, hogy a hitoktatás fejlesztessék, uj állást szerveztetek, hogy igy még­­ a zsenge gyerek-lélekbe beléoltsák a vallásoságot. A vallásos társulatoknak is mindenkor atyai támogatója volt... Azért becsülik és szeretik hívei. B) Jótékonyságáról kevesen tudnak mert nem csinál reklámot magának. Aki erről meggyőződést akarna szerezni, odaküldeném azokhoz, kik napról napra felkeresesik és elpanaszolják mostoha sorsukat és ő mindig segít rajtuk. Ha kell pénzzel, ha kell jó tanácsal, vagy közbenjárásával. Sokszor láttam a tőle jövő szegényeket, amint a plébánia kapujában törölgették a hátának hulló forró köny csepjeit. C) És ki ne ismerné társadalmi működését ?! Mint bőkezű mecénás mindenütt az elsők között van, ha adakozni kell. Tíz év alatt azt hiszem tekintélyes az összeg, mit kulturális célokra áldozott. Megindítja a Kecske­méti Naplót, hogy összekötő szerve legyen a szétszórt katholikusoknak, hogy egybe forrassza a tanyák nevét. Az országos kath. gyűlésen feltűnő beszédet mond az alföldi nép elha­­gyatottságáról, melynek eredményeként minisztériumok tárgyalnak a tanyák központosításáról, hogy látható ered­ménye még nincsen ezen tanácskozá­soknak, egyedül a háború az oka. A kath. népszövetséget agilisan terjeszti, gyűléseket tart, felvilágosít s ha mind­ezen működéséért támadják nem ke­seredik el, hanem újabb munkába fog. Nővédelmi Missiót szervez, amelylyel eddig is fényes eredményeket ért el. Leány klubot létesít, amelynek életre valóságát szemmel látjuk; leánykö­rökbe tömöríti az egyes kerületi leá­nyokat, hogy öntudatossá nevelődjenek és hasznossá váljanak a társadalom­ban. A háborúban, megbetegedett és megsebesült katonák ápolásának veze­tésében kifejtett érdemei elismeréséül érdemkereszttel tüntetik ki. És ki tudná, még mindazt a dol­got elsorolni rövid helyen, melyek az ő tíz éves lelkipásztori működését mint határkövek jelzik Kecskeméten. Mi csak azt tudjuk, hogy boldog és szerencsés az a nép, hogy olyan embert kapott lelkipásztorul, mint Ré­vész István prelátus, ki törhetlen ener­giával, széleskörű tudással és szelíd, alázatos szívvel törekszik azon, hogy városának és népének minél többet használjon. ..................................... HIRDETMÉNY. A bugaci közlegelőn a száj- és köröm­­ásás megszűnvén, az ottan levő összes bar­mokból a jószágok péntektől vagyis folyó évi november hó 3 napjától kezdve elhajt­­hatók. Mindazok, akik szarvasmarháikat el­hajtani szándékoznak kötelesek az egész évre járó szájbér kifizetését, az illető szám­adópásztornál igazolni. Miután könnyen megtörténhet, hogy­­a száj- és körömfájás újra fellép, mely esetben pedig a beteg jószág a helyszínről el nem hajtható, a gazdasági osztály figyelmezteti a gazdákat, hogy saját érdekükben helyesen cselekednek, ha jószágaikat a közlegelőről mielőbb elhozzák. A jószág szétverése tekintetében ké­sőbb történik intézkedés, melyről a gazda­­közönség kellő időben értesíttetni fog. Kecskeméten, 1916. október hó 31-én. Gazdasági osztály. A védjegy. HARCTÉREN KÜZDŐ SZERETTEINKNEK KÜLDJÜNK MODIANO'CLUBSPECIALITÉ hüvellyel készített CIGARETTÁKAT, hogy lássák, hogy nekik mindenből a LEGDRÁGÁBBAT (egy doboz 70 fillér) tehát a LEGJOBBAT is választjuk! Egy sodorni való könyvecske papír (70 lap) ára 12 fillér.

Next