Kecskeméti Polgár, 1919. február (2. évfolyam, 26-49. szám)
1919-02-01 / 26. szám
20 oldal, térjünk magunkig! A szűk határok közé szorított hazánk népe hasonló a ketrecbe zárt vadálatokhoz, amelyek börtönükben megférni nem tudnak, dühöngenek, ide-oda ugrálva hol itt, hol ott ütik meg magukat és e miatti bosszúságukban, fájdalmukban egymást marják, pusztítják. Jól tudjuk, hogy a hosszas háború a lelkeket kispadra feszité, jól tudjuk az örökös öldöklés és rombolás a lelkeket elvaditá és ezek azután a béke munkájába beleilleszkedni nem tudnak. A feldúlt lelkű katonáinkat — sajnos — haza jőve nem nyugalom és béke várta ittjton, hanem sok mindenféle megvalósítható és el nem érhető eszmék özöne, úgy hogy ezekkel izgatva nem tudnak dolgozni, nem tudnak megfontolni semmit s ahelyett, hogy az új Magyarország felépítésén dolgoznának, elpusztítanak, sivataggá tesznek mindent, ami megmaradt és amit az ellenség még nem pusztított el. A magyar nép mindig büszke volt műveltségére és bizonyos megvető fölénnyel beszélt a balkáni állapotokról és nemzetekről ; ezen büszkeségből most jó volna föleszmélni és most már — sajnos — az igen közeli szomszédba átnézni várjon mit csinálnak ott? az a „kutya vad rác“ három évig hazájából kiverve, nélkülözve és szenvedve otthon nem tör és zúz s ide átjön, hazánkból nagy területet megszáll, nem top, nem raból, legszebb példáját adja, a rendnek és fegyelemnek és annak megtartását is kellő szigorral követeli. Várjon, azt kérdezem: nem lenne-e jogosultabb a szerbek elkeseredése és vadsága ? Mert hisz a mi katonáink itthon nem találtak felégetett falvakat, szétdúlt tanyákat, jószágtól, mindentől kifosztott országot, tiszta háztájat és a takarékos asszony félrerakott koronáit. Talán a sok elpusztított virágzó község, sok ezer jeltelen sírban fekvő legyilkolt férfi, nő és gyermek inkább kelthetne bosszút és gyűlölséget! De mit látunk ? A visszatérő szerbnek, ennek a sokat szenvedett népnek hite van és tudja, hogy hivatása is van, nem hallgat messziről érkezett, idegen, soha sem látott és hallott urak szavára, izgató beszédeire, neki hiába hirdetnek nagy ábránd eszméket, mert jól tudja, hogy ez neki veszte lenne, az ő élete és törekvése a nemzeti megerősödés, fejlődés és felvirágzás. Szinte fáj e példát felhozni, de szükséges és kell, hogy népünk lássa, nem a részegség és elmeháborodottság vezetheti népünket, hanem józanság és önmérséklet. Ha mindent összetépünk, ha mindent romba döntünk, vájjon ki segít rajtunk ? Jól mondja a legnagyobb magyar „ne hagyjuk megsemmisíteni nemzeti erőnket, mert miképen kívánhatjuk, hogy másnak legyen gondja sajátunkra, amelyen mi magunk tapodunk." Jól jegyezzük meg: magunkon hordjuk a halált, de az életet is. Nincs támasz, nincs barát csak ellenség. Ha most összeomlunk, sok könnyet nem hullajtanak értünk. A tavasz már közeledik, a természetet felébresztő langyos szellő nemsokára útra kel. Vájjon mit hoz nekünk a tavasz, nem fakad-e rügy helyett vérvirág, a lelketlenül felizgatott, nem gondolkozó, beteg lelki állapotú tömegek nem indulnak-e meg pusztító útjukra ? Minden jólélek,minden igaz magyar előtt fájdalmas kérdőjel ez. Akik pedig ebben a helyzetben kéjelegnek, kik a pusztulásnak örülnek, sőt arra biztatnak is: jegyezzék meg jól, hogy az elszabadult ár gátat nem ismer és nemcsaka gátvédőket, hanem azt is elsodorják, aki a gátat átvágta. Az utolsó órákat éljük a tavasz ébredése előtt. Valamint a természetben, úgy az emberben is erősebb életerő támad föl, mely a fejlődést, növést rohamosan elősegíti. Hányszor volt már a március a szabadság és a rend emlékünnepe, de hány nép látta pusztulását is a tavaszi ébredés erőinek nemtelen fölhasználásával. Az utolsó órákat kötelessége ma minden jóravaló magyar embernek kihasználni és a nemzet fönállása, jobb jövője hitében kelő apostoloskodni, a háborgós lelkeket egyénenként és tömegekben a józan íz szavával helyes útra terelni. Meg kell magyarázni, hogy a korvivmányait nem rombolással, öldökléssel, erőszakkal, hanem építéssel és jóakarattal lehet megvalósítani. A sok maszlag, a sok cifra beszéd csak ideig-óráig mámorit, a kijózanodás utánra a nemzet elkárhozása és pusztulása lesz, tehát a köznek és az egyénnek is pusztulása. Jól emlékeztessünk minden beteg lelket arra is, hogy hazánk földjén ül az ellenség is és ez nem tűr felfordulást és talán egy kettőre teljesen nyakunkra ül és a legfőbb törvénye a mogyorófapálca lesz, a régi deres újra elfoglalja helyét. Talán a kevésbé elvadult lelkek tudják és érzik, hogy a szomszédban a türelmetleneket fűben fában levő orvossággal gyógyítják. Néhány jajszó néha át is hallatszik. Aztán gondoljuk meg azt is, hogy erős ellenség' gyenge ' népen könnyen uralkodik, a rendet csináló őrökre itt marad és pusztulás, nemzeti halál lesz vége a kicsapongó esztelen viselkedésnek és a magyar e földön csak tűrt lesz, sem akarata, sem joga nem lesz, idegen népek, idegen urak rabszolgájává válik. * Itt van tehát az utolsó óra, térjünk magunkhoz és ne bolondozzunk, amit Mohi Mohács, a Mijihényi sik. Világos elpusztítani nem tudott, ne pusztítsa el az öngyilkos nemzet keze. Utolsó órában is tartsuk szem előtt nagy költőnk figyelmeztetését. „Ébren légy magyar, ort ki fog állani, ha nem te hazádért.“ Horváth István mérnök, zónával, folyószámlakövetelések 2,611,186 korona 09 fillérrel szaporodott. A beterjesztett nyereség- és veszteségszámla az 1918. év üzleti eredményeként 238,874 kor. 73 fillért tüntet föl, melyhez hozzáadva az 1917. évről áthozott 80,000 koronát összesen 318,874 kor. 73 fillér nyereség áll rendelkezésére. Ezen nyereség ,a következőképen oszlik meg: Osztalék 5000 drb, részvény után a 30 korona 150,000 korona. Tartaléktőkéhez alapszabály szerint 5 százalék 11,9434 kor. 74 fillér. Tartaléktőkéhez soron kivül 6556 kor. 26 fillér. Jutalék az igazgatóságnak 8 százalék 19,109 kor. 98 fillér. Jutalék a felügyelő bizottságnak 3000 kor. Jutalék a tisztviselőknek 3 százalék 7166 kor. 24 fillér. Nyugdíjalapra 10,000 kor. Jótékony célra 6000 kor. Adótartalék 15,000 kor. Nyereségátvitel az 1919. évre 90,098 kor. 51 fillérösszesen : 318,874 kor. 73 fillér. Megemlítjük, hogy az elmúlt üzleti évben a jótékony célra előirányzott összeget .8519 koronával túllépte az intézet. Eszerint a részvények után 75 százalékot fizet az intézet. KECSKEMÉTI POLGÁRi Pénzintézeteink és Részvénytársaságaink. Zárszári adások. in. * A Kecskeméti Központi Takarékpénztár. Az intézetnek az 1918 ik esztendő immár a 46-ik üzletéve. Az intézet pénztárkészlete 1917. dec. 31-én 48 894 kor. 97 fillér volt és ehhez adva az 1918. évi 86.524,279 kor. 77 fillér bevételt a pénztári forgalom összesen. 86 millió 573,174 kor. 74 fillért tesz ki. Ezzel szemben kiadatott 1918. évben 86.374,187 kor. 53 fillér és ehhez jön 198,987 kor. 21 fillér pénztárkészlet. Eszerint az összes forgalom 172.898,467 kor. 30 fillér volt. Betétek állománya 1918. december 31-én kitett 9.720,966 kor. 07 fülén. . Eszerint a betét szaporodott az előző évihez képest 3.093,298 kor. 70 fillérrel. A váltószámlán a szaporodás az előző évihez képest 409,635 kor. 88 fillért tesz ki. Az egyes üzletágak eredményeinek a múlt évivel való összehasonlításából kitűnik, hogy betétállomány 3.093,298 korona 70 fillérrel, váltószámla 409,635 korona 88 fillérrel, fedezett váltószámla 9487 korona 30 fillérrel, jelzálogkölcsön számlája 370,405 be- 26 szám NAPI HÍREK: --------- - Telefonszám 298. fTeleí°nszám 298. I Szerkesztőség és kiadóhivatal: Barát-utca (Kéttemplomköz) 9. ajtószám. ( Naptár: 1919. év, február hó 1., Szombat. _ Róm. kath. : Ignác pk.__Protestáns: Ignác. ___ Görög-orosz : 1919. év január hó 19. Arzén._Izr.: 5679. év, Adar 1., A. S. M. R. Ch._Napkelte 7 óra 30 perc. _ Napnyugta 4 óra 58 perc. __ Napi hossza 9 óra 28 perc. _ Holdkelte 7 óra 18 perc reggel. _ Holdnyugta 6 óra 11 perc, délután. __ Ujhold febr. 1-én 12 óra 07 perc, délelőtt. Időjárás: A központi meteorológiai intézet Kecskemétre érkezett jelentése szerint a következő idő várható : Változékony, fagypont körüli időjárás, helyenként csapadék. — Vezérbizottsági ülés. A Kecskeméti Függetlenségi és 48-as Párt vezérbizottsága f. évi febr. 2-án, vasárnap délután fél 5 órakor vezérbizottsági ülést tart a párt. Arany Jánosutcai hivatalos helyiségében (a volt Felsőkerületi Pártkörben), melyre a vezérbizottsági tagokat s a párt tagjait is tisztelettel meghívja az Elnökség. — Megszűnik a t. közgyűlés. A hivatalos lap mai száma közli a th. bizottsági közgyűlések hatáskörének megszüntetéséről s a néptanács intézményének életbeléptetéséről szóló néptörvényt. Ezek szerint a közgyűlés hatásköre azonnal megszűnik s helyébe a néptanács lép átmenetileg mindaddig, mig az új autonóm szervezet megalkotásáról intézkedés történik, a néptanács áll a városi tanács tagjaiból s ezek számainál 2—4 számmal több, a kormánybiztos által kinevezett tagokból. E tagok szavazati joggal bírnak, ilyenekké azonban csak azok nevezhetők ki, akik a helybenlakás, illetve adófizetés tekintetében az 1886:21-e követelményeinek megfelelnek s nem forog fenn reájuk nézve ama kizáró okok egyike sem, amelyet a fenti törvény a th. bizottsági tagokra megállapított. A néptanács a közgyűlés jogkörét csak részben veszi át, mert a régi közgyűlésben szavazati joggal birt tisztviselők állására nincs joga választani. — A nemzetőrség új helyisége. A nemzetőrség a napokban a honvéd lókórház helyiségébe költözködött ki, mert régi helyére, az a kollégium termeire, a közélelmezési hivatalnak lesz szüksége.