Kecskeméti Polgár, 1919. január (2. évfolyam, 1-25. szám)
1919-01-01 / 1. szám
2. oldal. KECSKEMÉTI POLGÁR 1 szám. Évforduló. Lezártuk az évet, vizsgáljuk a mérleget, az eredmény sajnos nem biztató, éppen nem kielégítő. Végre a régen várt befejezése a háborúnak bekövetkezett, de nem jött az igazi béke, csak olyan „hadi béke“. Ma az ország rosszabb helyzetben van, mint bármikor a háború alatt volt. A győzők részéről a legkisebb jóindulatot sem tapasztaljuk, sőt talán egyenesen végromlásunkra törekszenek. Szeretnénk a jövőbe látni, egyik szemünk a múltat vizsgálva csak sírhat, legalább a másikban, mely előre néz, a remény és öröm könnye ragyoghatna. Alkotni, építeni szeretnénk, mintha az új kor tisztább, szabadabb volna, de azért a folytogató veszedelmet minden oldalról érezzük. Egyelőre arra sem vagyunk képesek, hogy romokat takarítsunk, építeni kellene, újra alapozni Magyarország alkotmányát, de az idő nem látszik alkalmasnak a sok mulasztás pótlására. — Minden oldalról érzékenykedés, jobban mondva túlérzékenység. Nem tudjuk, hogy nem e kárt okozunk, ellenszemet keltünk, félreértés, roszra magyarázás napirenden van, a társadalmi osztályok melyeknek együtt kellene működni, a nemzetet fenyegető annyi veszély elhárítására egymás ellen sorakoznak. A tudásnak és előrelátásnak hazafiasságnak minden bölcsesége kell, hogy vezesse a kormányok minden lépését, mert ki merné tagadni, hogy nemzeti létünk örvény szélén áll, a félrelépés végzetes lehet, nagy ideje, hogy megértsük egymást. — A múltban egy osztály vezetett, azt többé nem lehet engedni, minden rendű és rangú állampolgár vegye ki részét a munkából, ne kívánjon a másik rovására érvényesülni, haladni — dolgozni biztosan és kitartással, sohasem robbantani ez legyen a jelszó. Ma egyik legkényesebb kérdés a helyes birtokpolitika, mert Magyarország elsősorban földmivelő állam, tehát azok intézzék el akik ismerik hazánk sajátságos gazdasági viszonyait, semmit sem szabad kockáztatni, itt kísérletezésnek nincsen helye, mert ha balul üt ki éhínség következik be. — Ha nem lesz felesleg kiviteli nyers terményünk, akkor nem lesz szenünk, posztónk stb. A vezető államférfiak gondolják meg minden szavukat, mert náluk a kimondott szó nagy jelentőségű, mert ma tőlük várjuk a viszonyok jobbra fordulását, ha olyant ígérnek, mely meg sem valósulhat, ha hiú reményeket ébresztenek, a csalódás ma roszszabbul esik mint bármikor, csak fokozzák a keserűséget. Ne várjunk mindent az állam vagy várostól, „segíts magadon az Isten is megsegít“. Az állam vagyoni helyzetének rendezését, a köz és népjóléti intézmények létesítését a hadi milimosok és a nagy gyári üzemek megadóztatásától, illetve részben elkobzásától várják, ebből bizonyára sok tellett, de ez ki fog merülni mihamarabb, tehát pusztán erre építeni pénzügyi terveinket nem lehet. A nagy gyári üzemek szén és nyersanyaghiány miatt megszűnhetnek. A hanyatló földmivelésnél az elemi csapások végzetszerű károsodást, végromlást idézhetnek elő, különösen az új telepeseknél. Ha a politikai viszonyok elzüllenek, dolgozni az emberek nem tudnak vagy nem akarnak, a legdúsabb termő vidéken is bekopogtat az éhínség. Köztudomású, hogy Európa éléskamrájában, Oroszország leggazdagabb vidékén ma a rendezetlen politikai viszonyok miatt ínség van. Tanuljunk egyszer már más példáján, mert már eleget tanulhatott a magyar saját kárán ... A múltban sok olyan történt mely csak kivetni való, de azért a szorgalom és becsületes munka megtalálta jutalmát. Nagyon sok egyszerű szegény föld és iparos munkás szerzett vagyont, birtokot vagy jó iparüzletet, ha nehezen ment is, de lehetősége megvolt. Sokan szeretik ma a polgárt szembe állítani a proletárral, szerintem ez tulajdonképpen átmeneti állapot, mert mihelyt valaki bármi módon biztos megélhetéshez jut, mint rendesen fizetett munkás, kishivatalnok, vagy önálló iparos stb., már többé nem proletár, hanem állampolgár, aki az életet élvezni tudja, nem nélkülöz, joga, szava van az állam ügyeinek vezetésében stb. Állásomnálfogva sok nyomorúságot láttam a háború alatt, de az itthon maradottaknál főképpen ott, ahol betegség pusztított, de általában az egészségesek a háború alatt ha nélkülöztek is nem nyomorogtak. Munka volna bőven és jó fizetés, a földmunkások és munkásnők megkapták fejadataikat — igaz legtöbbször elég sok ácsorgással — de ha munkában volt, a gazda ellátta élelemmel. A szükséget inkább azok az iparűző munkások szenvedtek, melynek nem volt nyersanyaga. Szenvedett sokat a hivatalnok osztály, mely kapott ugyan drágasági segélyt, de ez korántsem állott arányban a drágasággal, de a legnagyobb elismeréssel állapíthatjuk meg, hogy errehez hy.zelket nagy önmegtagadásál tűrték. Mint jellemzőt a viszonyokra két pár nap előtt tudomásomra jutott esetet hozok fel. Kecskeméti leány, ki itt mint szobaleány szolgált, Bpestre ment férjhez államvasutak gépgyárában alkalmazott munkáshoz, meglátogatta volt gazdasszonyát, elbeszéli, hogy haza jött pulykát, kappant vásárolni, hogy az ünnepben azt ehessenek — ugyanezen napokban olvasom fivérem (ny. főügyész helyettes) levelét, ki panaszkodik, hogy az ünnepben is a megunott marhahúst ehetik, mert a baromfi oly drága, hogy nem fizethetik meg. Tessék megnézni úgy itthon nálunk, mint Bpesten kik járnak túlnyomóan színházba, moziba, kávéházba stb. Az ékszerkereskedőktől hallottam, hogy a háború alatt nagy forgalmuk volt, de nemcsak a hadimilliomosok, hanem egészen mások voltak a legjobb vevőik. Legtöbbet vesztettek a katonák, tartoztak legyen bármely osztályához a foglalkozásnak, életet, egészséget áldoztak, szenvedtek, éheztek fáztak, fáztak négy év alatt, elvesztették talán eddigi munkájuk összes eredményét, ma fáradtan, talán betegesen, vagy épp rokkantan elől kezdhetik. Elsősorban ezeket segítsük, gyámolítsuk, ne engedjük csüggedni, elzüllem, mert ez azokra is átterjedhet, kik itthon jobb viszonyok között voltak. Mindezeket elgondolva az évfordulón megállapíthatjuk, hogy itt a tizenkettedik óra, a magyar nemzet szálljon magába és álljon talpára, fogjon össze — értse meg egymást — hallgasson saját józan eszére, ezzel ismerje fel igazi vezéreit, kik a gyakorlati élet tapasztalatán kipróbált alapon óhajtanak építeni, okosan, bölcs előrelátással, a kor szellemének, az emberiség jólétének biztosításával. Ha mindezekre képesek leszünk, a legszebb reménnyel, indokolt bizalommal léphetjük át az uj esztendő küszöbét, mert ennek az évnek végén a mérleg kielégítő lesz. Dr. Horváth Mihály: NAPI HÍREK. Telefonszám 298. Telefonszám 298. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Barát-utca (Kéttemplomköz) 9. ajtószám. Naptár: 1919. év, január hó 1., Szerda. _ Róm. kath.: Újév. _ Protestáns: Újév, Emánuel. _ Görög-orosz: 1918. év, dec. 19._Szr. ■ Tebeth 29. _ Napkelte 7 óra 50 perc._Napnyugta 4 óra 17 perc. _Naphossza 8 óra 28 perc.__Holdkelte 7 óra 37 perc, délelőtt._Holdnyugta 4 óra 44 perc, délután._Holnap jan. 2-án délelőtt 9 óra 24 perckor újhold. Időjárás: A központi meteorlógiai Intézet Kecskemétre érkezett jelentése szerint a következő idő várható: Változékony, helyenként derűs idő. ELHALT A CSATAZAJ ... Isten hozott Polgár! Várt már hitvesed... Ölelni kívánt gyermeked karja... Szülőfaludat tudom, hogy szereted, Mely minden ékét elébed rakja. — Eddig jártál a bősz viharok szárnyán, S egész világ szemben állott veled. Két karodtól az otromba rut bálvány Gyönge bábként száz darabra repedt. Újra áll még a tiszta, fényes oltár, Nem dúlhatták fel a gonosz kezek, Kis házikódban béke, boldogság vár S lágyulnak újra árva tűzhelyek. Feledjünk mindent. Szerszám már az acél Feledjük a gyötrelmes pokolt, Elérve mind a magasztos szent nagy cél, Melyért a világ orkánként tombolt. Elhalt a csatazaj... újra süt a nap, S ennek nem lesz soha több alkonya, A szabadság fája — óh nézd! most fakad És nincs több bitang, ki azt lerontsa. Istenektől kegyelt, fölkent királyok Koronái hulltak le a porba... Zsarnoki igát, im most leráztátok, Mely szivünket vérig marcangolta. ... Most le a fegyverrel! s ne folyjon tovább Vér, e meggyötört borús világon ! Legyünk egy testvérek, dicső katonák. ... Hogy gyógyuljon sebünk és ne fájjon. Hi a család, a föld, az ekeszarva. A munkán a béke, jólét fakad, így lesz boldog az életre kelt haza ! így lesz áldás, buzakalász rajta. DOMOKOS LÁSZLÓ: 0 — Boldog újévet kívánunk lapunk munkatársainak, előfizetőinek, hirdetőinek, barátainak és olvasóinak. — Lapunk legközelebb száma folyó hó 2-án, csütörtökön délután, a rendes időben jelenik meg. — A Kecskeméti Polgár lapbizottsága január 1-én délután fél 4 órakor ülést tart a Nagytakarékpénztár helyiségében. — Pártgyűlés a Máriavárosban. Jan. 2-án csütörtökön délután 3 órakor, mint már többször jeleztük, nagy szervezkedő gyűlést tart a kecskeméti függetlenségi és 48-as Károlyi-párt a Máriavárosi iskolában. Legyen ott minden jó magyar érzelmű függetlenségi ember!