Kecskeméti Napló, 1918. augusztus (7. évfolyam, 92-104. szám)

1918-08-02 / 92. szám

VII. évf. 92 sz. Ára 6 fill. Péntek Kec^^^^^^uguszt^1. Megjelenik minden héten háromszor Helyben Vidékre Forrrrptlon n­lifoszatlan kedden, csütörtökön és szombaton délután házhoz küldve, postán küldve, ruggtULen­ pulii«­l­al k­ip. Szerkesztőség és kiadóhivatal Egész évre 12 K. egész évre 16 K. 0 p . eszteseg­es Kiaaontvatai Fél évre 6 „ Fél évre 8 „ Széchenyi-tér 1. sz. — Telefon 274 Negyred évre 3 . Negyed évre 4 pe|e,68 SOTkes­ti DlösztOHY JÓZSEF „ , ‘s k,iad*hivala. Egyes szám­ára 6 fill. Kecskeméti Napló lapkiadó társaság - -üV»VY-inJW--|)W^ t A ikpip?«nek győzelme Myngaton. Megverték a franciákat és angolokat. 24,000 teg«]. Julius 15-ike dt« A német nagyvezérkar mai jelentése. Rupprecht bajor trónörökös hadcsoportja : Flandriá­ban igen élénk felderítő tevékenység. Egy Merrys ellen irányult megismételt ellenséges előretörés alkalmával a he­lyiség 37 ellenség kezében maradt. Alberttól északra és a Sommetól délre korán reggel erős tűzharcok. A nap csen­desen folyt le. A német trónörökös hadcsoportja: Az ellenséges gyalogság a július 29-ikén Hartennes és Fere­en Tarden­­noistól nyugatra levő terület közti egész csatatéren, 29-ei veresége után tétlen maradt Saponay előtt az ellenségnek egy heves részleges támadását visszautasítottuk. Az utóbbi napok harcaiban 4000-nél több foglyot ejtettünk és így julius 15-ike óta ejtett foglyok száma 24.000-nél többre emelkedett. Tegnap légi harcban 19 ebenséges repülőgépet lőt­tünk le. Löwenhardt hadnagy 47. és 18-iki légi győzel­mét aratta. LUDENDORFF: Újabb előnyemu­isnok Albániában. A vezérkar főnökének mai jelentése A Sasso Rosso vidékén sikeres roham csa­pat vállalkozásból 25 foglyot szállítottunk be. Az egész velencei szakaszon igen élénk tűzharc Albániában tartós nyomásunknak engedve, az ellenség ma reggel több helyen kiürítette legelői levő vonalait. Vezérkar főnöke. Magyar lányok. A háború utáni időkre gondolunk. Szakítsunk már egy kicsit a vérrel és a sóvárgott békeidők nagy feladataira térjünk rá. Igen kedves, hófehér té­téin át hozunk itt elő. A magyar lányok békeszerepléséről mesélünk valamit. Mondják: kényes a nőkérdés. Kevés a férfi sok a nő, ez a prob­léma nyílja. Részben igen, de a probléma mesterségesen is hízik. Min­den társadalmi osztály , szolga, iparos kereskedő, lateiner, diplomát nyomkod­­ a leány kezébe. Valóságos kisasszony-­­ gyártás folyik. Tanitónő, meg hivatal­nokkisasszony lesz a sarki hordár lányából ép úgy, mint a törvényszéki biró úr leánya őnagyságából. Hogy micsoda szerencsétlen politika ez, azt mindenki látja. Korántsem a tanulás ellen kardoskodunk mi itt. Csak a leánynevelés impraktikussága, a kis­­asszonykodási mánia, a fenn az ernyő nincsen kis nevelés ellen irünk. Nőnevelésünket praktikus irány­­ba kell terelni. Ez szól minden tár­sadalmi osztálynak. — A hivatalnok urak hangosan sirt nyomora rrög rikítóbb a hivatalnoknők, a tanitő-jk táborában. Mert a női hiúságtól so­­k,mint több igény még kevesebb fizetésen kínlódik mint a férfiaknál. Nem lenne- e helyesebb a nőne­velést a magyar gazdasági önnállóság oly nagyfontosságú törekvés­sel egy­bekapcsolni és a nőket gyakorlati, ipari és kereskedelmi, kézműves, gazdasági pályára nevelni ? A kony­­hakertésznő, az építőmester kisasszo­nyok, a fűszerkereskedő őnagysága, a divatárus úrnő ép oly méltó a kéz­csókra, a tisztelésre, mint a vasúti pénztárosnő vagy a nagyvárosban kis fizetéssel vergődő tanítónő és hivatal­nok kisasszony. Ebbe az irányba terelve a nép­nevelés női részét, óriási hasznot hoz.

Next