Kecskeméti Polgár, 1919. március (2. évfolyam, 50-69. szám)

1919-03-01 / 50. szám

N. évfolyam. 50 szám Ara 20 fillér. Szombat, 1919. március I KECSKEMÉTI POLGÁR Politikai, közgazdasági és társadalmi napilap. A Kecskeméti Függetlenségi Károlyi-Párt hivatalos lapja. Megjeleli mindennap, hétfő és ünnep utáni nap kivételével. Előfizetési árak helyben házhoz hordva, vidékre postán küldve: Egész évre . 60 korona Fél évre . 30 „ Negyedévre .15 „ Egyes szám ára: 20 fillér. Főszerkesztő : DR. HORVÁTH HIHÁLY. Felelős szerkesztő: GÖMÖRY SÁNDOR. Társszerkesztök : ALnÁSSY SÁNDOR és DR. VÁRY ISTVÁN Laptulajdonos a Kecskeméti Függetlenségi Károlyi - Párt. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Barát-utca (Kéttemplom-köz) p. ajtószám, hová a lap szellemi és anyagi részére vonatkozó cikkek, előfizetési és hirdetési dijak intézendők. Telefonszám: 298. TELEFON — TÁVIRAT. A Kecskeméti Polgár budapesti és bécs tudósítójának telefonjelentései: Hock János nem akar váci püspök lenni! Budapest, febr. 28. Károlyi Mihály köztársasági elnök ma kihallgatáson fogadta Hock János!, akinek felajánlotta a váci püspökséget, azonban Hock János, nem fogadta e). Olaszország 12 milliárdot követel. Budapest, febr. 28. O’aszország párisi jelentés szerint bejelentette, hogy Ausztriától 12 mil­liárd hadikárpótlást követel Azonban pénz helyett haj andó természeti kin­cseket is elfogadni. Kérdés azonban, hogy a volt monarchia népei hajlan- dóK-e fizetni? A polgárság sztrájkol Lipcsében. Budapest, febr. 28. Lipcsében a polgárság általános sztrájkot határozott el. A sztrájk teg­nap már meg is kezdődött és most a munkások tárgyalnak a polgársággal a sztrájk megszüntetése céljából. Va­lószínű, hogy m g ma létre jön a megegyezés a polgárság és a szocia­listák között. A nemzetgyűlési választások, Budapest, febr. 28. A kormány tagjai ma délután minisztertanácsra ülnek össze és hatá­roznak Nagy Vince 36 óra alatt ké­szített választási törvény tervezete fe­lett. A nemzetgyűlési választások áp­rilis hó 5-én és 6-án lesznek. A vá­lasztásokat az egész ország területére írják ki, azonban csak a meg nem szállott területeken tartják meg; és pedig a meg nem szállott területeken 220 képviselőt fognak választani. — Eszerint az uj parlament „csonka par­lament“ lesz. Valószínű, hogy az ösz- szes polgári pártokat a választás egye siteni fogja. földosztás. Megkezdődött végre a földosztás országszerte, hogy a föld népét hozzá­juttassuk végre ahhoz, amihez a dölgos kezeknek joguk van : a földhöz. Es a földosztással immár megásott sírjába dől a régi feudális világnak a főldmi- ves magyar népet rabláncon tartó tár­sadalma is. A magyar nép nem lesz már ez­után koldus apái földjén, mit ezred­éven át a nép vére öntözött és tartott meg az utódoknak. A kisb rtokok rendszeresítésével és megalkotásával lassanként második Dániává változik Magyarország, második paraszt Eido- rádóvá és mégegyszer annyi népnek terem kenyeret a föld, mint azelőtt. A földnélküli Jánosokból kisgazdák lesznek, akik nem másnak fogják két- kezük munkájának áldásos gyümölcsét termelni. Itt Kecskeméten ez a kisgazdasá­gokat rendszeresítő folyamat már év­tizedekkel ezelőtt megindult és a mai földosztás csak a már megindult folya­mat folytatása. Mégis több szempontot kell itt szem előtt tartanunk, ha érdemes mun­kát akarunk végezni a földosztással. Jelenleg csak egy szemponttal akarunk foglalkozni és pedig azért, mert ez a legfontosabb és ennek van a legna­gyobb jövője. Ez a zöldségtermelés. Kecskemét magyar népe már a múltban is megmutatta, hogy a zöld­ségtermelésben tud annyit produkálni, mint a sokat emlegetett bolgár kerlé- szek és itt nálunk nem is tudott gyö­keret verni egy bolgár kertész sem. Tehát mit kell tennünk a földosz­tásnál ? ! Azokat a földosztásra kerülő földeket, melyek alkalmasak a zöldség- termelésié. 4-5 holdas parcellákba kell felosztani a jelentkezők között, mert 4 hold zöldségkertészet több jö­vedelmet hoz, mint 30 hold szántóföld. Es befektetés is Kevesebb kell 4— 5 holdas zöldségüzemhez. Elég egy ló, ásó, kapa, jó bővizű kút és szorgal­mas munka. Még az sem lesz akadály, hogy esetleg távol van a várostól a főid, mert hiszen a gazdasági kisvasút, mely már végre meg fog valósulni, közel hozza a városhoz még a legtá­volabb fekvő területeket is. Különben is Kecskeméten a zöld ségtermelőé a jövő és jó, ha mármost erősebb alapra fektetjük a jövendőt! | Les3-e földgá3? A „Kecskeméti Polgár“ hasábjain meg­jelent fenti cimü cikket a következő észre­vételemmel akarnám kiegészíteni. Kecskeméten földgázt nyerni legbizo­nyosabban Szentkirály pusztán lehetne. Ugyanis 13 évig laktam Szentkirályon és 13 évi tapasztalatom, figyelésem arra enged következtetni, hogy a Tisza folyó valaha ott húzódott el a szentkirályiak szerinti úgynevezett Nagy-Semlyéken. Hogy ez tény­leg a Tisza medre volt, bizonyítja az is, hogy Hermann Ottó feljegyez Magyaror­szágon 5 helyen éger fát és csakis a Tisza kiöntései és régi medreiből vissza maradt helyeken. Éppen ilyen lápos, vizenyős, égerfás hely van mint egy 5 hold területen a volt malmom tőszomszédságában, jelenleg Szőke Sándor tulajdonát képező birtokon, melynek minden talpalatnyi részét ismerem. Ez egy zsombékos terület, melyben több helyen van olyan langyosan felfakadó viz, mely soha­sem szokott még a leghidegebb télen se be­fagyni. Sok napot, éjt töltöttem el vadruca lesen e helyen és olyan jól ismerem mint a tenyerem, tizekből a forrásokból, bárki meg­figyelheti, valóságos kátrányos, petróleumos márványozásu viz bugyog fel, úgy, hogy kü­lönösen vizes időben az egész kis rekettyés- nek nevezett lápos helyen a viz sokszor olyan, mintha petróleum volna kiöntve. Most- már nehogy valaki ezen soraimra azt mondja, hogy szerves anyagok bomiísából eredő zsirfoltok ezek; nem ! Többször megfigyel­tem, sok ottani lakostól is hallottam, hogy ezen a nagy kaszálós helyeken fellobbanó tüzeket láttak; természetesen mindjárt kö­vetkeztettem erre, hogy ezek ilyen véletlen felfakadó gázok lehettek, melyek esetleg a talajon tova csúszva, valahogy meggyuladva lobban'ak lángra. Miután pedig ott, hol maga a talaj is átenged ilyen gázokat, melyek a vizet márvá- nyos felületűvé teszik, feltétlen lazább talaj­nak is kell lenni. Így a fúrás ott lehetőleg könnyebb is, mint magasabb fekvésű, esetleg korcs, szenes, kavicsos talajon. Engem anyagi érdek nem vezet és csak a köz érde­kére gondolok midőn ezen soraimat figyel­mébe ajánlom azoknak, kik esetleg lépése­ket tesznek a város érdekében. Az pedig nem számíthat, hogy messze van Szentki­rály puszta, mert nem lehet messze, hol annyi kincs hever, csak az emberek lelke van messze attól, hogy oda még vasutakat nem vittek ; elkerülték a kincses bányát, az élelem kutforrását, neki vitték á vasutat a kietlen buckáknak. így az a nép az élelmet idegen falvaknak hordja el.

Next

/
Thumbnails
Contents